Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-25 / 172. szám
Csütörtök, 1963. július 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ellenőrök mérlegén a balatoni vendéglátóipar munkája A NAGY UTAZÁS A Somogy megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség társadalmi ellenőrök bevonásával átfogó vizsgálatát tartott a Balaton partján. A somogyi oldalon főként a Lelle és Siófok közötti vendéglátóhelyek munkáját ellenőrizték. Megállapították, hogy túlnyomó többségükben emelkedett a vezetés színvonala, bővült az áruválaszték, és kulturáltabb lett a kiszolgálás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nem akad kifogásolnivaló. Ezt bizonyítja, hogy a kétnapos őrjárat alkalmával meglátogatott éttermek, szórakozóhelyek negyven százalékában megkárosították a fogyasztókat esetenként egytől négy forintig terjedő összeggel. A siófoki Motelban például Horváth József felszolgáló az ételért 33,70 helyett 36,80 forintot, az italért 12,50 helyett 13,50 forintot számolt, és blokkot nem adott A Matróz Étteremben Kotánczi József fizető 2,80 forint jogtalan haszonhoz jutott egyetlen elszámoláskor. Még mindig (gyakran előfordul, hogy a zene kezdete előtt felszolgált ételekért, italokért zenés árat kémek, vagy hogy a Balatoni Világos sört Kinizsi sörként adják el. Több helyütt megfeledkeznék az öltözködés szabályairól. A földvári Balaton Gyöngye felszolgálói gomb nélküli köpenyben, ing nélkül, borotvá- latlanul dolgoztak. Nem öregbítették a vendéglátás jó hírnevét a balatonleilei Vörös Csillag és Zöld Lugas Étterem dolgozói sem: teljesen szabálytalanul, könnyen görbülő, oxidálódó alumínium eszközöket terítettek föL Az idén is kevés a szakember a Balaton-parti szórakozóhelyeken. Erre az eddiginél jobban föl kell figyelni. A hibák zömét azok a felszolgálók követik el, akiknek nem szakmájuk a vendéglátás, hanem csak a nyári hónapokban helyezkednek el szórakozóhelyeken, éttermekben. Ezek többnyire diákok, egyetemisták. A földvári Balaton Gyöngyében például a személyzet túlnyomó többsége egyetemista. Egy részük becsületesen helytáll, törekszik, mégis sok hibát követ eL Másik részük hamar elsajátította a pénzszerzés fortélyait, de fogalma sincs arról, hogy mit kíván tőle a szakma. Ezen túlságosan nem is lehet csodálkozni, mert munkahelyükön úgyszólván nincs közösségi szellem. Egyetlen gyűlést se tartottak nekik. Számottevő oktatásban sem részesültek. Hogyan várható rendes munka azoktól, akik nem ismerik a követelményeket, nem tudják, mi a szakma, a munkahely becsülete, akikre nem hat a kollektíva nevelő ereje, akiknek a munkáját nem értékelik? Azoknak a fiataloknak, akik nyáron a vendéglátóiparban akarnak dolgozni, év közben lehetőséget kellene adni a szakma jobb elsajátítására. Hasznos lenne, ha az egyetemi városokban tenfolyamot szerveznének számukra. Szakemberek megismertetnék velük ezt a szép és nemzetgazdasági szempontból fontos munkát. Ha az idén jóval továbblépünk annál, hogy csupán megállapítjuk a szakemberhiányt, akkor az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei jövőre sokkal nagyobb javulásról számolhatnak be. Egyre több olyan vendéglátóhelyet találnak majd, mint a balatonföld- vári motel, a siófoki Fogas, amelyekben — mint megállapították — egy fillérrel sem károsítják meg a vendégeket, és gondoskodnak róla, hogy mindenki kulturált körülmények között szórakozhasson. Sz. Itt. I'/éget ért a két testvérnép ' delegációinak történelmi jelentőségű tanácskozása, véget ért párt- és kormányküldöttségünk szovjetunióbeli látogatása. Azonos eszméket köttető, azonos célokért dolgozó, korunk nagy kérdéseit azonosan értelmező pártok és népek vezetői találkoztak a Szovjetunióban. A szovjet nép tiz- és százezrei igaz barátként, forró szeretettel fogadták pártós kormányküldöttségünket a nagy Szovjetunió minden körzetében: Moszkvában és Tas- kentben, Bratszkban, a messzi Szibériában. A nagy tisztelet és szeretet delegációnkon keresztül pártunknak, népünknek szólt. Pártunknak, mely következetesen vezeti hazánkat a szocializmus építésének lenini útján, s népünknek, mely egy emberként áU pártunk mögött a szocializmus teljes fölépítésében. Népünk vezetői a Szovjet* unió földjén, gyárakban és erőművekben, kolhozokban és tudományos intézetekben, a szovjet párt- és állami vezetőkkel való tanácskozások során mindenütt őszinte, igaz barátokkal találkoztak, akik nagyra értékelik eredményeinket, és sokoldalúan mutatták be a kommunizmust építő szovjet nép mai életét, munkáját, kimagasló eredményeit. A látogatás népeink mély barátságának nagyszerű demonstrációja, politikai-gazdasági kapcsolataink szilárdításának fontos állomása volt. Képsorozatunkban a nagy utazás néhány epizódját mutatjuk be olvasóinknaik. Nagybajom! technika A nagybajomi földművesszövetkezet szép cukrász- dájában egy kék színű — tetszetősnek éppen nem nevezhető — mákdarálót látni a pulthoz erősítve. Mi szükség vari rá, mi célt szolgálhat? Csak tán nem vezették be a mákos tészta vagy rétes árusítását, s a szükséges mákot ezen darálják? — Nem, kérem — tájékoztat a cukrászda dolgozója. — Az FJK egy hónapja elvitte az elromlott villany-kávé- darálót, s még most sem javították meg. A vendégeknek azonban nem mondhatjuk, hogy emiatt nem ihatnak kávét, inkább megdaráljuk így. Csak egy kicsit lassan megy.:: Lassan? Próbált már valaki 30—50 dupláihoz szükséges kávét mákdarálón ledarálni? Ne is kísérletezzen vele senki, mert hosszan tartó, fárasztó munka, emellett a kávé nem valami jó. Elképzelni is rossz, irá lesz, ha a mákdaráló is elromlik! ~ ’ Sz. fc. Vagy harminc kar lendült a magasba. Pálos körbesétált, s megállt két férfi mögött. Az egyik elegáns szmokingban volt, a másik frakkban. A frakkos hanyag mozdulattal a bárpultnak támaszkodott, s szarvas- bőrkesztyűjével legyezte magát. Azonnal felismerte bennük a két német vadászt. A kesztyűs mintha Kurt Müller lett volna. Csak néhány szót értett a németül folyó beszélgetésből, így aztán tovább ment. Éppen az ajtóhoz ért, amikor megjelent a démon, oldalán a humuszos arabbal. Milyen maskarába öltözött ez a fickó! — gondolta Pálos. Aztán, anélkül hogy ránézett volna Síposra, ellepett mellettük. Kíváncsi volt, hogy vajon Éva felismeri-e őt. A lány megnézte a matrózruhást, de nem ismerhette fel benne Pálost, mert így szólt Síposhoz: — Mint egy igazi tengeri medve... Pálos nem sokáig sétálhatott, mert néhány perc múlva felkérte egy szobalánynak öltözött asszony. Pálos, mintha ez lenne a legnagyobb gondja, arról faggatta, hogy hány éves. Közben azonban szeme Siposé- kon függött. De az asszony csak a fejét rázta, és nem válaszolt. — Megnémult? — kérdezte Pálos. Az asszony bólintott. — Árulja el már, hogy hány évessel van dolgom... — hí- zelgett a matróz a szobalánynak, s úgy magához szorította hogy az asszonyka felszisszent. DursÄsan ellökte magától a férfit, mint a kényes menyecske, aki még arra is sokat ad, hogy milyen távol táncol tóle a fiú. — No, szólaljon már meg.:. Mondjon már valamit.;. Ö, de nagy mancsai vannak magának! — hökkent meg az őrnagy. — De hiszen maga férfi! S csakugyan, a szobalány ruhája férfit takart, aki álig bírta türtőztetni magát, hogy ki ne robbanjon belőle a nevetés. Pálos gyorsan leköszönt tőle. Leült, s úgy nézte tovább Síposokat. Liszkai mintha csak véletlen lenne, melléje telepedett. Éva testhez tapadó ruhájában oly igézőén mutogatta bájait, hogy a főhadnagy legszívesebben egész éjszaka vele táncolt volna. De a kötelesség az kötelesség: neki ma éjszaka az őrnagy mellett kell lennie ..: A szünetben mindenki asztalhoz ült, de inni csak nagy óvatosan mertek, mert ahhoz fel kellett húzni az álarcot, legalábbis félig, s nem akarták, hogy az asztaltársak felfedjék kilétüket. Sipos nékitámaszkodott az egyik oszlopnak, s onnan figyelte a többieket. Éva mellette állt. — Ne men jünk ki a teraszra, levegőzni egy kicsit? — kérdezte a lány. — Mehetünk ..; — Kíváncsi vagyok, milyen helyezést érsz el a lepényevő versenyben — nevetett Éva. — Majd meglátod, hogy tudok én enni! Az ajtóban a szmokimgos német vadász megállította Évát, és megkérdezte tőle, nem volna-e kedve hajnalban ismét kimenni a vadásziakba. A lány tágra nyílt szemmel nézett a németre. Különös ajánlat! Igaz, korábban már többször észrevette, hogy néhány külföldi erősen figyeli. Egyik-másik ha csak tehette, hozzá ért, megfogta a kezét vagy megsimogatta a karját, persze úgy, mintha véletlen műve lenne. Ö ilyenkor nem akart botrányt csapni, s inkább hallgatott, bár nem szívesen fogadta az effajta közeledést. De ez a nyílt ajánlat kihozta a sodrába. — Köszönöm! De inkább itt szórakozom. Különben szé- gyellje magát! A német azonban erőltette a dolgot. Ügy gondolta, hogy talán mégiscsak sikerül elcsalnia a lányt. Éva Sípostól akart segítséget kérni, de a fiatalember eltűnt mellőle. Mire a lány is szó nélkül otthagyta a külföldit, és besietett a hallba. Éppen csárdást játszott a zenekar. Sípos ott forgplódott a terem közepén. Repült a két ráakasztott lepedő; mint a parasztlányok bő szoknyája. Évp látta, hogy Sípos jól érzi ma gát, s nem akart tolakodni. Inkább odament a sarokban, pi- pázgató juhászokhoz, és felkérte az egyiket. A legfiatalabbat választotta ki, az is lehetett vagy negyvenéves. Emelkedett volt a hangulat, mindenki igen jól érezte magát. Többen már felöntöttek a garatra, s félrehúzódtak a tán- colóktól, közelebb a bárpulthoz. Ufoiytatjuki A magyar párt- és kormányküldöttség megérkezett Moszkvába. A képen: N. Sz. Hruscsov és Kádár János. Kádár elvtárs barátságosan üdvözli a delegációt köszöntő moszkvaiak tízezreit. Mindvégig mély egyetértésben, őszinte hangulatban folytak a megbeszélések as N. Sz. Hruscsov és Kádár János elvtársak vezette szovjet és magyar küldöttségek között. M. Sz. Hruscsov elvtárs Brczsnyev, Mikojan és Gro- miko elvtársak társaságában fogadja Kádár János elvtársat, küldöttségünk vezetőjét. Kádár János, felesége és Feller Lajos a Lenin-mauzóleumnál. A magyar párt- és kormányküldöttség Üzbegisztán! látogatása során megtekintette a Taskent környéki KizH-üzbegisztám kolhozt. A képen: Kádár elv társ Onufrij Emke kolhozelnökkel beszélget. A magyar párt- és kormány- küldöttség Kádár János elvtárs vezetésével megtekintette a moszkvai repülőgépgyárat. Nagy szeretettel fogadták a magyar küldöttséget a brat szki vízi erőmű eentráléján ak dolgozói. A selehovói alumíniumkombi- nát munkásai meleg szeretettel fogadják a küldöttséget. A történelmi jelentőségű látogatás egyik legkiemelkedőbb eseménye volt a Moszkvában megtartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlés. A képen: N. Sz. Hruscsov elvtárs a szónoki emelvényen.
