Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap. 1963. májtis 5. ßusk Belgradbau Belgrad, (MTI). A jugoszláv kormány meg­hívására Dean Rusk, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re szombaton kétnapos hiva­talos látogatásra Belgrad ba érkezett. Az amerikai kül­ügyminiszter ezzel a látogató- ! savai viszonozza Kocsa Popo- i vies jugoszláv külügyminász- * tér tavaly Washingtonban tett látogatását. Az amerikai külügyminisz­ter jugoszláviai tartózkodása során a két országot érintő kérdésekről, valamint az idő­szerű nemzetközi problémák­ról folytat tárgyalásokat. MÁJUS ELSEJÉN Pearson londoni látogatásának mérlege Lester Pearson, Kanada új miniszterelnöke londoni meg­beszéléseinek befejeztével szombaton hazautazott. Sajtó­értekezletén sajnálkozását fe­jezte ki, hogy nem látogathat­ta meg »-Kanada másik anya­országát. Franciaországot-«, de úgy érzi, hogy az Atlanti Szö­vetség egységének és' erejé­nek fenntartása minden tekin­tetben a lehető legfontosabb létérdek. Nem említette ugyan név szerint De Gaulle-t, de világosan éreztette. hogy rá céloz. Egyébként Pearson londoni tárgyalásainak javára estik »a légkör szívélyességéi és a ré" gi barátságok felújítását« könyvelte el. Világosabban szólva: egyetlen vitás kérdés­ben sem egyeztek meg. HBTM Moszkva: Fidel Castro kubai miniszterelnök és N. Sz. Hruscsov a Lenin-mauzóleum mellvédjén a felvonulást szemlélt (MTI Külföldi Képszolgalat) A gyilkos spanyol önkény elleni tiltakozás hatására Látszólagos engedmények nyugat-európai konferencia Párizsban Madrid (MTI). A Grimau meggyilkolása miatti világméretű tiltakozás nyomására a Franco-kormány kénytelen volt — még ha lát­szatra is — meghátrálm. Iribarne spanyol tájékozta­tásügyi miniszter ugyanis be­jelentette, hogy ezentúl a po­litikai pereket polgári külön­bíróságok előtt fogják tárgyal­ni. Természetesen — mint po­litikai megfigyelők rámutatnak — ez egyáltalán nem biztosí­ték arra, hogy a jövőben a pe­reket törvényes úton folytatják le. Minthogy a különbíróságo­kat a hatóságok állítják fel, az 1963. május 6-tól 25-tg NAGY TAVASZI HANGLEMEZVÁSÁR a barcsi, csurgói, marcali, nagyatádi és tabi ftildmüvessvövetkexeti könyvesboltokban, az igali áruházban, a fpnyódi iparcikkboltban és a lengyeltóti műszaki boltban. lO ssávalákos -1Rl.Vt 1,1)11 /'..Y.V YLI. vásárolhatók művésa- és tánclemesek stb. HANGLEMEZEK: 30 cm mikro 30 cm Supraphon mikiró 30 cm NDK-mikró 30 cm román mikro 30 cm szovjet mikro 60,— Ft helyett 36,— Ft 25 cm mikro 25 cm Supraphon mikro 25 cm NDK-mikró 45,— Ft 99 27,— Ft 25 cm szovjet mikro 35,— Ft 99 21,— Ft 17 cm mikro 17 cm Supraphon 17 cm NDK 26,— Ft 15,60 Ft 20 cm szovjet művész 20,— Ft 99 12,— Ft 30 cm NDK komplett művek 100,— Ft 60,— Ft Nyelvlecke (angol) 298,— Ft 99 178,80 Ft Könnyűzene- és tánclemezck: 25 cm mikró-tánc 45,— Ft 27,— Ft 25 cm szovjet mikró-operett 17 cm magyar mikró-tánc 17 cm NDK mikró-tánc 35,— Ft 99 21,— Ft 17 cm Supraphon mikró-tánc 20 cm szovjet mikró-tánc 17 cm mikró-tánc 26,— Ft 99 15,60 Ft 17 cm NDK mikró-tánc 17 cm Supraphcm mikró-tánc 20,— Ft 99 12 — Ft (3547) ítéletek továbbra is a rendszer terrorpolitikájának felelnek majd meg. Eddig Spanyolországban a politikai pereket katonai bíró­ságok intézték. A spanyol tör­vényhozás értelmében eddig a sztrájkok és a tüntetések is »►katonai lázadásnak« minősül­tek. * * * Párizs (TASZSZ). Szombaton délután Párizs­ban megnyílt a nyugat-európai országok képviselőinek a spa­nyol helyzettel foglalkozó rendkívüli konferenciája, ame ]yet Julián Grimau spanyol kommunista hazafi meggyilko lása miatt hívtak össze. A rendkívüli konferencia célja: a közvélemény akciói számára hatékonyabb formákat kidol­gozni, s ezek segítségével meg. akadályozni hasonló gaztettek megismétlődését, segíteni a hős spanyol hazafiaknak az ön­kény, a terror és a bitó elleni harcban. (MTI) U Thant Bukarestbe érkezett Bukarest (MTI). Szombaton délután egy IL— 18-as különrepülőgépen Buka­restbe érkezett U Thant, az ENSZ főtitkára. U Thant a Román Népköztársaság kor­mányának a meghívására négynapos hivatalos látogatást tesz Romániában. ’ Az ENSZ főtitkárát a bu­karesti baneasai repülőtéren Alexandra Birladeanu, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, Comeliu Manescu külügymi­niszter és a kormány több más vezetője fogadta. Qtit voltak a Bukarestiben akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői, köztük Kuti Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság bukares­ti nagykövete. O SSZgfO difi JL O Május 1 fénye ragyogta be a »múlt hét nemzetközi életét. A szocializmus eszméjének év­ről. évre növekvő térhódítását, az események menetét döntően befolyásoló súlyát, jelentőségét •tükrözte a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe, ame­lyet öt kontinensen, lenyűgöző méretekben ünnepeltek meg a világ dolgozói. Világszerte munkasikerek, béketüntetések: adtak hatalmas jelentőséget az idei május elsejének. A moszkvai ünnepséget Fidel Castro jelenléte tette emlékezetessé. Az a forró ba­rátság, egetverő lelkesedés, amellyel a szovjet nép fogad­ta a kubai nép vezérét, szinte jelképpé nőtt: egy magasztos nagy eszme hogyan forraszt egybe nagy és kis népeket. A verőfényes tavaszi napon a Vörös-teret elöntő színes emberfolyam egy békés életét építő boldog nemzedék viharos lelkesedését ujjongta. A szov­jet hadsereg egységeinek im­pozáns parádéján eldübörgó tankok, ágyúk, ' óriásrakéták pedig azt a megnyugtató ér­zést árasztották, hogy a béke védelme olyan kezekben nyug­szik, melyek visszariasztják az agresszorok sötét szándékait. A szocialista országok gazdasági és katonai ereje akkora mére­tekben növekedett, hogy meg­fékezi azokat az imperialista köröket, amelyek pusztító ter­monukleáris háború szakadé­kéba akarják taszítaná az em­beriséget. Az olasz választások eredménye, a mólt hét nemzet­közi eseményeinek egyik legje­lentősebb mozzanata szinte kí­nálkozik a szocializmus világ­szerte növekvő erőinek, egyre szédiesebb tömegeket meghódító eszméinek illusztrálására. A világ balra tart — ezt doku­mentálta Olaszországban is a baloldal pártjainak: a kom­munista, a szociáldemokrata és a szocialista pártnak előretöré­se. Ennek legjelentősebb té­nyezője a kommunista pártnak a szenátusban elért 85 és a parlamentben szerzett 166 mandátuma. Kieme'kedő je­lensége az olasz választások­nak, hogy szavazatnyereségeit a kommunista párt voltaiképpen azoknak a katolikus dolgozók­nak támogatásával érte el, akik eddig a kereszténydemok­ratákra szavaztak. Ezek a kis­emberek — munkások, parasz­tok, értelmiségiek — most ki­törve a kommunistaellenes jel­szavak ámító, hazug propagan­nyeik, óhajaik kifejezőit, a bé­kéért, a demokráciáért, a szo­cializmusért folyó küzdelmük győzelemre vezetőit látják a kommunista pártban. Az olasz választási eredmé­nyek azt mutatják. hogy Olaszország politikailag leg­aktívabb tömegei a változási tényleges ba Irafordulás formá­júban képzelik el. Tehát mint Togliatti kijelentette: az olasz politika új vonalának kialakí­tásában a kommunista párt és más baloldali erők kezdemé­nyezése döntő szerepet játsz­hat. Most pedig vessünk pillan­tást a világ lázas felére, ahol a háborúra uszítok beavatko­zása élezi a helyzetet, s tartja a népeket diktátorok uralma alatt. A Haiti és Dominika kozott 9 feszültté vált helyzet a hét elején komoly konfliktussal fe­nyegetett. Dominika azt állítot­ta, hogy a Haitiban a megbu­kott Trujillo uralmának visz. szállítására összeesküvést sző­nek. Haitiban pedig felforgató tevékenységgel vádolták Domi­nikái hangoztatva, hogy a Du. valier elnök meggyilkolására szőtt összeesküvés szálait ők bonyolítják. Haiti fővárosában előzőleg véres zavargások tör­tek ki. amelyeknek hátterében állítólag a Duvalier uralmával szembenálló katonatisztek áll­tak. Duvalier katonái behatol­tak a Dominikai Köztársaság nagykövetségére, s több em­bert — politikai menekülteket, akik ott menedéket nyertek — elhurcoltak. A dominikai kor­mány ezután megszakította diplomáciai kapcsolatait Haiti- val, s már úgy látszott, hogy megismétlődik a két kis ország között 1937-ben véres összeüt­közésben kirobbant ellentét. A hét végére azonban Haiti en­gedményeket ajánlott fel Do­minikának, s hajlandó kienged­ni az országból a nagykövetsé­gen foglyul ejtett 22 ember kö­zül tizenötöt. A helyzet egyelő­re még áttekinthetetlen, s újabb bonyodalmak lehetősé­gét rejti. A pillanatnyi csend inkább látszatnyugalmat takar, baltiban Duvalier diktatúráját megelégelte a nép, de az Egye­sült Államok állandó gazdasá­gi segélye egyelőre még inga­dozó pozíciójához erősíti a dik­tátort. A helyzetet a Haiti Né­pi Egységpárt nyilatkozata jel­lemzi, mely szerint »Haiti olyan puskaporos hordó, amely dájának bűvköréből, rémé-1 közel áll a robbanáshoz« nép elégedetlensége egyre fo­kozódik Duvalier elnyomó kor­mányával szemben. Laoszbau folynak a megbeszélések A laoszi helyzetben sem hoz­tak jelentős fordulatot az utób­bi napok. A Kőedény-síkságon elcsendesült a helyzet, de a fe­szültség tovább tart. A Patet Lao jelentései szerint a semle­ges csoport reakciós elemei ha­diállásokat építenek ki Cam. mon tartományban, és támadás­ra készülnek. A reakciós egy­ségekben Nosavan csapatainak katonái is részt vesznek. A lao­szi tájékoztatásügyi miniszter újabb lépéseket sürgetett az amerikai imperialisták és la­kájaik mrstexkedérrir>“k meg­akadályozására. Szufanuvong pedig elhatárolta magát a lao­szi kormánynak attól a nyilat­kozatától, amely szerint nincse­nek Laoszban sem dél-vietna­mi, sem csangkajsekista kato­nák. • * • Ha végigtekintünk a hét töb­bi nemzetközi eseménvén. megállapíthatjuk: Jordániában változatlanul fennáll a fordulat lehetősége. Abu Navar tábor­nok áll az élen a változást elő­készítő Forradalmi Parancs­nokság Tanácsának, s a Jordá­niái Köztársaság néven adó tit­kos rádióállomás fegyveres föl­kelésre hívja fel a népet a Husszein-kormány ellen. Genf ben Brazília és Mexikó hivatalosan tájékoztatta a ti­zennyolc hatalmi leszerelési bi­zottságot a latin-amerikai atomfegyvermentes övezet lét­rehozásáról, a Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador és Mexikó kö­zött kötött megállapodásról, melyhez valószínűleg más la­tin-amerikai országok is csatla­koznak. Végül emlékezzünk meg né­hány mondatban az evianá egyezmény módosításáról ki­adott közös közleményről. Két héttel azután, hogy a francia kormány hivatalosan elutasí­totta Ben Bella javaslatát az eviani egyezmény módosításá­ra, meglepetésszerűen hatott, hogy Jean de Broglie, az algé­riai ügyekkel foglalkozó mi. niszterelnökségi államtitkár al­gíri tárgyalásai után közös köz­leményt adtak ki, melyből ki­derül, hogy a francia kormány mégis hozzájárult az egyez­mény egyes pontjainak módo­sításához, ha a leglényegesebb kérdések egyikében, a szaharai atomrobbantások beszüntetésé­re vonatkozólag még nem jött is létre megegyezés. Kiss István Az angol külkereskedelem új kapcsolatokat keres a Szovjetunióval Az angol kereskedelmi küldöttség moszkvai útjáról London (MTI). A londoni és a birmingha­mi kereskedelmi kamara 23 tagú küldöttsége kéthetes lá­togatásra a jövő héten Moszk­vába utazik, hogy megvizs­gálja a két ország közötti ke­reskedelem nagyméretű növe­lésének lehetőségeit. Lord Ebbisham, a küldött­ség vezetője sajtóértekezleten kifejtette, hogy a küldöttség munkája úgyszólván »forra­dalmi újítást« jelent az angol külkereskedelmi kapcsolatok terén.. — Belátjuk — mondotta —, hogy nem adhatunk el több árut a Szovjetuniónak, ha nem vásárolunk tóle többet. Ezért majd megvizsgáljuk, miként növelhetné a Szovjetunió Angliába irányuló hagyomá­nyos kivitelét, s milyen újabb szovjet exportárukat vásárol­hatnának az angolok. Megfigyelők megjegyzik: a két vezető angol kereskedelmi kamarának ahhoz az elhatá­rozáséhoz, hogy küldöttséget meneszt Moszkvába, sokban hozzájárult egyrészt a közös piaci tárgyalások brüsszeli kudarca, másrészt pedig az Egyesült Államok hadügymi­nisztériumának az a rendkívül drasztikus lépése, amely sok millió dollárral károsítja az angol ipart. Robert McNamara amerikai hadügyminiszter ugyanis »a vásárolj az Egyesült Alia FREILICHMANN: a Polip csapjai (109) Lukjan Andrejevics házánál szövődmények léptek fel... — megállította az autót, és az felelte egy kövér asszony, és ajtóhoz futott. Zárva találta, csodálkozva tekintett a gyer­----------j __ . Szinte elállt a szívverése, úgy nieket magához ölelő idegen m okban« vezérelvet olyan gya- * szaladt a szomszédos kertajtó- nőre. { hoz. Itt közölték vele, hogy — Anyuka, ugye nem , ... . . .. . {Lukjan Andrejevics még nem hagysz el többé? Most már ha ugyrnimsz u™|tért haza munkájából, unoka- mindig velem maradsz? — nagy összegű szállítási szerző-{ja pedig beteg, és Vasziljevék- súgta Annuska Ligvijámak, désedt kizárólag amerikai cé-lnél van a szomszédban. aki észrevette, hogy a kislány I A fojtó levegőjű szobában, imgecskéje csupa vér. Eszébe ♦ kényelmetlen díványon, beta- jutott a sebe, el akart húzód- ? karva találta a sápadt, na- ni, de Annuska r,em engedte, {gyom lefogyott Annuskát. Li- — Miféle szövődmények? — {gyija köszönés nélkül odaro- kérdezte Ligyija a háziasz­! haint hozzá. A kislány rövid- szonytól. re vágott, feketére festett ha- — Nem tudom Lukjan ja miatt alig ismerte meg Li- Andrejevics egyszer sem hív- ,uvi,o,iioia uwBMBt aumi.j gyiját. Amikor ráismert, két ta ki a körzeti orvost. Házi­minden 100 000 dolláros vagy $ kis kezével átölelte és sírva szerekkel gyógyította. Ma ké­fakadt. szült csak orvoshoz vinni a — Mi a baja? — kérd ez'e kislányt Primorszkba. mert elcsukló hangon Ligyija. rábeszéltem. Nagyon legyen­— Kanyarós volt, és most gült már a gyermek. korlattá fejlesztette, hogy az amerikai gekkel köteles . megkötni, kül­földi pályázók mellőzésével, ha a legolcsóbb amerikai aján­lat legföljebb 50 százalékkal drágább a legolcsóbb külföl­di ajánlatnál. nagyobb összegű szerződést döntés végett kötelesek neki bemutatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom