Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-04 / 154. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1963. július 4. Delhiben ülésezik az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa. Az ülésen határoza­tot fogadtak el, amely erélye­sen tiltakozik amiatt, hogy a kormány még mindig börtön­ben tartja a több mint hét hónappal ezelőtt letartóztatott több száz kommunista és szak- szervezeti vezetőt. — Szófiában július 2-án alá­írták a Bolgár Népköztársa­ság és az Amerikai Egyesült Államok közötti pénzügyi egyezményt, amelynek értel­mében az Egyesült Államok kormánya felszabadítja az Amerikában zárolt bolgár kö­veteléseket. Az egyezmény átalányösszegben határozza meg Bulgáriának az Egye­sült Államokkal szemben fennálló tartozásait. Az emlí­tett egyezmény aláírása lehe­tővé teszi a két ország közöt­ti kereskedelem fejlesztését, miután az Egyesült Államok megszünteti a kereskedelmet gátló eddigi korlátozásokat. Petar Szíambolics elnökleté­vel az újonnan megválasztott és kinevezett jugoszláv szö­vetségi végrehajtó tanács (kormány) megtartotta első ülését. Megalakultak a kor­mány szervei, elfogadták az ügyrendi szabályzatot, megha­tározták a szövetségi végre­hajtó tanács és szerveinek munkaprogramját. Az olaszországi Ferrara tar­tomány ötvenezer mezőgazda- sági munkása 24 órás sztráj­kot tartott. A sztrájkolok anyagi helyzetük megjavítá­sát és olyan földreform végre­hajtását követelik, amely an­nak adja a földet, add meg­műveli. Bolívia fővárosában, La Pazban tanácskozást tartott a latin-amerikai szakszervezeti koordinációs bizottság. A bi­zottság felhívással fordult Latin-Amerika népéhez: ala­kítsanak egységes harci fron­tot, amely küzd a népek tár- 'sadalmii követeléseinek telje­sítéséért, a latin-amerikai or­szágok természeti gazdagságá­nak megvédéséért. Egy másik határozat értelmében 1964 ja­nuárjában Brazíliában ‘össze­hívják a latin-amerikai orszá­gok szakszervezeti egység- kongresszusát. ’ Az ománi imamátus kairói képviselete jelenti, hogy az angol gyarmati hatóságok nagyszabású letartóztatási kampányt kezdtek Omán­ban. Bebörtönzik a nemzeti ve­zetőket, az egyházi személyisé­geket, az ismert polgárokat, ha nem hajlandók kifejezni lojalitásukat az angolok ügy­nöke — a szultán — iránt. Az iraki hadügyminiszter keddi sajtónyilatkozatában ki­jelentette, hogy kormánya visszautasította az Egyesült Államoknak azt az ajánlatát, amelyben katonai segélyt ígért Iraknak. Kennedy amerikai elnök szerdán hajnalban repülőgé­pen visszatért Washingtonba tíznapos európai utazásáról. Az elnök néhány óra múlva részt vett az amerikai kor­mány ülésén, és rövid beszá­molót tartott. McNamara amerikai had­ügyminiszter és Taylor tábor­nok, a vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnöke kedden a Lafayette amerikai atom-tengeralattjárón tett lá­togatást. A Lafayette merülé­si helyzetben két Polaris-ra- kétát lőtt ki. A Hruscsov-beszéd visszhangja Washington (DPA, AFP). Az amerikai sajtó érdeklő­déssel fogadta Hruscsovnak a berlini nagygyűlésen elhang­zott beszédét. Amerikai hír- ügynökségek a beszédből azt a javaslatot ragadják kd, hogy kössenek egyezményt a légkö­ri, a magaslégköri és a víz alatti atomfegyver-kísérletek eltiltásáról, valamint azt. hogy a NATO és a Varsói Szerző­dés tagállamai _ írjanak alá megnemtámadási egyezményt. »Hruscsov javaslata — álla­pítja meg az AP — láthatóan új elemet visz az atomfegy­ver-kísérletek, beszüntetésével foglalkozó genfi tárgyalásokba, amelyek zsákutcába jutottak.« A washingtoni tudósítók ér­deklődéssel várják a kor­mány hivatalos kommentár­jait, egyelőire azonban az ame­rikai külügyminisztérium kép­viselői csak annyit mondtak a tudósítóknak, hogy most is­merkednek a Hruscsov-beszéd szövegével, de lehet, hogy a közeljövőben nyilatkoznak e kérdésről. PÁRIZS Párizsiból és Londonból ked­den estig nem hangzott el hi­vatalos állásfoglalás Hruscsov új javaslatát illetően. A fran­cia álláspont ismeretes — mondják Párizsban, s emlé­keztetnek rá, hogy a francia kormány nem tekinti leszere­lési intézkedésnek a nukleáris kísérletek beszüntetését. Hoz­záteszik azonban, hogy Fran­ciaország szívesen aláírna egy megállapodást a nukleáris fegyverkészletek megsemmisí­téséről, s ilyen körülmények között lemondana a nukleáris kísérletek végrehajtásáról is. TOKIÓ Tokiói kormánykörökben és politikai megfigyelők között bizenyos optimizmussal ítélik meg Hruscsov berlini javasla­tát. Véleményük szerint az a tény, hogy a szovjet kormány­fő elvben helyesli a nukleá­ris kísérletek részleges be­szüntetéséről szóló szerződés megkötését, elmozdíthatja a holtpontról a leszerelési tár­gyalásokat. (MTI) De Gaulle: — Ami biztos, az biztos! (Gerő Sándor rajza) A mode'n Gulliver De Gaulle bonni útja előtt Párizs (MTI). Párizsban mérsékelt remé­nyekkel tekintenek De Gaulle rövidre tervezett bonni utazá­sa elé. A látogatás célja — mint hivatalosan hangoztatják — a Párizs—Bonn szerződés­ben körvonalazott együttmű­ködés gyakorlati megkezdése. Erről már előkészítő tárgyalá­sok folytak az illetékes mi­niszterek között s a mostani megbeszéléseken mindenek­előtt az egyre világosabban megmutatkozó francia—nyu­gatnémet ellentétekről lesz szó, amelyek gátolják az egyezmény gyakorlati végre­hajtását. Párizsban sem tit­kolják, hogy De Gaulle nézete és Adenauer utódának állá.s­Kidobott pénz Az Egyesült Államok az utóbbi tíz évben több mint hatmilliárd dollárt dobott ki az ablakon. Pedig ha vala­hol, hát az Újvilágban igazán tudják, hogy mit ér a dol­lár. A milliárdos pénzkidobás­ról a legiüetékesebb nyilatko­zott a legilletékesebb fórum előtt. Dr. Harold Brown, a hadügyminisztérium kutatási osztályának igazgatója tett tanúvallomást az amerikai törvényhozás hadi-költségve- tési megajánlást albizottsága előtt. A szavak súlyosak vol­tak — súlyos lett a jegyző­könyv is: 910 oldal. Egyebek között az van benne, hogy a most június 30-ával zárult költségvetési évben a teljes »fejlesztési« összegnek leg­alább a felét kidobták az ab­lakon, mert a fegyverkezési programok, amelyekre a pénzt fordították, nem váltak be. Ezek után azt várná az em­ber, hogy a honatyák leg­alábbis elgondolkoztak a jö­vőt illetően. De nem: a július 1-ével kezdődő évre a katonai kutatási költségvetés-tervezet újabb 7 milliárd 200 miUió dollárt követek Azt, hogy a fegyverkezésre költött összeg általában véve kidobott pénz, mindenki tud­ja; közhely már, hogy egy- egy korszerű rakéta, bombá­zó árából hány embert lehet­ne jól tartani. De azt, hogy a szó szoros értelmében mennyi pénzt lehet elpocsé­kolni a háborús készülődé­sekkel kapcsolatos kísérletez­getésekre, csak ebből a 910 oldalas amerikai jelentésből értjük meg igazán. Sokba kerül ez az ameri­kai politika Amerikának is, a világnak is. Már ma is — pedig ma még csak dollárban mérjük a fegyverkezés árát. De a rakétákat azért gyárt­ják, hogy »felhasználják«. S ha egyszer megkezdődik ez a »fogyasztás«, pénzben ki nem fejezhető veszteségeket szen­ved majd Amerika is, a vi­lág is. Lám, mennyi min­dent takaríthatnának meg egy leszerelési határozattal a költségvetés-tervezet réetsle- tein vitázó amerikai hon­atyák ... »Háztáji** go mi Most, hogy a tüntetések minden eddiginél kérdésebb kérdést csináltak az amerikai négerkérdésből, a tengeren­túli lapok »fölfedezik Ameri­kát«, helyesebben azt a bi­zonyos »másik Amerikát«, amely a valóságban ugyan mindig, de az újságok ha­sábjain már ritkábban van jelen­ség iskolázottsága csupán <* fele az amerikai átlagszínvo­nalnak. — Az indiánok életkora egyharmaddal rövid ebb, mint a többi amerikai állampolgá­ré. — Az indián munkanélkü­liség a hatszorosa az orszá­gosnak. — Az indiánok évi átlagos jövedelme alig egyharmada a Irak megszakította diplomáciai kapcsolatait Mongóliával Bagdad (MTI). Irak megszakította diplomá­ciai kapcsolatait a Mongol Népköztársasággal. A hírügy­nökségek ezzel kapcsolatban közlik, hogy Mongólia ENSZ- küldöttsége szerdán felszólí­totta a világszervezet közgyű­lését, hogy ítélje el az iraki kormányt, amiért népgyilkos háborút indított az önrendelke­zést követelő kurd lakosság, el­len. A mongol küldöttség kér­te, hogy a kurd kérdést tűzzek az ENSZ-közgyűlés szeptem­beri ülésszakának napirendjé­re. * * * Irakban egyébként a kurdok ellen ihdított háborúvá] egy időben folytatódik a haladó erők ellen irányuló hajsza. Hírügynökségi jelentések sze­rint a keddi kivégzések után szerdán újabb politikai gyil­kosságot követtek el Irakban. Kivégeztek három irakit, akik­nek az volt a »-vétkük«, hogy az 1959-es moszuli lázadás után erélyesen szembeszálltak a re­akciós mesterkedésekkeL * * * Párizs (MTI). Nyilvánosságra hozták a kurd főhadiszállás június 30-i jelentését, amely beszámol ar­ról, hogy a szabadságharcosok hét iraki és egy szíriai repülő­gépet lelőttek. A jelentés köz­li, hogy az utóbbi két hétben kemény harcok folytak Kir­kuk, Szulaimanija, Szalah el Din, Zafcho és Szpilk környé­kén. E hadműveletekben az iraki kormánycsapatok 1340 se­besültet, 720 foglyot vesztettek. Nyolc harckocsi, 164 géppuska, kilenc aknavető, ezer puska és 80 önműködő fegyver került a kurdok kezére. A szabadság- harcosok vesztesége 134 halott és 263 sebesült. A kurd főhadiszállás jelen­tése szerint az iraki légierők Gali-Ali-Bak, Ha'rire, Saikhan, Zawite, Mangez és Diara vidé­kén 167 helységet bombáztak. pontja több lényeges kérdés­ben eltérő. Bonn kétszínű magatartása a jelek szerint De Gaulle-ban is kétségeket ébreszt az élete nagy művének szánt francia— nyugatnémet egyezmény gya­korlati értékéről. Erre vall kedden este több parlamenti képviselő előtt tett kijelenté­se: »Az egyezmények olyanok, mint a fiatal lányok vagy a rózsák, ideig-óráig virágzanak. Ha a francia—német egyez­mény a gyakorlatban nem lépne életbe, cg. nem lenne az első eset a történelemben«. Szavait egy Victor Hugo idé­zeted toldotta meg: »Sajnos, sok fiatal lányt láttam már meghalni«. így történt, hogy a nége­rek mellett most már az in­diánok is bevonultak a nagy nemzeti önvizsgálatot tartó lapok vezércikkrovataiba. A New York Herald Tribune naponta . ismerteti a legjel­lemzőbb amerikai sajtókom- mentárolcat, az ő jóvoltából tudjuk, hogyan vélekedik er­ről a »faji alkérdésről« a dal­lasi Morning News. Íme: »Csaknem ötszáz évvel az­után, hogy Kolumbusz meg­pillantotta az első indiáno­kat, az alábbiakban ismertet­te az indiánok helyzetét Phil- leo Nash, az Egyesült Álla­mokban az indiánügyek biz­tosa: — A felnőtt indián lakos­többi amerikaiénak.« Ehhez nekünk már semmi hozzátennivalónlk nincs. Mert amit még hozzátehetnénk, azt kimondja helyettünk az AP amerikai hírügynökség: »Az Égyesúlt, Államoknak meg­van a maga háztáji elmara­dott nemzete, amely Ameri­ka határain belül ugyanolyan sorban él, mint sok olyan or­szág, melyet külföldi segély- programunkból támogatunk.« Egy intenzívebb belföldi se­gélyprogram, úgy látszik, nem kínált eddig olyan jöve­delmező politikai kama­tokat, mint a külföldi... S. P. Pintér László —Szabó István: % Hruscsov Odera-Frankfurtban Odera-Frankfurt (ADN). Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán délután 16.00 órakor gépkocsin megérkezett Odera-Frankfurtba. Kíséreté­iben van Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elncke. A rövid üdvözlő beszédek | elhangzása u»án úttörők vi-| rágcsokrokikal kedveskedtek a ; vendégeknek. A városházához; vezető út mentén sok ezres | 3$} tömeg üdvözölte lelkesen at SSPffii szovjet miniszterelnököt és kí­séretének tagjait. (38) Választási előkészületek Argentínában a haladó erők üldözésének légkörében Buenos Aires (TASZSZ). Argentínában az utóbbi na­pokban nagymértékben kiéle­ződött a politikai helyzet. Saj­tójelentések szerint jAnáll an­nak a lehetősége, hogy katonai és polgári csoportosulások az elnökválasztások megakadályo­zása végett államcsínyt hajta­nak végre, és nyílt diktatúrát teremtenek az országban. Az argentin hatóságok biz­tonsági intézkedéseket tesznek. A katonai támaszpontokat és helyőrségeket, valamint a. fon­tos állami intézkedéseket meg­erősített őrség védi. A nagyobb városok utcáin éjjel-nappal katonai és rendőri őrjáratok cirkálnak. A szárazföldi és légierők több tisztjét tartóztatták le. Ezenkívül as argentin hatósá­_ ; — Ilyen korban az ember I örülhet, ha önmagát alaposan ♦ meg tudja ismerni ... Már eh­♦ hez is nagy tehetség kell! {Higgye el nekem, a legnehe­zebb dolog a világon az em- •berismeret! Mások bensőjébe gok intézkedéseket tesznek átlátni, gondolataikat kiolvasni, széles néptömegek, különösen »érzéseikkel, vágyaikkal megis- a peronista mozgalom bal-{merkedni, érzékeny pontjaikat szárnya, valamint a haladó {kitapintani, cselekedeteik moz- pártok és szervezetek megmoz-t ga tói rugóit kikutatni... Ná­di’ lásai ellen. ♦ gyón nehéz. Az Argentin Kommunista; _ Ezt elismerem... De aki Párt Központi Bizottsága nyi-; nemcsak géppel dolgozik vagy latkozatban leplezi le az argen-; holt anyaggal, hanem emberek­en hatosagaknak az elnökvá-; kej js> mjnt például én, az szert lasztások küszöbén bevezetett» tehet emberismeretre. Nem? antidemokratikus intezkede-J Körülöttük jókedvű emberek &*. äs Ä&igss-k r1-* ' le. A választásokon nem veheti — Hiszen még csak most ke- szabadon részt a kommunista;rült ki az egyetemről... Majd és a peronista párt. A hatósá-» harminc év múlva esetleg el- gok betiltották e két pártot,: mondhatja magáról, hogy né­mert ezáltal akarják teljesen;hány embert közelebbről meg­megsemmisíteni a dolgozók po-» ismert, de teljes bátorsággal litikai jogait, iáikkor sem állíthatja, hogy mindenkit ismer a környezeté­ben. Nincs két egyforma em­ber. legfeljebb az egy-egy tí­pusba tartozók néhány vonása lehet azonos. De hány vonás jellemzi az embert, az egy em­bert? Hiszen még a festő is ezer és ezer ecset vonást húz. amíg megmintáz valakit. Pe­dig mindössze csak a képét s néhány alapvető tulajdonságát kell a vászonra vinnie. Hol van még akkor az ember gyermek­kora, ifjúsága, első házas évei, a munkája, a szórakozása, az érzelmi világa, egyszóval egész bensője? — Milyen pompásan leve­zette ... Én azért mégis állí­tom, hogy megismertem Ti­bort. Tudom, hogy még nem teljesen, de meg fogom ismer­ni ... De menjünk is vissza az asztalhoz, mert már egészen szomorú... — Ahogy parancsolja, Éva! — mondta Pálos, és visszave­zette a lányt Síposhoz. Egy fél konyakot a kezében egyensúlyozva Liszkai is oda­ment hozzájuk. Az őrnagy azonban nem ült le, hanem elbúcsúzott, és fel­ment a szobájába. Évát csak most öntötte el a forróság. Milyen különös dol­gokat mondott neki ez a ked­ves tanárember. Persze nincs igaza, nyilván az ő fiatal évei­ben más morálra tanították az embereket. Mi oka lehetne - e- renczi Éva mérnöknek, hogy ne higgyen ebben az emberben? A szerelemben persze vigyázná kell, mert a férfiak gyakran törnek könnyű sikerekre. De Tibor nem ilyen. Szegény né­ha olyan szomorú. Másszor meg úgy örül, mint egy gye­rek. Mennyivel más az idő­sebb korosztály, mint a mai fiatalok... Ö, aki eddig csak egyszer volt szerelmes, de ak­kor oly nagyot csalódott, hogy utána csupán a tanulás, a moz­galmi munka érdekelte... Mc-ft viszont egyszerűen kívánja a fiú közelségét... — Min gondolkodik a kis­lány? — zavarta meg ábrándo­zásában Sipos, s megfogta a láhy kezét. Éva ránézett. — Ö, semmi, semmi... A ze­nét hallgattam... — válaszol­ta zavartan. Liszkai is észrevette a lány zavarát. Koccintottak és ittak. — Az előbb már úgy érez­tem, hogy megfordul körülöt­tem a terem, annyira be vol­tam csípve — mondta Liszkai, fiús fecsegéssel. — Ha a tanár elvtárs nem visz ki a levegő­re, biztos, hogy bekövetkezik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom