Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-25 / 197. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. angrnsrhts 25. Hruscsov Jugoszláviában Hruscsov beszél a rakovicai motor- és traktorgyár munkásainak nagygyűlésén. Újabb állásfoglalások az atomcsendegyezmény mellett Bamako (TASZSZ). Modibo Keita, a Mali Köz- I társaság elnöke rádióbeszédet ! mondott abból az alkalomból, I hogy a mali kormány elhatározta a moszkvai háromhatalmi részleges atomcsendegyezmény aláírását. A Mali Köztársaság örömmel köszönti a légköri, űrbéli és víz alatti atomfegyverkísérleteket betiltó egyezményt, mint az általános és teljes leszerelésért folytatott harc fejlődésének sokat ígérő szakaszát — jelentette ki Modibo Keita. (MTI) * * * Genf (TASZSZ). A Svájci Munkapárt vezetősége Lausanne-ban tartott ülésén határozatban foglalt állást a moszkvai atomcsendszerződés mellett. — Rendkívül sajnálatos — olvasható a határozatban —, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői támadják, árulásnak és csalásnak minősitik a moszkvai szerződést A Svájci Munkapárt — mutat rá végül a határozat — elítéli és visszautasítja ezt az álláspontot, amely érthetetlen, és ellentétben áll az emberiség és a béke érdekeivel. (MTI) * * * San Jose (TASZSZ). A Salvadort Kommunista Párt levelet intézett az SZKP- hoz, amelyben üdvözli a háromhatalmi nukleáris tilalmi szerződés megkötése alkalmából. »■Pártunk — hangoztatja a levél — határozottan támogatja a békés együttélés politikáját, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960- as nyilatkozata jelölt ki a nemzetközi 'kommunista mozgalom fővonalaként.« (MTI) Szovjet jegyzék az amerikai és az angol kormányhoz Belgrád: Hruscsov fogadást adott Tito elnök tiszteletére. (MTI Külföldi Képszolgálat) A Krasznaja Zvezda cikke a Szovjetunió és a felszabadult államok közötti gazdasági együttműködésről Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda szombati számában J. Volkov tollából cikket közöl a Szovjetunió és a felszabadult államok közötti gazdasági együttműködésről. A cikk szerzője bevezetőben felsorolja azt a 20 volt gyarmati vagy gazdaságilag fejletlen országot, amelyekkel a Szovjetuniónak állandóan fejlődő gazdasági kapcsolatai vannak. A Szovjetunió — hangzik a cikk — külpolitikájának lenini elveihez igazodva a teljes egyenjogúságra, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására és a belügyekbe való be nem avatkozásra építi a más országokkal kialakított kapcsolatait. Ezáltal a nemzetközi kapcsolatok új típusát hozta létre. A Szovjetunió nem is gondol arra, hogy a gyarmati, iga alól felszaba- badult népekre a társadalmi és gazdasági fejlődés valamilyen formáját ráerőszakolja, és segítségét ilyen irányú nyomás eszközeként használja fel. Megjegyzendő, hogy a szovjet segítség jellege elősegíti ezekben az országokban a társadalmi és gazdasági élet haladó irányzatainak fejlődését. A Szovjetunió nyújtotta segítség erősíti például az állami szektort, amelynek fontos jelentőségé van a végleges gazdasági függetlenségért vívott harcban. A cikk ezután megemlíti, hogy a szovjet segítség következtében a gyarmati rabságból felszabadult államok sikeresen vissza tudják verni az imperialista monopóliumok támadásait, amelyek be akarják hálózni Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országait a neokolomializmus szálaival. Hogyan lehet ezek után értékelni — teszi föl a kérdést a cikk szerzője — a kínai vezetők fecsegését arról, hogy a Szovjetunió »passzív«, »határozatlan«, sőt »negativ« magatartást tanúsít a népek nemzeti felszabadító harcával szemben? A kínai vezetők azért elégedetlenkednek — állapítja meg J. Volkov —, mert a szovjet gazdasági, műszaki és Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya augusztus 16-án külön-külön jegyzékben közölte a szovjet kormánnyal: nem fogadja el azt a tájékoztatást, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság aláírta a nukleáris fegyverkísérletek részleges tilalmáról szóló szerződést. Pénteken a szovjet külügyminisztérium elküldte az angol és az amerikai kormánynak a szovjet kormány válaszjegyzékeit. A jegyzékek szerint a szovjet kormány a moszkvai szerződésnek az NDK kormánya részéről történt aláírásával kapcsolatos amerikai és angol kulturális támogatáson nem érezni a lőporfüstöt. De vajon lőfegyverrel megoldhatók-e az antiimperialista és az anti- feudális forradalmak feladatai: a gazdasági elmaradottság felszámolása és a gazdasági függetlenség kivívása? S vajon a Szovjetunió nem dobta-e a mérleg serpenyőjére katonai erejét ahhoz, hogy a felszabaduló országokat megvédje az imperialisták res- tauráeiós kísérleteitől? A nemzeti felszabadító harc minden szakaszában — írja befejezésül a cikk szerzője — meg kell találni a támogatás megfelelő eszközét és formáit. Aki nem akarja elismerni ezt az elemi igazságot, az segíti az imperializmust abban a törekvésében, hogy a szovjet segítség rossz hírét keltse, és a nemzeti felszabadító harcot elszigetelje a szocialista államoktól. Kétséges, hogy ez az álláspont babérokat hozna a kínai vezetőknek. A Szovjetunió továbbra is az impéria- lizmus és a gyarmati rend ellen küzdő erők megbízható segítőtársa marad. (MTI) álláspontot helytelennek tartja és megállapítja, hogy az ellenkezik a moszkvai szerződés szellemével A szerződésnek ugyanis az a célja, hogy megakadályozzák az ember környezetének radioaktív anyagokkal való további mérgezését, és megkönnyítsék a leszerelés kérdésének megoldását. A szerződés feladata, hogy előmozdítsa az államok közötti kapcsolatok javulását, nem pedig az, hogy bonyodalmakat vigyenek e kapcsolatokba — hangsúlyozzák a szovjet jegyzékek. A jegyzékek rámutatnak arra, hogy mind a két német állam (a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság) »nemzetközi szempontból egyenlő helyzetben van, egyenlő jogokat élvez és egyenlő kötelezettségeket visel«. Ennélfogva »minden alapot nélkülöz a Német Szövetségi Köztársaságnak az az igénye, hogy a nemzetközi ügyekben egész Németországot képviselje és — miután egységes Németország nincs — a Német Demokratikus Köztársaság helyett is szerepeljen«. — A Német Szövetségi Köztársaság fenti igényei — hangsúlyozza a szovjet kormány — »ellenkeznek az általánosan elismert nemzetközi jogszabályokkal és bizonyos nyugatnémetországi körök revanstö- rekvéseit tükrözik«. A szovjet kormány az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és az államok szuverenitásának tiszteletben tartása elvét követi, és így »határozottan elutasít minden olyan próbálkozást, amelynek célja, hogy egyes kormányok merényletet kíséreljenek meg más független államokat megillető jogok és hatáskörök ellen«. »A szovjet kormány, mint a moszkvai szerződés letéteményes hatalmának egyike, a Német Demokratikus Köztársasági*, miután az aláírta a szerződést, teljes jogú részvevőjének tekinti, az ebből fakadó összes jogokkal és kötelezettségekkel egyetemben« — emelik ki a szovjet jegyzékek. (MTI) A jövő páncélosa McNamara amerikai hadügyminiszter sokrétű tárgyalásokat folytatott von Has- sellel, nyugatnémet kollégájával. Mint lúderült, egyebek között megállapodtak abban is, hogy közösen megterveztetik és létrehozzák a »jövő harckocsiját«, amely a hetvenes évekre készülne el. Von Hassel örömmel jelentette a hírt, sietett, mára repülőtéri búcsú alkalmával beszélt róla. Ugyanakkor történt ez, amikor Moszkvában aláírták az atomcsendók- mányt, a jövő igazi egyezményét. Íme, kiderül, milyen jövő álmát szövögetik szívesen Bonnban és milyent Moszkvában. Feltételezzük, hogy annak az amerikai kormánynak a hadügyminisztere, amely aláírta az atomcsend- egyezményt, csupán vigasztalásul látogatott a nemzetközi helyzet enyhülése miatt aggódó nyugatnémet kormányhoz. Ha valóban így imn, ha a moszkvai egyezményt újabbak követik majd, akkor a »jövő páncélosáról« aláírt egyezmény ellenére sem számít von Hassel — a jövő hadügyminiszterének, T. L Vannak még véletlenek... Miután Duncan Sandys brit gyarmatügyi miniszter hazatért Brit-Guayanából, az útját megelőző és követő kommentárokban tallózunk. A nemzetiségi és politikai ellentéteket taglaló' hírmagyarázatok után váratlanul erre a megállapításra bukkanunk: »Washingtonnak az a szilárd meggyőződése, hogy Jogán miniszterelnök Brit- Guayanát egy második Kubává akarja változtatnif s ezért az amerikaiak azt kívánják, hogy Anglia várjon még, és halassza el a függetlenség megadását Brit- Guayanánalc.« Félreértések elkerülése végett az idézet amerikai hetilapból, a Nevcsweekből való. Tőle tudjuk, hogy mit akar Washington. Ezek után Duncan Sandys hazaérkezik Londonba, és már a repülőtéren nyilatkozik. Mit tesz isten, azt mondja, hogy Brit-Gva- yana függetlenségéről —■ egyelőre szó sem lehet. Csak nem súgtak neki?... S. P. „A Bonn? szemellenzők1 Bonn (MTI). A Frankfurter Rundschau írja »A bonni szemellem zők« című vezércikkében: A hidegháborúból kivezető utat nemcsak jó szándékok követik, hanem némelyek roíbbanóaknákat is helyeznek el rajta. Mégpedig azok, akik nem tudnak szabadulni a hidegháborús politikai gondolkodás perspektívájától. Akárhogy hímeznek-hámoznak is, láthatáruk nem ér el az új politikai realitások alapján végbemenő nagy változásokig. Mindenekelőtt a mi bonni kormánypolitikusaink azok, akiknek korlátozott látószögét ráadásul még provinciális szemellenzők is leszűkítik, mégpedig annyira, hogy nem akarják vagy nem tudják megérteni: a reális fejlődéssel szembehelyezkedve csak reménytelenül egyre újabb zsákutcába rohannak. A kelet—nyugati enyhülésre irányuló fáradozásokban most új kérdések merülnek fel. Itt van mindenekelőtt az a szovjet javaslat, hogy keleti és nyugati területen egyelőre elosztott katonai ellenőrző állomásokat rendezzenek be. A béke minden igaz barátja, bárhol van is, csak üdvözölhet egy ilyen szándékot, mert az az igazi enyhülést szolgálja. Nyilvánvaló az is, hogy a nagy diplomáciai változás során bizonyos részletterületeken nekünk is hozzá kell járulnunk össznémet bizottságok létesítéséhez anélkül, hogy azzal még de jure elismernénk az NDK-t. Erre szükség van a béke és a nem- ■tközi leszerelés érdekében, melyet állítólag Bonn is pártol. De mit tesznek a mi nyugatnémet politikusaink? Máris nagy lamentálásba csapnak a várható katonai ellenőrzési szerződés miatt. A NATO-hoz futnak, hogy előbb vezérkarilag vizsgálják meg ezeket a »rettenetes« nyugati és keleti terveket.1 Erős NATO- kézzel be akarják fogni a tapasztalt amerikai diplomaták száját, még mielőtt azok értelmesen hozzászólhatnának az új tényálláshoz. Más szóval úgy viselkednek, mint iskolás kamaszok, akik politikailag még éretlenek, és nem tudják, hogy egy olyan katonai félszövetség, mint a NATO, aligha a megfelelő hely a diplomáciai és a politikai szempontok mérlegelésére. A frankfurti lap ezután hangsúlyozza, hogy Bonn magatartása érthető bosszanko- dást kelt az amerikai közvéleményben és magában az amerikai kormányban. Jugoszláv parlamenti küldöttség látogat hazánkba Belgrád (MTI). Edvard Kardelj, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke pénteken fogadta Zápor Györgyöt, hazánk belgrádi nagykövetét, aki a magyar országgyűlés nevében jugoszláv parlamenti küldöttségnek szóló meghívást nyújtott át. A jugoszláv nemzetgyűlés elnöke a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. MOST SZEREZZE BE gyermekének i s k o I a r u h á z a t i és i s k o I a f e I s z e r e I é s i cikkeit! Az augusztus 24-től szeptember 4-ig rendezett vásárokon az állami és a szövetkezeti boltok nagy választékkal várják a vásárlóközönséget. Gyermek kötött- és fehérneműáruk & Gyermek felsőruházati cikkek & Cipőáruk, hócipők és gumicsizmák ^ Tornacipők Táskák, sapkák, sálak Iskolai fölszerelések Iskolatáskák * írószerek KAPOSVÁRON, SIÓFOKON, MARCALIBAN és TABON a fenti cikkekből kiállításokat rendeznek. (71291)
