Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-10 / 185. szám

irombát, 1963. augusztus 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A zöldségtermesztésről Miért kedvetlenedtek el kertészkedő tsz-eink? N; [ agyüzemi zöldségter­mesztésről csak a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésétől számítva beszélhe­tünk. Évről évre gyarapodott — az állami gazdaságok mel­lett — a kertészkedő tsz-ek száma, nőtt a kertészetek te­rülete, fejlődtek a termesztési módszerek. Szinte ugrásszerű az előrelépés az 1962. és az idei év közöt. Tavaly a MÉK 3083 hold zöldség termelésére szerződött a szövetkezetekkel, ez évben pedig majdnem ezer holddal többre, 4030 holdra. A fogyasztók igényeinek növeke­dése megkövetelte a zöldség- termesztés fejlesztését, és szö­vetkezeteink szívesen fogtak hozzá. Hiszen a kertészet azon túl, hogy a gépesítés és a ke- mizálás következtében felsza­baduló erőnek munkát ad, ki­fizetődő, és mint belterjes üzemág szép jövedelemhez jut­tatja a közösségeket. A korábbi években megle­hetősen sok vita és félreértés támadt a MÉK és a tsz-ek kö­zött az áruk átadásakor, mi­nősítésekor. A közelmúltban megtartott vizsgálódásaink so­rán úgy találtuk, hogy ezek a nézeteltérések az idén mini­málisra csökkentek. Teljesen még nem szűntek meg, hiszen előfordul, hogy a szövetkezet a megrendelt időre leszedi az árut, de nem jön érte az át­vevő. Csak esetleg másnap vagy harmadnap, amikorra a zöldség már veszít értékéből. Ez történt többek között Bala- tonőszödön az uborkával, a| paprikával, Nagyberkiben azj uborkával. A viták azonban aj járási felvásárlási csoportok! segítségével viszonylag rugal- j másán és gyorsan elintéződ- i nek. Az érdekeltek azon van­nak, hogy lehetőleg megelőz­zék, elkerüljék a nézeteltéré­seket. Javult a helyzet. Ennek ellenére kivált a nagyobb ker­tészettel rendelkező tsz-ekben elkeseredés, elkedvetlenedés tapasztalható. nP öbb helyen hallhatunk ilyen véleményt: .*»Ráfi­zetünk a leertészetre, nem ér­demes zöldséget termeszteni. Nem fejlesztjük tovább, csök­kentjük kertészetünket.« Ag- godalomkeltőek ezek a meg­jegyzések. Mindenütt azt em­legetik magyarázatként, hogy igen alacsonyak az átvételi árak. A kis területen kertész­kedő tsz-eket ez nem érinti sú­lyosabban. A somogygeszti Oj Barázdában például a 25 hold zöldségféléből 460 000 forint bevételt terveztek, s nem tar­tanak attól, hogy számításuk nem válik be. Szerződésük is van, meg kaposvári standju­kon is árusítanak. Gondot ez olyan gazdaságokban okoz, mint például a somogytúri, a balatonszentgyörgyi. Somogy­túr a 96 holdas öntözéses ker­tészetéből másfél millió forin­tot várt. Egyharmada ez össz- bevételi tervüknek. Az idén még csak 350 000 forintot ho­zott a kertészet; tavaly ugyan­eddig az ideig 325 000 forint jövedelemre tettek szert, pedig akkor 900 000 forint bevételt terveztek. A kiesés igen érzé­kenyen érinti a szövetkezetét, s nem könnyű megmagyarázni a kertészet dolgozóinak, hogy jó munkájuk, a szép termés ellenére miért nem tudják tel­jesíteni tervüket, ök vetették föl a vezetőknek éppúgy, mint