Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

Péntek, 1963. június 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kialakulóban, terjedőben egy új üzemág: Egyre több tsz nevel pulykát Megyénkben nincs nagy ha­gyománya a pulykatenyésztés- . nek. Kisüzemi viszonyok között foglalkoztak vele, jövőjét nem látták. 1960-ban elsőként a ka­darkúti tsz létesített kétezer darabos pulykatenyészetet al­földi tapasztalatok alapján. Megtalálták számításukat. Ta­valy már ötezerre emelték a pulykák számát. A tenyészet­ből 250 000 forint bevételük származott a tojások árával együtt. Az idei nyolcezer puly­kából 400 000 forintra számíta­nák. Ha meglesz a tervezett 40 000 tojás, 8500 Ft prémiu­mot kapnak a gond ozók. A kadarkúti példának ma már vannak követői. Az utób­bi években tsz-elnökök, agro- nómusok menték tapasztalat- cserére más megyékbe, főként a Baranya megyei Mágocsot látogatták. Egyre több szövet­kezetben kezdtek foglalkozni pulykával. Az idén nem kell más megyébe menni tapaszta- . latért: Kadarkúton, Lábodon, Mikében és másutt is van lát­nivaló. Pulykatenyésztésünk idősze­rű feladatairól tartott előadást Kadarkúton nemrégiben dr. Koplik Cyörgyné, a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Inté­zet tudományos munkatársa. Az ankétem pulykával foglal­kozó szövetkezetek vezetői vet­tek részt. A felszólalók elmon­dották, hogy eleinte féltek a szövetkezeteik a pulykától. Job­ban bíztak a megszokott tyúk- fajban. Kísérletként kis létszá­mú pulykacsoporttal indultak. Hamarosan meglátszott az eredmény, például Somogyfaj- szon 1080 pulyka 40 000 forin­tot jövedelmezett Bevált a pulykatenyésztés a lábodi Le­nin Tsz-ben is. Főleg a tojás­termelésben értek el szép ered­ményeket. A ságváriak is bi­zalmatlanul fogadták Acs Ká­roly agronómus javaslatát, amikor másutt szerzett tapasz­talatai alapján pulykatenyé­szet létrehozását indítványozta. Számításokkal győzte meg a kétkedőket. Kimutatta, hogy érdemes pulykával foglal­kozni, hisz egy kilogramm hús előállítása átlag 15 forint­jába kerül a szövetkezetnek, s 22 forintért veszi át a Baromfi­feldolgozó Vállalat. Jó pénzt hoz a tojás is, 7 forint jár da­rabjáért Egyetlen szövetkezet sem fi­zetett rá a pulykára, mind­egyik elégedett. Az idén ezért is növekedett a pulykatenyész- tésd szerződések száma. A ka­posvári járásban 5, a nagyatá­diban 4, a marcaliban 3, a sió­fokiban 2, a tatában és a bar­csiban 1—1 termelőszövetkezet összesen 48 000 pulyka átadá­sára kötelezte magát. Nő az egyéni állattartók érdeklődése is a pulyka iránt. Sajnos, igé­nyüket egyelőre nem lehet ki­elégíteni, mert kevés a pulyka­törzsállomány máshonnan szállítják Somogyba a pipéket Más megyékben a keltetőgép­pel rendelkező állami gazdasá­gok látják el napospulykával a szövetkezeteket. Jó lenne, ha megyénkben is módot találná­nak erre. Emelni szeretnék mindenütt a pulykák számát. A rinyaková- csdak például állományuk meg- háromszorozását tervezik. Az állomány növeléséhez megfe­lelő épületek szükségesek. Ahol lehetett, dohánypajtát, más gazdasági épületeket alakítot­tak át ólakká. Az idén a tava­lyinál egymillióval többet irá­nyoztak elő baromitól építésé­re. Az idei országos borverseny helyett országos borfajtabírá­latot rendeznek a nemrég fel­újított kőszegi várban. A bor­vidékek legjobb száz borát mi­nősítik a szakemberek az Or­szágos Fajtamdnősítő Tanács által bevezetett új bírálati módszerrel. Egyúttal összeha­sonlító próbáikat tesznek a. hagyományos és az új módszer értékelési eredményei között, hogy tovább finomítsák a nem­Van-e jövője a pulykate­nyésztésnek? Bátrán válaszol­hatjuk: igen. Megyénkben 1964- re 120 000 napospulyka kelteté­sét tervezik. A jövőben elter­jesztik az országban — főleg a Dunántúlon — a gazdaságo­sabb fehér pulykát. Azonkívül, hogy jó pénzfor­rás a szövetkezeteknek, a puly­ka népgazdasági jelentősége is nagy. Keresett cikk a világ­piacon. A jelenlegi mennyiség többszörösét is átvennék tő­zetközi versenyeken is általá­nosan használt borminősítő rendszerünket. Az idén a megyei tanácsok saját hatáskörükben rendezik meg a megyei borversenyeket. 1964 augusztusában ismét nemzetközi borversenyt ren­deznek Budapesten. Erre való­színűleg a világ valamennyi jelentős bortermelő országa el­küldi "borkép viselői to. (MTI) lünk. Strnbl Márta BalatonszentgyBrgy és Szabadi kozott mintegy száz táblát állí- tanait fel, illetve festenek át a 1$. sz. Autóközlekedési Vállalat dol­gozók Képünkön: Nagy Lajos brigádja a mikrobusz megállóhelyét jelző táblát helyezi el a balatonföldvári motel előtt. Országos borfa|tabírá!a!ot rendeznek Kőszeg várában gősen hagyják abba! Ez nem játék. Nincs szükségünk holmi Sherlock Holmes-i bravúrok­ra. És ha Fecske fölpillant vagy megérzi, hogy figyelik? Oda az egész! Megtiltom, hogy még egyszer ilyesmit csináljanak! Kövessék! Mindenkit számba venni, akivel érintkezik, s ne­kem jelenteni. Meg ne tud­jam, hogy még egyszer valaki három méter távolságon belül megközelíti Fecskét. Azt hi­szik, hogy olyan zöldfülű ez? — Értettem, őrnagy elvtárs — mondta Mesterházi —, de itt vannak a fényképek. Sajnos, .túlságosan föl kellett nagyíta­nunk őket. Az egyiken elég jól látható a könyv bőrfedele alól kikandikáló szakszervezeti üdülési beutaló. Lillafüredre szóL Nyilván a közeli rakéta­bázis érdekli Fecskét.;. — Ezt majd még meglátjuk... Az eladó? — Természetesen nem nyúl­tunk hozzá ... Egyébként an­tikvárboltja volt a Bajcsy-Zsi- linszky úton. Az államosítás után sokáig nem dolgozott. 1956-ról nincsenek adataink. Négy éve helyezkedett el, s ebbe a boltba került. Három testvére Nyugaton van, kettő IS 45-ben ment ki, egy pedig 1956-ban. Tartalékos géhás fő­hadnagy volt a kassai kerület- néL Egy év frontszolgálat, majd itthon. Amerikai hadifog­ságból jött haza 1946 végén... — Tehát ez van egyelőre — mondta Pálos. — A fiatalem­ber Lillafüredre készül. Nyilván azért ücsörög a pálya­udvaron, mert a késő délutáni vonatra vár. — Elgondolkodott. — Lillafüredre magam megyek, Liszkai főhadnagy velem jön. Mesterházi elvtárs, intézked­jen, hogy mindketten sürgősen kapjunk beutalót. Lillafüreden senkinek sem kell tudnia, hogy kik vagyunk ... Liszkai elvtárs, menjen haza, készüljön fel. Mintha üdülni menne. Az egyik kocsit elviheti. A Mesterházi-, Kazán- és Istvánfi-csoport szintén készüljön. Leköltöznek Miskolcra. Intézkedjenek, hogy legyen megfelelő szállásuk. Bondor elvtárs, a rádiósok semmit sem tudtak produkál­ni? — Eddig nem.;. Egyelőre mind a két oldal hallgat, mint a sír. — Mi a véleményük arról, hogy ez a B. 26-os valahol ar­rafelé tanyázik? Ha Fecskét arra irányították, akkor a B. 26-os vagy utánamegy, vagy már ott is van. Még az is le­het, hogy ő is üdülőként fogja ellenőrizni és segíteni Fecskét. De ne találgassunk.;. Készül­jenek fel, elvtársak.;. Az őrnagy meg sem várta, amíg mindenki elhagyja a szo­bát; odalépett a telefonhoz, tárcsázott. Bal kezével végig­simította a készüléket Milyen poros. Szólni kell, hogy taka­rítsanak rendesen... Míg er­re gondolt, a vonal túlsó végén megszólalt egy női hang. Az őrnagy válaszolt: — Pálos őrnagy, jelentkezem. A miniszterhelyettes elvtársat kérem! 10. Egymás után érkeztek a tö­mött autóbuszok a völgybe, a lillafüredi Palota Szállóhoz. Már álkonyodott, de kifogyha­tatlannak látszott az érkező vendégek serege. Az utasok azonban nem jut­hattak be az épületbe, a tera­szon megállították őket. Szaik- váriné, a kultúros és egy nya­kigláb fiatalember sürgött-for- gott a vendégek körüL A tele­vízió helyszíni közvetítésre ké­szült, képriportban akart be­számolni a Lillafüredre érkező üdülőkről. A riporter egy nagy csoportba terelte az érkezőket, A VI. MAGYAR BÉKEKOKGRESSZUS ÉLŰIT A BÉKE-V1LÁGTANÁCS ez év március 2—3-án Malmőfeen tartott ülése felhívással fordult Európa népeihez. A fölhívás kontinensünk népiéit rádöb­benti arra, hogy napról napra növeltszik a veszély. »Az em­bereknek cselekedniük kell, hogy megmentsék Európát és az egész emberiséget« — hang­súlyozza a felhívás. Az egész nemzetközi békemozgalom e felhívás nyomán májust a le­szerelés hónapjává nyilvání­totta, s ebben az időszakban fokozott tevékenységet fejtett ki az általános és teljes lesze­relés, ,a békés egymás mellett élés megvalósításáért. A magyar békömozgalom kimagasló eseménye előtt ál­lunk: Június 15—16-án lesz a VL magyar békekongresszus. Népünk élénk érdeklődéssel tekint a kongresszus elé, s fi­gyelemmel fogja kísérni a 600 küldött tanácskozását, állás- foglalását. Megyénkből is ott lesznek a kongresszuson azok a küldöttek, akiket békegyűlé­sen választott meg a lakosság. A 15 tagú küldöttségben he­lyet kaptak a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek legak­tívabb békeharcosai, közöttük nem egy olyan, akit láváié bé­kemozgalmi tevékenységéért ezüst-, illetve aranykoszorús békejelvénnyel tüntették ki. A BÉKEKONGRESSZUS előkészítésének időszakában leszerelési akctóbizottságot ala­kítottunk a párt- és tömeg­szervezetek, tömegmozgalmak és a tanácsok vezetőiből. Mun­katerviünkben baráti találko­zók, beszélgetések és béke­gyűlések tartása szerepelt el­sősorban az embereket legin­kább érdeklő kérdésről, a há­borúról és a békéről, az álta­lános és teljes leszerelésről, a békés egymás mellett élás te­hetőségéről, megvalósításáról. Célunk az volt, hogy egyre többen hallják az igazság sza­vát, érezzenek felelősséget mun­kájukért. Most, amikor szám­vetést .készítünk a leszerelési hónap akcióprogramjának vég­rehajtásáról, elmondhatjuk, hogy mi somogyiak is eredmé­nyes munkát végeztünk, jó ügyeit szolgáltunk. A számok nem tudják hűen kifejezni a mögöttük levő ór­iást, gondolatot. A mi béke- gyűléseink hallgatóinak szá­ma 20-tól 4000-ig váltakozott. Akár kevesebben, akár többen jelentek meg a gyűléseken, a hangulat egyformán forró volt; a ma emberének hinnie kell abban, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen. De amíg az imperializ­mus fennáll, addig a háború veszélye is fenyeget. Ez azon­ban nem okozhat elcsüggedést, elernyedést, ellenkezőleg: mindnyájunkat arra kell ösz­tönözzön, hogy jobbon dol­gozzunk, hogy a szocializmus tábora napról napra erősebb, szilárdabb legyen. A jól vég­zett munka erősíti népgazda­ságunkat, néphadseregünket, békés ópítőmunkánk védelme­zőjét, s erősíti az egész szocia­lista tábort is. MEGYÉNKBEN a leszerelé­si hónapban 206 békegyűlést rendeztünk. A gyűléseken 28 950-en vettek részt, azaz a megye felnőtt lakosságának 12 százaléka.. Ezzel a számmal elégedettek lehetünk, hiszen a legnagyobb dologidőben tartot­tuk ezeket a gyűléseket. A hal Igatóságon mindenütt érző­dött a mély megdöbbenés, amikor a hidrogén bomba ha­tásáról, a fegyverkezésre for­dított'évi 120 milliárd dollár ibákés célokra való felhaszná­lásának lehetőségéről volt szó, de érződött a megkönnyebbü­lés és a bátor bizakodás is, amikor saját erőnk fitofctatás nélküli megmutatására utal­tunk. A hallgatóság nagy fi­gyelme és érdeklődése azt bizonyítja, érezték, tudták, hogy róluk, az egész emberiség sorsáról, jövőjéről van szó. Békegyűléseink előadói a legkülönbözőbb foglalkozású és beosztású személyek voltak: funkcionáriusok és tanácsta­gok, népfront bázottsá gi tagok és értelmiségiek. Köszönet mindazoknak, , akik teljesítet­ték kérésünket, és a békegyű- léseken előadást tartottak. A párttitkárok, tanácselnökök, nópfirontelnökök, tsz-elnökök és pedagógusok összehangol­tan szervezték meg a békegyű­léseket — a legtöbb helyen sikerrel. A gyűléseken átlago­san 14C-en jelentek meg. Kü­lön elismerést érdemelhek azok az áldozatkész pedagógu­sok, akik majdnem mindenütt gondoskodtak rövid, de annál tartalmasabb kutúrműsoxróL Ezek a műsorok szervesen ki­egészítették az előadó béke- mozgalmi mondán ivalój át. Az ének- és táncszámok, a szava­latok beleillettek a leszerelési hónap akcióprogramjába. Sok helyen a felsős diákok is vé­gighallgatták az előadást. Ne­kik csak a tankönyvek alapján van fogalmuk a háború bor­zalmairól, ők nem tapasztal­ták, mi a különbség a háború és a béke között. Jó lenne, ha soha nem is tudnák meg, rrgt jelent a háború. Mégis azt lát­tuk, tudták, hogy az ő jövőjük­ről, életük szebbé tételéről folytatunk tanácskozást minde­nütt. MEGYÉNK BÉKEKONG­RESSZUSI KÜLDÖTTEI ha­zajőve elmondják majd bará­taiknak, hallgatóiknak, hogy miről tanácskozott a VI. ma­gyar békekongresszus. Me­gyénk lakossága bizakodással tekint a békekongresszus elé; mert ott a ma'emberét legin­kább foglalkoztató kérdési-öl, az általános és teljes leszere­lésről, a béliéről és a békeharc kilátásairól lesz szó. v Dr. Halász János A% akarat huínyxik? hogy aztán kedvére válogat­hasson a jó filmarcokban. Néhányan hátrahúzódtak, látszott rajtuk, hogy nem szí­vesen állnak a kamera elé. Mások viszont előretülekedtek, hogy ed ne szalasszák az al­kalmat. Még azok is itt álltak az autóbusz előtt, csomagokkal, « úti öltözetben, akik már a kora | délutáni órákban érkeztek. A; riporter a valóság hű képét j akarta adni a kamerákkal. J Sípos a második autóbusszal | érkezett. Öt is beterelték a tö- | megbe, de igyekezett úgy he- | lyezkedni, hogy lehetőleg ne« kerüljön a riporter keze ügyé- ♦ be. Bőröndjeit maga mellé he­lyezte és ráült. Így a többiek eltakarták, s a riporter sem láthatta, — Arra kérek mindenkit, hogy ha jelzek, kettesével in­duljanak meg a bejárat felé, aztán a portásfülkénél jelent­kezzenek — szólt a riporter, s úgy hadonászott a mikrofon­nal, mint bűvész a varázspál­cával. Rendelkezett, beállított, mint rendezők filmfelvételnét: a statisztériát. — Mindenki vi gyázzon, mert a portásfülké- t ben is mikrofont helyeztünk ed. * (Folytatjuk) Tavaly augusztusban a cso- konyavisontai szövetkezeti fű­résztelep körfűrésze megcson­kította Balogh Imre tsz-tag bal kezét. Hogy kinek a hibájá­ból történt a baleset, az vitat­ható. A szövetkezet megpró­bált segíteni Balogh Imrén. Be­tegsége idején elszámoltak ne­ki 21 munkaegységet 735 fo­rintban. Amikor arra kérte az elnököt, hogy könnyebb mun­kát adjanak neki, az nem zár­kózott el kérése előL Kapott. Rövid ideig dolgozott, aztán abbahagyta. Elküldték a rak­tárhoz, az sem felelt meg ne­ki. Visszakerült a fűrészhez. Kapott traktort is. Szóval úgy tetszik az első pillantásra, hogy a vezetőség mindent megtett érdekében, ám Balogh Imre nem akar dolgozni. De nézzük meg az érem má­sik oldalát is. Balogh Imre tavaly vontató- vezetői jogosítványt szerzett. Gépre szeretett volna .kerülni. Márciusiban úgy látszott, hogy lehetőség is nyűik rá: trakto­rokat vásárolt a szövetkezet. Amikor megkérdezték a trak­torosokat, hogy mi a kívánsá­guk, Balogh Imre univerzál gé­pet kért. mivel az könnyebben kezelhető. A szövetkezet veze­tői mégis egy Hoffhert adtak neki. Azt mondják, hogy drá­gább traktort nem mertek rá­bízni. Vajon miért? Ha úgy gondolták, hogy Balogh Imre nem gépre való, miért küldték k annak idején tanfolyamra? | Még sem idő, sem alkalom nem ‘ volt arra, hogy meggyőződje­nek traktorvezetési képességei­ről, máris a legavultabb gépre ültették. Talán úgy érezte hogy ezzel teljesítették kötele­zettségüket a megcsonkult em­berrel szemben? A Hoffher már az első száll­ításkor felmondta a szolgálatot. Azóta ott búsul a gépállomás udvarán. Balogh Imre pedig gyalogos munkát végez, kapál, szénát rak, ami sorra jön. Nem tekinthetjük elintézés­nek ezt az ügyet. Annyiban igazat kell adnunk a csokopyavisontai Rákóczi Tsz vezetőségének", hogy több tel­lett volna az idei 15 munka­egységnél Balogh Imre erejé­ből. S hogy talált volna mun­kát ő is, mint ahogy talált — 36 százalékos rokkant létére — Tóth Sándor. Am nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Balogh Imre a szövetkezetben sérült meg. S a tsz, ahol veszí­tett munkaképességéből, talán tartozik neki annyival, hogyha lehetőség van rá kielégítse kí­vánságát. Nyilvánvaló, hogy nem meg­felelő a viszony a vezetőség és Balogh Imre között. Elenged­hetetlen ezen minél előbb vál­toztatni. Jó lenne, ha mind­egyik fél egy kis önvizsgálatot tartana, és meggyőződne arról, hogy megtett-e minden tőle telhetőt. Balogh Imrétől senki sem követeli, nem is követel­heti, hogy olyan munkát lásson el, ami meghaladja erejét, ké­pességét. De azt igen, hogy ami csökkent erejéből telik,, elvé­gezze. A vezetőségtől is elvárja mindenki, hogy egy kicsit több jóindulattal és megértéssel gondoskodjék Balogh Imréről. S. M. Kapcsolódjunk be a jövedelmező vadontermő gyógynövények gyűjtésébe! Országszerte megmozdult a falu apraja-nagyja: M háti­zsákkal, ki így, ki úgy viszi az átvevőhelyére az általa be­gyűjtött értékes nyers gyógsmövényeket, s ezzel Jelentős mellékkeresetet biztosít magának. A földművesszövetke­zetek a HERBARIA megbízásából sokfajta gyógynövényt vásárolnak fel korlátlan mennyiségben. A NAGY LEVELŰ CSÍPŐS CSALÁNNAK, más néven kétlaki csihánynak, csolánynak a növény szá­ráról kézzel lehúzott LEVELÉT ajánlatos kesztyűvel vagy ujjúnkra csavart rongydarabbal (mely vékony, pu­ha dróttal van rögzítve) gyűjteni. A MÁJUSI GYÖNGYVIRÁGNAK az ép, egészséges, egyöntetű zöld színű, nem elsárgult, teljesen kifejlődött, rövid szárral' begyűjtött LEVELE értékesíthető. A PAPSAJT VAGY KEREKMÁLYVA kifejlett, ép, egészséges, gombabetegségektol mentes le­vele 2—3 cm hosszú nyéllel gyűjthető; ez az áru »-csípett papsajtlevél« néven kerül a kereskedelembe. A papsajt­levél gyűjtése kiélezett fogú szedőfésűvel gazdaságos. A földművesszövetkezetek a fenti minőségű nyers csalánlevélért kg-ként 70 fillért, a gyöngyviráglevélért 1,20 Ft-ot, a csípett papsajtlevélért (kerekmályva) 1,60 Ft-ot fizet­nek. Az említett gyógynövények levelei egyöntetű zöld színre száradtan, dohtól, penésztől és egyéb idegen anyagtól mentessen magas áron értékesíthetők. A fenti gyógynövényeket a helyi földművesszövetkezet veszi át, de gyűjtésükhöz bővebb felvilágosítást a HER­BARIA is ad (Budapest, V., Arany János u. 29.). _______________________________________________________ (3672)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom