Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-29 / 200. szám
Csütörtök, 1963. augusztus 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP PP Eladó ez a kabát... Mihez kell egy becsüsnek érteni? 4P Reggel nyolc óra van. Munkába siető emberektől tarkál- lik az utca. Néhányan megállnak a Noszlopy Gáspár utca egyik épülete előtt. Kezükben kis motyók, újságpapírba csomagolt cipők vagy ruhadarabok. Aztán egy tricikli érkezik. Bútordarabok, ágy meg valami éjjeliszékrény-féle van rajta. Várják, hogy kinyisson a Bizományi Áruház. Amikor Hamar Kálmán becsüs kinyitja az üzletet, máris belép az első ügyiéi. Egy középkorú asszony. — Van otthon egy csomó be- főttesüvegem ... Nem veszik át? — Befőttet azt vennénk — hárítja el a becsüs mosolyogva a kérdést. Felém fordul és megmagyarázza: — Nagyon körülményes lenne a tárolása... Sorra jönnek a többiek. Me- zőcsokonyáról egy fiatalember órát kínál megvételre. Aztán egy idős ember jön, férficipőt tesz le a púltra. — Negyvenöt forint — mondja a becsüs. — Akkor nem kapom meg a sört — sopánkodik az öreg. — Én azt mondtam, hogy ötvenet adnak érte. Mert nem az enyém a cipő — magyarázza —, úgy kértek meg. hogy hozzam el. És egy pohár sör volt a jutalom. Óra, cipő, kabát, kép Rippl- RónaitóL Szinnyedtől. Milyen távoliak egymástól ezek a dolgok! Hamar Kálmánnak mégis tudnia kell, hogy mennyiért veheti át őket, ránézésre meg kell állapítania, hogy mi menynyit ér. önkéntelenül adódik hát a kérdés: Mihez keH egy becsüsnek érteni? — Tizennyolc éve vagyok a ®alcmában, volt alkalmam megtanulni egyet s mást. Először az ékszer-ingó becsüsszakmát tanultam, aztán az évék múlásával egyre több szakismeretre tettem szert. Most, ha porszívót hoznak vagy rádiót, órát vagy melltartót, egyaránt meg tudom mondani, hogy mennyit adhatunk érte. — Mi a szép ebben a szakmában? — Az, hogy látom és megismerem az embereket. Az, hogy amikor járom a várost, és például régi bútort becsülök föl, megtudom az eladás okát is: újat akarnak venni, mert a barokk vagy az egyéb stílbútort elavultnak tartják. Egy a fontos. Ismerni és szeretni kell az embereket, mindenkinek tudni kell a nyelvén beszélni. A becsüs igen sok érdekességgel találkozik munkája közben. 1958-ban egy gőzgépet vett meg, nemrég pedig egy ravatalozót kínáltak eladásra három koporsóval. Azt is átvette. 4000 forintot adott egy 150 éves sublótért — másnap már megvette az áruháztól egy műgyűjtő —, ezret pedig egy antik óráért. Hoztak már a cári időkből származó szamovárt is — néhány nap múlva annak is akadt gazdája. — Kik hoznak ide holmit eladni? — Figyelje csak az embereket — s oktatni kezd a szakma fogásaira. Kisvártatva már egészen jól eltalálom, hogy miféle az érkező. Egy középkorú férfi — gyászszalaggal kabátja hajtókáján — ingét hozza. Nem próbál alkudni, hogy többet kapjon érte, rábólint, amikor megtudja a kínált árat: 27 forint. Ez a pillanatnyi pénzzavar. Bármely összeg megfelelő. Egy fiatal lány jön. — Kardigánt vesznek? — Igen ... Miért adja el? ... — Kinőttem .;. Pedig inkább a kardigán ment össze a mosásban, látszik rajta, s a szálak is törnek ilyenkor. A leány kevesli a pénzt, arról beszél, hogy milyen drágán vette. Nem is hagyja itt. Legalábbis most. — Biztos vagyok benne, hogy holnap újra látom ezt a kardigánt. Nem ő hozza majd, hanem úgy küldi be valakivel. De én megismerem. — Miről? — Minden ruhának vagy cipőnek, de más tárgynak is van valami különös ismertetőjele. A gyakorlott szem azonnal észreveszi. Sokan úgy gondolják, hogy másnap többet kínálok érte. De csalódnak. Itt nincs nagy eltérés. A becsüsnek ugyanis tisztában kell lennie a keresket.elmi árakkal, azzal, hogy melyik anyagból mit lehet kihozni, mennyi annak az ára a leértékelt áruk boltjában, és így tovább. A beszélgetést egy személyi igazolványt mutató idős asz- szony szakítja meg. — Tegnap a fiam eladott egy barna kabátot, azt szeretném visszavenni... — Miért? ..: — Nem eladó az.;. Az ivás miatt hozta ide ..; Egészen tönkretesz. Kimegy a boltból, olyan vékony, mint egy pálca. Vajon megtalálja-e fia kabátját? — Sok tragédiát okoz az ital. Volt már olyan esetem, hogy bejött valaki, felkínálta új zakóját, megvettük, kifizettük az árát, aztán láttuk, hogy a boltban vesz egy másikat, persze jóval olcsóbbat. Mert a különbözet kellett az italra... És sorolhatnám még a példákat. Az emberek többsége persze nem azért megy a Bizományi Áruházba, mert iszik, vagy nagy lábon él, hanem mert meg akar szabadulni fölösleges holmijaitól, és ennek a célnak jól megfelel a bolt. A Bizományi Áruház havonta 250 000 forint értékű holmit vásárol. S ez növekszik még, hiszen igen sokan vesznek új bútort vagy egyéb lakberendezési tárgyat. — Ki veszi meg például azt a tízforintos női táskát, melyet az előbb hoztak? — Amikor a kislány lassan nagylány lesz, de még nem olyan nagy, hogy igazi retikül- je legyen, nagyszerűen megfelel neki egy innen vett táska is. Ezért vesszük meg. Bizományi Áruház. Egy darabka a város életéből. De gazdag anyagot szolgáltat az emberek megismeréséhez. Polesz György A ^erinekiéde!pinr(>l Hazánkban ma két fő területen folyik a tartalmában és formájában új gyermekvédelem. Ez a két terület: a társadalmi szervek által folytatott gyermekvédelem és az intézményes gyermekvédelem. Bár e cikkben elsősorban az intézményes gyermekvédelem helyzetét vizsgáljuk, az összefüggések és megállapítások pontosabb megértéséhez szükséges foglalkozni a társadalmi szervek által folytatott gyermekvédelem céljával, jellegével és ei-edményeivel is. Szükséges ez mindenekelőtt azért, mert ifjúságunk szocialista szellemű neveléséhez itt lelhetők a leggazdagabb tartalékok. Társadalmi gyermekvédelem Mi a társadalmi gyermekvédelem célja? A lehetőség maximális határáig magában a csam # Ez a masina csodálatosan egy zerűen működik. Nemrég állították fel a Barcsi Fűrészüzem parkettműhelyében. Kezelője szerint 8—10 ember munkáját végzi el. Gyorsan és biztosan kötöz. Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonáru- gyára 2—3 éves gyakorlattal rendelkező két építőipari technikust és egy műszaki rajzolót alkalmaz. Jelentkezés a vállalat főmérnökénél, Pécs, Siklósa u. 10. (68326) A Somogy megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kaposvári kirendeltsége gépkocsi- rakodómunkásokat vesz töl. Jelentkezés: Kaposvár, November 7. utca 86. (71319) „Huszonegy éves voltam... « Magas, karcsú, tekintete nyílt, hosszúkás arcát ezüstszálakkal átszőtt hullámos barna haj veszi körül. Jósé ma 42 éves. Életéből 21 évet töltött a Franco-rendszer börtöneiben. Egyetemi hallgatóként harcolt a fasizmus ellen, és Franco bírósága halálra ítélte. »Megkegyelmeztek« neki, büntetését 30 évi fegyházra változtatták. Nemrégen bocsátották el feltételesen a burgos-i fegyházból. Kiszabadulása után érintkezésbe lépett Lucien Volle- lal, az Ellenálló című folyóirat főszerkesztőjével.; * * » — Milyenek az életkörülmények Burgos-ban? — Burgos nagy város: A börtön néhány kilométerre fekszik tőle, egy mocsár közepén áll. Az életkörülmények nagyon nehezek. A levegő nyirkos, egészségtelen, nincs tisztálkodási lehetőség. A politikai foglyoknak nincs semmi joguk. Még a Franco- újságokat sem olvashatják. Ha valakit olvasáson érnek, rögtön magánzáritába csukták, — Hány politikai fogoly volt Burgos-ban, amikor szabadon bocsátották? — 1961 decemberében hat- százan voltunk, de 1962 tavaszán jelentősen megnövekedett a politikai foglyok száma. Több mint ezren voltunk. De Aleso, Barcelona, Valladolid, Valencia, Cordoba és Carceres börtöneiben is nagyon sok politikait tartanak fogságban. =— Mit érez most, hogy ismét szabad? — Mintha valami nagy lelki megrázkódtatás ért volna. Hiszen egészen fiatalon kerültem börtönbe. Ha kimegyek az utcára, minden idegennek látszik. Nem vagyok szokva a távolságokhoz. Ott nem láttunk eget és fákat. Itt kint minden olyan, mintha egy fantasztikus világba léptem volna. Éppen ezért a valóság sokszor nagyon bántó. Hosszú időre van szükség, hogy mindent megszokjak. Nehéz lelkileg is, testileg is beleilleszkedni az újba. — Hány éves volt, amikor te UiTtós&utUíkí — Huszonegy. Egész fiatalságomat a börtön falai mögött töltöttem el. önkéntes voltam, egyetemi hallgató. Somosierrában, Madrid egyik elővárosában harcoltam, nem messze az egyetemi negyedtől, de voltam más frontokon is. Alicantánál estem fogságba. Az abaterai koncentrációs táborba vittek. Itt sok foglyot megkínoztak, agyonlőttek. Innen kerültem a katonai bíróság elé, s az halálra ítélt: — Mi volt a legszömyűbb a börtönben? — A kínzások. Mindent felhasználtak: áramot, szögesdrótot. Voltak, akiket kövekre térdel tettek. Megtörtént, hogy a foglyok szeme láttára kínozták meg feleségüket. Ezeket a kínzásokat szenvedte végig Julian Gri- mau is. Nagyon jól ismertem. Egy darabig együtt voltunk az internáló táborban. A rendőrök kidobták az erkélyről. Már akkor meg akarták gyilkolni. — Hogyan látja a jövőt? — Bizakodom. Bízom ügyünkben, mint a többi ellenálló. Reméljük, hogy hazánkban is eljön a demokrácia és a szabadság korszaka. #—mai) Iádban biztosítani a gyermek nevelését. Sokrétű feladat ez. A rászorult szülők segélyezésének rendszerétől, a lakás biztosításán át a magas színvonalú felvilágosító munkáig mindent megtalálunk itt. A fő törekvés minden családot alkalmassá tenni a gyermek fölnevelésére. A mi ifjúságunk egészséges lelkületű, jó felfogású, talpraesett generáció. Ez a fiatalság lelkileg és egészében is alkalmas arra, hogy a holnap építésének nagyszerű folytatója legyen. Helyenként azonban a gyermek nevelését, a megfelelő családi körülmények biztosítását illetően sajátos problémákkal is találkozhatunk. Ezek mind olyan természetűek, melyeknek megoldásában meghatározó szerepet játszik a társadalom. Néhány példa erre: a Szegedi Városi Tanács a múlt évben öt sokgyermekes családnak adott soron kívül lakást a nevelés alapvető feltételeinek megteremtéséhez. A társadalom gondoskodása érvényesül a KlSZ-szer- vezetek, a nőtanácsok, a szülői munkaközösségek, az úttörőcsapatok szervezte nyári kirándulásokban, a szülőkkel folytatott beszélgetésekben, a gyermekek rendelkezésére álló szabadidő tartalmas-játékos kihasználásának megszervezésében stb. Ugyancsak figyelmet érdemel a Nógrád megyei KlSZ-bizott- ság kezdeményezése: 127 olyan fiatalért vállaltak teljes erkö.l- cái felelősséget, aki valamilyen formában szembekerült a törvénnyel. A felelősségvállalás után a rendőrségi és a bírósági szervek megszüntették az ellenük folyó eljárást; nevelésüket, a hibáikkal, botlásaikkal való leszámolást a megye fiatal kommunistái közösen biztosítják. Énnél a kérdéscsoportnál kell röviden foglalkoznunk a tanácsok — mint a legfőbb államhatalmi szervek — gyermekvédelmi tevékenységével is. A gyermekvédelmi albizottságok szervezése valamennyi tanácsi szinten a befejezéshez közeledik. Szakkörökben igen egyértelműen vetődik fel az a javaslat, hogy ezek az albizottságok az eredményesebb munka érdekében bizonyos hatósági jogkört is kapjanak. A társadalmi gyermekvédelem legfőbb elvi irányítói minden megyében az illetékes társadalmi szervezetek képviselőiből alakult ifjúságvédelmi munkaértekezletek. Ez a szer- rezet 1959 óta működik; azóta 1 végezte a veszélyeztetett kö- iülmények között élő gyermekek földerítését, és szervezett segítséget nyújtott az ügyek rendezéséhez. Másodszor; rendszeresen elemzi a társadalmi gyermekvédelmi munka tapasztalatait, feladatait. Intézményes gyermekvédelem A gyermekvédelmi feladatok másik fontos területe az intézményes gyermekvédelem. Ez a munka a közoktatás egészét felöleli. A napközi otthonoktól a középiskolás kollégiumokon át minden általános és középiskolát magában foglal. Az intézményes gyermekvédelemnek azonban itt egy másik kérdésével, az állami gondozásba vétellel foglalkozunk. A munkát három minisztérium (művelődésügyi, munkaügyi, egészségügyi) fogják át. Az állami gondozásba vétel a nevelőotthonok és nevelőcsaládok hálózatára épül. Országunkban jelenleg 117 nevelőotthon működik több mint háromezer pedagógussal. Az államilag gondozott gyermekek létszáma (0—18 éves korig) ma mintegy 28 000. Ennek fele iskolaköteles. 7200 gyermek nevelőszülőknél él. Milyen körülmények teszik szükségessé az állami gondozásba vételt? Míg a felszabadulás előtt a hírhedt menhe- lyek 60—70 000 gondozottjának 90 százaléka anyagi okokból került állami gondozásba, ma ez az ok majdnem teljesen ismeretlen. Az állami gondozásba vételnek ma más okai vannak: szórványosan bizonyos egészségügyi körülmények, a teljes elárvulás, többségében pedig a válások következtében kialakult, a gyermekek nevelésére káros helyzet. A meggondolatlan házasságkötés így jelentkezik az életben az egész társadalom gondjaként. Érdemes megjegyezni, hogy a nevelőotthonokban nevelkedett fiatalok közül igen sokan a tanítói pályát választják, a nevelést, a másokról való gonr doskodást tekintik élethivatásuknak. Azok a fiatalok, akik nem tanulnak tovább, szakmát kapnak a nevelőotthonokban. Nagy részük kertész, mezőgazdasági gépész, kőműves, marós lesz. Sok gyár, termelőszövetkezet és állami gazdaság levele igazolja, hogy kitartó, rendszerető, művelt fiatalemberek nőnek fel az állami nevelőintézetekben. Tanulságos elmondani az egyik Szabolcs megyei tsz példáját, ahová három fiatal kertész szakmunkás került egy nevelőotthonból. A három fiatalember vezetésével két érr alatt olyan kertészetet létesítettek, mely csakhamar a jók színvonalára emelte a korábban deficites szövetkezetét. Megszűnőben van — elsősorban a tartalmasabb intézeti nevelés hatására — az a helyzet is, hogy a nevelőotthonban élő gyermekek tanulmányi eredménye alatta marad az országos átlagnak. Több nevelőotthonban 3—6 tizeddel is fölötte van a tanulmányi színvonal a községi, városi eredményeknek. Egész ember lesz hazánkban az állami nevelőotthonok valamennyi fiataljából. Hogy azonban ez az áldozatos, sok-sok türelmet éh szeretetet igénylő munka még eredményesebb legyen, néhány további átfogó intézkedésre is szükség van. Nincs kellően biztosítva a nevelőszülőknél élő 7200 fiatal szellemi-testi fejlődésének megfelelő társadalmi ellenőrzése, emiatt a gyermek neveltetési szintje mindmáig alatta marad a nevelőotthoni színvonalnak. Napjainkban is gond még az otthonokból kikerülő lányok elhelyezése. Fontos feladatok várnak még az állami nevelő- otthonok családiasabb légköréltek megteremtésében a helyi állami és társadalmi szervezetekre. Indokolt a nevelőotthonokban dolgozó pedagógusok — az általános iskolai tanítókkal szembeni — hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése is. Az elért eredmények odaadó munkát tükröznek, nevelőotthonaink pedagógusai ezért érdemesek a legnagyobb tiszteletre és megbecsülésre. Ágoston László Mikor lesz rend a színház körül? Az emberek akarva-akarat- lan észreveszik azt a rendetlenséget, amely a színház körül éktelenkedik. A megszépített és megnagyobbított színház mellett bitumenes hordók,' üstök, kavicscsomók, homokkupacok vannak szerteszét. Ezenkívül gerendák, lécek, rozsdás vasak összevissza szórt halmaza s mintegy másfél vagonnyi koksz csúfkodik a parkban. Eső után még harmadnapra is sártenger, tócsa, látható a színészbejáró mellett, mivel a víz nem tud elfolyni. A színház renoválása, bővítése több millió forintba került. Azért költöttek ilyen nagy ősz- szeget erre az épületre, hogy kívülről is mutatós legyen. Amíg azonban a környékén tűrik azt a nagy rendetlenséget, addig nem tud teljes örömet szerezni a szép épület. F. L. ÚJ KÖNYVEK A Szépirodalmi Könyvkiadó második kiadásban adta közre Keszi Imre Elysium című kötetét és Palotai Boris »A madarak elhallgattak« című regényét. A Magvető Kiadónál jelent meg Mándy Iván regénye »A pálya szélén« címmel. A Képzőművészeti Kiadó A Művészet Kiskönyvtára sorozatában második kiadásban jelent meg Takács Mariann Toulouse-Lautrecrőli szóló tanulmánya. Építész etörtén éti társasjáték jelent meg »Mi ez?« címmel.
