Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-16 / 190. szám

r M ama Megjelennek néha olyan új­ságcikkek, amelyek nyomán még hónapok múlva is jelent­keznek az emberek. S megtu­dom tőlük saját esetüket, amely hasonló ahhoz, m i n amiről én írtam. Tanácsot ad­nak, hogy ők miképpen oldot­ták meg a maguk problémá­ját. Hanem a' legtöbben taná­csot, segitséget kémek. Sok ilyen levelet kaptam már; van­nak barátaim, akik az én vá­laszomra ismét feleltek, s időn­ként írnak nekem, hogyan ala­kult azóta a sorsuk... F. N. nénit telefon útján is­mertem meg. Lehet annak két éve. Akkor írtam egy édes­anyáról, aki miután fölnevelt özvegyen hét gyereket, most már teher mindegyiknek. Nem egyedülálló eset, tudom; ha­nem ez az idős asszony állan­dó életveszélyben volt a leg­kisebbik fia meg a felesége el­vakult gonoszsága miatt. A cikk nyomán szociális otthon­ba került ez a hétgyerekes anya, sorsa tehát valamikép­pen megoldódott. Hanem F. N. néni azóta is rendszeresen jelentkezett. Már egészen jól ismertem szegényt, pedig nem láttam soha éle­temben. Néha sírt a telefonba; fiának és menyének legújabb rémtetteiről értesített ilyenkor. Hogy lezárják a gázt; hogy el­viszik az éléskamra kulcsát... Hogy szegényes kis holmiját a földre borították a szekrény­ből mondván, hogy az ő gyere­kük ruháinak kell a hely ... Húszfokos hideg volt, amikor azt hallottam tőle, hogy reg­gel, mikor dolgozni mennek, megszámolják a fát, hogy a mama ne is merjen befűteni magának; mikor pedig délután a fiatalok befűtik a saját szo­bájuk kandallóját, hát össze­csukják az ajtót, hogy még egy csepp meleg se jusson az öreg asszonynak. Hallgatni sem bírtam tovább, azonnal elmentem hozzá. _ S most már megtudtam, miért nem tud szegény levelet sem írni. Minden szekrény zárva, s ő egy darab papírhoz sem jut­hat. Elmenni meg nem tud ér­te, mert alig-alig bír a szobá­ban is járni. Borzasztóan da­gadt, ödémás lábai vannak, sú­lyos szívbeteg. Amikor tehát _ a menye bezárja az éléskamrát, egy darab kenyérhez sem tud jutni egész álló nap. A szom­szédoktól kéregét néha, azok hoznak neki irgalomból. Mert a néninek nincs pénze, nyugdí­ját elszedi tőle a fia — »tar­tásdíj« fejében ..; Megtudtam, hogy van még egy fia. Az is megnősült, an­nak is van gyereke. Magas ál­lásban van, sokat keres. Res- telli, hogy kitudódik, milyen körülmények között él az édes­anyja. Ezért ellenzi azt is, hogy szociális otthonba kerüljön. Hiszen ahhoz környezettanul­mány szükséges... Néha el­megy hozzá. Ilyenkor visz valami ennivalót neki. Ennyi a gondoskodása... A mama özvegyen nevelte a két fiát. Diplomát adott a ke­zükbe, büszke volt rájuk ... A két fiú társadalmi bíróság elé került. S ott egymásra val­lottak ijedtüVben. Hogy a má­sik ... Miért nem ad az töb­bet? ... Hiszen annak több a fizetése... S a felesége is jobb szívvel van a mama iránt..: F. N. néni azóta az egyik be­tegotthon lakója. A fia meg a menye pedig úgy él a Lakásá­ban, hogy maguk is elhiszik: jól van ez így... Egészen ügyesen elintézték... A mama nem sántikál folyton ott a sze­mük előtt, kényelmesen lak­nak, s lám, a nagymama szobá­ját máris átrendezték gyerme­küknek; ötéves, legyen már különszobája... Ügy szeretném megmondani neki, hogy az a gyermek sok mindent látott... megfigyelt... És — valószínűleg tanult is a szülei példájából... Mint a barátnőm tizenöt éves fia, aki a múltkor hasba rúgta édesanyját. S mikor megfenyítették, azt felelte: — Láttam én kisgyermekko­romban, hogy ti is hogyan bántatok a nagymamával. .. Nos, ehhez nem kell bővebb magyarázat. Jól megfelelt ez a fiú mindenkinek, aki úgy vé­li: a gyermek még kicsi... Az úgysem tud semmit... Ne áltassa .magát ilyesmivel senki... Mert úgyis eszébe jut majd — egyszer ... Évek múl­va ... Amikor a saját gyerme­ke emlékezteti rá ... Szekeres Ilona Jó tudni... Addig dörzsöljük egy ketté­vágott citrommal a parketten esett tintafoltot, míg el nem tűnik. Közben mosogassuk a foltot fövő szappanos vízzel is. Ha utána acél- vagy vasfor­gáccsal is ledörzsöljük a he­lyet, eltűnik minden nyoma a foltnak. Utána azonban föl kell mosni a folt helyét. * * * Kopott színű szőnyegeket a következő módon frissíthetünk fel: a szappanos vízzel tisztí­tott, tiszta vízzel öblített sző­nyeget csak félig szárítjuk meg, azután egyenletesen be­kenjük megfelelő színű anilin- festékkeL A bársony vasalása. Ve­gyünk egy tollpámát, fektes­sük rá a vasalóruhát, majd er­re a bársonyt visszájával föl­felé. Nedves ruhán át vasal­juk forró vasalóval, de nem nyomjuk rá. Néhány órát hagy­juk száradni. ... Az ablak homályosodását megelőzhetjük, ha az ablak­mosó vízbe két-három csepp glicerint teszünk. Ha az ab­lakfa festése közben foltos lesz az üveg, vegyítsünk egy fél ká­véskanálnyi sósavat egy liter vízbe, és ezzel mossuk le, öb­lítsük utána, majd fényesítsük szarvasbőrrel vagy újságpapír­ral. Műanyag edények A műanyagból gyártott áru­cikkeket egyre gyakrabban al­kalmazzuk a mindennapi élet­ben. Az üzletekben már évek óta vásárolhatunk műanyagból készült színes edényeket: kris­tályszerű, ízléses, metszett, át­látszó gyümölcspasszírozókat, kenyérkosarakat. Nagy válasz­Mennyi legyen a „szekrényfejadag“? A modem otthonok lakó- és hálószobáiból kiszorulnak a szekrények, pedig a ruhatár egyre gyarapszik, és mind több helyet kér. Mennyi az egy lakos számára szükséges szekrényfejadag? — erről még most is sokat vitatkoznak az építészek, a lakberendezők, az azonban mérnem vitás, hogy az eddigi szekrénynorma, a 0,6 négyzetméter alapterületű, padlótól a mennyezetig beépített tér egy ember számára nagyon kevés. Ha csak a minimális ruhatárat vesszük fi­gyelembe, azzal kell számolni, hogy a fehérneműn kívül a férfiaknak három kabátjuk, három-hat öltönyük van, és a nők, valamint a * nagyobb gyermekek ruhái még ennél is több helyet kémek, s így mindjárt kiderül, hogy a korábbi szekrénynormák már megdőltek. Újabban az a vélemény kezd kialakulni, hogy minden személy részére legalább 1,2 négyzetméteres alapterületet kell beépíteni szekrénnyel. Ez kétféle módon történhet: vagy külön fülkét, úgynevezett járószekrényt kapnak a ruhák — amelyben járni aligha, in­kább csak belépni lehet —, vagy az előszobában készül­nek szekrénysorok. Ez utóbbit tartják célszerűbbnek. Érdekes jelenség, hogy a ruhadivat alakulása is befo­lyásolja a szekrények nagyságát. Amióta megrövidültek a szoknyák és a női, férfikabátok, fölösleges a 145 centimé­teres belső nagyság, elegendő a 135 centiméter is. így lehe­tővé válik, hogy a 2,80 méter magas, tehát a legalacso­nyabb lakásokban is épülhessenek emeletes szekrénysorok. A fehémeműszekrények méretei az összehajtott férfiingek­hez igazodnak. Kalappolchoz nem túlságosan ragaszkodnak az új házak lakói, viszont azt hiányolják, hogy a cipők tá­rolása egyáltalán nincs megoldva. Az építészekre és a lakberendezőkre tehát még sok feladat vár a ruhaneműk elhelyezési módjának megfelelő kialakításában, Konyha TÖLTÖTT ALMA ES KÖRTE Hozzávalók: 8 db közópnagyaagü alma vagy kört«, 5 dkg rizsből fő­zött tejbertzs, 2 dkg mandula é* vanüiamárfá*. A gyümölcsöket meghámozzuk. magházától megtisztítjuk, és kevés forró vízben puhára főzzük (üvo- gesre). Utána szitára szedve a ned­vességtől jól lecsurgatjuk, és az üreget hideg tejberizzsel megtölt­jük, amit még melegen mazsolával elkevertünk. Üvegtálra helyezzük, és sűrű vaníllnmártást öntünk kö­ré. Az almák tetejét tejszín- vagy forrázott tojáshabbal díszítjük. A körtéből is hasonlóképpen ké­szül, csak azt a megtöltött oldalá­val lefelé fordítva helyezzük a tál­ra. ALMAPÜRÉ A meghámozott almákat negye­dekbe vágjuk, kevés víz hozzá­adásával. ízlés szerint cukrozva puhára pároljuk. Utána szitán át­törjük. Gyermekeknek, betegek­nek és pecsenyéhez körítésnek adjuk. ALMAHAB Hozzávalók: 1 kg alma, 1 tojás- fehérje, lä dkg cukor, i kanál rum. Az almát forró sütőben meg­sütjük, vagy négybe vágva megpá­roljuk kevés vízzel. Süthetjük az almát megfelelő sütő hiányában tűzhely tetején Is lábassal leta­karva. A megpuhult almát szitán áttörjük, melegen hozzáadjuk a cukrot, a tojásfehérjét, és porce­lán tálban habverővel 20—28 per­cig verjük, amíg kemény habos nem lesz. Üvegtálra tálalva tetejét villával megcifrázzuk, és pár szem friss vagy főtt gyümölccsel díszít­jük. Száraz süteményt adunk hoz­zá. VEGYES GYÜMÖLCSSALATA Különböző gyümölcsöket főtten és nyersén egy tálra halmozunk. Almát, körtét, őszi- és sárgaba­rackot, sárgadinnyét szeletekre vágva, néhány cukorban főtt gyü­mölcsöt közéin vegyítünk, és a gyümölcsök levével leöntjük, Ízlés szerint lecukrozzuk, és a citrom levével meglocsolva 1—a órára hi­deg helyen tartjuk. Tálalás előtt 1 dl narancslikőrrel meglocsoljuk, diógerezdekkel, vékonyra vágott mandulával díszítjük. sárgadinnye oyumölcs­SALATAVAL TÖLTVE Vegyes gyümölcsökből salátát ké­szítünk, mint az előbbi leírásnál, utána lecukrozva hideg helyre tesszük. Egy nagy sárgadinnyét szép tisztára megmosunk, tetejéről egy darabot levágunk, ezen ke­resztül a inagvakat eltávolítjuk, húsát kanállal kiszedjük, és a sa­láta közé vegyítjük. A salátát a sárgadinnye üregébe töltjük, fél dl likőrrel meglocsoljuk, a tetejét visszahelyezzük, és 1—2 órára jó hideg helyre állítjuk. Fogyasztás­kor a salátát a dinnyéből adagol­juk. Kisestélyi ruhák 1. rajz: Mintás tisztásé- 3. rajz: Féloldalasán redó­lyem-ruha a szabásvonalba zött selyemruha bújtatott beállított gloknis résszel, a félmasnival, egyik oldalon mell alatt paszpolozással, hajtással, rolniból készült virággal. 4. rajz: Organzára, musz­2. rajz: Pettyes selyemru- linra, nylonra tervezett ha hosszított derékkal, egy- körglokniba szabott kisesté- színű pántozással, a vállnál lyi ruha egyszínű düsessz virággal. öweL CCCCCeCCCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC tékban kaphatók tányérok, po­harak, ételdobozok, kulacsok, célszerű szendvicses tálak, cu­kortartók, vékony, átlátszó zacskók, amelyekben folyékony élelmiszert vihetünk és még nagyon sok mindent. A műanyagból készült edé­nyek legfőbb előnye a könnyű­ség, a felület teljes simasága és az, hogy ellenállnak az élel­miszerek vegyi hatásának. De varrnak hiányosságaik is. Nem bírják például a nagy hőséget. A forrási hőmérsékleten tönk­remennek, elvesztik eredeti formájukat. A műanyag edény többnyire polietilénből készül. Ez igen könnyű, rugalmas, szilárd anyag; alacsony hőmérsékleten is megtartja tulajdonságait; el­lenáll a savaknak és a lúgok­nak. Nem engedi át a gőzt és a vizet. Polietilén edényben nem szabad vajat és zsírfélét tarta­ni, mert ezek kellemetlen sza­got, rossz ízt kapnak, és gyor­san romlanak. Hogyan bánjunk a műanyag edényekkel? Mivel a műanyagok nem bír­ják a magas hőmérsékletet, ezeket az edényeket közvetle­nül használat után langyos víz­zel mosogassuk el. A vízbe te­hetünk mosószert is. Az edé­nyeket legcélszerűbb leöblíte­ni olyan forró vízzel, amely­nek hőmérséklete nem halad­ja meg a 80 fokot. Az elmosott edényt helyezzük edényszárí­tóra Ez sokkal higiénikusabb szárítási mód, mint a konyha­ruhával Való törölgetés. Forró tűzhelyen nem szabad száríta­ni a műanyag edényt, még ke­vésbé közvetlenül a tűzre ten­ni, mert megolvad és elég, ■ * * d AAAAS^AAAAJ^ A bölcs bíró Keleti mese IS araván vonult a siva- tagon keresztül. Egy gazdag kereskedő ötven bála finom selymet szállított, ezX a tevehajcsár gondjaira bíz­ta, ő maga teveháton utazott. Útközben a kereskedő sú­lyos beteg lett, és le kellett maradnia. A karaván to­vábbhaladt, és elérte célját. A tevehajcsár három hóna­pot várt a kereskedőre, de az addig nem jelentkezett, így eladta a drága selymet, jó pénzt kapott érte, a pénzen pedig kereskedést nyitott. A kereskedő közben fel­gyógyult, és útnak indult, hogy megkeresse a tevehaj­csárt és a selymét. De nagy volt a meglepetése, amikor hosszas keresés után a vá­rosban rátalált a tevehaj­csárra mint kereskedőre, s amikor portékája felöl kér­dezte, a tevehajcsár indula­tosan válaszait: — Hordd el magad, szem­telen fickó! Soha az életben nem láttalak, és nem voltam soha tevehajcsár! lyj it tehetett a kereske- dő, elment a bíróhoz. — Mi a panaszod? — kér­dezte tőle a bíró. — ötven bála finom sely­met bíztam a tevehajcsárra, de útközben megbetegedtem, és csak hóno.pok múltán tud­tam őt megkeresni. Most meg sem akar ismerni, és nem adja vissza a selyme­met! — Mit mondasz erre? — fordult a bíró a tevehajcsár­hoz. — A próféta szakállára mondom, bölcs kádi, ezt az embert soha nem láttam, és nem tudom, miről beszél! Én becsületes kereskedő vagyok, és soha nem voltam tevehaj­csár! — Hát te mivel igazolod szavaid igazságát? — fordult ismét a kereskedőhöz. — Csak a becsületességem­re hivatkozhatom... — vá­— Csalók vagytok mind­ketten! Ravasz csalók! Tűn­jetek el szemem elől, mi­előtt lecsukatlak mindkettő­töket! — kiáltott rájuk a bí­ró, és azok elköszöntek. A kereskedő kedvetlenül, hogy nem kapott igazságot, a te­vehajcsár jókedvűen, hogy nem keU visszaadnia a sely­met. A hogy kiértek az utcá­ra, a bíró kinyitotta az ablakot, és utánuk szólt: — Hé, tevehajcsár! Gyere csak vissza! A tevehajcsár abban a pil­lanatban hátrafordult, el­feledve, hogy éppen pár perccel előbb tagadta le fog­lalkozását. A bíró nagyot nevetett, és börtönbe vetette a tolva) és csaló tevehajcsárt, a kereskedő pedig vissza­O K o C; O faszolta a selyem gazdája. kapta a selyem árát fi OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXJOOC M üvelődés — szórakozás VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A PÚPOS. Francia {Korhatár néílkül. Előadások kezdete 5, {órakor is. (Augusztus 20-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Fedett kert: film. Amerikai film. balatonföldvak Robinson család. 7 és 9 Kert film. BALATONFENYVES Huszárkisasszony. Szovjet balatonlelle VÁLSÁGOS ÓRÁK, Korha- , kert: ÜI,etemb«rek. Szov­$tár nélkül. Szovjet film. Előadások kezdete 4, 6, 8 »órakor. (Augusztus 18-ig.) DÓZSA KERTMOZI LILIOMFI. Vidéki színházak és filmszínházak műsora: TAB Augusztus 16-án: Viktória. A .»Győri Kisfaludy Színház vendég- íj átéka. ^Augusztus 16-án: BALATONBOGLAB Az aranyember. Magyar film. jet film. Park: Korzikai testvérek. BALATONSZARSZ0 _ Terem: Mr. Hobbs szabadságra megy. Amerikai film. BALA TONSZEMES Kert: Üzletemberek. Szovjet fűm. fonyöd Kert: Szélvihar. Jugoszláv-—olasa film. SIÓFOK nagy manőver. Angol Kert: A film. Terem: Mandrin kapitány. Fran­cia film. Kert: film. ZAMARDJ remlőrfelügyeiő. Olasz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom