Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

AZ' MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Zsákutca EGY KÉPTELEN GONDO­LAT UTAT TALÁLT. Talán így jellemezhetném a legjob­ban azt az intézkedést, amely mesterkélt érvek nyomáséra kettészakította Kaposvár egyik legszebb utcáját, a Bajcsy-Zsi- linszky utcát A kezdeményező valamikor régen dr. Kelemen kórházigazgató veit, s javasla­tát többszörösen elvetették. A gondolat azonban, újabb és újabb támogatókra talált. Fö­löslegesnek tartom felsorolni a dátumokat, iktatószámokat és ügyiratokat, amelyek hosszú évek óta foglalkoztatják a hi­vatalos embereket Még csak statisztikát sem állítok össze a kötegre való beadvány, határo­zat, fellebbezés tömkelegéből, éppen elég volt átböngészni őket A huzavonáiból azonban |— a kórház vezetői kivételével •— aligha gondolhatta valaki, hogy döntés születik, hisz jó néhányszor »elnapolták« már éppen a javaslat tarthatatlan­sága miatt Április 20-án mégis lánc vágta el az utat, végrehajtották a terv első üte­mét. Nos hát, nézzük az ér­veket A MEGYEI KÓRHÁZ Bajcsy-Zsilinszky utca két él­dalán helyezkedik el. A tömböt kettévágja az utca, s ez sok gondot okoz. Máris el kell is­mernem, hogy a problémaföl­vetés jogos. Sajnos azonban ez minden, ami a kórház mellett szól. Az »érvek« erősen vftatha' tók, s amennyiben egy részük reális, megalapozott, súlyuk nem ér föl a javaslatok káros következményei vei. Egy balul sikerült intézkedés nyomában Fertőznek az „egészségesnek látszó egyének* A közvélemény felháborodik A biztosítottak száma nőtt, ezáltal a kórház forgalma is, meg kell hát szüntetni a ketté- osztottságot. Ez az egyik érv dr Arató Miklós kórházigazga­tó főorvos beadványában. A másik: A hordágyon szállított fekvő betegék és a járó bete­gek átszállítása az úton veszé­lyes és nehézségekbe ütközik a forgatom miatt. A problémát a forgalomszabályozás sem ol­dotta meg. Utcán át kell szál­lítani az anyagokat, a gyógy­szereket stb. Ezek egyébként így igazak. De vannak itt na­gyon is vitatható »érvek«. Jár­vány- és közegészségügyi szem­pontból helytelen, hogy egész­ségesnek látszó egyének fertőz­zék a kórház területét, s ezzel fokozzák a legyengült betegek veszélyeztetettségét. Aztán. A kórház betegei is fertőzik a gyalogosokat. Látogatási napo­kon nagy tömeg várakozik a kapuk előtt, mozogni sem le­het töltik. És most jön a teteje mindennek: ilyen körülmények között lehetetlen az illegális beteglátogatás megakadályozá­sa. AZT HISZEM, FÖLÖSLE­GES ÉRVELNI az »érvek­ében, jóllehet néhány dolog, mint például az illegális beteg- látogatás megakadályozása csu­pán szervezés, esetleg létszám kérdése. Kétségtelen, hogy a kórház belső életét zavarja ez a ketté- osztottság. Megoldást kell ke­resni. De nem az utca lezárá­sa árán!! A kórház négyféle variációs javaslatot is adott be, ezek kö­Tíz taxi leáll Tíz taxit leállítanak. kö­zölték a 13. számú Autóközle­kedési Vállalatnál. — Hogyan lehet amiatt, hogy nem elég kifizetődő az üzemeltetés, kikapcsolni a forgalomból tíz járművet? — kérdezte a felháborodás hang­ján a minap az egyik gépko­csivezető, s kérte, lépjünk fel ez ellen az intézkedés ellen. Métatlankodása jogosnak látszott. Valóban helytelen, ha a magas önköltségre hivat­kozva csökkentik a taxik szá­mát a megyében. Ha az Autó- közlekedési Vállalat ezt meg­teszi, akkor szem elől tévesz­ti, hogy szolgáltatást végez, s hogy ebben az ágazatban nem a minél nagyobb nyereségre kell törekedni, hanem a la­kosság igényeinek kielégítésé­re. Azzal nem érveibetn k, hogy néha hosszú sorban áll­nak a taxik, hiszen nem min­dig egyenletes a szolgáltató gépek, eszközök kihasználása. Ám amikor utánanéztünk a dolognak, kiderült, hogy va­lami félreértés történt. Kés. márki József, az AKÖV áru­forgalmi osztályvezetője el­mondta: a tíz taxit azért állít­ják le, hogy sikerüljön elszál­lítaniuk azt az árut, amellyel a vállalat a rossz időjárás miatt elmaradt. Ezeknek a taxiknak a vezetőit tehergép­kocsikra ültetik. Erre azért van szükség, hogy a teherau­tókat éjjel-nappal üzemeltet­hessék. Kevés a gépkocsi, s ha csupán nappal szállítanak árut, nyersanyagot, nem győ­zik pótolni a kiesést. A taxi­kat csak átmenetileg — való­színűleg egy hónapra — von­ják ki a forgalomból — tette hozzá az osztályvezető. Ez világos beszéd. Kitűnik belőle, hogy a kemény tél az Autóközlekedési Vállalatot ki­segítő intézkedések megtételé­re kényszerítette. Az AKÖV vezetői nyilván tudják, mi­lyen nagy felelősség nyomja vállukat, hogy a népgazdaság­nak mennyire fontos, hogy minden áru, tennék a rendel­tetési helyére kerüljön. Nem nézhetik közömbösen például, hogy a Közúti Üzemi Vállalat amelynek az első negyedévben a tervezett 93 000 tonna he­lyett csak mintegy 8000 tonna követ szállítottak, anyaghiány miatt ne dolgozzon. Cseleked­ni kell, ki kell használni min­den tartalékot, hogy a közúti és más vállalatok is megkap­ják a szükséges kellékeket és termelhessenek. Nagymértékben ettől függ, sikerül-e a feladatokat teljesí­teni. Ezért nem szabad visz- szariadni az áldozatoktól sem. Történetesen attól, hogy át­menetileg valamivel többet kell majd a taxira várakozni. Megértik az emberek, hogy a népgazdaság, a társadalom ér­deke kívánja így. S belátják ezt a taxivezetők is, ha meg­magyarázzák nekik, hogy mi­ről van szó. Szegedi Nándor A hét könyvúj donságai Az Európa Kiadónál jelent meg Alexandr Puskinnak el­beszélő jellegű lírai költemé­nyeit és meséit tartalmazó kö­tete »Elbeszélő költemények« címmel A világirodalom klasz- szikusai-sarozatban. A Szépirodalmi Kiadó Olcsó Könyvtár-sorozatban jelent meg Zola világhírű regénye, a »Hölgyek öröme«. »Megvilágo­sodott már« címmel került ki­adásra Kroda Miklós történel­mi regénye, amelyben a Mar- tinovics-mozgalomnak állít emléket. Krúdy Gyulának két regénye jelent meg egy kötet­ben, a »Hét bagoly« és a »Boldogult úrfikoromban« cí- műek. A Gondolat Kiadónál jelent meg Vitányi Iván könyve A tánc-róL A Móra Ifjúsági Kiadó Pöttyös-sorozatában jelent meg Halasi Mária kedves hu­morú írása »Az utolsó pad- ban« címmel. A világ csodák nélkül cím­mel jenteletett meg kötetet a , Táncsics Kiadót zött szerényen húzódik meg az egyetlen célravezető gondolat, s az is feje tetejére állítva. Véle­ményünk szerint ugyanis kizá­rólag azon érdemes vitatkozni, hoey milyen tervek és anyagi eszközök kapcsán építhetünk korszerű aluljárót a kórház két tömbje között. A javaslat azonban azt mondja el, hogy az utcahosszban, a leválasztott rész alatt lehetne aluljárót építeni a gyalogosok számára, s ez már több a soknál! Ellenérvek is vannak termé­szetesen. Azonkívül, hogy a vá­ros legszebb utcáját változtat­nák így zsákutcává, ez az in­tézkedés súlyosan sérti az utca keleti felének, a Szalma és a Virág utca lakóinak érdekét. Igaz, hogy még nem szűnt meg a gyalagos forgalom, de ez a cél. A kórház nagylelkű vállalása, hogy gyalogjárót épít a Május 1. utcára, s a távlati terv, amely a Szalma István utca folytatásában utca nyi­tását írja elő, ez sem vigasz és nem is megoldás. A terv mégis elkészüli, megszületett a me­gyei tanács határozata 353/1962. szám alatt. Érdekes ezt is meg- figyéLni. Az első ütemben lán­cot húznak, s megakadályozzák az átmenő forgalmat. A terv szerint csaknem egy év múl va{!) gyalogjárdát építenek a Május 1. utcára, és a harma­dik ütemben megnyitják az új utcát is. Minden felszínessége ellenére is annyira konkrét ez a terv, hogy az ember szinte nem hiszi, hogy még van mód az elképzelés megváltoztatá­sára. A Fő ÉRV AZONBAN A KÖZVÉLEMÉNY. S a közvé­lemény joggal hátoorog! Meg­születik egy határozat döntő fontosságú kérdésiben' — a la­kosság nélkül. Igaz, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca lakói beadvánnyal fordultak a me­gyei tanácshoz, s részletesen indokolták álláspontjukat Be­adványuk sorsáról azonban senki sem értesítette őket. Na­gyon érdekes az is, hogy a jegy­zőkönyvek aláírói közül többen maguk sem értenek egyet a határozattal, nem értenek egyet vele a városi tanács, a városi pártbizottság illetékesei sem. S a városnak azok a lakói is, akik közvetlenül nem érde­keltek, tiltakoznak a zsákutca ellen. Azt hiszem a megoldás ezek után nyilvánvaló. Volt már példa rá, hogy visszavontak egy me«-'ei tanácsi határoza­tot, most is ezt kell tenni. A műszaki szakemberek szerint az aluljáró megépítése — ha a jelenlegi kicsi és korszerűt­len — van lehetőség, okosabb és célravezetőbb tehát ezt a megoldást mérlegelni.: ( Maszek megálló Széplak-alsón T mmár három éve, hogy a balatonszéplak-felsői uta-! sok kérvényezni kezdték, álljon meg állomásukon isi egy gyorsvonatpár naponta. A kérelmet minden társadalmi és tömegszervezet támogatta, hiszen a környék hatalmas fej­lődésnek indult, és jelentősen megnövekedett a forgalom is. Nemrég hír érkezett arról, hogy az 1963—64-es menet- rendlervezetben szerepel két gyorsvonat megállása Széplak- felsőm. A Budapestre menő vonat reggel 6 óra 10 perckor, a Eudapestről jövő vonat pedig este 21 órakor érkezne az állo­másra. Ekkor azonban a MÁV menetrend-szerkesztősége utasí­tást kapott a KPM-től, hogy a reggeli vonat ne Széplak-fel- sen, hanem Széplak-alsón álljon meg. A menetrend-szer­kesztőség ellenezte ezt, és arra hivatkozott, hogy a forgalom egyáltalán nem indokolja a változtatást. Ugyancsak tilta­koztak a döntés ellen a heh’ szervek képviselői is, és leve­let intéztek a MÁV Vezérigazgatósághoz. Innen a levelet to­vábbították a KPM műszakfej lesztési osztályára 229/183/1963. számon, ugyancsak helytelenítették a csereberét, és megje­gyezték, hogy a széplak-felsői megálló a helyes. Mészáros Sándor osztályvezető és Békési Rezső élőadó azonban hajthatatlan volt. »Minden marad, ahogy döntöt­tünk« — válaszolták. Eddig a történet. A csattanó ezután következik. Tavaly a KFM Vasúti Főosztályának VIII. szakosztálya közölte a megyei tanács építési és közlekedési osztályával, hogy a ki-! használatlanság miatt meg kívánják szüntetni a széplak-alsói! megállót. A megyei tanács akkor nem járult hozzá ehhez, sj a megálló maradt. Igaz, korlátolt forgalmú állomás, bízó-; nyos vonatfajtákra egyáltalán nem árulnak jegyet. Széplak-! alsó Zamárdd-félsőtől két kilométerre van, itt több gyorsvo-! nat megáll. Széplak-alsótól viszont három és fél kilométer az út Siófokig. Mi indokolta tehát, hogy Mészáros Sándor osztályvezető ragaszkodjék a széplak-alsói megállóhoz? A magyarázat egyszerű. Apósának, Simon Pálnak három- szobás nyaralója van itt a Liliom utca és a Nefelejcs utca sarkán. S ha valaki a KPM osztályvezetője, miért ne intéz­hetné el, hogy a vonat a villához közel álljon meg? Vajon a közlekedés- és postaügyi miniszter élvtársnak mi a véleménye erről a maszek megállóról? P. Gy. Twist a tánczene“ Jávori Béla Ha osztályoznunk kellene az Országos Rendező Iroda legutóbb Kaposváron bemuta­tott műsorát — amelynek a címe »Twist a tánczene« volt, nem adhatnánk jobb érdemje­gyet a »jó«-nál. A produkció egészének szól ez az osztályo­zás, az egyéni teljesítménye­ket nézve már nem ilyen könnyű a dolgunk. Hazai tánc- dalénekeseink nehezítik az osztályozást. Akik hallották az ŐRI műsorát, megértik, hogy nem arról van itt most szó, ami hibába néha bizony beleesünk. Nem udvariassá­gunk dönti el a sikert a kül­földi vendégművészek javára, hanem valóban a kitűnő bol­gár Combo együttes és két szólistája, valamint a nálunk tanuló Jósé Arzamendia nyúj­tott művészetben többet. Mindhárom szólista egyéniség, előadóművészetük színes. Míg a mieink ismét azokkal az ízekkel maradtak adósaink, amelyek megkülönböztetik táncdalénekeseinket egymás­tól. Szóval az egyéni előadó­művészettel. Méltán fogadtuk nagy tet­széssel a robbanó tempera- mentumú bolgár énekesek szá­mait, Jósé Arzamendia sok ráadással megtoldott műsorát. S sem tudtunk neheztelni a zenekar tréfacsináló tagjaira sem, mert remekül játszott az együttes. Kovács Erzsi és Németh Lehel illeszkedett bele leg­jobban a műsorba. Igazán sajnáljuk, hogy a mikrofon — amit a vendégek magukkal hoztak — csak Németh Lehel számainál teljesítette felada­tát kifogástalanul Pedig szín­házunk akusztikája közismer­ten rossz, és néha a zenekar hangossága elnyomta az éne­keseket, főleg a műsor első felében. Majláth Jenő adottsá­gainál fogva a humor képvise­letére vállalkozott. Kár, hogy rosszul ható túlzásokkal. Mindezektől függetlenül az est kellemes és szórakoztató volt, műsorában nem is kí­vánt ennél többet. Szívesen emlékezünk a Combo együt­tesre, szólistái közül különö­sen Jelema Ivanovnára, de szívesen látott vendégünk lesz Jósé Arzamendia is legköze­lebb. Reméljük, hogy a nyárra ígérkező ORI-műsorok színvo­nalban megközelítik a mosta­ni vendégjáték színvonalát. Ha így lesz, visszahódítják egyrészt a közönség bizalmát, másrészt több megelégedésre szolgálnak. L. I. A színjátszásról tanácskozott a megyei művelődésügyi osztály kollégiuma A megyei tanács művelő­désügyi osztályának kollégiu­ma (tanácsadó szerve) csü­törtökön délelőtt ülést tartott MERRE SZÁLL A REPÜLŐ? A kollégium mintegy húsz tagja a megyei műkedvelő színjátszás és az irodalmi színpadok szerepéről, kapcso­latáról és jövőjéről tanácsko­zott. Ennek eredményeképpen a művelődésügyi osztály ta­nácsadó szerve különböző ja­vaslatokkal segíti az osztá­lyok, a művelődési intézmé­nyek és a falusi népművelők, csoportvezetők munkáját. A központi műsorellátás megjavítása céljából a me­gyei művelődésügyi osztály a továbbiakban a Népművelé­si Intézet kiadványait, műsor­füzeteit beszerzi a járási mű­velődési házak részére. Ezen az úton jutnak el a kiadvá­nyok a falusi színjátszó cso­portokhoz. Nagy gondot for­dítanak ezután a teljesen sza­kosított továbbképzésre. A szakkörök, irodalmi színpa­dok, művészeti csoportok ve­zetői részére a nyáron ismét megszervezne és sok gyakor­lati bemutatóval szemléletessé teszik a továbbképzést. Szó esett egy érdekes kísér­letről is. A Táncsics Gimná­ziumban egy-egy irodalmi anyagrészt a tanulók irodal­mi színpadszerűen foglalnak össze. Ha beválik, más közép­iskolákban is bevezetik ezt a l Módszert SOßZOK Az emberi hang és a villanyvasaló Hazánk legtermékenyebb mesemondójának Jókai Mórt tekintjük, aki több mint száz regénykötettel örven­deztette meg olvasóit. A tu­dományos számítás azonban bebizonyította, hogy az em­berek élőszóban jóval többet mondanak el, mint ameny- nyit a legszorgalmasabb író papírra tudna vetni. Az Akadémia akusztikai kuta­tócsoportjának tudósai ki­mutatták, hogy nálunk na­ponta körülbelül egy órán át, egész életében 2,7 évig beszél az átlagember. Ha mondanivalóját írásba fog­lalná, a hosszú szöveg ezer­kötetes könyvtárat venne igénybe kötetenként négy­száz oldallaL Pedig nem is tartozunk a legbővebb be­szédű nemzetek közé, szö­vegünket az átlagosnál jóval lassabban mondjuk. Ha az ország tízmillió lakosának beszélgetéséről egy időpont­ban hangfelvételt készíte­nénk, összeredményként egy léglökéses repülőgép zúgó hangját kapnánk. Ha ugyan­ez a hangfelvétel a dinami- kusabb, magasabb hangon beszélő német nép körében történne, mennydörgéshez hasonló, csattanó hang lenne az eredmény. Bár sokat be­szélünk, hangenergiánk nem túlzottan nagy. A tízmillió ember egyidejű beszélgetése körülbelül egy kilowattnyi energiateljesítménynek felel meg, s ez csupán két vil­lanyvasaló táplálásához ele­gendő. Henri Rochatin francia kötéltáncos új világrekor­dot állított fel. Négy teljes napig, azaz 96 óra hosszat ült, állt és feküdt egy szál kötélen. Miután leereszke­dett rekordja szellös és in­gatag helyéről, kijelentette, hogy maradt volna még, bírta volna még, de úgy viszketett a háta, hogy azt már sehogy sem állhatta. * * * Százhúsz szarvasmarha és a budapesti parkok Budapesten több mint 700 parkot, teret, ligetet tarta­nak nyilván, amelyeknek területe több mint hatmil­lió négyzetméter. Kevesen gondolnák, hogy a virágos terek nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem gazdasági hasznot is hajta­nak. A parkok 3,2 millió négyzetméternyi füves, pá- zsitos területét április vé­gétől késő őszig hétszer ka­szálják, ami nagy mennyi­ségű szénát jelent. Különö­sen a Népliget és a Városli­get erős szálú füvei haszno­síthatók a mezőgazdaságban takarmányként. A főváros ligeteiben, te­rein évenként mintegy 837 tonna szénát termesztenek, amely — természetesen egyéb kiegészítő eleséggel — több mint 120 szarvasmarha tartásához elegendő. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé« lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-12« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe* Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom