Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1963. május 7. A genfi értekezlet részt vevőinek nagy többsége lelkesen támogatja az öt latin-amerikai ország megállapodását Genf (MTI). Padilla Nervo mexikói kül­dött elnökletével tartotta hét­főn délelőtt Genfben 123. nie. náris ülését a tizennyolc ha­talmi leszerelési bizottság. Az ülés megnyitása után Brazília és Mexikó képviselője hivatalosan értesítette az ér­tekezletet arról, hogy öt latin- amerikai ország — Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador és Me­xikó — megállapodott atom­fegyvermentes övezet létreho­zásában. A brazil delegátus ezután fel­olvasta Goulart köztársasági elnöknek a latin-amerikai or­szágok államfőihez intézett üzenetét. Goulart az üzenetben hangoztatja, hogy a brazil kormány a nemzetközi helyzet egyik legnyugtalanítóbb és leg­veszélyesebb mozzanatának az atomfegyverek elterjedésére mutató irányzatot tartja A hétfő délelőtti ülésen az EAK képviselőjének kivételé­vel valamennyi delegátus fel. szólalt. A szocialista országok és az el nem kötelezett államok kül­döttei fenntartás nélkül tá­mogatták az öt latin-amerikai ország megállapodását. Csat­lakozott hozzájuk Mbu nigé­riai küldött is, aki emlékezte­tett Rapacki lengyel külügymi­niszter közép-európai atom­fegyvermentes övezet létreho­zására tett javaslatára és kü­lönösen nagy jelentőséget tu­lajdonított annak az ENSZ- közgyűlési határozatnak, amely sürgeti, hogy nyilvánítsák Af­rikát atomfegyvermen tes kon­tinenssé. A további szónokok közül többen sürgették egy atom­fegyvermentes övezet létreho­zását Európa szívében. Kurka csehszlovák külügyminiszter­helyettes rámutatott: Közép- Európa a világnak az a terüle­te, amelynek a legsürgősebben szüksége van atomfegyvermen­tes övezetre. Lengyelországnak — hangoztatta Blusztajn len­gyei delegátus — különösen jo­ga van ahhoz, hogy a szóban forgó megállapodást üdvözöl­je. Meggyőződésünk, hogy a következő lépés Közép-Európá- ban történik egy atomfegyver­mentes övezet létrehozása ér­dekében — mondotta. Carapkin nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője rámuta­tott, hogy a latin-amerikai kez­AZ ÉM 44. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Bpest, V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal fölvesz buda­pesti munkahelyekre kő­műves-, ács-, állványozó­szakmunkásokat, építő­ipari könnyűgépkezelő­ket,kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri ét­kezést biztosítunk. Munka­ruha, vidékieknek tanács- S' igazolás és szakmunkások- m rak szerszám szükséges. — Az ÜltetvénytervezS Vállalat Pécsi Területi Irodája (Pécs, Bálies-dűlő 12., telelőn 59-36) ültetvényfelügyelői állást hirdet Somogy megyei hatáskörrel. Feltétel: kertészeti főiskola vagy technikum, 5 éves szak­gyakorlat. Az illetmény vég­zettségtől függően, megbeszé­lés alapján. Jelentkezést írás­ban elfogadunk, ' önéletrajzot kérünk mellékelni. A jelent­kezés határideje május hó 15. (3557) deményezéa bátorítás mind. azoknak az erőknek, amelyek mindenekelőtt Közép-Európá- ban szorgalmazzák egy atom. íegy vérmentes övezet létreho­zását. A nyugati hatalmak képvi­selői ugyan »helyesléssel- fo­gadták az öt latin-amerikai or­szág kezdeményezését, ugyan­akkor azonban hajuknál elő­rángatott érvekkel próbálták bebizonyítani, hogy nem lehet párhuzamot vonni Latin-Ame- rika és Közép-Európa között. Godber brit külügyi állam- miniszter szerint az úgyneve­zett Rapacki-terv »nehezebb helyzetet hozna létre, mert a nukleáris fegyverek a védelmi berendezések jelentős részét képezik mind Kelet-, mind Nyugat-Európóban«. Cavaletti olasz delegátus a katonai egyen­súly felbomlásának * állítólagos veszélyét hangoztatta a közép- európai atomfegyvermentes övezet tervével kapcsolatban. Az értekezlet szerdán dél­előtt tartja következő ülését. * * * Hétfőn szovjet és amerikai szakértők érkeztek Genfbe és a délutáni órákban tárgyalóasz­talhoz ültek, hogy megkezdjek a technikai részletkérdések megvitatását a »forró drót“, vagyis a Kreml és a Fehér Ház között létesítendő közvetlen távbeszélő vagy távgépíró ösz- szeköttelés kérdésében. D I L E M VL\ — Azt mondják, nem látok tovább az orromnál; most ez hízelgő vagy elmarasztaló? . .. (Erdei Sándor rajza) Az arab világ hírei ALGÍR Hatezer elnök algériai láto­gatását négy nappal meghosz- szafcbították, így az május 8-a helyett 12-én ér véget. A hi­vatalos program szerint az EAK elnöke kedden Constant tinéba látogat, ott katonai díszszemlén vesz részt, majd felszólal egy tőmeggyűlésen. Május 8-án Nasszer Oranba látogat, és a következő nap tér vissza Algírba, hogy meg­kezdje hivatalos tárgyalásait Ben Bella miniszterelnökkel, KAIRÓ Alikra Szaleh Zaki őrnagy, Jordánia londoni nagykövet­ségének helyettes katonai és légügyi attaséja szakított Husszein király rendszerével, és menedékjogot kért az Egyesült Arab Köztársaságtól. Az őrnagy vasárnap este meg­érkezett Kairóba. Ali Abu-Navar vezérőrnagy, a jordániai hadsereg volt fő* parancsnoka, aki jelenleg az EAK-ban él, vasárnap négy­napos iraki látogatásról visz- szaérkezett Kairóba. Bagdad­ból történt elutazása előtt ki­jelentette, hogy iraki és Szí­riái látogatása során meggyő­ződött róla: ez országok arab népei követelik az egység sür­gős megvalósítását. Bagdadi látogatása alatt Abu-Navart fogadta Aref elnök, valamint az iraki kormány több tagja. (MTI) __________________ A merikai tiszt menekült át az NDí-ba Berlin (ADN). Alfred Svenson, az amerikai hadsereg századosa szombaton jelentkezett Eisenach térségé­ben az NDK határbiztonsági erőinél és menedékjogot kért. Svenson egyenruhában, kato­nai gépkocsival lépte át az NDK határát. Legutóbb Gies- senben, az amerikai hadsereg 1. lovassági ezrede második páncélos zászlóaljának helyet­tes parancsnoka volt. Pénteken egy másik ameri­kai katona, Benjamin Cain őr­mester. aki Nyugat-Berlinben a hatodik gyalogsági ezred kötelékében szolgált, kért me­nedékjogot az NDK-bam. (MTI) London nagy összecsapásokra számít az atlanti tengely "diplomácia új menetében Gondon (MTI). Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója írja: Egy hónapos viszonylagos csend után Londonban ismét magasra szökött az atlanti tengely-diplomácia lázgörbéje. Kormánykörökben arra szá­mítanak. hogy Heath lordpe- csétőr háromnapos nyugat-né­metországi »udvarié kőrútjá­nak“ eredményeként Bonn megnyitja Nagy-Britannda előtt a Közös Piac hátsó ajta­ját a »hatok“ szerdán meg­nyíló brüsszeli miniszteri ér­tekezletén. A Daily Mail bonni tudósí­tója megállapítja: Nyugatr Németországban úgy értelme­zik Heath látogatását, mint a szorosabb angol—nyugatné­met kapcsolatok kialakítására indított 'brit diplomáciai kam­pány kezdetét. A Financial Times közös piaci szakértője szerint nagy csata várható a szerdai talál­kozón, amely »sorsdöntőnek“ bizonyulhat a Közös Piac to­vábbi fejlődésére és kivált­képpen az átlalános tarifa- és kereskedelmi egyezmény (gatt) keretében sorra kerülő »Ken- nedy-forduló“ tárgyalásaira nézve. (A »Kennedy-forduló“ néven forgalomba került ame­rikai elgondolás szerint az Egyesült Államok, a közös piaci hatalmak és az EFTA tagállamai általánosan 50 szá­zalékkal csökkentenék az egymás áruira kivetett vámta­rifákat.) A Financial Times megállapítja, hogy a franciák egyáltalán nem lelkesednek a »Kennedy-fordulóért“, mert a mezőgazdasági termékek vámtételeinek csökkentése megkönnyítené az amerikai mezőgazdasági feleslegek be­áramlását az európai piacok­ra. A Sunday Times diplomá­ciai szemle írója rámutat, hogy a »Kennedy-forduló“ hátteré­ben — miközben a felszínen a marhahús és a tejtermékek áráról folyik a vita — az at­NEON­HSH5H5E5E5ESHSHSH5E5H5ESHSE5 lanti táboron belül dúló bo­nyolult hatalmi harc húzódik meg. »A kereskedelmi tárgyalá­sok — írja a lap — egy dön­tő jelentőségű politikai kére dést takarnak: Párizs öt kö­zös piaci partnere a Kennedy» fordulóban látja az atlanti szolidaritás jelképét, azok vi­szont, akik ellenzik ezt a ja­vaslatot, egy európai, jobban mondva De Gaulie-ista »har­madik erő« megalkotásának álomvilágában élnek«. Az angol közvéleményt erő­sen aggasztja, hogy a nyugat- rémet kormány kegyeinek hajhászása közben Nagy-Bri­tannia ismét elkötelezi magát a legmerevebb hidegháborús politika támogatására. BERENDEZÉSEK KÉSZÍTÉSÉT ÉS JAVÍTÁSÁT VÁLLALJA A VMT VASIPARI és SZOLGÁLTATÓ V. Pápa, Jókai M. u. 108—110. Telefon: 12-54, 14-27, 12-80. (76634) Kis politikai értelmező szótár A nemzetközi helyzetről szó­ló hírmagyarázatokban — kü­lönösen az utóbbi néhány hó­napban — gyakran fordulnak elő olyan fogalmak, mint »in­tegráció", »Közös Piac«, EFTA«, vagy az európai »ha­tok« és »hetek«. Mint ahogyan számos más esetben, a nyuga­ti szótárban ezek a szavak sem azt a fogalmat fedik, amelyet az értelmező szótárak vagy közgazdasági lexikonok címszavaiként jelenteniük kel­lene. Az integráció mint fogalom annyit jelent: a részieket egy­séges egésszé olvasztani; az imperializmus szótáréban azonban nem. Itt az integrá­ció a többé-kevésbé egységes egészből kiragadott rész — bizonyos önző szempontok szerint történő — összeková­csolását s a többivel való szembefordítását jelenti. Integráció alatt ugyanis a nyugati hatalmak a nyugat­európai országok egy részé­nek összefogásét értik — más országokkal szemben. Tehát voltaképpen nem Európa egye­sítését tartják szem előtt, ha­nem Európának uralmuk alá hajtását. Ami természetesen egészen különböző dolog. Gazdasági vonatkozásban az integráció annak a tőkés föl­ismerésnek a gyümölcse, hogy valamilyen módon szükség van a gazdaság kapitalista formájának és a nemzeti ha­tárokon túlnőtt termelőerők­nek összehangolására. A tech­nikai haladás meggyorsulása, a tömeggyártás módszereinek a bevezetése és az automatizá­lás ugyanis az értékesítési piacok óriási mérvű bővítését igényli, s ezt a monopóliumok a gazdasági élet internaciona- lizálásával és a nemzetközi termelési szakosodás kifejlesz­tésével akarják elérni. Ez a gazdasági törvénysze­rűség azonban a tökésorszá- gokban eltorzult formájában jelentkezik, szőkébb csoporto­sulásokat hoz létre más, »har­madik« országokkal szemben, és elősegíti az állammonopo- lista kapitalizmus uralmának még mélyebb, még általáno­sabb kiterjesztését. Ezt a tendenciát megköny- nyíti az a tény, hogy az érde­kelt országok finánctőkéje — mint általában minden im­perialista országé — egyre jobban összefonódik az ország­határokon át. Az eddigi hasonló törekvé­sektől eltérően a monopolka­pitalizmus most kísérli meg első ízben olyan nemzetközi gazdasági szervezet kialakítá­sát, amely nemcsak az áru­forgalomra vagy a termelés egy-egy;, ágára terjed ki, ha­nem a tagállamok egész gaz­dasági éleiének összehangolá­sára, természetesen imperia­lista, monopolkapitalista ér­dekek alapján. A jelenlegi nyugati integrá­ciós törekvések és szövetségek tehát gazdasági vonatkozásban imperialista érdekeket szol­gálnak, reakciós jellegűek. E szövetségeknek ezt a vonását még inkább aláhúz­zák, és általános érvényűvé teszik az integráció politikai alapjai és céljai. Az imperialista nyugat-eu­rópai integráció döntő motí­vuma és alapvető célja a szo- cializrmistllenes erők egyesíté­se. Ennek ideológiai alapja az a tény, hogy az imperialisták a harcos antikommunizmust közös ideológiájukká, hivata­los politikájuk alapjává tet­ték. Az ilyen tőkés szövetsé­gek reakciós voltára V. I. Be­nin is utalt »az Európai Egye­sült Államok jelszaváról« szó­ló cikkében. Az ilyen tőkés társulás ide­iglenes lehet, mert az impe­rialista táboron belüli minden­kori erőviszonyoktól függ, ez azonban nem csökkenti ag­resszivitását a szocialista vi­lággal szemben. Az imperia­listák határtalanul félnek a szocialista világrendtől, és —■ ameddig csak lehet — saját ellentéteiket a közös szocia­lizmusellenes föllépés érdekei­nek rendelik alá. Törekvésük tehát ma is az, hogy erősít­sék szövetségük szocializmus­ellenes élét, és csökkentsék egymás közti ellentéteiket. Mert azért ezek is bőségesen vannak. Nem egy ilyen szer­vezet jött létre, hanem több, s ezek nemcsak egymással áll­nak szemben, hanem — kü­lönböző mértékben — az Egyesült Államok törekvései­vel is. Az imperialista törekvések­nek a középpontjában a gaz­dasági integráció, az úgyneve­zett Közös Piac áll. Ez egyéb­ként azonos az európai »ha- íok«-kaL A nyugatnémet és francia finánctőke uralma alatt létrejött Közös Piac el­lenlábasa az angol nagytőke irányítása alatt létrehozott EFTA, amely pedig az euró­pai »hetek«-kel azonos tőkés gazdasági csoportosulás. A két szervezet közül a Kö­zös Fiac az erősebb, annál is inkább, mert mind megalapí­tása körül, mind pedig egé­szen a legutóbbi időkig az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvezte. A Közös Piac azonban lassan Amerika- eilenes élt kapott. Amikor az idén jaguárban megkötött francia—nyugatnémet egyez­mény az egész világ előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a nyugatnémet és francia nagy­tőke Bpnn—Párizs tengelye az Egyesült Államok európai be­folyása ellen fordul, akkor már az Egyesült Államok hosszabb idő óta, ha nem tá­mogatta is az EFTA-t, de ar­ra törekedett, hogy az EFTA vezető hatalma, Anglia be­lépjen a Közös Piacba, s erő­sítse az angolszász — termé­szetesen elsősorban amerikai — befolyást a Közös Piacon belül. Ezzsel párhuzamosan az Egyesült Államok politikája föllépett az »atlanti közösség« gondolatával, amelynek — amerikai irányítás alatt — tagjai volnának nemcsak a Közös Piac tagországai, ha­nem az államok sokkal széle­sebb köre. A januárban aláírt Bonn— Párizs-szerződés, az Anglia közös piaci belépésének ezt alig néhány nappal követő el­utasítása Brüsszelben — el­utasítását jelentette, legalábbis pillanatnyilag, az amerikai terveknek és az amerikai be­folyás megerősítésére irányu­ló törekvéseknek is. Most az EFTA országai •— amerikai biztosítással — fend'k fegyve­reiket a Közös Fiac ellen; a Közös Piacon belül is ellent­mondások vannak a vezető hatalmak és a többi tagország között; s az Egyesült Államok most; katonai engedményekkel igyekszik közös piaci vezető szerepének visszaszerzésére. Bár sok az ellentét, a Közös Piac veszélyessége nem csök­kent, amit például az is bizo­nyít, hogy az Egyesült Álla­mok kénytelen atomfegyver­engedményeket tenni a hábo­rúra spekuláló revansista nyu­gatnémet militari zmusnak. S a veszélyt csak fokozza az, hogy az imperialisták most nyilvánvalóan szervezeteik kommunistaellenes jellegét fogják erősíteni, hogy belső ellentéteiket elrejtsék. Haynal Koméi Host cser élje ki i fi::: ■égi rád iój ját! ::::::::::::::::i: RÉGI ÁR: ŰJ ÁR: ED 55 1980 - 1600 ,— |lk T 422 2200- 1800 — ::::::: ::::::::::::::::::: iiiiii iiiiiiiiliii :::::::::::::::::: ::::::::::::::::::: iiíiiiiiiií ::::::::::: ::::::::::::::::::: (lr T 422 G 3600,— 3000,— Hiir MISKOLC 3700,— 3100,— (3049) Egyéb típusok árváltozásáról felvilágosítás a szaküzletekben! .......................:::::::

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom