Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

Yasärmap, 1963. május 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Névtelen levél mögé búj va... Egy fegyelmi tanulságai Az első meglepet«. Fél óra alatt vagy hait pár lábbeüt hoztaik a Böhönyed Vegyesipa­ri Ktsz segesdd cdpészrészlegé- hez. »Nagyon sürgős volna.« »Szeretném, ha még ma vagy holnap elkészülne.« Ilyen ké­réseikkel hagyták ott legtöb­ben holmijukat a műhelyben. Ha négy keze volna, egyedül akkor sem győzné a munkát a mester, azt a szakmában já­ratlan is megállapíthatja. — Miért egyedül, miért nem kerít egy társat, magáinak? — kérdezem a mestert, mintha semmiről sem tudnék. (Pedig tudom már, hogy egy hónap­ja összeveszett társéval, vala­mit utána is hajított, s azóta az felé sem néz a műhelynek.) A válasz: »Itt hdgyott a tár­sam.« Aztán mindjárt magára tereli a szót, azt ecseteli lel­kes szavakkal, hogy milyen jó híre van az ö munkájának, még az utcán is megállítják. Társáról viszont annál keve­sebb jót mönd. Eszembe jut, hogy hasonló­kat tolmácsolt Juhász Lajosról egy »Segesdi dolgozók« megje­löléssel szerkesztőségünkhöz érkezett névtelen levél is. Többek között ez volt benne: »Segesden a böhönyei cipész ktsz nyitott egy cipészfiókot, melynek vezetőjére csak büsz­ke lehet Böhönye és a KISZÖV vezetősége. Olyan becsületesen kiszolgálja a fain lakosságát és olyan lelkiisme­retes munkát kapunk a veze­tőtől, hogy jobbat már nem is kívánhatunk.« Ezután a már említett társait hozza szóba a levélíró, lehordja a sárga föl­dig, aztán meg így folytatódik a levél: »Ellenben az a hír van a faluban, hogy a régi ve­zetőt (ez Juhász Lajos) le akar­ják váltani, s helyébe azt a morc embert (ez Zsebi József) akarják megtenni. Mi csak azt tudjuk mondani, ha ez valóban megtörténik, tovább ivem fog­juk a ktsz-t pártolni, elme­gyünk oda. ahol becsületes munkát fogunk kapni. Kb. a falu 65 százaléka kéri, hogy a volt vezető legyen egyedül, a munkáira szívesein várunk két- liárom hetet is.: Jó volna, ha a leveliben fog­lalt állítások az igazat mon­danák, és tényleg a falu lakos­ságának a véleményét fejez­nék ki. Ám a levelet Juhász Lajos részlegvezető írta ön­maga felmagasztalásám, és saját véleményét rejtette a »Segesdi dolgozók« aláírása mögé. Ez az eljárás egymagá­ban is visszataszító, minden szónál jobban árulkodik Ju­hász Lajos intrikus jelleméről. Ugyanaznap a böhönyei ktsz központjában megtartott fe­gyelmi tárgyaláson ismét találkoztam a segesdi rész­legvezetővel. Ezen a fórumon tettek pontot a Juhász és Zse­bi között támadt nézeteltérés­re. A tárgyaláson kiderült, hogy a békétlenséget Juhász idézte elő összeférhetetlen, ba- sáskodó természetével. Nem adott társának munkát, magának tartotta meg az igé­nyesebb javításokat; azt is megcsinálta, hogy a befejezet­len munkát félretette, nehogy Zsebi Józsefnek kelljen ad­nia a behozott javítást. Febru­árban megesett, hogy Zsebi mindössze egyharmadát kap­ta Juhász fizetésének. Amióta ezt Zsebi József elpanaszolta a kisipari szövetkezet elnöké­nek, azóta még inkább szálka lett a részlegvezető szemében. (Az igazsághoz tartozik, hogy a beosztott dolgozó kiadott egy-két gyenge munkát is a kezéből, s a részlegvezető most ezekre utalva próbálja bizo­nyítani Zsebivei szemben al­kalmazott durva tettét.) A pa­nasz után ugyanis nem volt nyugta Zsebinek, a részlegve­zető hol nem fogadta a köszö­nését, hol lejáratni igyekezett, legutóbb pedig inzultálta is: sámfával rohant neki, s hogy tettlegesség nem lett a dolog­ból, az annak köszönhető, hogy Zsebi József kimenekült a műhelyből. Juhász Lajosnak ezt a drasztikus eljárását semmi sem menti. Hivatkozik ugyan arra, hogy ideges volt, nem tudta fékezni magát, ez azonban nem hatalmazta fel arra, hogy mást megalázzon. Igaz, hogy ügyes és jó szakem­ber, s a faluban szükség van munkájára, ez azonban nem ürügy arra, hogy elnézzenek súlyos emberi hibái, helytelen magatartása fölött. Juhász tetteit, ideges termé­szetét mérlegelve ki kell mon­dani az igazságot: teljességgel alkalmatlan arra, hogy akár csak egy ember irányítását is rábízzák. Juhásznak az volt a levélben is említett célja, hogy elmarja maga mellől társát, s egyedül maradhas­son. A szövetkezet vezetőinek okvetlen mérlegelniük kell ezt a körülményt, s nem sza­bad megalkudniuk a helyzet­tel: elégtételt kell szolgáltat­niuk Zsebi József cipésznek. Varga József Egyetértésben dolgoznak SOMOG YBABOD! JÉG YZETEK AMIKOR MEGHALLOT­TAM, hogy a somogybabodiak dicséretre méltóan láttak munkához, a zárszámadó köz­gyűlésre gondoltam, ahol olyan élesen és őszintén fel­tárták a szövetkezet minden gondját, a mérleghiány, az alacsony osztalék okát. Azok az emberek, akik elkeseredet­ten vitáztak akkor, most pél­damutató szorgalommal dol­goznak, tehetségük és képessé­gük legjavát igyekeznek adni... * * * A KÖZÖSSÉGI SZELLEM kialakulását gátolta Somogy- babodon a falu két része, a két brigád közötti ellentét. A viszálykodás a gazdasági mun­kákra is rányomta bélyegét. Az új vezetőség a tavasszal egy brigádot alakított, s azt három munkacsapatra osztot­ta. A munkacsapat-vezetőknek nemcsak a közvetlen irányítás a dolguk, haneim ők számol­ják el a munkaegységet is, s így nem kell külön bérszám­fejtőt alkalmazni. így az alap­vető hibát megszüntették. Nincs most már .az, hogy »ez az én területem, a másik bol­doguljon, ahogy tud«, helyet­í .**?-*'*.* « ­■HMM» asBi—— Av, Ilillll mmé if§§ 1 s v;' -Máik ' : A Megkezdték a paraj szedését a szöllősgyöröki Kossuth Tsz-ben. Az első alkalommal 7, másodszor 13 mázsát gyűjtöttek össze az asszonyok. Segítik egymást A magyaratádi Lenin Tsz és a Kaposvári Állami Gazdaság között gyümölcsöző a kapcsolat. Az álla­mi gazdaság azonkívül, hogy a ta­vaszi munkák idején rendszeresen kijavítja a tsz traktorait, szükség esetén munkagépet is kölcsönöz. Viszonzásként a tsz DT-traktora — mivel a tsz-ben már nincs munká­ja — a gazdaságban szánt. A tá- tompusztai üzemegység és a Lenin Tsz vezetői gyakran találkoznak, és megbeszélik, hogy mivel lehétr nének egymás segítségére* Bővítik a Bánhidai Erőmüvet A Bánhidai Erőművet új, száz megawattos üzemegység­gel bővíti az Erőműberuhá­zási Vállalat. Ez lesz azx első új erőmű az országban, amelynek összes berendezé­sét, gépét és épületét a ma­gyar ipar állítja elő. Ebben szerelik föl az első magyar 100 megawattos turbinát, amely nemcsak a Bánhidai Erőmű bővítése, hanem újabb erőművek építése miatt is je­lentős. A bánhidai mintapél­dány kísérleti tapasztalatai­nak alapján készítik el majd ugyanis a Láng-gyár dolgozói az új Gyöngyösi Erőmű 100 megawattos turbináit is. (MTI) i te inkább ez járja: »A mi te­rületünk, odamegyünk, ahova a munka szólít.« Persze, a rég­óta húzódó, meglehetősen el­mérgesedett ellentét még nem szűnhetett meg teljesen. Az emberek tudatából kitörölni azt a forgalmat, hogy Kisba­bod, Nagybabod, egy csapásra nem lehet. De az út, amelyet választottak, helyes. Megváltoztatták a javak el­osztásainak formáját. A har­mados művelés aránytalansá­gokat okozott. Rájöttek, hogy ez nem jó, nem segíti őket, egy emberként határoztak hát, hogy az idén a nádudvari módszer szerint premizálnak. ... — DOLGOZNI MINDIG TUDOTT EZ A NÉP — mond­ta Csima Jóska bácsi —; ta­valy azt tartottuk, hogy job­ban már nem is mehet a mun­ka. És most mégis más és jobb minden. Gondolkozva néz maga élé, majd ezzel toldja meg előbbi szavait: — Más az elnök kapcsolata a tagsággal.; Nem hallotta ezt a távoli földet szántó Precz József traktoros, mégis ugyanezeket a gondolatokat fejezte ki: — Hallgatnak az emberek az olyan elnökre, mint a mienk. Mert látjuk, hogy köz­tünk él, nem szakad el tő­lünk, mindenről megkérdezi véleményünket, és hallgiat ránk. Aztán ment tovább. Dübör- gött a traktor, forgatta a föl­det Mögötte társa, Györki Vendel, aki ugyan a gépállo­más traktorosa, de mindig kettesben dolgoznak..; Nem messze tőlünk a fiatal György Géza fogasolta a háztáji földe­ket. Nem sok fiatallal dicse­kedhet a szövetkezet, kivált olyanokkal, mint ő, akire nyugodtan rábízhatnak bármi­lyen munkát biztos, hogy be­csülettel ellátja.. a * • • LÄTTAM a gyönyörei lucer­na- és a szépen bokrosodé ga­bonatáblákat, a frissen kikelt borsót és pillangóst. Húsz pár vetette a burgonyát Többsé­gében jó kedélyű asszonyok. Épp akkor fejezték be az ebé­det amikor odaérkeztem. Be­szélgetésüktől, kacagásuktól volt hangos a környék. De mikor a szövetkezet gondjaira terelődött a szó, elkomolyod­tak. — Tudjuk, hogy nagy aa adósság — mondta Memyes Jánosné. A 150 000 forint mér­leghiányra, az esedékes 700 000 forint hosszú és középlejáratú hitelre gondolt. — Igen, ezzel mindenki tisz­tában van — szólt közbe Válkóczi Sándorné —, tudjuk,- milyenek a tervek, mire van kilátás. Ezért igyekszünk még jobban dolgozni..; És máris indultak. A kapa nyomán hullott a földbe a burgonya, tarkállottak a ken­dők. S bár szaporán haladtak, a 70 éves Koncz Pali bácsi lépési, tartott velük, csak a sor végén állt meg egy pilla­natra pihenni. — Bizony nehéz ez — mond­ta mély lélegzetet véve, mikor ismét nyakába akasztotta a burgonyás kosarat —, de azért, amíg bírok, dolgozom. Itt az én helyem... ♦ » * »ÉRZEM AZ ŐSZINTE BI­ZALMAT, s ezért még na­gyobb a felelősségérzetem« — mondta Bártfai Imre elnök; Fiatal ember, tele elképzelés­sel, munkakedvvel, szorgalom­mal. Nemcsak azt nézi, hogy milyennek ígérkezik egy tábla, nemcsak az a gondja, hogy idejében elvégezzék a tavaszi munkákat, hanem sokat ta­nácskozva Peresa Ferenc me­zőgazdásszal a jövő teendői­ről is sokat töpreng. Tud jaj hogy a mezőgazdaságbein min­dig jó előre kell gondolkodni, mert enélkül nem lehet helye­sen gazdálkodni. Szükség van erre a körültekintésre, hiszen voltaképpen most kezdik ki« alakítani igazi nagyüzemi táb­láikat Mindenkit meghallgat, mindenkitől tanácsot kér. Kö­zös elhatározással döntötték el azt is, hogy fejlesztik az állattenyésztést, s hogy az idén húsz saját nevlésű kocasüldőt állítanak be. A tavasszal min­dent megtettek azért, hogy megfelelő takarmányalapot biz­tosítsanak. A tagság látja és értékeli ezt az igyekezetét. Nagyot fordult a helyzet SomogybaJbodom a tél óta; Bíznak az emberek egymás­ban és vezetőikben... Megáll­tam a dombtetőin, és gyönyör­ködtem bennük. A babodi szö­vetkezeti gazdákban, akik egyetértésben, friss lendület­tel láttak az idén munkához. Vörös Márta — Segítsen felöltöztetni — kérte Ligyija. Az asszony za­vartan álldogált, nem moz­dult. Ligyija ekkor panancso- lóain rákiáltott: — Miért tétovázik? Airanus- kát azonnal orvoshoz kell vin­ni! Milyen állapotba jutott! öltöztesse fel, kérem! Én nem tudok segítségére lenni, meg­sebesültem az autóban, ahogy idejöttem. A nő öltöztetni kezdte An­nus kát, de gyanakvó pillan­tást vetve Ligyijára, megkér­dezte: — Kije ön a kislány­nak? — Nem hallotta? Az anyja! — felelte határozottan, és úgy nézett rá, hogy az asz- szony nem tett fel több kér­dést. Tíz perc múlva Ligyija ma­ga mögött hagyta Lubkovót. A hátsó ülésen párnák kö­zött aludt a meleg ruhácská­ba öltöztetett Annuska. Ligyija mit sem törődött av­val, hogy a hevenyészett kö­tésen keresztülszivárog a vé­re. Minden törekvése csak ar­ra irányult, hogy a lehető leggyorsabban eljusson a szomszéd városba. Mintegy kétszázkilométeres fárasztó út állt előtte... Huszonegyedik fejezet A nap már túljutott a zeni­ten. Ragyogó sugaraiban a kék tó milliónyi szikrázó fénypontocskával tündökölt, mint valami fantasztikus tü­kör. A fákat is mintha elva­rázsolták volna, levelük sem rezdült. Csak a koronájuk lebbent meg néha-néha a ma­gasban az alig érezhető szel­lőtől. Körös-körül semmi sem zavarta meg a csendet. Még a fáradhatatlan verebek is elhallgattak, a fiatal lombok hús árnyékában pihentek. Magasan az égen karvaly lebegett, éles szeme zsákmány után kutatott... Potrohov mesterien elrej­tőzött leshelyén, és anélkül hogy bárki is észrevehette volna, figyelmesen vizsgálta a tavat. Közeledett a »Halász« megjelenésének órája. Már napok óta nem mutatkozott. Eljön-e ma halászatra? Potrohov jól elrejtett csó­nakját bármely pillanatban leereszthette a vízre. Összesen nyolc csónak állt rendelkezéséi-e, amelyek a lombok közé rejtve, szinte egybeolvadtak a környezettel. A tópart különböző részein őrszemek feküdtek. Gemnagsyij gondosan megjegyezte a he­lyeket. ahol emberei rejtőz­tek. Különösen nagy jelentő­séget tulajdonított a névtelen patakocska torkolatának, amely nyaranta kiszáradt, de most eléggé bővizű volt. A »Halász« is a patak torkolatánál tartotta csónakját és halászfelszerelé­sét. Ezen a részen körös-körül eléig kopár volt minden, itt volt a legnehezebb elrejteni az őrszemet. Az alhadnagy megnézte órá­ját. Az egyébként nagyon pon­tos »Halász« ma, úgy látszik, késik. Csak nem vette észre, hogy megszállták a környéket? Vagy talán valamelyik őr­szem egy óvatlan mozdulattal elárul ta magát, és felkeltette a »Halász« gyanúját? Mert hogy van máért félnie az emberektől — ez már egyáltalán nem volt kétséges. Potrohov ctsiak erőltette a szemét; de az idő telt, és a »Halász« még mindig nem mu­tatkozott. De mint ahogy rendszerint történni szokott, amikor már nem is remélte, a »Halász« fel­tűnt a patak torkolatában, és lassú mozdulatokkal a tó kö­zepe felé evezett Szembeötlő volt, hogy a csónak ma vala­hogy sokkal mélyebben merül a vízbe, mintha nehéz terhet szállítana. Genmagyij feléje irányította látcsövét. Pontosan megfigyel­hette, ahogy elővette a hor- gászibotot, messzire dobta a zsi­nórt a tóba, kényelmesen el­helyezkedett, és nem mozdult Harminc percig szokott így ülni. Fotrohov ezt már tudta. De ma. hoev eMréseft, vajon levonja-e késését? Meghatáro­zott időt kell a nádasban töl­tenie, vagy ez teljesen közöm­bös? Potrohov percenkératjnézte az óráját. Pontosan húsz perc múlva a »Halász«, ki sem emelve a vízből a horgot, meg­ragadta az evezőt, és lassan a nádas felé evezett. Genmagyij ekkor látcsövét a part túlsó oldalára irányította. Amikor a »Halász« a nádashoz ér, és hátat fordít a túlsó partnak, valamennyi őrszemnek jeleznie kell, hogy őrhelyén van, S va­lóban, három helyen, a túlsó parton, harminc másodperces időközönként zöld lombokat lengettek meg az őrszemek. A negyedik jelzés azonban, ame­lyet a torkolatnál elhelyezett őrszemnek kellett volna lead­nia, elmaradt Mi történt véle? Amennyiben valamelyik őr­szem nem adott jelzést, szom­szédjának kellett tisztáznia, hogy mi történt vele, és azon­nal jelentést tenni Potrohov- nak. Látcsövét Genmagyij a legszélső őrszemre szegezte, és meg is látta a jelzést: »Fel­veszem az összeköttetést!« (Folytatjuk-) pamut _ §CÖTÖTTAPU MÁJUS 6—10-IG Olcsó és célszerű a pamut felső kötöttáru Férfipulóver a legváltozatosabb fazonokban Férfímellény, hosszú ujjas Férfimellény, ujj nélküli Férfikabát Női kuli minden színben Női pulóver 28,­Női kardigán S0,­140,— Ft 105,— Ft 76,— Ft 130,— Ft 140,— Ft Ft-tól 100,— Ft-ig Ft-tól 120,— Ft-ig Kaphatók a Somogy megyei Iparcikk- kisk.treskedelmi Vállalat szakboltjaiban. m (41646)

Next

/
Oldalképek
Tartalom