Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-25 / 146. szám
Kedd, 1963. június 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP 55 féle hentesárut készít NÖVÉNYVÉDELMI ŐRJÁRATON Műszívet vásároltunk Poznanban a Somogy megyei Húsipari Vállalat (Tudósítónktól.) Ez év elején kezdte meg a termelést a Somogy megyei Húsipari Vállalat új üzeme. Naponta 50 mázsa kolbászt, hurkát, szalonnát és szalámit ad át a kereskedelemnek. A gyártmányok választékát állandóan bővítik. Nem kevesebb, mint ötvenöt féle húskészítmény hagyja el az üzemet. Mióta a balatoni idény megkezdődött, feladataik megnagyobbodtak : hetente öt és fél vagon árut vár tőlük a kereskedelem. Ezért naponta 300—350 sertést, 20—25 szarvasmarhát és hetenként 20—25 borjút vágnak le és dolgoznak fel. Az új üzemben a munka minden mozzanatát szalagrendszerben végzik. A daráláshoz, töltéshez, füstöléshez és hűtéshez a legmodernebb gépeket használják. Vízzel hütik a kész parizert 'S i A sertésfejeket tisztítják és csontozzák a hentesek. gyám, hogy erdőben lakjak:.. Egy időben erdész akartam leinni __— mondta Pálos. J ártás hátrakapta a fejét. ■— Igazán? —> Igen, igen..: Maga hol járt erdésziskolára? . — Főiskolát végeztem Soproniban. Én is szeretem az erdőt Meg aztán elvesztettem a családomat, egyedül maradtam, azért kértem ki magam ide, a hegyek közé ... — Soproniban végzett? Én is oda jártam két évig ... — Hoho, öreg cimbora, hát akkor mi egy kicsit földik is vagyunk! — állt meg egy pillanatra Jártás, és barátságosan megveregette a zenetanár vállát. — Hát ami azt illeti, igein. — Nézzenek oda, hogy ösz- szetalákoztak! — biztatta őket a mögöttük haladó Éva. — Szép hivatás, sajnos, abba kellett hagynom. Elcsábított egy még szebb: a zene..: — Mikor járt a főiskolára? í— kérdezte Jártás. — Az már régen volt. Nézzen rám: megettem a kenyerem javát. — Már én sem vagyok fiatal ... Hány éves az elvtárs? Vagy inkább. „ kolléga? — Ha a kettőt együtt lehetne csinálni, a zenét meg az erdészetet, milyen szívesen tenném! Egyébként ötvennyolc éves vagyok... — Ugyan már, hát ez is kor? Én meg ötvenhárom. — Mikor járt a főiskolára? — kérdezte Pálos. — Ezerkilencszázhuszon- nyolcban végeztem — mondja pillanatnyi szünet után az erdész. — És maga mikor járt utoljára Sopronban? Olyan ismerős az arca... — Régen jártam. Igaz, laktam is ott. — Hol? Mikor? — 1926-tól 1928-ig — válaszolta Pálos. — Hát akkor onnan ismerem! — mondta lelkendezve az erdész, de aztán hirtelen másra fordította a szót: — Nézzék csak... Egy lesánitult őzike;.. A kirándulok felkapták fejüket. Egy bokor tövében feküdt az őzike, füleit hegyezte, riadt szemében félelem ült. A zajra fel akart ugrani, de visszarogyott a földre. Az erdész odament hozzá, aztán Szépen fejlődik a hungazinos kukorica Nagyobb gondot az aranka irtására Megyénk termelőszövetkeze- leiben az idén több mint 23 000 hold kukoricát hungazinoztak. A vegyszerrel gyomirtott terület az előző évinek majd hatszorosára emelkedett, s ezzel tetemes növényápolási gondtól, sok munkától szabadultak meg szövetkezeteink tagjai. Nem lehet közömbös és mindegy az, hogy a vetésterületnek ekkora részén — mintegy 40 százalékán — milyennek mutatkozik hogyan fejlődik a kukorica. Ezt vizsgáltuk azon a kőrútunkon, amelyet Molnár Imre megyei főagronómussal és Horváth Gyula megyei növényvédelmi előadóval tettünk. A múlt évben jó néhány gazdaságban szereztek már tapasztalatokat, és általában igen elégedették voltak a vegyszeres gyomirtással. Kivéve ott, ahol nem az előírás szerint végezték el a vegyszerezést. Szövetkezeteink többsége viszont, rődik minden gazdaság ezzel a tennivalóval. A burgonyabogár elleni védekezést rendben végzik a szövetkezetek. Nem így a meglehetősen nagy veszélyt jelentő aranka irtását. Általános tapasztalat, hogy elhanyagolják, nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget ennek a munkának sem a szövetkezetek, sem a községi tanácsok. Tettek ugyan adminisztratív intézkedéseket, de ez magában véve nagyon kevés. Példa erre a ségesdi Űj Barázda esete. A községi tanács jelenítette a járásnak, hogy megkezdték a védekezést, de nem ellenőrizte senki. Mert a tsz a vegyszer késése miatt nem tett semmit, s kivált a vörösheoékben mind nagyobb a fertőzöttség. Hibázott a tsz is, a tanács is. Ha másként nem ment, egy idősebb tagot megbízhattak volna azzal, hogy kapálja ki és égesse el a gyomot. Ugyanígy más szövetkezetek is már rég megtehették volna az óvintézkedéseket. Nem felszólításra, levelezésre van szükség sem Drávaszentesen, sem másutt, hanem gyors intézkedésre! Addig, amíg nem késő. Több felelősséggel kellene törődni ezzel a látszatra talán nem olyan jelentős, valójában azonban igen fontos munkával. Nemcsak az a fontos, hogy a vegyszeres kukorica jó hozammal űzessen, hanem az is. hogy a pillangós takarmányokban se keletkezzen kár, s jó minőségű szálast etethessenek a szövetkezetek. V. M. Június 23-án este hatvan or- szag zászlaja ereszkedett le az .árbocokról a Poznan! Nemzetközi Vásár főterén jelezve, hogy bezárta kapuit Kelet és Nyugat kereskedőinek 32. póznám találkozója. A vásárt több mint félmillió látogató tekintette meg. Általános az a vélemény, hogy az idei vásárt a fokozott kereskedelmi tevékenység jellemezte. Különösen hangoztatják ezt a vendéglátó lengyelek, akik rekoirdszámban kötöttek üzleteket a vásár időtartama alatt. Ha kisebb méretekben is, de a vásár feltétlenül gyümölcsöző volt a magyar külkereskedelem számára. Pavilonunkat, amely kizárólag külkereskedelmi vállalatok irodáiból állt, sok külföldi kereskedő látogatta. A megbeszélések eredményeképpen számos üzleti megállapodás született. Érdekességképpen említjük meg, hogy Magyarország egy immár világhírűvé vált lengyel orvosi berendezést, úgynevezett műszívet vásárolt Poznanban. (MTI) mivel az idén ismerkedett először a Hungazinnal. bizonyos fenntartással fogadta ezt az eljárást. Somogymeggyesen például hosszú hetekig zúgolódtak, s úton-útfélen mondogatták: »Minek kellett ez ide? Csak a pénzt dobtuk ki érte, aztán a gaz mégis megeszi a kukoricát." Még a vezetők is kétségbe vonták a hungazino- zás eredményességét, s már- már azon kezdték törni a fejüket, hogy legjobb lesz, ha hozzálátnak a kapáláshoz, amíg nem vész kárba a 170 hold termése. Jó, hogy nem határoztak így. Mert közbejött egy eső, s rá néhány napra sárgulni, fonnyadni kezdett a gyom. Ma már mindenki azt hajtogatja: »Csodaszer ez a Hungazin ...« S nemcsak itt, hanem mind több községben lehet hallani ilyen véleményt. Az aszályos május és június eleje lehetetlenné tette, hogy a szer kifejtse a hatását. Ezért aggódtak sokfelé, ezért kezdték el Mikében, Rdtnyaújlakon sara- bolni a hungazinos kukoricát. De hamarosan félbehagyták ezt a munkát, mert észrevették, hogy fölöslegesen fáradoznak, hiszen a gyomtalanítást az eső után elvégzi a vegyszer. Somogyszobon, Bábony- megyerbem, Lakócsán, Heresz- nyén is és még sokfelé igen szépen fejlődnek a hungazinos kukoricák. Háromfán például, ahol hagytak néhány négyzet- méteres összehasonlító parcelJlakxHlaiőnt Egészen pontosan: somodori lakodalom. S ez rangot jelent ezen a vidéken. A násznagyok és a vőfélyek kereken kétszázötven vendéget toboroztak ösz- sze Kovács Jóska lakodalmára. Meg is jelentek tisztességgel, s hogy ráadás is legyen, jöttek még ötvenen. A számvevő szakácsnő háromszáz személyre terített. Amikor már együtt volt a násznép, a fúvószenekar rázendített a legénybúcsúztatóra. Ügy fújták, olyan szívhez szólóan, hogv az asszonynép csaknem könnyekre fakadt. A dirigenspálcát az első vőfély kapta mára kézbe. A mokány, villogó szemű legény egyetlen szavára elhallgat a zene, a násznép sorba áll, és elindul a menet a menyasszonyért. Elöl a vőlegény, mögötte a koszorúslányok, középen a zenekar, utánuk a rokonság. Lassú, ünnepélyes a menet. A falu öregjei a kiskapukban á&iak, és nézik a hosszú sort. A lányos házhoz érve a villogó szemű legény kopog az ajtón, aztán visszaszól, és hírt ad: — Még készül a menyasz- szony... A zenészek újra búcsúztatót fújnak. Kijönnek a szülők, kilép a menyasszony is. A vőfély csöndre int mindenkit és előrelép, a régi, évszázados rigmust mondja: könyvvezető sorra teszi föd a kérdéseket. — Akarod? — Akarom. — Igen ..; — Igen ..; A fiatalok egymást nézik. Az újdonsült asszonyka arcát még jobban megszépíti a boldogság szivárványmosolya. A lakodalmas ház udvarán csárdást játszik a zenekar. Következik a menyasszonytánc. Addig táncol a fehér ruhás, fátyolos menyasszony, amíg át nem táncolja magát az asszonyságba. És ez eltart jó fél óráig. Még a legöregebb vendég, a hetvenöt éves Máté bácsi is táncra perdül a fiatalasszonnyal. A fehér hajú ember kipödri hó- szín bajuszát, és úgy ropja, hogy öröm nézni. No de a férj iis kitesz magáért. És hogy teljes legyen a vígság, táncra perdül az egész násznép. Csak ketten állnak és nézelődnek. Az újdonsült férj anyja és testvére. Az anya alacsony, piros arcú, csupa mosoly asszony. — Pontosan harminc éve A testvér hirtelenszöke, izomember. — Azt mondom, legyenek nagyon boldogak... És megy a dolga után, mert véget ért a tánc, és a sátor megtelt vendégekkel. Tizennyolc szakácsnő hordja a tállakat. A leves száz tyúkból készült. Százötven torta díszíti az asztalt. A pincemester jófajta borokkal kedveskedik. A szövetkezet nevében Bárány Tibor mezőgazdász köszönti a fiatalokat. — Boldogságot, erőt és egészséget.:; Mindenki fenékig üríti poharát. Éjfél után, a legnagyobb vigalom idején a házaspár végre szabad. Leülünk az egyik asztalhoz. — Ügy volt — kezdi a pi ros arcú férj —, hogy megismerkedtünk ... Az asszonyka gyorsan közbevág, és befejezi a mondatot. — És megszerettük egymást ... A menyecskét ismét táncba viszik, ketten maradunk. lát, máris szembetűnő, hogy milyen kedvezően hat a kukorica fejlődésére ez a vegyszer. A félelem, hogy nem válók be a Hungazin, már úgyszólván megyeszerte megszűnt. Szólni kell azonban arról is, hogy a növényápolás, a takarmánybetakarítás egy kissé elterelte a figyelmet az időszerű növényvédelmi munkákról. Nem egyforma figyelemmel tüköré seregLettek a többiek is. Éva megsimogatta a riadt állatot... Jártás gallyakból sint csinált,és ráillesztette az őzike beteg lábára. Átkötözte a galy- lyakat, aztán óvatosan lábra segítette az őzikét. Az állat nehezen bár, de arrább ugrált, s eltűnt a bozótosban. Jár- fás körülnézett, szinte látszott rajta, hogy várja az elismerést. — Éhen pusztult volna a szerencsétlen néhány napon belül. Legalább egy hét kell, amíg úgy összeforr a csontja, hogy táplálékot tud szerezni magának — mondta. Az egyik vac.ász hirtelen felkapta fegyverét, előrefurako- dott, célzott, s máris lőtt. Sokan megijedtek a durranástól, amelyet a hegyék is felfokoztak. — Miért nem szólt előbb? — ugrott oda hozzá Jártás. — Nem szabad mindenre lövöldözni! — mondta németül, kissé mérgesen. — Róka volt-..-válaszolta a külföldi. — Eltalálta? — Azt hiszem, igen.= — Gyerünk mindannyian, megkeressük... — hívta Jártás a többieket is. A kirándulók nekiszaladtak a lejtős résznek, s szétszóródtak. — Lánykérőbe jöttünk, íme, itt a násznép .;. És a szép szavaik után búcsúznak a szülők. Búcsúzik a menyasszony is: — Köszönöm, hogy fölneveltek, köszönöm, hogy vigyáztak rám. Mindent megköszönök..: A tanácsiháza előtt szinte ott az egész falu. Mindenki látni akarja a fiatal párt. Bent a földíszített teremben az anyaMindenki kereste a rókát. Sipos és Éva együtt hajtogatták féltre a bokrokat, de a róka nem volt sehol. Zengett az erdő, az üdülők vidám kutató kedvvel szaladgáltak a bokrok között, mintha legalábbis a fáraó kincseit. kellett volna megtalálniuk. Sipos egy pillanatra úgy vélte, hogy senki sem figyeli őket. Elkapta a lány kezét, és megcsókolta. Éva azonban elrántotta. — Nem játszom így tovább! Viselkedjen rendesen! — mondta határozottan Síposnak, aki azt hitte, hogy a lány máris behódolt neki. Csalódott arcot vágott, és sokáig hallgatagon ment Éva mellett. A rókát nem lelték meg, ugyanígy, ugyanitt volt az én lakodalmam ... És emlékezik: — Verekedés, konok gyerek volt az ón fiam. Most meg szó- fogadó, szorgalmas és nagyon dolgos. Csak egyszer nem fogadott szót. Amikor megalakult nálunk a szövetkezet, azt mondtam neki: eredj, fiam, keress magadnak könnyebb (életet. Nem ment el, és az első ♦ naptól kezdve példamutatóan J dolgozik. De többet is keres, ♦ mint testvére a vasúton! A szövetkezet megbecsüli, ötezer forintot, két hízót és egy üszőt adott nászajándékba: A menyem is dolgos kezű; nem féljtem őket, szépen meglesznek *majd. Mi a földért gürcöltünk, ők már másképpen éln ek... — Megleszünk ám jól — fűzi tovább a szót a férj. — Eddig is megtaláltam a számításomat itthon, ezután meg csak jobb lesz. Dolgozunk szorgalmasan, és boldogan élünk. Ha két ember megérti egymást, övék a világ ... Másnap délután még javában állt a lakodalom. Máté bácsi frissen, legényesen járta a tvisztet. De nemcsak ő, a többi öreg is próbát tett. És sikerült ... A nagy vigalomban észre sem vették, hogy eljárt az idő. A fehér bajuszú öreg tréfásan odakiáltott: — Ezt is írja meg! Hogy Somodorban ilyen a lakodalom... Szót fogadtam. Németh Sándor Július 1-i belépéssel keresünk vizsgával rendelkező építőipari normást. Útiköltséget csak fölvétel esetén térítünk. SOMOGY MEGYEI ÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT, Kaposvár, Árok utca 4. Telefon 20-65. (51390) nyilván el sem találta a vadász. Lassan már délfelé járt az idő, de még egy valamirevaló vad sem akadt puskavégre. Jártás javasolta, hogy térjenek vissza a szállóihoz, de a vadászok hallani sem akartak róla. így aztán kettévált akis csoport, a külföldiek tovább mentek, az üdülők pedig elindultak visszafelé:.. (Folytatjuk.) VIZSGÁZOTT hűtőkompresszor-kezelőt és karbantartó kőművest FELVESZÜNK. Húsipari Vállalat, Kaposvár, Vöröshadsereg útja 67—69. ____________(3683) A Somogy megyei Tatarozó és Építő Vállalat könnyű- vagy nehézgépkezelői vizsgával rendelkező dolgozót fölvesz állandó munkára. Jelentkezés: Kaposvár, Májas 1. ntca 52., gépészeti iroda. ____________________(51172)
