Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. április 21» Atomellenes békemenet Angliában London: A húsvéthétfői aldermastoni békemenet elvonul a Windsori-kastély előtt, amelyben II. Erzsébet királynő és a kirá­lyi család más tagjai a húsvétot töltötték. A húsvéti menet né­hány tagja levelet adott át a királynőnek. (MTI Külföldi Képszolgálat) A kongói reakció folytatja rágalomhadjáratát Laoszi helyzetkép Vientiane (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint a Kőedény-síkság tér­ségében pénteken heves ösz- szecsapások zajlottak le a szemben álló erők között. Kong Le erői néhány kilomé­terre a Kőedény-síkságtól Moung Panhnál átcsoportosí­tást hajtottak végre. Souvanna Phouma minisz­terelnök pénteken délután fo­gadta a Szovjetunió és Nagy- Britannia nagykövetét, nem­különben a nemzetközi ellen­őrző bizottság tagjait, és sze­mélyesen tájékoztatta őket a kialakult helyzetről. Vientianéban nyomasztó légkör uralkodik. A Patet Laót képviselő két miniszter: Szufanuvong herceg és Vong- vichit tájékoztatásügyi mi­niszter elhagyta a fővárost. A vezérkar jobbszárnyának főbb vezetői Savamnakhetben gyűl­tek össze. A Reuter híre szerint Vien- tianeban a rendőrség Siho ez­redes, Nosavan miniszterel­nök-helyettes jobbkeze vezeté­sével pénteken körülvette a tájékoztatásügyi központ épü­leté*, ahonnan Vongvichit elő­zetesen Észak-Laoszba repült. A repülőgépet menet közben légelhárítok tüze érte, a gépet el is találták, de sikerült el­jutnia Sam Neuáig. • « • Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője pénteken olyan értelműén nyilatkozott, hogy hatástalanoknak bizo­nyultak azok az erőfeszítések, amelyek Laosz rendjének helyreállítása céljából diplo­máciai úton történtek. Leopoldville (TASZSZ). A Progres című Leopoldvil- le-ben megjelenő reakciós lap, amelynek betiltását a kö­zelmúltban a kongói szenátus követelte, egy ideig tartó hall­gatás után új rágalomhadjá­ratba kezdett a hazafias erők ismert vezetői, közöttük Gi- zenga ellen. Egyik cikkében, amelynek címe: »-Szabadon kell-e bocsátani Gizengát?«, beismeri, hogy Gizenga meg­őrizte a tömegekre gyakorolt politikai befolyását, de éppen ezért nem tartja kívánatosnak szabadon bocsátását. A lap megkísérli a lehetet­lent: igazolni Gizenga tör­vénytelen letartóztatását. Azt állítja, hogy az a harc, ame­lyet Lumumba meggyilkolása után a hazafias erők Gizenga vezetésével Kongó igazi füg­getlenségéért és egységéért vívtak, »kommunista agitáto­rok« izgatása volt. Véleménye szerint Gizenga szabadon bo­csátása másodrendű kérdés. A Progres írásai ádáz szov- jetellenes kirohanásokat is tartalmaznak. Különösen dü­híti a lapot az a tény, hogy a közeljövőben kongói parla­menti küldöttség utazik a Szovjetunióba, s hogy a kon­gói közvélemény a Szovjet­unióval való barátság és együttműködés erősítésére és bővítésére törekszik. (MTI) Hruscsov szovjet kormányfő kremlbeli dolgozószobájában szombaton fogadta Ali Szatr rit, az Egyesült Arab Köztár­saság Legfelső Végrehajtó Ta­nácsának elnökét. Hruscsov és Ali Szabri között megbe­szélés folyt le, amelyen részt vett Gromiko szovjet külügy­miniszter és Mohamed Murad Galeb, az EAK moszkvai nagykövete is. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezeténél akkreditált diploma­ták, az ENSZ titkárságának munkatársai, amerikai és kül­földi újságírók, közéleti sze­mélyiségek részvételével pén­teken búcsúztatták New York­ban Jevgenyij D. Kiszeljovot, az ENSZ április 17-én hirte­len elhunyt főtitkárhelyette­sét, a kiváló szovjet diploma­tát. Kiszeljov földi maradvá­nyait különrepülőgépem szál­lították Moszkvába. Liu Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság elnöke befejezte hivatalos látogatását Indoné­ziában, és szombaton elutazott az országból. A repülőtéren Liu Sao-csi és Sukamo rövid beszédet mondott. A látogatás befejeztével a két államfő közös nyilatkozatot írt alá. Nagy-Britanmia ipari ter­melésének színvonala tovább­ra is alacsony. A központi statisztikai hivatal pénteken közzétett jelentéséből kitű­nik, hogy bár az ipari terme­lés februárban — januárhoz képest — valamit növekedett, de a termelés indexe még mindig alacsonyabb 1962. utol­só negyedévének indexénél, a múlt év februárjához viszo­nyítva pedig négy ponttal, 114-ről JLlQ-re esett. | Eichmann egykori bizalmi emberének gondja... Dr. Erich Rajakowitsch (jobb szélen esernyővel) megér- hélyi rendőrségre. Itt töltötte az egész délutánt, majd este kocsin északi irányba távozott. (MTI Külföldi Képszolgálat) Szovjet tudós az amerikai atom-tengeralattjáró elpusztulásának következményeiről Moszkva (TASZSZ). Georgij Nyikolszkij, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja, is­mert ichitológus kijelentette, hogy »a Thresher amerikai tengeralattjáró tragédiája ko­moly következményekkel jár­hat az emberiségre«. A szov­jet tudós véleménye szerint az elpusztult tengeralattjáró atomreaktora megfertőzi az Atlanti-óceán észkai részének halállományát mintegy ezer mérföldes sugarú körzetben. Az európai és amerikai ha­lászhajók a Stroncium 90-nel fertőzött halakat az egész vi­lágon széthordhatják, és sok ember élete és egészsége ve szólybe kerül. A kételkedők ellenvetései előre látva Nyikolszkij rámu tat, hogy a halak képesek ak kumulálni környezetük radio aktív szennyezettségének je lentéktelen dózisait is, ésnen kizárt, hogy az egyes halai fertőzöttsége jelentősen felül múlja' azt a szintet, amel; még veszélytelen az embe számára. Az Atlanti-óceái északi térsége, amely azegyil legfontosabb halászati terüle volt, hosszú éveken át vészé lyes lesz. A veszteségekkel : halászoknak már most szá molniuk kell. (MTI) FELHÍVJUK a szarvasmarha-szerződést kötő tsz-ek és egyéni gazdák figyelmét arra, hogy az állatok leadásakor azok I gümőkórmentességét állatorvossal igazoltassák, mert az igazolás hiányában kg/—,20 Ft-os árcsökkentést vagyunk kötelesek alkalmazni. SOMOGY MEGYEI ALLATFORGALMI VÄLLALAT. (3508) Lenin szellemében... 1870. április 22-én Oroszországban a Volga vidéki Szárnbirszkben született Vlagyi­mir Iljics Uljánov Lenin. Járni tanult, amikor a párizsi proletariátus felkelt, és megalkotta kommunáját, minden későbbi proletárhata­lom előképét. A századfordulón, amikor fej­lődésének imperialista szakaszába lépett a kapitalizmus, már annak a pártnak alapítója, szervezője és vezetője veit, amely 1917-ben győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat. 1924-ben az első szocialista világhatalom, a Szovjetunió vezető államfér­fiaként halt m^g. Azóta 39 év telt el. Ma az egész világon rá emlékeznek. S mennyire más ma a világ, mint halála idején volt. A szocia­lista forradalom a föld egyharmadán győze­delmeskedett, a szocialista országok világ­rendszerré szerveződték. Ahogyan a leniniz- mus a kor uralkodó eszmei áramlata, úgy a lenini eszméket valóra váltó szocialista orszá­gok közössége korunk meghatározó ereje. Lenin nevét ismerik a föld minden orszá­gában. A szocialista országok építő erőfeszí­tései, a vezető tőkéshatalmak munkásosztá­lyának, dolgozó tömegeinek forradalmi és de­mokratikus küzdelmei, a gyarmati országok népednek és a gyarmati elnyomás alól kisza­badult új államoknak antdimperialista, függet­lenségi harcai az egész világon végighullámzó, ellenállhatatlan erejű forradalmi áradatban egyesülnek. Az egységes forradalmi világfo­lyamat előrehaladása, korunk osztályharcai­nak története Lenin igazát bizonyítja, s a né­pek ezeket a harcokat az ő eszméinek jegyé­ben vívják. Lenin elméleti munkássága összekapcsoló­dik a tudományos szocializmus megalapítói­nak, Marxnak és Engelsnek korszakos eszméi­vel. Lenin maga mondotta: »-Mi teljesen Marx elméletének talaján állunk; ez az elmélet vál­toztatta a szocializmust utópiából tudomány­ává, ez vetette meg ennek a tudománynak szilárd alapját, és jelölte ki azt az utat, ame­lyen haladnunk kell tovább fejlesztve és min­den részletében kidolgozva ezt a tudományt .« Lenin eszmei az imperializmus korának marxizmusát hívták életre, a marxizmus épü­letét húzták fel a kor színvonalára. A marxiz­mus azért élő, mert elméleti tartalma és mód­szere a valóság és a gondolkodás, a társadal­mi fejlődés, az csztályharcok általános érvé­nyű törvényeit ötvözik megbonthatatlan egy­ségbe. A marxizmus el nem évülő, mert foly­tonosan megújuló tanítás. Ahogyan Marx és Lenin neve együtt él a világ dolgozóinak em­lékezetében, tanításaik úgy fonódnak össze a tudomány történetében. Az ő gondolataik gazdagodnak a kommunista pártok elméleti tevékenységében, valósulnak meg a forradal­mi, demokratikus és nemzeti küzdelmekben. A marxizmust születése után megpróbálták elhallgatni, de áttörte a hallgatás összeeskü­vését, mert eszméd alapján szerveződött nem­zetközi hadsereggé a modem proletariátus. S amikor már elhallgatni nem lehetett, akkor összefogtak eilene a burzsoázia »tudós laká­jai« és sorra-rendre megpróbálták megcáfolni és megdönteni igazságait. Ma már nehéz volna összeszámolni azokat a »Marx-ölőket«, akik­nek emléke is szétfosziott a múltban, de a marxizmus él. Mivel meghódította a munkás- mozgalmat^ a munkásmozgalmon belül is harcba szálltak ellene. Kialakult a munkás- mozgalom reformista irányzata. Ez az irány­zat Bernstein óta revideálja a marxizmust, veszi újra meg újra revízió alá Marx elévül­hetetlen gondolatait. A marxizmus a polgári és reformista ideológiával vívott harcban fej­lődött és erősödött. Lenin a marxizmus gondolatainak védel­mezője és folytatója. Megtisztította minden­féle torzításoktól, reformista és anarchista hamisításoktól, és az imperializmus korszaká­nak új harci feltételeire alkalmazta a marxiz­mus tanításait. A leninizmus szembetalálta magát a marxizmus lényegét, gla pel veit két­ségbe vonó, de néhány, már túlhaladott tétel betűjéhez ragaszkodó opportunizmussal is. A Marx egyes formuláihoz kapaszkodó, meg­csontosodott »ortodoxok« az első világháború forradalmas éveiben a munkásosztály ügyé­nek árulói lettek. Lenin elméletében tovább éltek, és az általa vezetett forradalmi harcban váltak valóra Marx tanításai, mert ő szembe­fordult azokkal, akik a marxi művek betűjé­hez ragaszkodva torzították el a marxizmus elméletét és módszerét, tagadták meg forra­dalmi szellemét. Az a kétfrontos harc, amelyet a bolseviz- mus megalapítója és vezetője, Lenin vívott Marx művének védelmében, a marxizmus el­méletét gazdagítva, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom, a marxi—lenini gondolat fejlő­désének törvénye lett. Ez a harc folytatódik Lenin örökségének védelmében, a leninizmus dogmatikus és revizionista torzítóival szemben. A nemzetközi kommunista mozgalom 1957-es és 1960-as nyilatkozatai, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusán elfo­gadott program napjaink marxizmus—leniniz- musát fogalmazzák meg. A leninizmus a szo­cialista építés tapasztalataival gazdagodott. Lenin gondolatait gyarapították és kiteljesí­tették a kommunizmus kibontakozó építésé­nek tanulságai, az imperializmus gyarmati rendszerét széttörő nemzeti felszabadító küz­delmek. Lenin nem azért élő, mert műveit dísridadásokban, vitrinekben őrzik, hanem azért, mert eszméit ismerik és megismertetik, alkotóan alkalmazzák az imperializmus álta­lános válságának körülményei közepette, a koegzisztencia bonyolult feltételei mellett va­lóra váltják. A marxizmus—leninizmus általános érvényű. Nem osztható fel térben és időben. Nemzetközi jelentőségű eszméi akkor válnak az eredményes gyakorlati cselekvés vezérfo­nalává, ha a harc kanterét történelmi és nem­zeti feltételeire alkalmazva, azokkal összhang­ban érvényesítik őket. A lendndzmustól idegen a konkrét, sajátos nemzeti feltételek mellőzé­se, az elmélet dogmatikus kezelése. De szem­ben áll a marxizmus—leninizmus lényegével, nemzetközi, általános érvényével a nemzeti feltételek túlértékelése, a harc, sajátos vi­szonyadnák a m arxizmus—leninizmus általános tartalmától való elválasztása, a nemzeti, kor­látozott jelentőségű tapasztalatok szembefor- dítása a leninizmussal. Minden nép tapaszta­latai, minden kommunista párt harcának ta­nulságai gazdagítják a marxizmus—leniniz- musf. De egyetlen párt, egyetlen nép harci tapasztalataiból sem lehet általános érvényű sémát fabrikálni. Lenin hívott fel a szovjet szocialista forradalom nemzetközi jelentőségű tapasztalatainak érvényesítésére, de ő óvott a bolsevik párt harci tapasztalatainak mecha. nikus másolásától is. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden sikerének záloga a marxizmus—leninizmushoz való hűség, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása. Lenin arról írt, hogy az orosz proletariátus, az orosz nép kikínlódta, meg­szenvedte magának a marxizmust. A nemzet-, közi kommunista mozgalom, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tapasztalatai is arról ta­núskodnak, hogy a leninizmus és alkalmazá­sának nemzetközi tapasztalatai egyetlen kom­munista pártot sem mentenek föl az alól a kötelezettség alól, hogy gondosan, konkrétan elemezzék harcuk feltételeit, a leninizmust alkalmazva sajátítsák el és valósítsák meg nemzetközi érvényű tartalmát. Hazánkban, a szocialista forradalom menetében meg kellett küzdenünk a személyi kultusszal összefonódott dogmatikus/ szektás hibákkal és a végsőkig kifejlődött, árulásba torkolló reviziondzmus- sal. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a pro­letárdiktatúra rendszere kétfrontos harcban erősödött meg és fejlődik. A szocializmus alap­jainak lerakása pártunk, a marxizmus—leni­nizmus mellett bizonyít. A magyar nép a szo­cializmus teljes fölépítésének korszakába lé­pett. A gazdasági építőmunka, a szocializmus viszonyainak megszilárdítása és fejlesztése, a kulturális, ideológiai forradalom kibontakoz­tatása azok a feladatok, amelyeket pártunk VIII. kongresszusa kijelölt, mutatják áz utat a szocializmus teljes gyózeíméhez. Pártunk és népünk harcai összefonódnak a szocialista or­szágok népeinek erőfeszítéseivel, a világ né­pednek demokratikus és forradalmi küzdelmei­vel. Szocialista építőmunkánk sikerei azokat az erőket gyarapítják, amelyek az emberiség békéjét védelmezik. A szocializmus ügye el­választhatatlan Lenin nevétől. A szocializmus sikerei elválaszthatatlanok a béke védelmétől. Lenin születésének 93. évfordulóján a nemzetközi proletariátus nagy tanítójára olyan országban emlékezünk, ahol eszméd milliókban élnek, milliókat éltetnek. Amiért Lalin küzdött, a magyar dolgozók munkájá­nak eredményeként formálódik valósággá. A leninizmus eszméi, a munkásosztály, a dolgozó tömegek céljainak közössége, egységbe fogja a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom harcát az imperializmus ellen. Ennek az egységnek őrzése és erősítése a kommunizmus diadalának fő feltétele. Molnár Endre De Gaulle televizióbeszédének visszhangja Párizs (MTI). De Gaulle péntek esti tele­vízióbeszéde csalódást váltott ki Franciaországban. Az el­múlt öt esztendő szomorú ta­pasztalatai ellenére a francia közvélemény egy része azt várta, hogy a nagy bányász­sztrájk után a köztársasági el­nök nem marad érzéktelen a rohamos áremelkedés és az alacsony munkabérek miatt elégedetlen dolgozók követelé­sei iránt. De Gaulle eloszlatta ezeket az illúziókat. Beszéde ismét megmutatta, hogy nagyhatalmi terveit előbbre valenok tek!nti a francia dolgozók érdekei­nél. De Gaulle a gazdasági és szociális helyzetről, a francia külpolitikáról és mindenek­előtt a fegyverkezésről be­szélt. Beszédének, lényege a következőkben foglalható ösz- sze: Franciaország a nagy gazdasági fejlődés időszakát éli. Az életszínvonal állandóan javul. Franciaország azonban csak akkor töltheti be az őt megillető nagyhatalmi szere­pet, ha a legkorszerűbb fegy­verekkel rendelkezik, az atomfegyverkezés pedig sok­ba kerül. A franciák tehát nem élhetnek könnyedén, mérsékelniük kell igényeiket. A T/Humanité az elnök be szedet kommentálva rámutat, hogy De Gaulle bámulatos könnyedséggel hamisítja meg a statisztika szám­szerű adatait. Azzal igyekszik magyarázni a bérek lemaradását, hogy egyes dolgozók bére túlságosan meg­nőtt, holott a munkások azért elégedetlenkednek, mert az árak sokkal gyorsabban emel­kednek, mint a bérek. De Gaulle utolsó eszménye­ként azt állítja a frr fiák elé — írja a Combat —, hogy ko­runk leghatalmasabb fegyve­rével rendelkezik. A politikai tisztesség azt követelné, hogy legális forn->áv'rn a dolgozók tee<?nk nyilad-- ossanak, hajlandók-e ezért lemondani a jó életről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom