Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-29 / 200. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök. 1963. augusztus !S „A szocializmus és a béke stratégiája“ Leontyev cikke a Pravdában Hruscsov elvtárs Jugoszláviában Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdán terjedel­mes cikket közöl »A szocia­lizmus és a béke stratégiája« címmel. Leontyev, a cikk írója megállapítja, hogy a kínai ve­zetőknek a részleges atom­fegyver-kísérletek eltiltásáról szóló moszkvai szerződéssel kapcsolatos álláspontja »-való­ban visszataszító képet nyújt«. A Pravda »-teljesen szokat­lan és rendkívül sajnálatos je­lenségnek« minősíti azt a tényt, hogy egy szocialista or­szág kormánya »-a nemzetközi kapcsolatok igen fontos kérdé­sében az imperializmus leg- agresszívabb köreihez csatla­kozik«. A lap kifejezi azt a meggyőződését, hogy »a kínai vezetők esztelen lépése — amely jogos felháborodást kelt — nem hoz majd nyereséget a katonai businessnék, nem ássa majd alá a békeharc frontját, csupán meggyorsítja azok lelepleződését, akik szem­behelyezkednek a kommunis­ta világmozgalommal«. Elemezve a kínai vezetők­nek a háború és a béke kér­désében elfoglalt álláspontját, Leontyev rámutat: »Szavak­ban a béke hívei ők, de a va­lóságban ellenzik a béke meg­erősítését célzó gyakorlati lé­péseket. Szavaikban ellenzik a háborút, de gyakorlatilag a fékevesztett háborús gyújtoga­tok malmára hajtják a víziét. Szavakban a kommunista erők összefogása mellett foglalnak állást, de a valóságban sza­kadáshoz viszik az ügyet. Szavakban a két rendszer bé­kés együttélését akarják, de a valóságban föllépnek ennek az elvnek egy olyan jelentős győ­zelme ellen, mint amilyen a moszkvai szerződés.« Azzal kapcsolatban, hogy az imperialista táborban a békés együttélés ellenségeinek állí­tása szerint ez az elv csupán a kommunisták taktikai fo­gása. Leontyev kijelenti: Ez az állítás, »az antikammunista propaganda rosszindulatú ko­holmánya. A két rendszer bé­kés együttélésének: elve nem ideiglenes taktikai fogás, ha­nem a kommunizmus straté­giájának alapja egy egész tör­ténelmi időszakra, amikor szo­cialista és kapitalista államok vannak a világán«. E stratégia lényege, hogy politikai, gazdasági és ideoló­giai területen kell harcolni a kapitalizmus ellen; növelni kell e harcban a szocializmus erőit, de hogy ne fajuljon az államok közötti háborúig a helyzet, békés úton kell meg­oldani a nemzetközi kérdése­ket«. Leontyev, miután megálla­pítja, hogy a béke és a hábo­rú erőinek megváltozott viszo­nyából levont igen fontos új megállapítás, hogy a jelenlegi viszonyok között megvan a háború elhárításának lehető­sége, a következőket írja: Ez a megállapítás »azért is Megkezdődött a tüntetés az amerikai négerek szabadságáért nagyon fontos, mert eddig a békéért vívott harc kilátásai­nak kérdését Sztálin vetette föl helytelenül. Mint ismere­tes, Sztálin azt állította, hogy a békemozgalom siker esetén a háború ideiglenes elodázá­sához vezethet, de több en­nél semmiképpen sem érhető I el, mert amíg fennmarad az j imperializmus, a háborúk el- ; kerülhetetüenek. Sztálin megállapítása nem j számolt a szocialista világ- rendszer és az egyéb forradal­mi és demokratikus mozgal­mak hatalmas arányú fejlődé­sével, ami rövid idő alatt olyan mértékben megváltoz­tatta az- erőviszonyokat a nem­zetközi porondon, hogy lehe­tővé vált a népek békeakaratá­nak rákényszerítése az impe - riaiizmusra. Ennek a megálla­pításnak volt a következménye, hogy a szocialista államok külpolitikáját nem mindig használták fel következetesen a béke érdekében, negatív ál­láspontot foglaltak el a töm­böktől való távolmaradás sem­leges politikáját illetően még akkor is, ha a gyarmati füg­gőségből nemrég felszabadult országok folytattak ilyen po­litikát, és bizonyos mérték ben megzavarta ez a béke-vi- lágmozgalom sorait is.« A nemzetközi kommunista mozgalom a világhelyzetben végbement változások mélyre­ható elemzése alapján egy­hangúlag támogatta az SZKP XX. kongresszusának vonalát, és elvetette a háború végzet­szerű elkerülhetetlenségének tézisét, azt a tézist, amelyet »ma új életre akarnak kelte­ni a kínai dogmatikusok«. Leontyev, miután megjegy­zi, hogy a megváltozott erő­viszonyok lehetővé teszik a békés együttélés politikájának rákényszerítését a kapitalista országokra, megállapítja: »Ez is új mozzanat a kommuniz­mus stratégiájában.« »Tény, hogy a szocialista tábor — el­sősorban a Szovjetuniónak az ipari termelése, a tudomány, a technika, a világűr meg­hódítása stb. területén elért kiemelkedő sikereinek ered­ményeképpen — jelenleg ha­talmas katonai erővel rendel­kezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista országok el­leni agressziónak nemcsak ar­ra nincs semmi esélye, hogy megtöri alti an m arad, h anem az ilyen agresszió elkerülhe­tetlenül az agresszor teljes megsemmisülésével végződne.« A Szovjetunió katonai ereje igen fontos védelem a béke­szerető népek számára az atomzsairolás és az imperializ­mus katonai kalandjai ellen. »A tények mekkora semmi­be vevésére van szükség ah­hoz, hogy a Szovjetuniót a szocializmus és a béke érdekei •■elárulásának« és »feladásá­nak« szörnyű vádjaival illes­sék!« (MTI) A MAVAUT helyi járatú közlekedésének kialakítá­sára augusztus 31-én, szombaton 8 órától Menetrendi értekezletet tartunk a vállalat kultúrtermében. Az érdekelt vállalatok, üzemek vagy magánszemélyek megjelenését és ja­vaslatait érdeklődéssel várjuk. ■- A 13. sz. AKÖV — forgalmi osztálya. (71448) N. Sz. Hruscsov és Tito elnök feleségükkel és kíséretükkel az egyik parkban. Belgrad: J. B. Tito elnök ebédet adott a szovjet miniszterelnök és felesége tiszteletére. A képen (balról jobbra): Nyina Hruscsova, Jovanka Broz és Jelena Hruscsova, N. Sz. Hruscsov lánya meg­érkeznek a díszebédre. (MTI Külföldi Képszolgálat) (Folytatás az 1. oldalról.) ramtól, amelyben faji meg­különböztetés szerepel; az egyenjogúság megadását az is­kolákban még 1963-ban; a sza­vazati jog teljes megadását a négerek részére; a faji megkü­lönböztetés megtiltását a la­kások bérbeadásánál; megfele­lő szakmai kiképzést a munka- nélküli négerek számára; a fehér emberekével egyforma minimális órabért; négereknek a fehérekkel egyenlő arányban való felvételét minden mun­kahelyre, beleértve a közhiva­talokat. Az eredeti tervek szerint a gyülekező helyről washingtoni idő szerint fél ”12 órakor kel­lett volna a menetnek megin­dulnia a Lincoln-emlékmű, a nagygyűlés színhelye felé, so­kan azonban már 11 órakor elindultak, hogy megfelelő he­lyet biztosíthassanak maguk­nak. A felvonulók táblákat hordoztak, a fiatalok énekel­tek, s az énekek refrénje ez volt; »Győzni fogunk!« és »Szabadságot azonnal!« A felvonulók rendkívül méltóságteljesen viselkedtek. Rendzavarásra! a déli órákig nem került sor. Délelőtt csak egyetlen letartóztatás történt: az úgynevezett amerikai náci­párt vezetője előzőleg azt hir­dette, hogy nagyarányú el­lentüntetést fog szervezni, de csak néhány tucat fasiszta gyűlt össze és ezeket azonnal rendőrkordon vette körül. Cári Allen, a nácipárt helyet­tes vezetője a rendőrség tilal­ma ellenére beszédet akart mondani. Amikor szándékáról kétszeri figyelmeztetés ellené­re sem mondott le, a rendőr­ség letartóztatta. A tüntetés egyébként annyi­ra Washingtonra irányította az egész világ figyelmét, hogy az ország és a világ minden részéből több újságíró érke­zett, mint Kennedy elnök be­iktatására. A négerek szélsőséges szer­vezetének. az úgynevezett fe­kete mozlim mozgalomnak a vezetői kijelentették, hogy bojkcitálják a felvonulást. Több déli szenátor úgy nyi­latkozott, hogy a négerek kö­vetelései sértik a kongresz- szust, vagy hogy a felvonulás alkotmányellenes. Ezzel szem­ben az északi és keleti álla­mok több törvényhozója hatá­rozottan állást foglalt a tün­tetés mellett. Washingtoni idő szerint dél­után öt órakor kezdődik a nagygyűlés, amelyen számos szónok mond beszédet. A töb­bi között fel fogják olvasni James Farmernek, a faji egyenlőség kongresszusa or­szágos elnökének üzenetét. Ja­mes Farmer jelenleg egy louisianai börtönben ül azért, mert egy tüntetést vezetett. Fanmer üzenetében azt írta, hogy a vele együtt letartózta­tott 132 szabadságharcossal együtt üdvözletét küldi. A Louisianábah alkalmazott könnygáz — hangzik az üze­net — ugyanúgy, mint a bir­minghami rendőrkutyák hara­pásai a brutalitás és a gyűlö­let üzenetét küldik a világnak. Mi a szabadságot kívánjuk, és nem alkalmazunk erőszakot. Küzdelmünket nem fogjuk abbahagyni mindaddig, amíg a kutyák harapnak minket Délen, és a patkányok Észa­kon. Farmer üzenetének utolsó mondatával arra célzott, hogy a négerek legfőbb problémája Délen az ellenük alkalmazott erőszak, Északon pedig a nyo­mor. (MTI) Mindenki gyanús, aki él Két amerikai apácát vonatrablónak néztek Angliában London. Köves Tibor, az MTI londo­ni tudósítója jelenti: Hétfőn árgusszemű detektí­vek szegődtek a dublini repü­lőtéren két mit sem sejtő apá­ca nyomába. A Scotland Yard ugyanis a londoni repülőtérről figyelmeztetést kapott, hogy az ír fővárosba induló menet- rendszerű gépre két — magát amerikai apácának valló — »gyanús« utas szállt fel. A be­jelentő szerint feltehető, hogy a feltűnően férfias arcélű apá­cák csuhájában a nagy vonat­rablás álcázott tettesei rejtőz­Újabb politikai gyilkosság Görögországban Athén (TASZSZ). Görög sajtójelentések sze­rint egy csendőr öt golyóval leterítette Papatanasziu elöl­járósági tisztviselőt azért, mert figyelmeztette »a csend őrét«, hogy ne bánjon durván a hi­vatali ügyfelekkel. Ez az eset felháborította az ország közvéleményét, mivel újabb bizonyítéka volt annak, milyen méreteket ölt az ön­kény Görögországban, ahol egyetlen bíráló szóért egy csendőr megölhet egy embert. Később kiderült, hogy a gyilkosságnak politikai hátte­re volt. Tudniillik Papatana­sziu feltehetően tudott a Lamb- rakisz ellen elkövetett bűntény bizonyos részleteiről, (MTI) II „bankiörténelenT első sztrájkja Angijában London (MTI). Anglia négy legnagyobb ta­karékpénztárának tisztviselői bejelentették, hogy a jövő hó­napban tiltakozó munkabe­szüntetéseket tartanak. A banktisztviselők a tőzsdeügy­letekkel foglalkozó nagyban­kok alkalmazottaival azonos javadalmazást, 5—7 százalékos fizetésemelést követelnek. A példátlan lépésre, az első banksztrájk kimondására az után került sor, hogy az érin­tett bankok igazgatóbizottságai mereven elzárkóztak a tisztvi­selők követeléseinek megvizs- IgálásátóL Kedd este accrai ottho­nában elhunyt William Du Bois profesz- szor, a világhí­rű néger szo­ciológus. Wil­liam Du Bois 95 éves volt. 1959-ben Le- niin-Békedíjjal tüntették ki. Du Bois pro­fesszor tagja volt az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak és a Béke-világtanács- nak. Az astúriai bányászok foly­tatják sztrájkjukat. A fel­mondások és a tömeges elbo­csátások sem törik meg őket. Még a franeóista hivatalos adatok is elismerik, hogy Astoriában a bányászoknak több miint harminc százaléka sztrájkol. A török nemzetgyűlés par­lamenti bizottságot jelölt ki, amelynek feladata, hogy vizs­gálatot indítson 33 Diesel- mozdenynak az Egyesült Ál­lamokban történő megvásár­lásával kapcsolatos korrupció ügyében. NATO-katonai körök ked­den közölték, hogy a belga— nyugatnémet határ közelében an goi—francia—be) ga—olasz —nyugatnémet közös légi had­gyakorlatok kezdődtek. A kenyér- és lisztárak tíz­százalékos eme­lése és a zsem­le, kifli, vala­mint a többi péksütemény beharangozott drágulása újabb tiltakozási hul­lámot váltott ki Ausztriábon. A tiltakozásokkal párhuzamo­san drágasági bérkiegészítési követelésekkel lépnek föl a különböző szakmai szerveze­tek. Negyvenhárom szakma több mint hatszázezer munká­sa lépett föl eddig bérkövete­léssel. Az atomleszerelésért küzdő dán mozgalom 50 tagja ked­den este fáklyás tüntetést rendezett a francia nagykö­vetség épülete előtt, miköz­ben a nagykövetségen Pom­pidou francia miniszterelnök vacsorát adott Krag dán kor­mányfő tiszteletére. A tünte­tők jelszavaikban követelték, hogy Franciaország írja alá az atomcsendegyezményt. Az amerikai munkaügyi minisztérium kedden közölte, hogy június után júliusban is másfél százalékkal növeked­tek a megélhetési költségek az Egyesült Államokban. El­sősorban az élelmiszer, az üzemanyag, a különböző fo­gyasztási cikkek és a szolgál­tatások drágultak meg. nek. Az ír rendőrség nyomo­zói a dublini repülőtéren »rendkívül diszkrét ellenőrzés« után megállapították: a csuha és a férfias arcéi viselői min­den kétséget kizáróan azok, akiknek vallják magukat: ame­rikai apácák. A nővérek ezek után békésen szállodájukba vo­nulhatták anélkül, hogy tud­ták volna: vonatrablóknak nézték őket..; A Scotland Yard »megbízha­tó informátorai« szerint egyéb­ként a londoni alvilág már torkig van a vonatrablók ügyé­vel; az állandó rendőri ellen­őrzés, az éjjel-nappal folyó házkutatások erősen visszave­tették a kisebb kaliberű bűnö­zők »üzletmenetét«. Sokan a tengerparti üdülőhelyekre vo­nultak, hogy a londoni »zava­ros« helyett nyugodtabb vize­ken »horgásszanak«. A rend­őrségnek olyan értesülései vannak, hogy »alvilági körök­ben« roppant dühösek a fel­bolydulást okozó »nagy me­nőkre«, és megtagadják a se­gítséget a bujkáló bandavezé­rel »>1. Arra számítanak, hogy a milliomos banditák — nem mervén az elrejtett zsákmány­hoz nyúlni — végül is pénz­zavarba kerülnek, s ez meg­könnyíti majd kézrekerítésü- ket. (MTI) A véradó­állomás értesíti a véradókat, hogy szeptember 1-től kezdődően a véradások időpontja az alábbiak szerint változik meg: Vérvétel minden hét­köznap — szombat é- kettős ünnepek előtti nap kivételével — 8-tól 15.30 óráig. (71436)

Next

/
Oldalképek
Tartalom