Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. .fánlns 3f Angol lap§xemle Kennedy európai útjáról Az angol közvéleményt kíno­san lepték meg Kennedy ír­országi szóvirágainak Angliát szurkáló tövisei a Birch-Gro- ve-i megbeszélések előestéjén. Az. amerikai elnök, miközben az ír nemzeti hiúságnak híze­legve áradozó szavakkal dicsőí­tette az Anglia ellen küzdő ír szabadságharcosakat, többször kíméletlenül utalt az egykori gyűlölt angol uralomra, sőt Corkban, az ír függetlenségi harcok történelmi gócpontjá­ban beszédét az írek irredenta dalának refrénjével fejezte be. Londonban magánbeszélgeté­sek során hangoztatják, hogy a robbanékony ír sovinizmus ilyen felszítását aligha- lehet összeegyeztetni az elnök útjá­nak hivatalosan hirdetett cél­jával: a nyugati egység és összhang helyreállításával, és hogy az ilyesmi még sok bajt okozhat Angliának. Fölteszik a kérdést: mi lehetett Kennedy indoka? Más magyarázat hiá­nyában arra gondolnak, hogy az Ír Köztársaságnak straté­giailag igen értékes kikötői vannak, amelyeknek használa­tát Anglia szerződésileg fenn­tartotta magának, amikor meg­adta Írországnak a független­séget, de néhány év múlva le­mondott erről, mert az írek az­zal fenyegetőztek, hogy szük­ségállapot esetén tarthatatlan­ná tennék az angol »megszálló helyőrségek-« helyzetét ezekben a kikötőkben. A második világháború felé­jén az ír kikötők hiánya vég­telenül megnehezítette, sőt majdnem meghiúsította Ang­lia védekezését Hitler tenger­alattjáró-harca ellen. London­ban azon töprengenek, hogy vajon az ír kikötők használati jogára fáj-e Washington foga. A Guardian szerint Kennedy látogatásának egyik szembetű­nő fogyatékossága: Macmillan mellőzte azt a gyakorlatot, hogy a kormány alkalmat ad az ellenzék vezéreinek a talál­kozásra fontos külföldi látoga­tókkal. Ezt a külpolitika foly­tonosságának biztosítása is megkövetelné. Churchill pél­dául a potsdami tárgyalásokra magával vitte Attleet, az ak­kori ellenzék vezérét mint »al­ternatív miniszterelnököt«. A Guardian úgy tudja, a Fehér Ház közölte Londonnal, hogy Kennedy hajlandó volna Harold Wilsonnal találkozni, alkalom nyílnék bizonyos be­szélgetésére vasárnap, a regge­lizőasztalnál. A kezdeménye­zést természetesen az angol házigazdától várták — de hiá­ba várták. A Guardian ehhez hozzáte­szi: — Ez a mellőzés annál in­kább furcsa, mj.vel a megbe­szélések egyik tárgya az atomfegyver-kísérletek tilalma lesz. Kennedynek, Macmillan- nek és tanácsadóinak mérlegel­niük kell Hruscsov álláspont­ját. Wilson alig három hete vitatta meg ezt a kérdést Hrus- csowal. Sokat mondhatott vol­na Kennedynek és Macmillan- nak a Szovjetunió jelenlegi fel­fogásáról, és személyes benyo­másai hasznosnak bizonyultak volna. A baloldali Tribune szerint Kennedy diadalútja Nyugat- Németcrszágon át nem leplez­hette azt, hogy Adenauerral folytatott beszélgetése nem le­hetett szivélyes. A vén róka részben megkapta azt, amit kí­vánt — ígéretet, hogy Ameri­ka Európa védelmére használ­ná erejét Komikus oldala is volt a látogatásnak, mely lé­nyegileg egyik NATO-hatalom tüntetése volt egy másik ellen azoknak az erőfeszítéseknek a során, hogy Nyugat-Németor- szágot elszakítsák Franciaor­szágtól. A New Statesman figyelmez­teti Kennedvt, hogy a német tömegek ordítozása még nem bizonyíték arra, hogy utazása okos dolog volt. Semmi sem mulandóbb, mint az ilyen dia­dalok. A konzervatív Spectator ír­ja: Kennedy útja kiélezte az ellentétet az amerikai és a francia politika között. A fran­cia tengeri haderő kivonása a NATO-ból Kennedy gondosan időzített megsértése volt. Erre az elnök (éles hangú választ adott Frankfurtban. Az euró­pai politika legjelentősógtelje- sebb irányzata a mindinkább veszedelmes összecsapás Fran­ciaország és az Egyesült Álla­mok között. Az Economist szerint a ke­let—nyugati tárgyalások nehéz­sége mind súlyosabban terheli a viszonyt Amerika és Nyugat- Németország között. Annak leghalványabb gyanújára, hogy Amerika és a Szovjetunió meg­egyezhet Európa dolgában, a De Gaulle-izmus vihara rob­banna ismét ki a színtéren, és a Nyugat kettészakadna. (MTI) Szankciótervek a Dél-afrikai Köztársaság ellen Genf (TASZSZ). A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kormányzótanácsá­ban pénteken megkezdték a vitát David Morse-nak, a szer­vezet főigazgatójának javasla­tai fööőtt, amelyek szankció­kat irányoznak elő a Dél-af­rikai Köztársaság küldöttségé­vel szemben a dél-afrikai kor­mány embertelen faji megkü­lönböztető politikája miatt. Morse javaslata szerint meg kell akadályozni a Dél-afrikai Köztársaság küldöttségének részvételét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet min- denmemű összejövetelén, kivé­ve az általános konferencia ülésszakát; javaslattal kell fordulni a Biztonsági Tanács­hoz, hogy zárják ki a Dél- afrikai Köztársaságot az ENSZ-ből, s küldjenek ki nemzetközi bizottságot az ot­tani viszonyok kivizsgálására. A vita során az algériai kül­dött hangsúlyozta, hogy az af­rikai és az ázsiai országok haladéktalan megtorlásokat követelnek a Dél-afrikai Köz1 társasággal szemben, ment ott durván lábbal tiporják az alapvető emberi jogokat. Morse javaslatát India, Pe­ru, Lengyelország és sok más küldött is támogatta. (MTI) Kegyetlen és szennyes háború New York (TASZSZ). A Nation című amerikai fo­lyóirat kegyetlen és szennyes háborúnak nevezi azokat a hadműveleteket, amelyeket a dél-vietnami hatóságok ameri­kai csapatok közvetlen részvé­telével a partizánok ellen folytatnak. A büntetőosztago- sok a. legbarbárabb eszközöket alkalmazzák: napalmbombákat és mérgező vegyszereket hasz­nálnak. Az Egyesült Államok dél- vietnami kaflamdorpolitikája sokba kerül az amerikai adó­fizető polgárnak. A Mans- űeld-féle szenátusi albizottság adatai szerint az Egyesült Ál­lamok Ngo Dinh Diem hadse­regének támogatására csupán az utóbbi években kétmilliárd dollárt költött, és most is évente 400 millió dollárt for­dít erre a célra. A partizánok elleni harcok­ban nem egy amerikai katona, főképpen repülős, fejezte be mogatása miatt katasztrofális dicstelenül eletet. A dél-vietnami diktátor tá- gyorsasággal csökken az Egye­sült Államok presztízse a dél­kelet-ázsiai országokban. Az amerikai lakosság kü­lönböző rétegednek képviselőit mindjobban aggasztja az a szerep, amelyet az Egyesült Államok tölt be a dél-vietna­mi háborúiban. Még maga Mansfield szenátor is kijelen­tette: rossz szolgálatot ten­nénk ennek az országnak, ha nem néznék aggodalommal az ottani eseményeket. Az utóbbi időiben egyre több tiltakozás hangzott el az Egye­sült Államokban a dél-vietna­mi amerikai intervenció ellen. Mint ismeretes, ez év áprili­séiban 62 neves amerikai köz­életi személyiség, tudós és író levélben tiltakozott Kennedy- nél az amerikaiak részvétele miatt a dél-vietnami hadjárat­ban. A napokban számos ame­rikai lelkész levelet közölt a Ney York Timesben, amely­ben tiltakozott a »stratégiai települések« (értsd: koncentrá­ciós tábor), mérgező vegysze­rek alkalmazása és az ország lakosságának túlnyomó több­ségét kitevő buddhista hívek üldözése ellen. A tiltakozók hosszú sorát Russel angol fi­lozófus zárta le, aki a New York Timesben fölemelte hangját az amerikaiak és a diemisták kegyetlenkedései miatt. (MTI) Csökkentek Nelson Rockefeller esélyei Washington (MTI). A Gallup Intézet legutóbbi közvéleménykutató szavazása során kiderült, hogy a repub­likánus párti szavazók közül többen kívánják Goldwatert, a szélsőjobboldali nézeteiről is­mert szenátort republikánus elnökjelöltnek 1964-ben, mint Nelson Rockefellert. Április­ban, mielőtt Rockefeller má­sodik házassága nyilvánosság­ra került, a megkérdezett re­publikánus választók 43 szá­zaléka Rockefeller, 26 száza­léka Goldwater mellett sza­vazott. Most ellenben 38 szá­zalék nyilatkozott Goldwater elnökjelöltsége és csak 28 szá­zalék Rockefeller mellett. A többi megkérdezett Romneyt, Michigan állam kormányzóját vagy más személyt kíván 1964- ben republikánus elnökjelölt­nek. Tűzvész Rio de ücmeiróbon Rio de Janeiro (MTI). Rio de Janeiro üzleti negyedében pénteken délelőtt tűz ütött ki egy felhőkarcolóban, ahol három film­gyártó társaság irodái és raktár­helyiségei vannak. A tűz a 17. emeleten, az egyik filmgyár labo­ratóriumában keletkezett, és a nagy mennyiségű gyúlékony cel­luloid anyag pillanatok alatt láng­ba borította a felső emeleteket. Rio de Janeiro egész tűzoltósá­ga kivonult, és csak több órás el­keseredett küzdelem után sikerült a tüzet lokalizálni. A felső emele­tek lakói a felhőkarcoló tetejére menekültek, ahonnét hat helikop­ter a láng- és füsttengerrel bir­kózva hozzákezdett elszállításuk­hoz. Időközben azonban többen a félelemtől eszüket vesztve a mély­ségbe vetették magukat. Eddigi je­lentések szerint heten lelték így halálukat. A tetőre menekültek kö­zül mintegy ötven ember sorsa még bizonytalan. Nehezíti az oltást a vízhiány, a tűzoltókocsik nagy távolságról kénytelenek a vizet a helyszínre szállítani. A környező épületeik nagy részé­nek ablakai betörtek. Igen sok se­besülés történt ezekben a házak­ban is. Szavazatszámlálás A szavazatokat nem válasz­tások után számlálták, nem is szavazóbiztosok. Elektronikus gépekkel, az amerikai szab­ványügyi hivatalban, 178 ENSZ-statisztika felhasználá­sával készítettek kimutatást arról, hogyan működik, az a bizonyos amerikai szavazógé­pezet. Köztudott dolog ugyan­is, hogy az Egyesült Államok egy ideje az ENSZ-szavazások »reformjára« spekulál: a füg­getlen afrikai és ázsiai orszá­gok beözönlésévél egyre ne­hezebb a helyzete a világszer­vezetben. Latolgatták is a szakértők, hogy javasolni kel­lene az »egy ország — egy szavazat« elv felülvizsgálását, hiszen mégiscsak felháborító, hogy egy 188 milliós óriást, mint amilyen az Egyesült Ál­lamok — mondjuk — a 2,5 milliós Guinea leszavazzon. Mivel azonban az amerikaiak gyakorlatias emberek, meg­nézték, mit jelentene számuk­ra a gyakorlatban ennek a »szavazati nagyságrendnek« a bevezetése. Az elektronikus gépekbe betáplálták a készülő javas­lat főbb pontjainak megfelelő adatokat: az érdekelt 'tsz. gok területét, népességét, ENSZ-kiadásokból való rt szesedését. A gépek pedig ri videsen kiszámították, hog mi lett volna 178 ENSZ-sza vázás végeredménye, ha szavazást ezek szerint az d vek szerint bonyolították vol na le — az »egy ország — egy szavazat« rendszer helyett. És itt jött a meglepetés, eredmény még rosszabb ! az Egyesült Államok szár. ra: a »súlyozott« szavazásba kisebb súllyal estek lat azok a kis országok is, am . lyek általában az Egyesült Al lamokkal együtt szavaznak. És az amerikai szakértők eze' után belátták, hogy reform.; vaslatuktól el kell állni: mt sem lenne méltányos, úgy bár... De képzeljük csak el, tn mondana az Egyesült A.VU mok, ha a Szovjetunió átver né az amerikai szakértő eredeti érveit, és így szí na: mégiscsak felháborít hogy egy 220 milliós óriás .mint amilyen a Szovjetunió, t 3,5 milliós Guatemala lesza­vazzon ... Jánostól Pálig Togliatti cikke a Vatikánról Róma (MTI). A Rianci tártak pénteken megjelenít száma közli Palmi- ro Togliattinak, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának cik­két a vatikáni helyzetről XXH1. János pápa halála után. A cikk címe: »Jánostól Pálig.« Miután megjegyzi, hogy az olasz lapokban megjelent cik­kek és kommentárok nagyon gyakran nem a konkrét té­nyekről számolnak be, hanem csak a nagy befolyású polgári gazdasági körök kívánságát fe­Birch-Grovet légmesitesor." elzárják Kenned? ottléte előtt tonsági őrei, valamint a Scot­land Yard, továbbá Sussex és Hampshire megye rendőrségé­nek külön osztagai, több mint 200 személy, rendőrkutyafal- kákkal. Macmillan házát Ken­nedy ottléte alatt légmentesen elzárják a külvilágtól, külö­nösen a békeharcosoktól, az atomleszerelés követelőitől és más »veszedelmes elemektől«. fi London (MTI). Az Egyesült Államok elnöke az alkotmány szerint minden­hová magával viszi a »Fehér Házat«. Ez alól nem lesz kivé­tel Birch-Grove, Macmillan vidéki otthona sem, ahol Ken­nedy 24 órát tölt, és ez idő alatt onnan kormányozza Ame­rikát. Az elnök soha nem lesz néhány méternél messzebb a telefontól, amely Washington­nal összeköti. Az amerikai hadügyminisztérium ' másik j »forró vonalat« létesített! Vinter László Birch-Grove éa Omaha (Neb raska), az amerikai stratégiai légihaderő főhadiszállása kö­zött Egy közeli szállodában a szo­bák sorozatát bérelték ki washingtoni külügyminiszté­rium futárai számára, ezenkí­vül nagyobb távközlési műsza­ki személyzet, a washingtoni titkosszolgálat válogatott em­berei és Kennedy személyes testőrei, valamint a Fehér Ház prokotollfőnökének személyze­jeztk ki, hogy befolyásolják az egyház tevékenységét saját céljaik érdekében, Togliatti így folytatja: — Ismételten leszögezzük álláspontunkat a tekintetben, hogy mit várunk a katoliku világtól és legfőbb vezetőjétől: azt, hogy segítse biztosítani » békét. — 3,11. Pius politikai arcula­ta — jegyzi meg a cikikiró — hagyományosan konzervatív volt. Ezt a konzervatív vonal- vezetést gyorsan túlhaladták a1 események, túlhaladta a fórra dalmi és népi mozgalmak fej lődése az egész világon. Az OKP főtitkára a továb­biakban emlékeztet arra, hogy XII. Pius halálát a nagy nép­tömegek általános közömbös« seggel fogadtak, ezzel szemben XXIII. János pápa halála a vi­lág minden országában és né­pében az elképzelhető legna­gyobb megindulást váltotta ki, majd így fejezi be cikkéit: — Nehéz megjósolni, hogy az új pápa, VI. Pál milyen politi­kát folytat majd, egy dolog azonban bizonyos: egyre in­kább tért hódít a nagy népi tö­megek mozgalma az új társa­dalom kialakításáért. Szabó István: HMMSJSS Milyen régen nem látta, régen elvesztettem valakimet, , , i Vajon kik élhetnek még az is- s most hirtelen 6 jutott eszem­te, számos tengereszkatona, J merősök közül? De jó lenne be. húsz gépkocsivezető és a Fehér Ház egészségügyi osztálya — Kenneüy orvosának vezetésé­vel — tartoznak az elnök kísé­retéhez. Birch-Grovet és környékét hetek óta valósággal megszáll­ták biztonsági szempontból az Egyesült Államok nagykövet­ségének hivatalnokai és biz­Kurd ellentámadás Irakban Bagdad (MTI). A bagdadi rádió pénteken tudósított a kormányerők és a kurd harcosok között az or­szág északi területein folyó sú­lyos harcokróL A jelentések szerint a kur- dok több helyen ellentámadás­ba mentek át A MEN hírügynökség meg­bízható iraki forrásra hivatkoz­va cáfolja az egyik libanoni lapnak azt a hírét, hogy Baba Ali és Fuad Aref, az iraki kor­mány két kurd minisztere el­hagyta Bagdadot, és a kurdok vezetőjéhez, Barzanihoz csat­lakozott. Meg nem nevezett forrás szerint a két miniszter továbbra is Bagdadban van. most hirtelen eltűnni, kámfor- Éva nem válaszolt. Megma- rá válni, és elszállni a poros gyarázni ugyan nem tud la kis faluba. Milyen furcsa ez. magának, de érezte, hogy a Itt van, s nem látogathatja fiút nyomja valami. Bánat? meg a szülőfaluját... Tulaj- Titkod előtte valamit? Vagy doniképpen meg kellene tagad- miatta szomorkodik? De nia, hogy abban a kis dóm- miért? Olyan őszintének lát- bos-koszos magyar faluban szott eddig. Most miért nem született? Miért? Mindenki beszél? született valahol, s szülőhelye 14 csak egy van az embernek. Pálos őrnagy és Liszkai fő- Mint ahogy édesanyja is. Még hadnagy már jó tíz perccel a jól emlékszik, a falu főutcáján megbeszélt idő előtt ott lapul- állt a házuk. Elöl, az utcai tak a Forrás-barlangban. Sut- fronton a házigazdáék laktak, togva beszéltek, hátul, a »kisragasztottban« ők. — Mintha kicserélték volna Soha nem felejti el, hogy az ma este Kovácsot —. mondta anyja mindig így mondta: a a főhadnagy. »kisragasztott«. Mert hogy- — Igen... Egyébként más- váiyogfalat ragasztottak a tég- kar jobban vigyázzon, s ne laépülethez ... kacsingasson! úgy rám. Merő — Miért vagy olyan szorno- véletlen, hegy nem vette észre, rú? — szólt Éva. — Értettem! Sípos szeme szinte észrevét- — Adja ide a zseblámpát.. s lenül megrebbent. Keresek beljebb egy jobb he­— Semmi.M Tudod, még lyet, ahol nyugodtan beszél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom