Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-04 / 154. szám
Csütörtök, 1963. július 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP ess A népgazdaság számít arra, hogy a nezigazáaság folyamatosén növeli árotermelését termelőszövetkezeti vezetők megyei tanácskozásáról gyakorlatukat. Nem fordulhat Királyi Ernő eivtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes a szünetben tsz-ehiökökkel beszélget. A Megyénk termelőszövetkezeteinek elnökei és párttitkárai kedden egész napos tanácskozáson megvitatták a tsz-rfioz- galom időszerű kérdéseit Németh Ferenc elvtársnak, a meA továbbiakban Németh elvtárs a sertéstenyésztés helyzetét elemezve elmondotta, hogy ebben is csakúgy, mint a szarvasmarha-tenyésztésben 02 anyaállomány növelése a feladat. 1962 tavaszától ugyanis az idei év azonos időszakáig mintegy 15 százalékkal csökkent a kocaállomány, A háztáji gazdaságok mintegy 5800 kocasüldőt kaptak az államtól. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek 12 ezres állományukat mintegy 3000—3500 darabbal növeljék. A nagyüzemi gazdálkodás jelentős sikerének tartjuk, hogy 1962-ben minden eddiginél nagyobb mennyiségű árut adott megyénk a népgazdaságnak. A mezőgazdasági áruk értéke most először meghaladta az egyroilliárd forintot. Biztató, eredményeket értünk el az idei felvásárlásiban is. Országosan az első helyen áll Somogy a féléves terv időarányos részének teljesítésében. Ez azt jelenti, hogy május 31-ig állatot és állati terméket az országos 81,1 százalékkal szemben 90,8 százalékos mennyiségben értékesítettünk. Dicséret és elismerés illeti ezért megyénk mező- gazdasági dolgozóit. Az első hely megszerzése adjon lendületet a további murvához. Éves felvásárlási tervünk végrehajtása nagy erőfeszítéseket követeL Terveinkből nem engedhetünk, hiszen amikor áruértékesítésről, felvásárlásról beszélünk, akkor a népgazdaság ellátásáról, a parasztság jövedelméről van szó. Ha gyei pártbizottság első titkárának előadói beszéde alapján. A beszéd nagy részét lapunk tegnapi számában közöltük, a befejező részt, most ismertetjük. megkérdeznénk a tsz-elnökök- től, párttitkáröktól, hogy milyen beruházásról mondanának le, vajon mit. válaszolnának? Bizonyosan azt mondanák, hogy kell a traktor, a műtrágya, az öntözőberendezés, mert arra ígéretet kaptak az év elején, és számolnak vele éves tervükben. Ez azonban nemcsak szövetkezetben van így, hanem a népgazdaságban is. Az ország is joggal várja el mindazt a mezőgazdaságtól, ami az éves tervben szerepeL Várja a népgazdaság Somogyiéi is a tervben előirányzott mennyiségű gabonát, húst, tejet, tojást és baromfit. Ami áru értékesítését az év elején előirányoztunk, annak előteremtéséről nem mondhatunk le. Ha lemondanánk róla,. akkor nemcsak a tsz-ek bevételé csökkenne, hanem kevesebb lenne .mindaz az anyagi eszköz is, amire a mezőgazdaság fejlesztéséhez • szükség van. Végső soron tehát a parasztság, az ország egész lakossága látná ennek kárát, mert nem növekedhetne a tervezett mértékben, vagy esetleg csökkenne az életszínvonal. Ezt viszont senki n.<em kívánja, mert igen kellemetlen volna az elért szintről visszalépni. Az elért életszínvonalat nemcsak tartanunk, hanem a lehetőségekhez képest növelnünk kell. így vagyunk ezekkel a dolgokkal. így kell értelmeznünk őket. Ezért fontos az, hogy tegyünk meg minden erőfeszítést idei tervünk végrehajtásáért. juk azt az embert, aki erre a sorsra jutott, de ő tehet róla. A közösségért fáradhatatlanul dolgozó elnököket meg kell védelmezni. Még azokat is, akik munkájuk közben hibát követtek el, de a közösségnek egy fillérnyi érteke sem tapad a kezükhöz. Az az elnök, aki a szövetkezet érdekében sza- bálytalanságra adta a fejét, megérdemli ugyan a komoly figyelmeztetést, de azt is megérdemli, hogy módot és időt kapjon botlásának helyrehozására. Nem szabad velük szemben türelmetlennek lenni, nem szabad őket az első botlás után félreállítani az útból. A türelem és a hiba kijavítására adott alkalom azonban nem jelentheti azt. hogy ezek az érintett tsz-elnökök változatlanul folytassák helytelén Beszélt Németh elvtárs arról, hogy a termelés fejlesztésének útjából el kell hárítani a szemléletbeli akadályokat Is. Téves nézet leginkább két fontos kérdést illetően tapasztalható: az anyagi ösztönzés és a háziáji gazdaságok szerepének értelmezésében. A tsz-tagok közvetlen anyagi érdekeltségével kapcsolatban elmondta a megyei pártbizottság első titkára, hogy a téves nézetek közül az a legkirívóbb, amely a premizálást csak a gyengék orvosságának tartja. Eléggé általános ez a szemlélet, ezért van az, hogy kivált a jó szövetkezetekben nem premizálnak, többnyire a vezetők értetlensége miatt. Ebben a dologban azok a tagok látnak helyesen, akik az anyagi ösztönzés mellett vannak. Premizáljanak a jövőben a jó tsz-ek- ben ,is, meglátják, hogy nem elő, hogy üzleti tevélcenységük finanszírozására külön illegális alapot létesítenek. Nem tehetik meg, hogy az állomásfőnöknek, az állatiéi vásár lónak, a postásnak, a rendőrnek külön háztájit vagy kukoricaföldet adnak. Attól is tartózkodjanak, hogy az irányító szervek dolgozóinak megfelelő térítés nélkül tűzifát szállítsanak, vagy egyes szerződtető embereknek burgonyát, illetve más terményt juttassanak. Méltányöljuk jó szándékukat, megértjük, hogy tudva vagy tudatlanul tévedtek, de ők is értsék meg, hogy ' szabálytalankodni, a törvényes útról letérni, az üzleti vagy más tevékenység törvényes rendjét megsérteni senkinek sem szabad. a háztáji gazdaságok, a fölösleget pedig értékesítik. Szüksége van árujukra a népgazdaságnak. Ha bárki korlátozná vagy kivált elsorvasztaná a háztáji gazdaságokat, akkor miből, honnan pótolhatnánk az így hiányzó árut? Semmiből és sehonnan sem tudnánk pótol- ■ni. Sőt a parasztságot is központi készletből kellene ellátni. Erre nincs lehetőség, ebbe a helyzetbe nem szabad jutni. Határozottun fel kelt lépnünk a háztáji szerepét túlbecsülő és lebecsülő szemlélet ellen. Ma az a fő veszély, hogy nem értik, lebecsülik a háztáji gazdaságok helyi és népgazdasági jelentőségét. Nem lehet ezzel a kérdéssel felelőtlenül játszadozni, nem lehet meggondolatlanul cselekedni. A háztájiellenes nézeteket és a belőlük fakadó szektás, dogmatikus gyakorlatot, illetve még az ilyen törekvést is a leghatározottabban ei kell utasítani. Nem korlátozni kell a háztáji gazdaságokait, hanem segíteni, hogy maximálisan kihasználhassák termelési, árutermelési lehetőségeiket; legalább annyi árut várunk a háztájiból az idén is, mint tavaly, sőt például hízott sertést még többet. A tsz-elnökök, a párttitkárok, a tanácselnökök a háztájival való törődést tekintsék a közös gazdasággal összefüggő, fontos feladatuknak. Tevékenységük elbírálásánál a jövőben figyelembe kell venni a közös erősítésében és a háztáji segítésében végzett munkájukat Befejezésül Németh elvtára a tsz-pártszervezetek munkáját értékelte. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a párttitkárok és a tsz-elnökök ne egymást nyugtalanítsák, hanem dolgozzanak együtt. Ismerjék föl, hogy egymásra vannak utalva, és ennek szellemében fűzzék egyre szorosabbra kapcsolatukat Felszólalások a tanácskozáson Teljesítsük idei felvásárlási tervünket Értelmezzük helyesen az anyagi ösztönzés elvét és a háztáji gazdaságok szerepét Szabálytalanságot elkövetni még az elismert elnöknek sem szabad Ezután Németh elvtárs a termelőszövetkezetek vezetéséről, a vezetési tapasztalatokról szólt Kiemelte, hogy az elnökök döntő többsége viszonylag rövid idő alatt, a szövetkezetek megalakulásától eltelt mindössze néhány évben beletanult a közös gazdaság irányításába, jól érti a dolgát, és élvezi a tagság bizalmát is, a felsőbb szervek támogatását is. Utalt arra, hogy mégis előfordul, hogy jól dolgozó elnököt is le akarnak váltani. Ezzel kapcsolatban megállapította: Ha az elnök nem fecsérelte el a tagságtól kapott bizalmat, akkor a tagság döntő többsége megvédi minden támadással szemben. De aid vezetőhöz méltatlanul viselkedett, aki hozzányúlt a közös vagyonhoz, aki becstelenül visszaélt helyzetével, és durván, gorombán bánt az embereikkel, az nem csodálkozhat azon, hogy kevesen kelnek védelmére. Sajnálveszítenek, hanem nyernek vele. A háztáji gazdaságok szerepének, jelentőségének, megértéséhez okvetlenül szükséges - folytatta Németh elvtárs - hogy megemlítsem a felvásárlás néhány adatát. Tavaly ezek adták a sertés 24,5 százalékát, mintegy 30 000 db hízót. Értékesítettek csaknem 16 000 db vágómarhát is, ez 45 százalékos arány. Tejet, tojást és mást szintén számottevő mennyiségben adtak közfogyasztásra. Tejjel, sertéshússal, tojással elsősorban magukat látják el baj ..; Nem vagyok hossásaok- Va.;;. — Pedig ilyen korban kell edzenie magát az embernek — biztatta az egyetemistái Sípos. — Jobban mennek a vizsgák — tette hozzá nevetve. A táncparketten már egyre kevesebben járták. Jó néhá- nyan felmentek a szobájukba. Síposnak és Évának azonban nem volt kedve elmozdulni az asztaltóL Fogták egymás kezét, és hallgattak. Liszkai érezte, hogy fölösleges harmadik ezért felállt, s elment a bárpulthoz. Az ismerkedési est a késő éjszakába nyúlt. 15. A hegyek mögül előkandikáló kora reggeli nap már kint találta Pálost a szabadban. .A szálló mögötti kis réten, egy kerti pádon ült, és valamit erősen figyelt Mindössze száz méterre lehetett a tó partjától, de a vizet nem láthatta, mert eltakarták a gondozatlan, vadul nőtt rózsabokrok. Lábait keresztbe rakta, nyitott könyv hevert. mellette — egyszóval tökéletes képét adta a korán reggel ébredő, álmatlansága miatt unatkozó öregúrnak. Annyira elmerülten figyelt, hogy észre sem vette, amint a nyelvével a szájába húzta bajuszát..; Nem volt szándékában ilyen korán reggel kiülni a kertbe, a hallba akart menni, de a folyosón, a lépcsőház kanyarulatában egy alakot látott elsuhanni. Csak a hátát és a kezében tartott holmikat látta. Nem tudta megítélni, ki lehet az. Utána sietett. De a hallban már ott ültek a juhászok, akik — szinte érthetetlen módon — kora reggeltől késő estig ott pipázgattak. Megállították Pálost, és gyufát kértek tőle, mert a büfé még nem nyitott ki. Ezzel időt vesztett, és mire kiért a hátsó ajtón a parkba, már nem látta a fürdőruhás embert Lassan már egy órája, hogy itt ül, a kerti pádon. Csend honol még a völgyben, nem veri fel a szokásos reggeli zaj, a tejesautó, a kenyeres, a konyhai személyzet.;. Az egyik bokor megrezzent Pálos felemelte könyvét, s úgy tett, mintha olvasna. De a szeme sarkából figyelte a bokrot Először egy fejet látott, amint óvatosan kibújt a levelek közül, és körülnézett. Az őrnagy most már nem lepődött meg, amikor a bokrok között Kovács igazgatót ismerte feL Kovács hirtelen visszarántotta fejét, amikor a könyvébe merülő zenetanért észrevette. Egy darabig ismét mozdulatlanul álltak a levelek, aztán az épület sarkánál, ahol a vadrózsa-bokrokat szabályosan nyírt bukszu- sok váltották fel, ismét előtűnt az üdülő igazgatójának meztelen felsőteste. Pálos féloldalt ült, s az igazgató úgy vélhette, hogy a zenetanár itt már nem láthatja őt. Hirtelen felpattant, s a hóna alá csapott békafelszereléssel benyargalt az egyik kisajtón. Vajon mit kereshetett Kovács igazgató ilyen korán reggel a tónál? Fürdőit? Akkor miért bujkál? Pálos felállt, s odament a bokrokhoz. A tüskék bizonyára összeszaggatják majd a ruháját, de meg kell néznie, hol járt Kovács, Lehasalt, és átkúszott a ró- zsabofcrok között. A meredek part alatt a víz jó három méter mélységben csillogott. Semmi gyanúsat nem talált, pedig minden átkutatott. Már éppen indult volna vissza, amikor észrevette, hogy nem messze tőle a sziklás partfalon egy keskeny nyílás tátong. Akkora volt mindössze, mint egy jókora lábas. Felnőtt ember csak nagyon nehezen tudhat rajta bejutni, de meg kell próbálnia, meg kéll néznie, mi van odabenn ..; Azonnal ledobálta magáról ruháit, aztán alsónadrágban leereszkedett a kiálló, éles sziklafalon. Nagy keservesen bebújt a nyíláson. Odabenn sötét volt. Pálos érezte, hogy a barlang hirtelen mélyül, és nincs lejárata. Csak létrával lehet lejutni, gondolta. De amíg létrát szerez, már a fél üdülő tudni fogja, hogy ő itt járt... Lesz, ami lesz, bemászik. Óvatosan kúszott egyre beljebb, vigyázott, hogy fel ne sértsék az éles kövek, ám egy sziklaél mégis felkarcolta a hátát. Feljajdult, de nem állt meg. Aztán megcsúszott, és zuhanni kezdett a sötét üregbe. Oly hirtelen történt mindez,* hogy fel sem tudta fogni, mennyi ideig zuhanhatott. Szerencsére azonban a barlang mélyén víz volt. Nagy loccsanással ért a barlangi tóba. Alámerült, de gyorsan feljött a víz színére Élesen hasított bele a fájdalom: a víz marta a hátán a nyíl* sebet. folytatjuk) Az előadói beszédet vita követte. Ennek során élénk eszmecsere bontakozott ki. A felszólalók helyi tapasztalataik alapján beszéltek a közös gazdaságok termelésének, gazdálkodásának, vezetésének időszerű kérdéseiről. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a hozzászólásokat. Elsőként Kékesi Jenő elv- társ., a balatonendrédi Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke szólalt feL — Termelőszövetkezetünk tavaly jött rendbe. Ez azt bizonyítja, hogy egyik közös gazdaság sincs eredménytelenségre, tartós gyengeségre kárhoztatva. Mi mindenekelőtt a vezetést szilárdítottuk meg, s a kollektív döntés, az egész tagság akarata jutott kifejezésre az irányításban. Így volt ez a premizálás bevezetésekor is. Előbb osak ré; szes műveléssel oldhattuk meg a kapálást, de most a nádudvari módszert választották a tagok, mert látják, hogy ez előnyösebb. Honti István eivtárs, kőröshegyi tsz-elnöfc elmondta: — Kőröshegy most nagy munkában van: felújítjuk szőlőnket. A korábbi telepítéseket sem hagytuk gazban. Éppen az ilyen nagy munkák, a számottevő befektetések miatt nem léphetünk ki azonnal a gyengék sorából úgy, mint az endrédiek. De tudjuk, hogy mostani fáradozásunk többszörösen megtérül majd. Ezután többek között arról beszélt, hogy a termelőszövetkezeti vezetők tegyenek meg mindent a többtermelésért: terménnyel és termékkel s he spekulációval, mások félrevezetésével biztosítsanak magas jövedelmet gazdaságuknak. Losonczi Mihály élvtárs, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában a közös és a háztáji viszonyáról beszélt: Valamennyiünknek egyet keli értenünk Németh elv társnak a háztájira vonatkozó megállapításával: támogatnunk kel! a háztájit, de nem a közös rovására. Ott is lássák el takarmánnyal a háztáji állatokat, ahol mindent munkaegységre osztanak. Ezt viszont csali úgy lehet megoldani, ha már a tervezéskor figyelembe veszik a közös és a háztáji jószág együttes takarmányszükségletét. Mihályi András elvtárs, tö- rökkoppányi párttitkár községük termelőszövetkezetéről szólt. — Rosszul indult gazdaságunk, s régi adósságokat tör- lesztünk *ra is. Az idén már szeretnénk előbbre lépni, s ezért pártszervezetünk legfontosabb feladatának tartja, hogy hitet, bizakodást öntsön az emberekbe. Észreve tétjük a szövetkezeti gazdákkal, hogy nem kilátástalan a harc, amit szövetkezetünk megerősítéséért folytatunk. A tagság többsége ma már belátja, hogy több és jobb munka keli a nagyobb jövedelemhez, és ennek szellemében dolgozik. Kovács János eivtárs, a kereseti geti Búzakalász elnöke — aki a tehenészet elhanyagolása miatt bírálatot kapott — elismerte, hogy termelőszövetkezetükben a hízó- állatokhoz képest nagyon kevés a tehén, s a továbbiakban fejleszteniük kell a tehénállományt. — Kifizetődőbbnek találtuk az ország különbözei részein összevásárolt növendékmarhák meghizlalását, mint nagyobb létszámú tehénállomány kialakítását. Ezután nagyobb gondot fordítunk majd a tehénállományra, mint eddig. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről beszélt Szabó Kálmán elvtárs, a böhönyex Szabadság Termelőszövetkezet elnöke . is. Elegendő takarmánnyal rendelkeznek, mintegy 100 vagon szénájuk van kazalban, Tsz-ükben a fejési átlag 1960 óta csaknem meg« kétszereződött. Már az idén számottevően emelhetnénk tehénállományunkat, de ehhez istállóra van szükségünk. Berki József elvtárs, a ho- mokszentgyörgyi Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: — Ez az előadás és ez a széles körű tanácskozás annál is inkább hasznos, mivel rámutat, hogy kivált a tehenészetek fejlesztésében, a tejhozam növelésében nagy a ten« nivaló. Mi megfelelő takarmánybázissal és hozzáértő szakemberek alkalmazásával értünk el jó eredményeket a tehenészetben. Törődünk a takarmánnyal, és sikeres kísérletet folytattunk a homoki lucerna telepítésével. S mindezt azért, mert tartani akarjuk a jól jövedelmező állattenyésztést termelő- szö vetkezetünk ben. Ezután Királyi Ernő elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes emelkedett szólásra. — Vannak még tartalékok« mezőgazdaságban a termelés növelésére. Ahhoz például, hogy kenyérgabonából túllépjük az eddigi átlagot, jobban, meg kell szervezni termesztését. A vetésterületet majd csak akkor csökkenthetjük, ha annyira megnőtt a hozam, hogy kisebb terület is kellő mennyiségű gabonát, a jelenleginél többet ad. 1— A háztáji gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett a jelenlegi szinten kell tartania háztáji gazdaságok termelését, sőt árutermelésüket a lehetőséghez mérten fokozni kelL Legyen szerves része a község szántóterületének a háztáji föld is; a községek állat- állományának a háztáji állatállomány is — mondotta. Németh Ferenc eivtárs, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze a tanácskozás főbb tanulságait.
