Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
SOMOGYI NÍPLA» 4 Vasárnap, 1963. szeptember 22. A BALATON BÚCSÚZIK A NYÁRI ÓL-cm ' BÉLATELEP. Népes, vidám társaság ereszkedik alá a hegyoldalról, hónuk alatt összegyűrt esököpeny. — A strandra? — Dehogy! Badacsonyba riz- linglesre — mondja az egyik, sí tréfásan vállához emeli a borosüveget, mintha puska volna. Az állomásig együtt megyünk. Ismeretlen útitársam vidáman, szinte kérkedve mondja: — Még hogy nem jó a nyárutó? .;. Séta a hegyoldalon, vonatozás Fonyódig, aztán gyerünk a jó bor hazájába, Badacsonyba hajóval... — Hajóval? Bajosan — ta- máskodik egy fiatalasszony. — Fogadok egy jeges málnába, hogy befagy a Balaton, mire a mólóhoz érünk ... Nevetnek ezen is. Azt mondják, a harsány, jóizű nevetés elűzi az esőfelhőket. * * * SIÓFOK. A Fő utca egyik házának ablakában kézzel írt kartonlap hirdeti: »Szoba igényesnek kiadó.« Kevesen állnak meg előtte a szemerkélő esőben, majd rohannak tovább. Bizonyára azt hitték, valami eladó tárgyat kínálnak. Benn idős házaspár. Mosolyogva, szívélyesen fogadnak. — Parancsoljon, kedveském... A szoba felől érdeklődik? Most olcsón megkaphatja, már szezon vége van. Amikor mondom, hogy csupán érdeklődöm, keresnek-e ilyenkor kiadó szobát, csalódottan néznek rám. Elköszönök. Távozóban hallom, amint a kedves, ősz hajú asszony erélyesen szól párjának: — Apjuk, láss munkához... Nem maradunk tovább a padláson ... Ügyse jönnek az idén már nyaralni . .. * * * A HETES MC ÜT széléin állok, a forgalmat figyelem. Két csehszlovák rendszámú autóA mik or ezeket a sorokat kopogja az írógép, odakint egyhangúan, hűvös locsogással esik az eső. Behúzott nyakkal, esőkabátban vagy esernyővel sietnek az utcán az emberek. Milyen most a Balaton? Milyen lehet, amikor búcsúzik a nyártól? busz robog Boglár felé, vidám turisták integetnek az ablakból, aztán egy vállalati kocsi, egy Trabant, egy Skoda, három motorkerékpár. Fél óra forgalmát a tíz ujjamon megszámolhatnám ... Egy hónapja szombat—vasárnaponként végeláthatatlan sorokban özönlöttek a járművek a forró aszfalton; a színes campingsátrak körül nemzetközi tömeg nyüzsgött; a kerthelyiségekből ritmusos tánc- zene úszott a Balaton fölé. A Balaton most az idősebbeké. Földváron egy csoport fekete ruhás, kalapos férfi. Ceglédi tsz-tagok. Hárman most látják először a Balatont. — Szép?... — Szép. A válasz tömör, de a szemek beszédesek, és azt mondják, hogy kár volt megöregedni a Balaton nélkül... * * * BADACSONY FELÖL hűvös szél fúj. A fonyódi hajókikötőnél csak egy-két ember várakozik. Azok sem utasok — a hajózás dolgozói. Kürt szólal, élesen, elnyújtottam A móló végénél hajó, a Csongor tűnik fel. Néhány perc, s a kormányos gyakorlott mozdulattal oda irányítja a hajóját a móló mellé. Lendül a kötél, s a fedélzeten levő néhány fázósan összehúzódó utas sietve tűnik el az állomás irányában. Felszálló alig akad. — Talán nem is indulunk menetrend szerint..., ha csak az utolsó percekben nem jön valaki — mondja az egyik matróz. A másik hozzáteszi: — De jó is ez a kis pihenő.. Volt olyan vasárnap, hogy tízezer ember is megfordult a két part között... * * * LELLÉN a strandon öt búsuló fiatal leány, asszony álldogál. Szomorú arccal nézegetik az esőcseppek nyomón bugyborékoló vizet s kezükben n kihasználatlan fürdőruhát. — Pedig mennyire reméltük otthon, hogy szép idő lesz még szeptember elején is. s jó nagyokat fürdünk ... Hát ezért jöttünk el Miskolcról, hogy nézzük az esőt? Egymásra pillantanak, aztán sietve eltűnnek a kabin irányában. Hamarosan megjelennek fürdőruhában. A víz azonban hűvös, nem nyújt élvezetet. Szaporán kapkodják lábukat, nehány perces lábáztatás utón rohannak újra a kabinokba. Átöltöznek, nehogy megfázás legyen a hősködés vége... * * * A FONYÓDI HALSÍlTÖ ELŐTT többen várnak, mint a legmelegebb nyárban. A hosszú sor vége majd az állomásig ér. Az ínycsiklandozó illatok azokat is idecsalogatják, akik napsütésben — amikor fürdeni lehetett — sajnálták erre az időt. Lassan mennek előre. A sorban állók száma azonban nem fogy, hanem szaporodik. Aki Fonyódon jár, nem akar a finom, ropogósra sült balatoni hal megkóstolása nélkül hazautazni. Érdemes lenne fejleszteni ezt a halsütőt. * * * A BALATON búcsúzik a nyártól. Egyszer-egyszer még kisüt a nap, de gyorsan jönnek a felhők Badacsony felől, s éjszaka jóval húsz fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nyártól búcsúzni kell. Szeptember van. Esik szakadatlanul. Sötét este van. és a fényreklámok neonbetűi pasztellszínű, absztrakt ábrákat rajzolnak a sötét fényű aszfaltra. Az őszi szezon kezdődik, aztán a téli, majd a tavaszi __ É s jövő májusban ... Szalai László—Vincze Jenő A télre való felkészülésről tárgyalt a Tabi Járási Párt-Végrehajtóbizottság és a járási tanács vb (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Párt-Vére- hajtóbizottság és a járási tanács vb legutóbbi együttes ülésén a járás állattenyésztésének helyzetét és az áttelel- tetéssel kapcsolatos feladatokat vitatták meg, majd elfogadták a jövő évi premizálásra vonatkozó javaslatokat. A tanácskozáson megállapították, hogy még nagyon sok a tennivaló az állattenyésztésben. Több tsz-ben kevés vagy korszerűtlen az állatférőhely, sok helyütt nem kielégítő az állatok gondozása, takarmányozása. Az év első felében például 1604 sertés és 342 juh hullott el, s 165 sertést és 108 juhot kellett kényszervágmi. A járási vezetés intézkedett a tenyészállatok számának növelésére. A háztáji gazdaságokba 861 tenyészkocát és 75 tenyészüszőt helyeztek ki. A tsz-ek a TEGI útján 203 elő- hasi üszőt kaptak, a leszerződött tenyészüszőkből pedig mintegy 80-at vásároltak visz- sza. Kocaállományukat a tsz- ek saját nevelésű süldőkkel igyekeztek gyarapítani, 110 tenyészsüldőt pedig máshonnan vásároltak. Tenyészállatok vásárlására a tsz-ek csaknem hárommillió forint hitelkeretet kaptak ez évre. Az együttes ülés fontos feladatként jelölte meg a tehén- és a kocaállomány állandó növelését. El akarják érni, hogy 1964 végére a jelenlegi 1190 tehén helyett 2000—2100, az Őszi és téli szövetújdonságok! F. hó 23-tól 28-ig nagy ŐSZI * TELI SZÖVETVÁSÁRT tartunk a kaposvári, barcsi és siófoki szaküzleteinkben. Most vásároljon szövetméterárut! Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat (78367) 1217 koca helyett pedig 1700— 1750 legyen a közös gazdaságokban. , Jövőre a bedegkéri, a ga- mási, a nágocsi és a török- koppányi tsz-ekben gümőkór- mentes szarvasmarha-állományt hoznak létre. Fontos tennivaló a takarmányozás, a tartási viszonyok lényeges javítása, a táptakarmányok használatának fokozása — határozta meg a két vb. Több tsz-ben ugyanis még mindig idegenkednek a táptakarmányoktól, más tsz-ek meg gazdasági abrakkal keverik a táptakarmámyt. Mivel a keverés nem tökéletes, gyakori a sertések gyomor- és béJgyulladása. Járási átlagban 1 kg sertéshús előállítására 4,6 kg, a fiadi tsz-ben 3,2, Nagyberényben 3,9, ezzel szem- 1 en Torvajon 9,9, Bonnyán 9, Andocson 8,5, Bábonymegye- ren pedig 7,7 kg abraktakarmányt használnak fel. Nagy- berenybem és Fiadon a sertések hizlalási ideje csak 7—8 hónapig tart, a zalai tsz-ben viszont az idei márciusi malacokat valószínűleg csak a jövő év márciusában vagy áprilisában értékesíthetik. A bedegkéri, a karádi, a kányái, a nagyberényi, a nágocsi, a so- mogydöröcskei és a zicsi tsz- ekben 7 liter körül van a tejtermelés istállóátlaga, Bá- bonymegyerem és Szorosadon csak 4,6, Somban 4,4, Fiadon 4,1, Zalán pedig csupán 3,3 liter az istállóátlag. Az átteleltetés biztosítása végett az együttes ülés több sürgős és fontos feladat elvégzésére hívta fel a tsz-ve- zetők figyelmét. Nem szabad olyan esetnek előfordulni — hangsúlyozták —, mint So- mogyacsán, ahol a szénakazlak gondatlan befedése következtében mintegy 30 000 forintnyi kár keletkezett a beázások miatt. SÉTA Tkástiéilyibáin Az eső utáni friss levegő olyan tiszta, mint a kristáiy. Tócsák fénylenek az úton és a kastély előtt. Komor és mégis megkapó ez az épület. Az oszlopos bejárathoz széles út vezet. Mellette végig sudár fenyők. Mókusok hancúroznak az egyiken. — Nézd ... Egy napcserzett arcú, tömzsi ember mutat a magasba. Mellette kerek képű, szeplős kisfiú. Nézik az ágak művészeit. A gyerek ujjong, látszik rajta, hogy igazi az élmény. — Jó napot... Az öreg megemeli kalapját. A gyerek kutatóan kérdez: — Ki volt ez, nagypapa? — A gróf... Gróf Janko- vich Antal. Üjabb kérdés: — Mi az a gróf? Az öreg türelmesen magyarázni kezd .. . — Grófok ma már nincsenek. De voltak. Ez az ember gazdag volt. ö uralt hárem falut Győröktől le egészen a Balatonig. A gyerek közbevág: — Hát ha most nincs gróf, akkor micsoda? Az öreg leveszi kalapját, és megvakarja deres üstökét. — Munkás ... Az erdőben dolgozik ... — És szeret dolgozni? — Ügy látszik, mert hanem szeretne, már régen elment volna. A rokonsága és a testvére külországban él. Hívták, csalogatták, de nem ment utánuk. — Miért nem? — Mert okos ember... — Okos? Miért okos? — Azért, mert tudja, hogy mindenütt dolgozni kell... A kis szeplős fél szemmel a mókusokat nézi, de közben tovább kérdez: —• Te szereted a grófot? Meglepő a kétdés. Üjabb üstökvakarás. — Nem szeretem, de becsülöm .. . — Miért? — Azért, mert dolgozik. De te ezt úgysem érted ... Kézen fogja a kicsit, és elballag vele a müút mellett a bolt felé. A hallottakon gondolkodom, a gyermeklogikán és a válaszokon. — Szép? ... Észre sem vettem, hogy a szürke ruhás, alacsony ember, a beszélgetés alanya mellém lépett. Nem várja a választ, magyarázni kezd. Ra.cs- csolva beszél. Egy fehér köpenyes asszony sétál a fenyők között. — Látom, nézelődik. Nyújtja a kezét és bemutatkozik. Tanárnő a kastélyban levő gyermekotthonban. Együtt megyünk tovább. — Hogy el ne tévedjenek... Az oszlopos bejáratnál megállunk. — Egykor itt fogadták a vendégeket. Inasok segítettek a hintókból kiszállóknak. Ma ez a tanulók bejárata ... A folyosón hűs félhomály van. — Erre tessék, kezdjük talán itt. A csontszínű ajtó mögött fehér mozaikvilág. Csempék, ragyogó kagylók és kádak. — Ez a gyerekek fürdője... Továbbmegyünk. A tanárnő töpreng. — Nem tudom, hogy mi volt itt régen. A szürke ruhás is gondolkodik. — Ez, kérem, könyvtár volt... könyvtár. Apró fehér ágyak vannak a teremnek beillő szobában Tisztaság, szőnyegek, térítők. Lágyan omló függönyök az ablakon. Hallgatunk. — Csinos — mondja végül a szürke ruhás. A tanárnő nem szól semmit, csak mosolyog. Lassan továbbsétálunk. Hálószobák hosszú sora, a folyosón és a szobákban világos, fényezett szekrények. — Megnézhetem? Már nyitja is az ajtót, öt rend öltöny, tizenkét ing, hat pár cipő, pizsama. Minden szigorú rendben. — Csinos... A folyosó a kanyar után elszűkül. Gótikus a hajlat. Itt Vannak a nevelőszobák.. . — Nézzük meg az iskolát. Előremutat. A fenyők és a platánok között egy gyönyörű üvegpalota áll. Szebb, mint a másik. Minden csupa fény. Odább újabb szép épület. Az is ilyen lesz, de még dolgoznak rajta. — Fény — mondja a kastély egykori ura és hunyorog. — Mindenütt fény ... A séta után visszatérünk a kastélyhoz, a bejáratnál balra csigalépcsőn megyünk fölfelé. A kék szemű asszony szóval tart bennünket. — Amikor ide kerültem, mindent felkutattam a kastély múltjáról... Egy barátságosan berendezett szobába tessékel bennünket és folytatja. — Tudom, hogy az ön családjának csupa ellentét a múltja. Rokonságban voltak a törökverő Zrínyivel. Ősei között akad kuruc vezér, udvari kamarás, somogyi kapitány és táblabíró. Sőt aranysarkantyús vitéz, függetlenségi eszmékért rajengó és osztrákbarát. Egyik őse a Rákóczi-sza- badságharc mellé állt, egy másik Mária Terézia benső embere, kabinettitkára volt. Akadt köztük gőgös, dorbézo- ló, kegyetlen és szelíd. A cselédek elmondták, hogy ön rendes ember volt, A testvére elment, a rokonok is. Maga maradt. Mondja meg, miért. Halk, de határozott a válasz. — Itt van a helyem ... Lassan, akadozva beszélni kezd. — Könnyű megérteni: itt éltem, itt lettem férfi. Szeretem ezt a vidéket és az embereket. Mit keresnék külföldön? Dolgozom, munka után rádiót hallgatok, vagy éppen beszélgetek. Csodálkozom, számon tartom a változásokat. Száz cselédünk volt. Akkor azt hittem, hogy jól élnek a mi embereink. Most látom, hogy így más. Ez a történelmi sorsfordulat csodákat művelt. Már senki sem lakik a cselédházakban. Saját, szép két- három szobás háza van mindegyiknek. Gyerekeik művelt emberek, gimnáziumot, egyetemet végeztek sokan. Józanul kell nézni az életet. A régi ismerősök közül — már tíz éve, hogy favágó lettem — sokan azt mondták, hogy a végén kommunista leszek. Nem leszek az, de az igazságot igazságnak látom. Az órára néz, és elnézést kér. — Mennem kell. .. Csak az eső miatt maradtunk itthon, délután már dolgozunk ... Lemegy a csigalépcsőn és ki a széles úton. A kapunál jobbra fordul. A tanárnő elgondolkozik. A szürke ruhás embert akarja beilleszteni a kastély történelmébe... Németh Sándor AJKAI TI1HFÖLDCVÄR szabad készletéből át tud adni 3400 fm 38x2, 5x2860 mm méretű AST 35 Din 17 975 minőségi forresövet. A rendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük. Rendelések Timföldgyér és Alnmíniumkobó Anyagosztálya, Ajka címre küldendők. (3963)