Balatonszentgyörgyön: jövőre csökkenteni kellene a kertészet területét. Balatonszentgyör­gyön a kertészet egy holdjáról 9000 forint bevételt terveztek. A járási vezetőkkel sokat vi­tatkoztak azon, hogy 9000 fo­rintért nem érdemes kertész­kedni. Most meg attól tarta­nak, hogy ezt a tervet sem si­kerül teljesíteniük. Tótújfaluban még keveseb­bet, holdanként 7000 forint be­vételt irányoztak elő. A szövet­kezet nagyarányú beruházás megvalósításába fog az idén: 3 millió forintos költséggel modern palántanevelőt akar építeni. Az idei év tapasztala­tai alapján kérdéses, hogyvisz- szatérül-e a befektetés, érde- mes-e nagyobb méretekben kertészkedniük. A kertészkedő tsz-ek ve- -"■ zetőit és tagjait sokat foglalkoztatják az átvételi árak körüli problémák, ezért be­szélni kell róluk, nemcsak egy oldalról megvilágítva ezt a kérdést. A kertészetek fejlesz­tésének, a nagyüzemi zöldség- termesztés kialakításának cél­ja, hogy olcsóbban jusson ezek­hez a termékekhez a fogyasz­tó. Törvényszerű tehát az árak csökkenése. Figyelembe kell venni azt is, hogy Somogy ál­talában későbben adja a ker­tészeti termelvényeket, mint az ország más, hagyományosan zöldségtermelő megyéi. Például zöldpaprikából csak július kö­zeliétől önellátó a megye. Az országosan meghatározott át­vételi árak megállapításakor természetesen nem a mi me­gyénket veszik alapul. A rend­kívüli időjárás következtében későbben és hirtelen érett meg a zöldségféle. Viszont mire ér­tékesíthették a tsz-ek, addigra országosan az árak visszaes­tek. Szövetkezeteink a korai zöldséget termelő gazdaságok­kal nem tudtak lépést tartani. Mindennek tetejébe a tavalyi­hoz képest egyébként is kiseb­bek az átvételi árak. Például 16 nappal korábban tértek át a paprika darabárus átvételé­ről a kilós átvételre, mint az utóbbi években. Összetett és bonyolult kérdés ez, tehát okvetlenül nagy fi­gyelmet érdemel. Szükséges, hogy az illetékes szervek fog­lalkozzanak vele, s hogy vala­mi úton-módon rendezzék az árakat a jövőben. Pl e nem lehet csak az át- vételi árak szemszögé­ből vizsgálni és megítélni a zöldségtermesztést. Hiszen fő­leg a termelési eljárás ered­ményessége, a hozam nagysá­ga és az értékesítés időpontja szabja meg, hogy mit fizet a kertészet a szövetkezetnek. Azok a gazdaságok, amelyek­nek berendezése, termelési módszere fejlettebb, az idei nehéz körülmények és viszony­lag alacsonyabb árak mellett is megtalálják számításukat. A ságvári Egyetértés Tsz két hold paradicsomából eddig 203 má­zsa terményt értékesített 41 283 forintért. Holdanként te­hát több mint 20 000 forint bevételhez jutott! Az öreglaki Kertészeti Tsz eddig 160 000 forintot kapott 10 hold papri­kájából. Ez a bevétel voltakép­pen a melegágyakban termelt áruból származott. A jövedel­mezőség szempontjából tehát elsősorban az a döntő, hogy primőrárut termeljenek a szö­vetkezetek. Az induló ár évről évre ugyanaz, így a primőrter­melés biztonságosabb is. Ál­talában nem is területi fejlesz­tésre van szüksége megyénk kertészeteinek, hanem arra, hogy jobb fölszereléssel még belterjesebbé tegyék, minősé­gében javítsák a zöldségter­mesztést. Ügy gondoljuk, érdemes ezen elgondolkodniuk a szövet­kezeteknek is meg az illetékes szerveknek is. Az ország zöld­ségellátása szükségessé teszi, hogy mérlegeljék a helyzetet, s levonva a tanulságokat, meg­tegyék a legmegfelelőbb intéz­kedéseket. Vörös Márta Az első félév eredménye: 767 000 forint értékű újítás A TRANSZVILL KAPOS­VÁRI GYÁRÁBAN említésre- méltóan csökkent az önkölt­ség: a dolgozók újításai ré­vén az első félévben 767 000 forint értékű anyagot és bért- takarítottak meg. Eddig még csak meg sem közelítették ezt az eredményt. Igen aprólékos, sokoldalú előkészítő munka hozta meg gyümölcsét. Mind a párt-, mind pedig a szakszervezet tavaly és az idén is igen sokat foglalkozott az újításokkal. Szóvá tették mindazokat a fogyatékosságo­kat, amelyek gátolták a dolgo­zók kezdeményezéseinek kibon­takozását, javaslatokat tettek, és határozatot hoztak az újí­tási munka segítéséről. Az üzem műszaki fejlesztési tervének- egyik tétele az újítá­sok számának növelését hatá­rozta meg. Az éves újítási fel- edatterv alcsoportokra bontva adta meg a javaslatokat, hogy hol van szükség ésszerűsíté­sekre, újításokra. Az emberek túlnyomó része most már nem a vakvilágban tapogatózott a munkát könnyítő módszerek után. Beváltak az úgynevezett ötletnapok is, melyeken sok hasznosítható javaslat hang­zott el. Az újítók megbecsü­lést szereztek maguknak. És az sem lebecsülendő, hogy a dolgozók megtalálják számítá­sukat is. Ma már vannak olyan újítók, akik szinte terv­szerűen jelentkeznek ésszerű­sítéseikkel. Az újítók egyre inkább a műszaki dolgozók közül ke­rülnek ki. A nagy horderejű újításokhoz ugyanis alapos szakmai felkészültség szüksé­ges, s noha egyik-másik mun­kás eljut az ötlet megvalósítá­sának kezdeti szakaszáig, meg­akad, nem tudja befejezni. Ilyenkor vagy lemond az öt­letről, és csak úgynevezett eszmei újítási díjat kap — a vállalat pedig a lehetőséghez mérten kidolgoztatja a tervet —, vagy pedig egyik vagy másik műszaki szakember se­gítségét kéri. Ezzel még csak nem is károsodik, mert meg­kapja az újításért járó teljes díjat, közreműködő társát pe­dig ugyancsak díjazzák, de más elbírálás alá esik. Az IDEI ÜJÍTÁSOK KÖ­ZÜL magasan kiemelkedik Lovass József mérnök 159 000 javításra szorul a gép is, a szervezés is a Karádi Gépállomáson Újra megkezdődtek az építkezések a mezőgazdasági kiállítás területén A jövő évben rendezik meg újra Budapesten a mezőgazdasági ki­állítást, de az építők már most megkezdték a csinosítási munká­latokat. Mintegy 30 000 négyzetmé­teres területen 50—60 centiméter mély talajréteget kell felváltani új termőtalajjal. Több mint 10 000 köbméter földet mozgatnak meg. Az építők az ősz elejére fejezik be a talajcserét, hogy a mezőgaz­dasági szakemberek még az idén bevethessék a bemutató parcellá­kat. Az év végéig sor kerül a ki­állítás új főbejáratának építésére is, a jövő évben pedig tatarozzák, megszépítik a régi épületeket, és újabb pavilonokat emelnek. (MTI) Gőgös Péter, a bonnyai Zöld­mező Termelőszövetkezet elnö­ke panaszkodik a Karádi Gép­állomásra: »A rossz szervezés következtében több ezer forin­tos kárt okozott tsz-ünknek« — írja levelében. Ottjártimkkor a tsz-elnök elmondotta, hogy a hosszabb ideje üzemképtelen gépek helyett nem ad használ­hatót a gépállomás, s emiatt tetemes kára keletkezett a szövetkezetnek. A bajok már a lucerna első kaszálásakor jelentkeztek. Az értékes pillangós takarmány rendsodrózására szerződést kö­tött a tsz- a gépállomással, ám háromholdnyi területen, a má­sodik kaszáláskor pedig mint­egy tíz holdon renden maradt a lucernaszéna s tönkrement. Ez óvatos becslés szerint is 20 000 forint körüli kár. — Sajnos, igazat kell adnom az elnöknek, mert valóban, alig van használható rendsod­rónk — mondja Tippel Henrik, a gépállomás főmezőgazdásza. — A helyzet ma sem jobb. Bizony nem. A Karádi Gép­állomás öt rendsodrójából csu­pán eggyel lehet dolgozni, a tsz-ek viszont elvárják a szer­ződés teljesítését. így érthető, hogy a bonnyaiak is tartózkod­nak a 100 hold lucerna harma­dik kaszálásától, hiszen a gén- állomástól kapott két munka srép közül csak az egyik jó. Ügy pedig nem lehet dolgozni, hogy egy nanig javítják, fél órán át használják, s megint javítják a rendsodrót. Igaz. javasolták a tsz-nek, hogy vásároljon foga- tos gereblyét, mert máskülön­ben kint marad a szénájuk, de miért nem jutott ez eszükbe a génállomási vezetőknek akkor, amikor a szerződést kötötték? Gondjukon úgy enyhítettek a bonnyaiak, hogy vettek gereb­lyét, s a somogyacsaiaktól kér­tek kölcsön rendsodrót. A csépléssel sem birkózik meg a Karádi Gépállomás Bony- nyán. A borsót csépelő gépnek három hét alatt annyi volt a teljesítménye, mint egy jó gép­nek másfél hét alatt. A tsz- tagok a legnagyobb aratási idényben tétlenül álldogáltak a cséplőnél, nem kereshettek. Ráadásul 24 százalékos szem­veszteséggel és szemtöréssel dolgozott a gép. 72 holdon ter­melt borsót a tsz, a termés- eredményt ennek alapján szá­mítják ki, de az már most bi­zonyos, hogy az említett hi­bák miatt sok kiesésük lesz. A gépállomás főmezőgazdásza Korpics György traktorosra há­rítja a felelősséget amiatt, hogy gyakran rossz a cséplő­gép. De ezzel még nem orvo­solták a bajt. Akivel a borsó- csépléskor elégedetlenek vol­tak, az most gabonából is csak 40 mázsányit csépel naponta. És a gépállomás vezetői semmit sem tesznek azért, hogy ez az állapot megszűnjön. Érthető, hogy a tsz máshonnan kért se­gítséget, s most a ráksi Üj Élet Tsz gépe csépel náluk. — Nem kellett volna a rák- siaktól kérni, mi is adtunk vol­na jó cséplőt — mondja a fő­mezőgazdász. Ebből is látszik, hogy nemcsak a gépek, a szer­vezés is javításra szorul Kará- don, ugyanis a rossz gépet már sokkal előbb ki kellett volna cserélniük. Mindebből az a ta­nulság, hogy a gépállomásnak rendsodrásra is meg cséplésre is föl kellett volna készítenie a gépeket. H. F. forint anyag- és 126 000 íoriitfc bérmegtakarítást eredményező ötlete: a szigetelők kén grafit­tal való kiöntése. Eddig He- bőr gyorskötő cementet hasz­náltak enre a célra, ez azon­ban importanyag, mázsája 317 forint. Lovass újításával fölös­legessé válik ez a drága anyag. Schnindler Béla »Héimagbe­vezetés« elnevezésű, 137 000 forint megtakarítást eredmé­nyező újításának lényege az, hogy megszünteti az öntvé­nyek homokosodásából fakadó szemcsézettséget, az öntés után azonnal sima alkatrészeket kapnak. Számottevő mennyisé­gű anyagot takarítanak meg, és időt is nyernek, hiszen ezeket az öntvényeket már nem kell forgácsolni. Az üzem 112,5 millió forin­tos tervében — ha a beveze^- tésre váró vagy a készülő újí­tásokat is hozzászámítjuk — a várható egymillió-százezer fo­rintos újítási megtakarítás ke­vesebb, mint az egy százalék, mégis jelentős. Önköltségcsök­kentési tervük ugyanis 3 mil­lió forint, tehát ennek egyhar­mada már meglesz. A műszaki fejlesztési terv megvalósításá­val újabb egymillió forintot takarítanak meg. FOKOZZA AZ ÚJÍTÁSI KEDVET, hogy meggyorsult a javaslatok elbírálása — kivéve a jelentősebb, konstrukciós vonatkozású ötleteket, ezeket ugyanis az anyavállalat szak­emberei vizsgálják felül Bu­dapesten —; a fizikai és mű­szaki dolgozók megtaláltak egymással a megfelelő kapcso­latot. Ma már a műhelyek élén álló műszakiak sürgetik az újítások bevezetését, hiszen így csökkenthetik például a létszámhiány okozta lemara­dást Noha most már gyorsabb az ügyintézés, mégis szükség len- ne egy-két újabb intézkedésre is. Többek között arra, hogy a - véleményező bizottság a veze- tőmémöktől függetlenül tár­gyalja meg a javaslatokat — jelenleg tudniillik nem mindig tudják összehangolni a meg­beszélések időpontját —, és a bizottság vezetője ezután tájé­koztatná az üzem műszaki ve­zetőjét a vita eredményéről. Ezzel még jobban megrövidíte­nék az újítások átfutási idejét. A TRANSZVILL ÚJÍTÓI­NAK első félévi szép ered­ménye remény tkel tő. Bizonyít­ja, hogy a munkáskollektíva keresi az újat, az ésszerűt, nem rejtegeti a termelékeny­séget növelő elképzeléseit. Igaz, a II. telepen akad még egy-két olyan munkás, aki bár újított, s az új módszerrel dol­gozik, de nem adta be javas­latát. Többségükben tudják az emberek, hogy mit kell csele­kedniük. Polesz György CS. HORVÁTH TIBOR — ZÓRÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD (V Előzmények: Az idő­számítás előtti 74. esz­tendőben egy hatalmas termetű néger gladiá­tor szerez hírnevet ma­gának Itáliában: Mno- go, a »capuai fene­vad-«. Társai egy éj­szaka ráfámadnak, hogy megöljék. A fe­kete óriás dühödten védekezik... j A VEREKEDÉSBE EGYRE TÖBBEN AVATKOZNAK. BELE. VÉGÜL... De mintha gatja szakadt volna az EMBER! INDULATOKNAK. A GLAD/ATO- f ROK, AHELYETT. HOGY SZÉTFUTNANAK. PUSZTA KÉZZEL RÁVETIK MASUKAT A. A GYŰLÖLT LÉGIONÁRIUSOKRA. Spartacus távolból FIGYELI A KÜZDELMET. AZTAN egy merész GONDOLAT CIKÁZIK j AT AZ AGYÁN omm » y/Ú Széjjel. MOCSKOSOK'. KITÖRÜNK r Hátrálnák AZ EMBEREID. centurio/ fuSSATOK A KONYHÁRA! szerezzetek nyarsakat. y KÉST. VILLÁT FEGYVERNEK. 1 AMENNYIT TUDTOK, ß KATÓNAK HÁTÁBA! T Nyugalom. BAT!ATUS. A KAPUBAN MAJD MEGVETIK A lakukat! wíSpartacus lénvé­W BOi. SZINTE MÁGIKUS f ERÓ'ÁRAD. EGYSZERI- f BEN ÚRRÁ LESZ A ZŰR­ZAVARON. LÁTJA A CÉLT; akarata értelmet AD AZ OKTALAN ÖLDÖKLÉSNEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom