Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

Csütörtök, 1963. június 6. SOMOGYI NÉPLAP Á HÍRNÉV „ti Van egy különös hivatal Ka­posváron. Egyetlen irodahelyi­ségben tanyáznak a hírnév »-testőrei". A szekrények apró fóliákat, üvegcséket és sejtel­mes, titokzatos dolgokat rejte­nek. Az asztalon vaskos irat­csomók és lexikonszerű sza­bályzatok. Három ember dol­gozik itt A bejárat fölötti táb­lán ez olvasható: »Vámhiva­tal.« Itt vannak a »testőrök«, más néven a vámosok. Rossz ez az utóbbi elnevezés. Mert vámolnivaló álcád ugyan, de a fő feladat mégis a magyar, sző­kébb értelemben a somogyi hírnév védelme. Ezt Merész István parancs­nok mondta el, aki ismeri a szakma minden titkát. Idesto­va huszonkét esztendeje viseli a barna egyenruhát. — A hírnévre nagyon kell vigyázni — mondja. — A ma­gyar árunak jó neve van kül­földön, mi arra vigyázunk, hogy még jobb legyen.;. Világkereskedelem | Fölveszi az egyik aktacsomót. Arra kér, hogy írjam föl a jegyzetfüzetembe: világkeres­kedelem; — Ez azt jelenti, amit na­gyon kevesen gondolnak: me­gyénk úgyszólván az egész vi­lággal kereskedelmi kapcsolat­ban van. — Szinte hihetetlen. A kimutatások meggyőznek. — Alig akad olyan nap, ami­kor nem küldünk vagy nem kapunk valamit... A népi de­mokratikus országok, a Szov­jetunió, Olaszország, Svájc, Anglia, Ausztria, Belgium, Hollandia, Norvégia, Finnor­szág Kína, India, az afrikai ál­lamok állandó vevői és szállítói Somogynak. — Mi mindent exportálunk? — A Baromfifeldolgozó Vál­lalat termékei iránt például majd minden ország érdeklő­dik. A vágott baromfi világsi- Iker. A hűtőház is meghódította a külföld kereskedelmét A cu­korgyár répaszeletet és cukrot küld, á Patyolat rongyot. A TRANSZVILL ártoockapcso- lókat szállít a távol-keleti or­szágokba és Európa több álla­mába. A sajt, a gyermekruha, az égietett agyagára és a sokfé­le mezőgazdasági termék mind keresett cikk a világpiacon. — És mi t kap a megye? — Gépi berendezéseket, vil­lamossági cikkeket, acélleme­zeket, tengeri sót a sajtgyártás­hoz, vegyi, üveg- és díszmű­árukat, kefeanyagot, kályha- csempét és sok minden t — És mi a vámosok dolga? Arra ügyelünk, hogy min­denki megtartsa az előírásokat. Vándormadarak | Akadnak ilyenek is. A vámo­sok meghívtak egy kiszállá­sukra. Gyönyörű új ház. Az udva­ron méhkaptárak között hajla­dozik egy öreg ember. — Jó napot, tessék befárad­ni ... Az öreg szomorú arcú élet­párja mutatja az összecsomago­lásra váró holmit. Szép zöld növények vannak az előszobá­ban. A falakon körbe-körbe képek. Két eladósorba nőtt nagylány. Unokák. Az asztal fölött falióra. Éppen a tíz órát üti. Csönd van és visszafojtott, izgatott várakozás. Két nap ... negyvennyolc óra ... még any- nyi van ... Aztán ... Akaratla­nul is a magyarságra, a hazára, az új házra, a napfényben für­dő rózsaparikra, az unokák ké­pére, a mélyen zengő faliórára és a méhekre gondolok. Ez mind otthon. — Miért? A válasz késik. Az öregember szinte össze­roppan. — Én maradnék .. j Az asszony összeszedi ma­gát, és rekedt hangon megszó­lal: — A testvérem kint él, hí­vott, hogy menjünk:.; Azt ír­ja, jól él... Itt is minden a jólétről di­csekszik. Mindenük megvan. A két roskatag öreg mégis megy. A fehér hajú öregember újra szól: — Harminc tőke szőlőt ültet­tem a kertbe. Az idén hoz elő­ször termést.;. Ki élvezi majd a gyümöl­csét? .;. Delet üt az óra. A csomagok már szállításra vár­nak. Szótlanul Jövünk] visszafelé az utcán. Az öreg vámos a ba­juszát simogatja. Láthatóan rosszkedvű. — Mindig csak sírnak. El­mennek, aztán néhány hónap múlva hazajönnek. , Óreg fát már nem lehet új talajba ül­tetni ..: így lesznek ezek is. A méhek és a szőlő hazahúzzák majd a két öreget. Akkor néz­ze meg majd őket! Vidámak lesznek, és örömükben sír­nak .; . Fogkrém és mazsola Tréfás történetet mesélnek a vámosok. Egy disszidens fiú idős szülei örömet akarván sze­rezni hazájához hűtlen cseme­téjüknek a karácsonyi ünne­pekre néhány rézkarcot küld­tek neki ajándékba. Egypár hét múlva az állítólag kitűnő anyagi körülmények között élő fiú levelet küldött haza A nagy vámra hivatkozva arra kérte szüleit, hogy többször ne küldjenek neki ilyen drága ajándékokat. Persze nemcsak tőlünk kül­denek csomagokat. Jön ide is. Egyházi jótékonykodók és magánosok majdnem minden nyugati országból szállíttatják a »segítséget«. A hivatalos ki­mutatások bejegyzései: »Hasz­nált ruhanemű, használt ing, használt zsebkendő ■,.,« És minden használt. A tömör véleményt — Szinté minden csomagot fertőtleníteni kellene. íme, az egyik egyházi saere- tetcsomag: két tubus fogkrém, húsz deka mazsola, egy hasz­nált gumilabda és húsz deka cukorka. A címzett saját gép­kocsijával jött el a csomagért.. Persze akadnak önérzetes csomagvárók is. A tavasszal történt, hogy a vámolás, a hi­vatalos tartalomfelsorolás és ellenőrzés után a címzett — egy harminc év körüli fiatal­ember — dühösen kifakadt: — Ne haragudjanak, kérem, de ezt a sok szemetet nem va­gyok hajlandó átvenni. Nem vagyok én koldus... Összecsomagolt minderet, és visszaküldte a feladónak..; Ilyenkor a vámosok is ka­cagnak. Németh Sándor A Zselicség fejlesztéséért Megyénk legelmaradottabb vidékei közé tartozik a dom­bos, erdős Zselicség. A kapos­vári járás területének tíz szá­zalékát foglalja magában ez a tájegység. Szövetkezetei gyen­gén gazdálkodnak. A járás ti­zenkét mérleghiányos tsz-e kö­zű -nyolc itt van. Tavaly az egy munkaegységre jutó részesedés a Zselicségben 17,73 forint volt, azaz még a járási átlag felé­nél is kevesebb. Termelőszövet­kezetté csak 1962 elején alakul­tak át a termelőszövetkezeti csoportok, így a gazdálkodás­ban és a vezetésben tapasztal­ható hiányosságok oka részben az, hogy fiatalok ezek a közös gazdaságok. Mostoha természeti körülmények A Zselicségben a művelhető terület az egyenlőben domb­oldalakon és a völgyekben fek­szik. Tápanyagban igen sze­gény ez a vidék; a szövetkeze­tek megalakulásukkor sok olyan területet vettek át, amely évek óta parlagon her vert A lezúduló víz, az erózió nagy károkat okoz, lemossa a termőtalajt. Ezért például bú­zából csak 8,7, zabból 6,4, ku­koricából 11,5 mázsa termést érnek el ezek a szövetkezetek. Nehézséget okoz az is, hogy a tsz-ek kis területen gazdál­kodnak. Átlagosan kereken 1000 hold a szántójuk, de a 13 közül 6 gazdaságnak csak 500— 600 holdja van. A népsűrűség viszont elég nagy, egy tagra csak 2,7 hold szántó jut. A ko­rábban kialakult, gyenge ered­ményt hozó gazdálkodási rend­szeren a még kezdetleges nagy­üzemi keretek között minded­dig nemigen sikerült változ­tatná. A gyengeség, az alacsony életszínvonal legfőbb oka, hogy ezen a vidéken úgyszólván nincs árutermelés, csekély a Legelésző csorda a jutompusztai határban. tsz-ek pénzforgalma. Az összes zselici gazdaság ötször nagyobb területről neon értékesített annyi árut, mint a járásnak egy jól dolgozó 2500 holdas szövetkezete. összesen 4000 mázsa kenyérgabonát adott a Zselicség tavaly az államnak. Összehasonlításként hadd em­lítsük meg, hogy Attala maga 4200 mázsa kenyérgabonát ér­tékesített. Száz hold szántóra vetítve a zselici tsz-ek mind­össze 4,8 mázsa hízott marhát adtak el. (A megyei átlag 20,6 mázsa.) Vitathatatlan, hogy főleg a nagyüzemi férőhelyek hiánya miatt nem tudtak előre­jutni ezek a szövetkezetek. Je­lenleg is még 800 szarvasmar­ha egyéni istállókban van. Az átalakulás, az emberek szemléletének változása ilyen körülmények között még a szo­kásosnál is hosszabb időbe ke­rül. A háztáji területek rende­zetlensége, a fogatok szervezet­ien kihasználása, a piacolás la­zította a munkafegyelmet. A kedvező arányú népsűrűség el­lenére a legtöbb zselici tsz-ben nehezen látták el a közös ten­nivalókat. Most is tapasztalha­tó rendellenesség ezen a téren. Szentbalázson például azért nem tudják aa idén tizenkettő­ről fölemelni a tehenek számát, mert nincs olyan ember, áld vállalkozna a jószágok fejősé­re. A szarvasmarha­tenyésztésé a jövő Segítem a bajokon csak igen hathatós összefogással le­het. Arra inti ez a megyei és a járási vezetőket, hogy megkü­lönböztetett gonddal foglalkoz­zanak és törődjenek esekkel a gazdaságokkal A fejlődés, az előbbre jutás lehetőségei, adottságai ezen a vidéken is megvannak. A területi, a talaj- a természeti viszonyokból eredően szinte valamennyi zse­lici községiben a szarvasmarha­tenyésztésnek van hagyomá­nya- Ez magában hordozza a fő feladatot: a szarvasmarha­tenyésztés és «hizlalás kialakí­tását. Szükséges ez azért is, mert a termésátlagokat csak úgy növelhetik a szövetkeze­tek, ha legalább négyévenként trágyáznak. A területhez ké­pest kiesi a jószágállomány; a jelenlegi hatezer számosállat helyett több mint kilencezer kellene. A szarvasmarhatartás fejlesztése mellett szól az is, hogy kedvező feltételei vannak a tbc-mentes állomány kiala­kításának. A legutóbbi fölmé­rés szerint mindössze 10—15 százalékos a fertőzóttség. A Zselicség minden szövet­kezete számottevő rét- és lege­lőterülettel rendelkezik. Minő­ségük azonban az utóbbi évek­ben igen leromlott. A rétek él- vizesedtek, élsásosodtak, a le­gelőkön cserjék, bozótok nőt­tek. Sürgősen rendbe kell, ten“ ni, meg kell javítani a réteket, legelőket. Az állam dotációval segíti ezt a munkát, fontos* hogy a szövetkezetek kihasz­nálják a lehetőségeket. A jó minőségű szálas takarmány alapot ad a marhatenyésztés fejlesztésének, s ez a zselici szövetkezetek megerősítésének legdöntőbb gazdasági feltétele. Megkezdték az alapok lerakását A hagyományokon alapuló szarvasmarha-tenyésztés kiala­kításának célja vezette a járás vezetőit, amikor az idei teljes istállóépítési keretet a zselici szövetkezeteknek biztosították. Simonfán 50, Zselickisfaludoo, Szennán 100—100 férőhelyes te­hénistálló, másutt növendékis­tálló épül. A nagyüzemi gaz­dálkodás alapjait voltaképpen most rakják le a zselici szövet­kezetek. Szentbalázs kivételé­vel úgy állították össze tervü­ket, hogy az új közös férőhe­lyeket már az idén megtöltik; Zselicszenfpálon — főleg saját nevelésű jószágokból — meg­kétszerezik a mostani 20-as te- héállományt. A hajmásiak az erdészettől vásárolt épületek igénybevételével szintén negy­venre emelik a szarvasmarhák számát, mangalica sertéseiket törzskönyveztetik, emellett hiz­lalásra fehér hússertéseket ál­lítanak be. Kaposszerdahelyen az idén juhokat vásárolnak; Szennán most készült el az 50 férőhelyes szerfás marhaistál­ló, a 80 férőhelyes sertésszállás; 300 sertésnek hizlaldát építe­nek. Az év végére benépesítik a 100 férőhelyes tehénistáMófc is. A zselici parasztság munka­kedvére is kedvezően hat ez a folyama);. Aa időszerű tenniva­lókat új ütemben végzik. Zse- lickisifaludon azonban még mindig nem akarja megérteni a tagság, hogy az egy helyben topogás, az eredménytelenség csak akkor szűnhet meg, ha az új vezetéssel egyetértve, szor­galmasan dolgoznak. Bizalmat teremteni a nagyüzem iránt gombot a rövitíhuTlámú rádió. készüléken, és máris további, tóttá a parancsot. A gátőr nem is sejtette, hogy kis házából egyszerre több száz embert parancsoltak merev mozdulatlanságba végig a Du­na partján. — Mégiscsak így küldték... —- mormogta az őrnagy mint­egy magának. — De milyen készülékkel tud ilyen gyorsan haladni a víz alatt? No, majd meglátjuk! Figyelni az ernyőt! Néhány perc múlva itt lesz.. s Hacsak ki nem lép valahol. — Ha ilyen sebes a készülé­ke, akkor jó messzire beúszik, akár Pest alá is. Nem kockáz­tat semmit — mondta halkan az egyik nyomozó. — Mi a véleménye, őrnagy elvtárs? — Én is így gondolom. Fi­gyeljünk! Eltelt egy perc, aztán kettő, aztán még egy... És még min. dig sehol semmi. A nyomozók egyre izgatottabbak lettek. Még Pálosra is átragadt izgal­muk, pedig ő aztán igazán nem szokott idegeskedni. A mély csendet ajtócsikor- gás törte meg. A gátőr felesé­ge tért vissza; szegény nem tudta, hogy éppen a legrosz- szabbkor. Persze jót akart, hi­szen úgy megpakolt egy tálcát, hogy alig bírt véle egyensú­lyozni a sötétben. De most senki sem törődött az uvéssel- jvássai» — Meghoztam... — mondta az asszony, s nagy zajjal le. rakta a tálcát az asztalra. — Jöjjenek, egyenek. — Most maradj csendben! Riadó van! — szólt szokatlan erélyességgel a gátőr. Fogalma A követőszolgálat emberei be­szállnak, és vétel után azonnal a megadott helyre mennek. Nagyon vigyázni, észre ne ve­gyen valamit!... Liszkai elv­társ, továbbítsa a parancsomat! Liszkai, aki eddig ott lapult — Na, mire várnék? — szólt rész. Most fi gyei. A hátán egy sem Volt, hogy miért történik az ajtó mellett, dörmögve je­mindez a szobájában, de az el­ejtett szavakból ki tudta há- mjozni, hogy most nagyon vi­gyázni kell. Katonaviselt em­ber volt, így hát a készültség parancsát le tudta fordítani asszony nyelvre. Az asszony ijedtében megállt az asztal mellett, mozdulatla­lezte, hogy megértette, s kilo­pakodott a szobából. Közben a mozgó pontocska kiment a képernyőből. Az ügynök, akit ezekben a percekben több százan »vár­tak« végig a -Duna-parton, nem is álmodta, hogy figyelik moz­gását. Pedig ez a kis hadsereg rájuk türelmetlenül az őrnagy. — Követem magukat, csak irr dúljanak már! A gát oldalában, a körülkerí­tett kis kert mellett felbúgott öt fi,.kocsi. Pálos is beszállt, aztán rádiótelefon-parancsot adott, hogy induljanak; Tömör parancsszavak, utasí­tások hallatszottak az éterből. Pálos figyelte, hogyan műkö­dik az apparátus, de úgy ta­pasztalta, hogy egyelőre min­den rendiben megy. Autója egy kis meBékúthoz hatalmas fémtok. Egy méter hosszú lehet,' ötven centi szé­les. Leveszi. Otthagyja a föl­dön, s indul a part felé..: Az adásban rövid szünet kö­vetkezett, s Pálos máris pa­rancsot adott: Zselicszentpál az idén terven felül öntözőberendezést kápott. Huszonkét holdas kertészetet létesítettek. Ez a belterjes üzemág sok pénzt hoz a közös­ségnek. A jó pénzforrás megte­remtése erősíti az eredményes gazdálkodásba vetett hitet, nö­veli a nagyüzem iránti bizal­mat. Most az a legfontosabb, hogy az emberekben megszi­lárduljon ez a bizalom. A já­rási vezetés és a megye is szüntelenül figyelemmel kísé­ri ezeket a gazdaságokat. Az állam támogatásával több he­lyen most, a közös gazdálkodás harmadik évében végre elér­ték, hogy rendszeresen fizet- f hetinek előleget. Az lenne jó, ♦ ha minden zselici szövetkezet f megtehetné ezt. 1 Negyedévenként komplexbri­♦ gád vizsgálja felül gazdálkodá- |suk helyzetét, s a felvetődött I problémák megoldására köz- jvetlen segítséget ad. Nevelő i szóra, felvilágosításra van szükség, hogy a zselici embe­—i Az 506-os figyelőpontot; rek értsék és értékeljék is egy kilométerre megközelíteni.: Ne felejtsék él váltani a rend- i számtáblákat. Az olajozott gépezet ismét j működésbe lendült. Pálos né- : hány évvel ezelőtt még elége- : mindazt a segítséget,' amelyet kapnak. Ez a munka a helyi vezetőkre és a pártszervezetek­re vár. Sok rendeznivaló, gond van még. Elegendihetetlemil szüksé­ges. hogy szakképzett vezetők nul, mintha odacövekeiték vol- már reggel óta ott rejtőzködött na. A nyomozók azonban észre sem vették a zajt, annyira el- merülten figyelték a radarer­nyőt. — Itt van — szisszent fel Pá­los. a bokrok, gátvédő rőzsók tö­vében, tökéletesen álcázva, hogy semmi gyanús dolog ne hívja fel az érkező ügynök fi­gyelmét. Még a kis dunai szi­getecskéket is elfoglalták a nyomozók, rendőrtisztek, bár gedetten dörzsölte volna a ke ért, amely levezetett a gátról, zét, hogy milyen nagyszerű is j kerüljenek erre a vidékre. Ok­ki az országúira. A sofőr csak ez az éjszaka használható J vétlenül foglalkozni kell azzal most kapcsolta be a reflektor«- messzelátó. Ultraibolya suga-|iS; hogy az erd5s vidé­kat rakat bocsát ki, s akar öt kilo- ?, Mintegy tíz kilométeres ro- méter távolságra is tökéletesen t íeT1 igen nagy a vadkár, a látni vele. Roppant ügyes do- | visszatérítés viszont csak igen log. Néhányszor már használ­bogás után Pálos leállította a kocsit. Előttük már ott sora­E pülanatbam az ernyőn egy valószínűtlen, hogy az ügynök keskeny, ezüstös csík jelent meg. A gombostűfejnél alig nagyobb pontocska cikázó hul­lámokat rajzolt. — Az istenit! Az autókat ott­hagytuk a ^játon! Mindig csi­nálunk valami ostobaságot! — recsegei Palos dühös hangja. — Csak ki ne szálljon itt a .közelben ... — Egyenesen megy, a me­derben — mondta Bondor. — Látom!... Amint elha­lad, tizenöt perc múlva mind­két kosi lemegy az országúira. ilyen helyen kössön ki. Az át- jutás a túlsó partra ugyanis újabb nehézségekbe ütközött volna. Pálos felkelt a padlóról, és kisietett a szobából. Még azt is elfelejtette, hogy meg kellene köszönnie a gátőr szívességét. koztak a többiek. Üjabb vára- ták, most pedig különösen jól kozás következett, amíg a Fees- jött..: ke partra száll. Élteit fél óra, egy óra, s Pálos szeme már majd leragadt az álmosságtól. A múlt éjszaka sem volt ágy­ban. Elhatározta, hogy keres a közelben egy kutat, lemosak- szik. De aztán lemondott ró­la, nem akarta elszalasztani az ügynököt. Rágyújtott. Hajnali hármat mutatott az Az 506-os figyelőpont újra jelentkezett: — Egy csánakmnotorfhoz ha­sonló készüléket cipel a partra. Könnyű lehet, mert az ölében hozza. Feljön a gátra. Lemegy a bokrosba. Nem látjuk... Is­mét látjuk... Lehajol a bokrok alá. Felemelkedik a feje. El­tűnik. Valószínűleg ás. Valaki Emberei úgy tódultak utána, óra, amikor megérkezett az el- jön a gáton ... Kerékpárral... mintha zsákból öntötték volna őket. Az őrnagy a kocsihoz sie­tett. Pillanatok alatt ott ter­mett mindenki, aki eddig a gátőr-házban vagy a közelében rejtőzködött. csekély arányú. Fontos, hogy az erdőgazdasággal és a va­dásztársasággal folyó vitát mi­előbb lezárják, s hogy kidol­gozzák a károk megelőzésének módszerét. Együttes erőfeszítésre, össze­fogásra van szükség ahhoz, hogy a zselici tsz-ek megerő­södjenek. Nagy feladatunk elő­segíteni, hogy ezek az elmaradt szövetkezetek elérjék az átla­gos színvonalat, hogy a zselici ső hír. Fecske eltűnik... A kerékpá Az 506-os figyelőpont jelent- ros fütyül... Azt hiszem, a k€Zetto . R^óczi-induló utolsó taktu-l' parasztemberek jobb körűimé' — Partot ért. Tőlünk száz sait. Megint fütyül.;. A vizet ♦ méterre lehet, készülékünkkel nézi.;. követni tudjuk. Bokrost fás [nyék között élhessenek. Vörös Mäsia <FoiyíatjvikJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom