Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

SOMOGT1 VPPIA» 4 Szombat, 1963. június Ä 1 Brígédéríekeziei hßhfcff mosolyodott el a művezető —, hisz még hátravan az év má­sik fele, javíthatnak eredmé­nyeiken. Az igazság az, hogy az első félévben néhány fonó- nőcsere történt a brigádban. Meg új tagokat is vettek föl, tehát az új kollektíva még nem forrhatott össze. Ezért Ha­lász elvtársnőnek ezután még komolyabban kell vennie a dol­got. önállóbbnak, kezdeménye­zőbbnek kell lennie. — Azon viszont — vágott közbe Halászná — a művezető elvtárs segíthetne, hogy Varga Erzsit áthelyezzék a mi brigá­dunkba, mert az úgy nem egészséges, hogy a másik bri­gádhoz tartozik, és a mi gé­pünkön dolgozik. Nem érdeke neki, hogy a mi brigádunk ja­vára dolgozzon. — Van ebben igazság — vá­laszol Bessenyei elvtárs —, de azért ez nemcsak adminisztra­tív munka, s nemcsak az én feladatom. Jó lenne, ha Halász elvtársnő beszélgetne Varga Erzsivel és a Diadal-brigád ve­zetőjével erről a kérdésről. Új tantárgyak, áj elnevezések az áj általános Iskolai tantervben — Most mit csináljunk? — Halász Hnréné brigádvezető tanácstalanul nézett körül. A brigád tagságának mindössze fele jelent meg az értekezle­ten. A négy férfi közül pedig egy sem jött el... Ilyen még nem fordult elő a Kaposvári Textilművek fonó II. előfonó üzemrésze Győzelem szocialis­ta brigádjának életében ... — Mit csináljunk? Ez a kérdés vibrált a tanács­terem amúgy is fojtó levegőjé­ben. Végül is Bessenyei István művezető adott tanácsot. — Beszéljük meg a tenniva­lókat — javasolta —, ha csak ennyien vagyunk is ... Azt hi­szem, érdemes lesz, hár jobb lenne, ha a férfiak is itt vol­nának. hiszen hozzájuk is vol­na néhány szavunk ... — Igen — helyeselt Halász­ná —, az ő munkájukkal is van probléma. Márpedig raj­tuk sok fordul meg. Hiába ad­ja bele lelkét egyik-másik, ha a többi nem állja meg a he­lyét. Csak összefogva lehet bol­dogulni. A férfiak közül eddig csak Rezneki István végzett társadalmi munkát Törekes Sándor és Szabó Lajos lakato­sok még semmit... Tóth Ti­bor anyaghordó pedig a mű­szak alatt sem dolgozik rende­sen. Hogyan termeljen a fonó- nő, ha nincs kéznél elegendő anyag? — Nagyon igaza van — szólt közbe a művezető. Tóth Tibort felelősségre is vontam hanyag­ságáért. Szóbél feddést ka­pott és tudomására hoztam, hogy ha nem változik meg, megválunk tőle ... — Igazán szégyen — vette vissza a szót a brigádvezető —, hogy egy szocialista brigád tag­ját fegyelmivel kell jobb mun­kára ösztönözni. Tavaly még nem volt ilyen gondunk, most meg sem a termelésiben, sem egyéb területen nem érjük el a kívánt szintet. Már eljárt az év fele, s még alig beszélhetünk valami eredményről. Tavaly ilyenkor már majdnem az egész évi társadalmi munkát elvégeztük, most meg alig a felét... A lányok közül csu­pán Harmati Éva. és Antal Magda teljesítette a ráeső részt. Papp Márta pedig még semmit sem végzett. Pedig ő is vállal­ta, amikor a brigádba lépett... És képtelenek - vagyunk egy kollektív mozi- vagy színházlá­togatást megszervezni. Pedig rajtam kívül majdnem min­denki helybeli. Én szívesen maradnék, bár hajnali három­kor kelek, és este hétkor érék haza minden nap. De hiába, egyedül semmire sem megyek... — No, azért nem kell olyan tragikusan venni a dolgot — Szeptember elsejétől az általános iskola több osztályában új tanterv lép életbe. Az I—IV. osztályokban két év alatt, az V—VIII. osztályok­ban négy év alatt fokozatosan ve­zetik be és — az 1963—64-es tanév­ben még csak az I—II. osztályok­ban, illetve az V—VI. osztályok­ban néhány tantárgyban — való­sítják meg az új tanterv követél­ményeit. Az általános iskola némely tan­tárgyai új elnevezést kapnak, és új tartalommal frissülnek föl. így például az I—VIII. osztályokban az eddigi ének most »ének-zene« né­ven tantervbe iktatott zenehallga­tással, a zeneesztétikai alapművelt­ség kialakítására törekvő nevelés­sel bővül. Mind a nyolc osztály­ban a »kéz'munka«, a »politechni­ka« elnevezésű tárgyak »gyakor­lati foglalkozás« néven kerülnek az órarendbe. Az V—VIII. osztá­lyokban a növénytan, állattan, egészségtan tárgyak neve a továb­biakban egységesen »élő világ« lesz. ÜJ tárgy a »környezetisme­ret«, megszűnik a beszélgetés, a lakóhelyismereé és a földrajz az I— IV. osztályokban. Az új tantárgy oktatásának célja a gyermek kör­nyezetéhez tartozó természeti és társadalmi fogalmak, jelenségek, összefüggések megismertetése. A »nyelvtan-helyesírás« elnevezés megmarad, azonban a helyesírási készséget ezután nyomatékosabban veszik figyelembe az érdemjegy megállapításakor. „Nem tudtam megállni, hogy ne Jelentős mellékkeresetet biztosít az őszikikirics-mag gyűjtése! A növény tulipánra emlékez­tető levelei kora tavasszal kez­denek kifejlődni a megye nyir­kos rétjein, legelőin, sokszor ellepik az egész rétet. Június­ban júliusban fejlődik ki a le­velek között a kb. 3—4 cm hosszú, előbb zöld, majd ké­sőbb megbámult bőrszerű, sokmagvú toktermés. A kikiricsmag mérgező, te­hát takarmányozási célra neim alkalmas; ha az állat elfo­gyasztja, központi idegrendsze­ri bénulást okozhat. Éppen ezért vagy kaszálás előtt, vagy kaszálás után a szénából kivá­logatják. Kiválogatás után ne dobjuk el a teljes növényze­tet addig, amíg levelei közfii a tokterméseket kézzel ki nem szedtük, mert ebből termelhe­tő ki a jó áron értékesíthető ki­kiricsmag. A kiszedett tokter­méseket napon vagy padláson papíron szárítsuk meg. A meg­száradt tokok felnyílnak, utá­na a magok könnyen kicsépel- hetők. A ldcsépelt — minden idegen anyagtól mentes — ma­gok kissé nyirkosak, tehát utánszárítsuk. A megszárított, egészséges, tiszta, dohtól, pe­nésztől mentes, sötétbarna szín­re száradt magot korlátlanul lehet értéko-ifteni kg-ként 26,— Ft-ért a földműveíszövetkeze- teknél vagy a Herbáriánál (Bu­dapest, V , Arany János u. 29.). (3703) Noha már a múlt év no­vemberében kiderült a sik­kasztás, a siófokiak még ma is felháborodva beszélnek az esetről. S a nyilvános bírósági tárgyalásokon nemcsak azért vesznek részt több százan is, mert kíváncsiak rá, hogy a sikkasztó milyen módon ká­rosította meg a társadalmi tu­lajdont, hanem mert ezzel is ki akarják fejezni megvetésü­ket vele szemben. Körmönfontan Varga Gézáné 1955-ben ke­rült a Siófoki Községgazdálko­dási Vállalathoz. Először pénz­táros, majd később emellett pénzügyi élőadó és kontírozó könyvelő volt Hamarosan észrevette, hogy a vállalat felelős pénzügyi vezetőd nem sokat tömődnek sem munká­jukkal, sem beosztottjaik el­lenőrzésével. A vállalathoz küldött pénzekből kiválogatta a neki megfelelő összegeket, és saját céljaira költötte el. A Nemzeti Bank értesítését rendszerint megsemmisítette, készpénzcsekken az összeget fölvette, azonban a vállalat pénztárába nem fizette be. Hamis bizonylatot készített, a pénzt mint »téves« befizetést elkönyveltette, és látszólag visszautaltatta. A visszautalás azonban sohasem történt meg. Később a banki átutalásokat hamisította meg, radírozott bennük, változtatott rajtuk. Ilyen módon 1956-tól 1962. no­vember 23-ig — letartóztatá­sáig — 354 000 forintot sik­kasztott. „Alapos“ ellenőrzés Pedig számtalanszar ellen­őrizték a vállalatot és Varga Gézáné munkáját. A Magyar Nemzeti Bank siófoki fiókjá­nak munkatársai, a megyei ta­nács revizorai is tartattak szúrópróbaszerű ellenőrzést A megyei tanács revizorai ta­valy május 18—tói június 22- ig vizsgálták a vállalat mun­káját. Ugyanennyi ideig ell- 'enőrizték az előző években is, mégsem sikerült a sikkasztást fölfedniük. Vargáné ennek tu­datában olyan bátran »dolgo­zott«, hogy tavaly június 6-án még a revizorok vizsgálatának Ezzel Halász elvtársnő is egyetértett, és elismerte, hogy komolyabban kell vennie meg­bízatását. Hiszen azok a prob­lémák, amelyekről szó esett, majdnem mind olyanok,, ami­ket a brigádnak magának kell megoldania. Ám azt nem említették ezen a megbeszélésen, hogy a bri­gád mennyire igényli és kéri a KISZ és a mühelybdzottság segítségét. S arról is megfeled­keztek, hogy van pártszervezet is, amely minden bizonnyal so­kat segíthetne, ha kérnék. Mert miről van szó? Arról, hogy meg kell nyerni az embereket a kollektíva számára. Tudatá­ra kell ébreszteni őket vállalá­suknak: szocialista brigád tag­jának lenni megtiszteltetés, de kötelezettséggel is jár. Be kell bizonyítaniuk, hogy tudnak szocialista módon dolgozni, él­ni. Ezt pedig csakis türelmes, következetes nevelőmunkával érhetik el. Erre is gondolniuk kellett volna. De még most sem késő, s akkor tán legköze­lebb a többiek is ott lesznek a brigád fórumán ... Szűcs Ferenc tartama alatt is elsikkasztott 2000 forintot. Megtehette, mert sem a revizoroknak, sem a bank ellenőreinek, sem fö- lötteseinek nem jutott eszébe, hogy a banki terhelések tő- szelvényeit egyeztessék a könyvelési adatokkal. „Nem vagyunk bűnösek.. Hogy a sikkasztó ilyen hosz- szú ideig és ilyen hatalmas összeggel károsíthatta meg a társadalmi tulajdont, az első­sorban a vállalat volt főköny­velője, Fazekas István és a mostani főkönyvelő, Schmidt Sándor hanyagságának követ­kezménye. — Megbíztunk Vargánébam. Nem gondoltuk, hogy visszaél a bizalommal — védekeztek. A bíróság előtt is art hangoztat­ták, hogy nem bűnösek, s hogy őket nem lehet felelős­ségre varam. Megbíztak Vargánéban, s elfogadták tőle az otrombán meghamisított papírokat. Sőt Schmidt Vargáné bemondása alapján nemegyszer maga is készített ilyen »bizonylatokat« ahelyett, hogy követelte vol­na az eredetit, a Nemzeti Banktól küldött lebélyegzett hivatalos terheléseket Fazekasnak ugyan egyszer feltűnt a sok »téves« befizetés, de Vargáné könnyen eloszlatta gyanúját azzal, hogy több vál­lalat lakbérfizetési csekkszám­lája hasonló az övékéhez. Schmidt, amikor arra utasí­tották, hogy jobban ügyeljen a pénztáros munkájára, így válaszolt: »Még mit nem?! Nem eleget fáradozok így is azért a havi ezerkétszáz forin­tért?« Schmidt és Fazekas elisme­ri: ha megkövetelik Vargáné- tól az eredeti bizonylatok be­szerzését — ugyanis arra hi­vatkozott, hogy elvesztek —, ha utánanéznek egy-egy »té­ves« befizetésnek, akkor ke­vesebb kár esett volna a tár­sadalmi tulajdonban. Mire kellett a pénz? Vargáné férje is dolgozik, kettőjüknek havi 3000 forint jövedelme van. Egyik nagynén­fi kajszibarack osztályozása érdeke a termelőnek is (Tudósítónktól.) Egyre több kajszibarackot termelnek a tsz-ek nagyüzemi gyümölcsösleiben és a háztáji gazdaságokban. Tavaly az aránylag gyenge termés ellené­re 78 vagon kajszibarackot vet­tek át a földművesszövetkezeti felvásárlók. Az idén jobb ter­més mutatkozik. Eddig nem sokat törődtek a termelők a gyümölcs osztályo­zásával, hanem szinte váloga­tás nélkül adták át termésüket Ez nem fizetődött ki. Az Or­szágos Szabványügyi Hivatal és az ipar kívánsága, hogy a kajszibarackot nagyság és mi­nőség szerint osztályozva ve­gyék át a földművesszövetke­zeti felvásárlók. Az osztályo­zás érdeke a termelőnek is, hi­szen például az exportra al­kalmas kajszibarackért felárat kapnak. Fontos, hogy az exportra al­kalmas kajszit ne teljes érés­ben, hanem 75—80 százalékos érettségi fokon szedjék le, és előre tájékoztassák a felvásár­lót, hogy mikor kívánják átad­ni a gyümölcsöt. Djándékbangverseny Kaposváron Ma este fél nyolc órakor ajándékhangversenyt ad a Könnyűipari Minisztérium szakszervezeti bizottságának »Szocialista kultúráért« jel­vénnyel kitüntetett Bartók kórusa a Kaposvári Textáimű- vek, a Kaposvári Ruhaüzem, a Mértékutáni és Vegyesruháza- ti Vállalat dolgozói részére a Latinka Sándor Művelődési Házban. A hangversenyen közreműködnek Komlóssy Er­zsébet (alt), Udvardy Tibor (tenor) és Veres Gyula (bari­ton), az Állami Opera ház ma­gánénekesei. A Bartók Kórust Pázmány Tibor vezényli, zon­gorán kísér Freimann Magda. sikkasszak../ jétől néhány évvel ezelőtt 80 000 forintot kapott ajándék­ba. Zamárdibam levő házukat, telküket több mint 50 000 fo­rintért adták el. 1957-ben há­romszobás házat építettek, val­lomása szerint saját pénzük­ből. — Közszükségleti cikkekre fordítottam a pénzt — vallot­ta cinikusan. — Gyermekeim­nek órákat, fényképezőgépet, örökvakut, férjemnek ruhákat vettem, ebből a pénzből já­rultam hozzá külföldi útjához. Napi húsz-harminc forintot költöttem sörre, feketére. Egy- egy vacsora bevásárlására eb­ből a pénzből adtam negyven- hatvan forintot Vargáné az elsikkasztott összegnek csak egy részéről tud számot adni. Hogy hová lett a többi pénz, »nem tud­ja«. Lopni, lopni, lopni... — Miért volt erre szüksége, miért lopott, sikkasztott? — kérdezte tőle a tárgyaláson az ügyész. — Nem tudtam megállni hogy ne sikkasszak, ne lop­jak a gondjaimra bízott pénz­ből. Hogy milyen mélyre siüy- lyedt, mutatja az is, hogy amikor munkatársa, S. Gézáné 1962 szeptemberében rájött a sikkasztásra, s követelte tőle a hiányzó pénztári bizonylatokat. Vargáné sírva könyörgött: ne jelentse föl, mert ha ez kitu­dódik, öngyilkos lesz. Ennek ellenére még a figyelmeztetés után is sikkasztott 17 000 fo­rintot, bár megígérte, hogy nem nyúl többet a vállalat pénzéhez. 1962. november 10- én például 7850 forintot tulaj­donított eü úgy, hogy a közsé­gi tanácsnak utaltatta vissza mint téves befizetést. Varga Gézáné a tárgyaláson nem mutatott megbánást, ha­nem cinikusan kijelentette: »Ha csak hat évet kapok, nem is föllébbezek ...« Hogy milyen büntetéssel sújtják, még nem tudni. A bíróság minden bizonnyal pél­dás ítéletet hoz majd. S zalai László ŰRMOSOLY Tiszteletkor íPuiöp György rajza) Kép a jövőből — Vajon melyikben jön a nő? (Fúlöp György rajza) A Hold ... — Már nő is űrhajózik? Akkor kezdem a nagytakarí­tást, mert úgy látszik, készülődnek az én meglátogatásom- ra«• • (Szegő Gizi rajza) Felkészülés a Marson (Gerő Sándor rajza) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat siófoki és nagyatádi fó-építésvezetőségére 4—5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, építőipari villamos berendezések szerelésében és javításában jártas karbantartó villanyszerelőt fölvesz. Jelentkezés személyesen vagy levélben : Kaposvár, Májas 1. n. 57. szám, gépészet. (51093)

Next

/
Oldalképek
Tartalom