Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK1 ÁRAi 50 FILI.ÉR Mai számunk tartóiméból: AZ MSZMP MÉG VEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA’NACS LAPJA xx. Évfolyam 206. SZÁM ★ SZERDA 1963. SZEPíEMBER 4. Javult, de még mindig nem kielégítő Kaposvár tisztasága (3. o.i Olvasóink írják (S. o.) Diáknemzet (6. 0.1 KÖZÜGY Gyermekzsivaj tói hangosak iskoláink ismét. Űj tárgyak az órarendben, új tankönyvek, munkafüzetek: ennyit eszlel a gyermek az első napokban. Mélyreható tervezőmunkával, komoly elhatározásokkal tar­solyában lép a startkőhoz a nevelő. »A család, a társada­lom felelőssége a nevelésben« __ hallja a szülő egy új foga­lom, a nevelési terv bemutatá­sakor. Ennek sok részletkérdé­se ismerősen hangzik, mégis ünnepélyesnek érezzük f vál­tozást, mert rugója a fejlődés, első ízben tervezik meg alta­lános iskoláinkban — távlatai­ban is — az ember neveleset; a nevelőmunkát először foglal­ják rendbe. __ M i a nevelési terv lényege. Minden társadalomnak meg­vannak az elgondolásai arra, hogy milyen legyen a felnövek­vő nemzedék. A mi társadal­munkban a nevelés célja a szo­cialista ember formálása, a szocialista embereszmény ki­alakítása. Iskoláinkban céltu­datosan folyik ez a munka. Cél- tudatosan, de nem mindig terv- szerűen. Csak némely terüle­tekre irányult (ahol es amikor éppen hiányosságot észleltünk), következésképpen alkalomsze­rűvé vált a nevelés, éppen a rendszeresség hiányzott bek'le- Ezeket a hiányosságokat kíván­ja pótolni a nevelési terv. A nevelés éppúgy, mint az oktatási munka, megtervezhe­tő. Csak pontosan kell tudnunk a nevelés célját, és azt a pon­tot, ahonnan elindulunk: ala­posan ismernünk kell gyerme­keinket. Mit értünk ezen? A gyermeket meghatározott vo­nások, tulajdonságok jellemzik. Az életkori sajátosságok az egyidős gyermekeknél azono-1 sak vagy nagyon hasonlóak. Eltérést, különbséget a neve­lés, a nevelődés okoz. Az élet­kori sajátosságokból es a ne­velő hatásokból alakul ki a gyermek fejlettségi szintje Ez- Sd _ tehát a gyermek részié- tes megismerésével — és a ne­velési cél tudatában láthatjuk jól azt az utat, amelyen ha­ladnunk kell, hogy szocialista embert formáljunk gyerme­keinkből. Ez a munka megha­tározott követelményeket tá­maszt a nevelőkkel es a szü­lőkkel szemben. A nevelési terv ezeket a kö­vetelményeket tartalmazza. Oly módon, hogy a neveles va­lamennyi területéről kiemeli a legfontosabbakat, rendszerezi, lebontja őket az aitaianos is­kola minden osztályára, figye lembe véve azt, hogy mire ké­pes a gyermek, és mit követel­hetünk tőle egy-egy életszaka­S Hogyan valósíthatjuk meg a nevelési tervet, hogyan jutha­tunk el a célhoz? Csakis egy- SéSpen. ügy. ha az iskolá­ban és a családban folyo ne- veíővnunka között megteremt­jük az összhangot. A gyermek nevelése nem szigetelhetn e ■ Nevelő hatások enk a fiatalt az utcán, az ünnepségeken, az összejöveteleken, a kulturális intézményekben. S nem mind­egy hogy milyen hatások enk. sZa még olyan nagy szükség nem volt a csalód, az t/jusoo* és tömegszervezetek, az egész társadalom segítségere, a szü­lői ház és az “kola jcolcsono. támogatására, egy uttmvkode­sére mint most. Mindehhez pedig ismerni kell a neve esi tervet. Ismerjék meg a szülök, az ö érdekük elsősorban az is­kola támogatása Érdekük ® is hogy a pedagógusok segítsék a családi nevelést. Ismertessek a nevelési tervet a patronál0 üzemekben, a tsz-kozgyu ken. foglalkozzanak vele * párttaggyűléseken es egye kalmakkor. A társadalom hat­hatós közreműködésére csak így számíthatunk. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa »Szülőknek a nevelési tervről« címmel kiadványt bo­csátott közre, sajnos, megle­hetősen korlátozott számban. A kiadvány felhasználásával szülői értekezleteken, szülői munkaközösségi összejövetele­ken és a nőtanács szervezte szülők akadémiáján, előadás- sorozatokon jut el a nevelési terv a családba. A szülőkre há­ruló feladatok megvalósítása végett igen fontos, hogy a módszereket, a tapasztalatokat megbeszéljék a tanítókkal, ta­nárokkal. De talán a legfonto­sabb ma is az, hogy a gyermek ne halljon mást otthon, mint amit az iskolában, s hogy a nevelési elveket egyformán al­kalmazzák a családban mind­azok, akik a gyermek nevelé­sében részt vesznek. Az egysé­ges nevelés a családban is nél­külözhetetlen. Beszélgettünk pedagógusok­kal, szülőkkel; általános he­lyesléssel találkozott a neve­lési terv. Különösen az egysé­gesség, a rendszeresség igé­nyét dicsérték meg a gyermek napi időbeosztásának követel­ményét s az életkori sajátos­ságokból következő jelenségek­re utaló jelzéseket. Mégis, ami­kor arról esett szó, hogyan se­gítsék a szülők a nevelési terv megvalósítását, az egyik apa rögtön elfoglaltságára hivatko­zott: tanul, kevés az ideje. Ez méltányolható ugyan, de nem mentesít a kötelezettségek alól. Egy másik szülő viszont keve­sellte a negyedéves szülői ér­tekezletek lehetőségeit: sze­rinte sűrűbben kellene beszél­ni a nevelési tervről, és helyes lenne, ha ezt a szülők kezde­ményeznék. Egy biztos: meg­nyugtató, hogy a szülők érdek­lődése növekedett a nevelés iránt, és bizonyára megtalál­ják a tervszerű nevelésben va­ló szoros együttműködés for­máit. Figyelemreméltó és meg­nyugtató az a tervszerűség is, ahogyan egyik-másik nevelő- testület hozzákezd a tanév fel­adataihoz. A Petőfi utcai Álta­lános Iskola osztályfőnökei, osztályvezetői megállapodtak abban, hogy az osztályok fej­lettségi szintjének ismeretében a testi nevelés, a közösségi magatartás, a világnézeti neve­lés, a munkához, a tanuláshoz való helyes viszony területén milyen eszközzel érhetnek célt, hogyan juthatnak előbbre, ho­gyan emelhetik magasabb fok­ra az osztály fejlettségének színvonalát. Megállapodtak a. módszerekben, s ezeket meg­beszélték a szaktanárokkal is. Nem ötlet- és alkalomszerű már az osztályfőnöki órák tan­menete sem. Tizenöt órában a közös szempontok alapján ki­választott témákat dolgozzák fel; tizennyolc órával szabadon rendelkezik az osztályfőnök, nyolc órában pedig a legfon­tosabb közlekedési szabályokat sajátítják el a tanulók. A megtervezett nevelőmun­ka oroszlánrésze és irányítása az iskoláé. Mivel azonban a nap tekintélyes hányadát az iskolán kívül, a közösségben, a családban tölti a gyermek, nem háríthatjuk az iskolára a kizárólagos felelősséget — mint sokan hajlamosak rá. A fele­lősség mindannyiunké. A ne­velés a mi társadalmunkban közügy. Mind sürgetőbben ve­tődik fel: »...és én mit tet­tem a felnövekvő generáció ne- ‘ veléséért?« A kérdésre kinek-kinek vá­laszt kell adnia. Ezt követeli gyermekeink jövője, s ettől is függ, milyen lesz a jövő társa­dalom embere. Wallinger Endre | Tömeggyűlések Walesban Hruscsov eívtárs hazautazott London (MTI). A második világháború ki­törésének évfordulója alkal­mából walesi ibékeszerveze tek a tüntetések sorozatát rende­zik minden walesi háborús emlékműnél, tiltakozásul a walesi német katonai támasz­pontok, valamint német csa­patok Walesben történő ki­képzése ellen. A sorozat csúcs­pontja a szeptember 14-én Cardiffban tartandó nagy or­szágos tüntetés lesz. Jugoszláviából Belgrad (MTI). N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke kéthetes jugoszláviai magánlátogatás után kedden délelőtt negyed Tanévnyitó a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Tegnap délután az első ju­bileumot: az ötödik tanévnyi­tó eseményét ünnepelték a pedagógusok és a hallgatók a Kaposvári Felsőfokú Tanító­képző Intézetben. Az intézet igazgatója, Hajdú Tibor meleg hangon köszön­tötte a minisztérium, a párt és a tanács képviselőit, a ta­nárokat, a hallgatókat és az új első éveseket. Beszédében ar­ról szólt, mit kell megvalósí­taniuk azoknak, akik jó neve­lők akarnak lenni. Utalt a VIII. pártkongresszus határo­zataira: — Üj embereket kell for­málnunk. Olyan embereket, akik megtanulnak és tudnak szocialista módon élni, dolgoz­ni és gondolkozni. Erre a mun­kára alaposan fel kell készül­ni: világnézetileg, szakmailag és emberi, erkölcsi vonatkozás­ban is — mondotta a többi között, majd példaképnek em­lítette az efőző két évfolyam végzett hallgatóit, akik jól megállják a helyüket hivatá­suk gyakorlásában. A jó mun­ka, a jó tanulás előfeltétele a rendszeresség és a jó időbe­osztás. Magas követelményeket támasztanak a tanulmányi munkában, de ehhez nem ké­sik a támogatás sem. A társa­dalom is segíti a hallgatókat: szociális, diákotthoni juttatás- l, ösztöndíjjal. Négy hónap alatt az intézet jó, jeles és ki­tűnő rendű tanulói több mint 200 000 forint ösztöndíjban ré­szesülnek. Nagy taps fogadta a bejelentést: Kertész Katalin másodéves hallgató kimagasló tanulmányi eredményéért megkapta a Magyar Népköz- társaság tanulmányi ösztöndí­jának első fokozatát, az ezer forintos ösztöndíjat A megnyitó beszéd után az első évesek esküt tették, majd befejezésképpen az intézet énekkara kórusműveket adott elő. 11 órakor a szurcsini légikikö­tőből IL—18-as különrcpülő- géppel elutazott Jugoszláviá­ból. Belgrád zászlódíszbe öltözve búcsúzott el Hruscsovtól. A repülőtérhez vezető úton a ju­goszláv főváros sok ezer la­kosa köszöntötte a szovjet kormányfőt. A szovjet és a jugoszláv zászlókkal földíszített szurcsi- ini repülőtérre valamivel 10 óra előtt érkezett meg a szov­jet és a jugoszláv vezetők gépkocsioszlopa. Hruscsovot díszsortűz kö­szöntötte, a zenekar eljátszot­ta a szovjet és a jugoszláv himnuszt, majd N. Sz. Hrus­csov ellépett a kék egyenru­hás gárdaalakulat előtt. Tito elnök rövid beszédben búcsúztatta N. Sz Hruscsovot Válaszában Nyikita Szerge- jevics Hruscsov ezeket mon­dotta: — Látogatásunk a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaságban véget ért. Engedjék meg, hogy őszin­te köszönetét mondják a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának, a jugoszláv kormánynak és személy szerint Tito elvtárs­nak, Belgrád lakosainak. Szerbia, Macedónia, Cm agora, Horvátország, Szlovénia, egész országuk dolgozóinak azért a szívélyes, testvéri fogadtatá­sért, amelyben bennünket ré­(Folytatás a 2. oldalon) KÉPEK A BALATONMÁRIAI GYERMEKÜDÜLŐBŐL Már csak emlékeket ja idéznek e képek. Két- vF hetes időszakonként 100—100 gyermek töl­tött felejthetetlen na­pokat a Somogy me­gyei Tanács balaton- máriai üdülőjében. Itt az iskolaév, az úszás, a futball és a ping­pong már csak em­lék, de jövőre folyta­tása következik. A legkedvesebb szó­rakozások egyike a délutáni fürdés fröes- köléssel, spricceléssef egybekötve. «— Ez nem is rossz — mondja az elöl fa- VO tó szöszke fiú —* csak ne volna annyi­ra nedves a viz! (L kép.) Börczi Lajos várva várt ember az üdülő­ben. Már hogyne vol­na az. amikor ő hoz­za a levelet. Képün­kön: Halmos László tanár osztja a napi postát. (2. kép.) Vége a nyaralásnak. Búcsú a parttól... (3. kép.) Folyik a mentés a földrengés sújtotta kasmíri völgyben Srinagar (Reuter, AP). Katonai, rendőri és polgári mentőosztagok járják a romo­kat az indiai Kasmír állambe­li Srinagar közelében, a kas­míri völgyben, ahol hétfőn a helyi idő szerint 7 óra 10 perckor egy 40 másodpercig tartó igen heves földrengés 56 falut döntött romba. A halá­los áldozatok száma megköze­líti a százat. ötszáz ember megsebesült. A kasmíri völgy­ben a keddre virradó éjszakát százak töltötték a szabad ég alatt újabb földrengéstől való félelmükben. Éjjel lámpákkal, fáklyákkal takarították a ro­mokat, s reggelre 73 holttes­tet hoztak felszínre. Kasmír a föld szeizmikus övezetében fekszik, a földren­gés nem ritka jelenség, de emberemlékezet óta ez volt itt a legnagyobb ilyen katasz­trófa. (MTI) Ötvenhat falu romokban 0101020200000201000201010202020002020001100102020002010007000101020153

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom