Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-14 / 87. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1963. április 14. A mocsárba épült vártól a hetvenezer lakosú varosig Csütörtökön a Latinka Sándor Művelődési Házban Kaposvár városrendezésének tervjavaslatát ismertették a szakemberek. Bevezetőként Farkas Géza, a városi tanács műszaki osztályvezetője vázolta a város történetét. Egyebek között elmondotta, hogy a település csírájának a Kapos j medrét körülvevő mocsarak-1 ban — a nosziira környékén — épült várat tarják. A vasútvonal megépítése után a Tanácsköztársaság megdöntéséig, valamint a felszabadulástól napjainkig volt legnagyobb a fejlődés. 1945-től oly rohamosan növekszik Kaposvár, hogy szükségessé vált a húszéves távlati terv elkészítése. Lehet hétezerrel több is Ezután Peregi Tamás főépítész és munkatársai ismertették a tervjavaslatot. Készítésekor számoltak azzal, hogy jelentősen növekszik majd az ipari üzemek száma, s hogy a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő nagy része a megyeszékhelyre áramlik. A következő húsz évben Kaposvár lakóinak száma előreláthatólag hatvanötezerre emelkedik. De hogy semmiképp se legyen szűk a város, hétezerrel több, azaz hetvenkétezer ember számára biztosítanak benne helyet. 1985-ig három — egyenként mintegy 400 személyes — filmszínházat építenek, és elkészítik az evv-egy alkalommal háromezer embernek szórakozást nyújtó szabadtéri színpadot. A Zalka Máté utcában 500 diákot befogadó kollégiumot építenek. Szaporítják a körzeti orvosi rendemegyeit. Lesz KÖJAL-székház és új mentőállomás is. A legnagyobb - területet üzem- és lakásépítésre irányozza elő a tervjavaslat. A Kisgátl-dűlőben és az észak- nyugati városrészben új települési alközpontokat alakítanak ki. A húsz év alatt itt mintegy 7200 új lakás kő -•'i'. Ipartelepek csupán a textilművek, a Faipari Vállalat, a cukorgyár és a Patyolat környékén lesznek. Kiköltöztetik a belvárosból az cda nem való üzemeket. Meghatározták, hogy a bent maradók közül melyek fejleszthetők, melyek nem. összesen mintegy kétszáz hektár zöldövezet lesz a városban. A legnagyobb »zöld folttá« a sportligetet, a korszerűsítésre kerülő tüskevári fürdőt és a Jókai ligetet teszik. Az utóbbiban kap helyet a fedett uszoda is. Gazdaságosabb az autóbusz és a helikopter Gondoltak a közlekedés fejlesztéséra is. Kaposváron merev szárnyú légi közlekedés a jövőben nem lesz, mert ennél sokkal gazdaságosabb a helikopter. Ennek fel- és leszállásához a vásártér és a sportliget környékén alakítanak ki megfelelő terepet. Nem fejlesztik jelentősen a vasúti közlekedést sem, csupán a pályaudvart nagyobbítják valamelyest. Hogy mentesítsék a belvárost — elsősorban a Május 1., a Berzsenyi és a November 7. utcát — a nagy forgalomtól (mindhárom a Domutból Szentjakahnál ágazik ki, áthalad a Patyolat környékén, a kisgátí lakónegyed központjában, a Magyar Ifjúság útján, az északnyugati városrészen, és Tüskevár közelében ismét rákanyarodik a 65-ös útra. Az autóbuszjáratok fő irányát úgy határozták meg, hogy mind kelet—nyugat, mind pedig észak—dél irányban összekössék a kül- és belterületet. Nagy helyet hagynak a parkírozásra, és sok garázst építenek. A belváros legnagyobb autóbusz-csomópontja a Kossuth téren lesz. Zónák a térképen Kaposvár csatornaművé 1906- tan épült huszonhatezer lakos számára. Ez a hálózat még ma is elég jó állapotban van. Mivel azonban többnyire csak a központ szenny- és csapadékvizét gvújti össze, szükség van — különösen a Donner- ban és az új alközpontokban — bővítésére. A csatornarendszer szempontjából zónákra osztották a várost. A csapadékot és a szennyvizet majdnem mindenütt gravitációs úton juttatják el a fő gyűjtőkbe. Átemelőket csak ott csinálnak, ahol a víz nem folyik le önmagától, elsősorban az olyan lapos területeken, mint a Cser. Az ilyen helyeken a csatorna- hálózatot zsilippel is ellátják, i Ha a Kapos vize oly magas, hogy visszaömlik a csatornába, a zsilipeket lezárják, és működtetni kezdik az átemelő szerkezeteket, ezek biztosítják, hogy a víz a folyóba jusson. A terv mintegy nyolc átemelő építését javasolja. Nagy teljesítményű. higiénikus szennyvíztisztító berendezést is készítenek. Főként egészségügyi szempont vezérelte a szakembereket, amikor tervbe állították a Malomárok megszüntetését. Jobban mondva egy részét a tüskevári fürdő vízellátása céljából meghagyják, a többit gyűjtőcsatornává alakítják át. Tizenhatezer köbméter víz naponta A legtöbb gondot talán az ivóvíz biztosítása okozza a tervezőknek. Figyelembe véve az üzemek, az új lakótelepek igényét, naponta tizenhatezer köbméter vizre (a mainak csaknem háromszorosára) lesz szükség. A szakemberek mégsem borúlátóak. Szerintük lehet a környéken ilyen meny- nyiségű vizet lelni, mégpedig a berki patak környékén és a Sántos—Kaposvár közti területen. Egy másik probléma, hogyan juttassák el a vizet a magasabban fekvő részekre. A Kecel-hegyen levő tartály ugyanis nincs olyan magasan, hogy felnyomhatná a vizet a tengerszint fölötti 150 méternél magasabban, fekvő területekre. Vagy a Szabadság parkban kéül egy víztornyot felállítani, vagy nyomásfokozó berendezést kell alkalmazni. Mivel az előbbi igen költséges, a legésszerűbbnek az látszik, ha a November 7. utca jobb oldalán nyomásfokozó telepet építenek. Kaposvárt is be fogják kapcsolni a gázszolgáltatásba. 1967-re a babócsai gázt elhozzák a város belterületének határáig, Egyelőre fűteni nem lehet vele, csupán főzésre használha t ják. Az ankétan többen felszólaltak, elmondták észrevételeiket a tervjavaslatról. Április 16-án a családiház-építési területek rendezési tervéről. 17-én a magánerőből és az ál- lamkölcsönnel történő építésről, 19-én a város egészség- ügyi helyzetéről, 20-án pedig az iparfejlesztésiről tartanak ankétot. A városi tanács és a szakemberek azt szeretnék., ha minél többen részt vennének e megbeszéléseken, felszólalnának. hogy a tanácsülés olyan rendezési tervet hagyjon majd jóvá, amelyről a lakosság nagy része elmondta véleményét. Sz. N. löket, új járási rendelőintézebóvár—Nagykanizsa útvonal városi átkelőszakasza), új sutét létesítenek, korszerűsítik a gárutat építenek. Ez a 65-ös > ///{, / / íli'nl"i Ajánlatunk a földmű» esszövetkezeti szak üzletekből 170,— Ft-tól 210,— Ft-ig 260,— Ft-lól 320,— Ft-ig 230,— Ft-tól 265,— Ft-ig 480,— Ft-tól 540,— Ft-ig. 112,— Ft 90,— Ft-tól 132,— Ft-ig 159,— Ft-tól 213,— Ft-ig 54,— Ft-tól 68,— Ft-ig Női nyionblúz pliszédíszítéssel Női gyapjúpulóver, hosszú ujjú, hosszított fazon Női banlonpulóver Női gyapjúkuiij mintás kötésű Tisztaselyem kendő Monifil kendő Női műselyem ernyő Női sertésbőr kesztyű, béleletlen PVC női táskák minden fazonban 73,— Ft-tól 250.- Ütitáskák, bevásárlótáskák, bőr és műbőr 94,— Ft-tól 350,Férfi gyapjűmellény, hosszú ujjú 250,— Ft-tól 310.— Férfi pamutmellény bordás kötéssel Féríimelléry, gyapjú, ujjnélkül Férfi ingek puglinból Nyakkendők Férfizsebkendők Divatos kalapok Műanyag és bőr aktatáskák Borjúbór kombinált erszény (3497) 110,— Ft-tól 150,— Ft-ig 200,— Ft-tól 250,— Ft-ig 111— Ft-tól 123,— Ft-ig 18,50 Ft-tól 63,— Ft-ig 6,— Ft-tól 14,— Ft-ig 49,— Ft-tól 230,— Ft-ig 60,— Ft-tól 510,— Ft-ig 87,— Ft EGY FIÚ, NYOLC LÁNY F gy fiú, nyolc leány. Irén 17, Zsuzsa 15, Klára 14, Zoltán 11, Mária 10, Erzsébet 9, Etel 6, Márta 5, Agnes 4 éves. A helyszín: Felsőmocsolád. Márkus Sándor tsz-főkönyve- lőé ez a gyönyörű, népes család. A gyerekek egészségesek, s valóban úgy van, ahogy mondani szokták, egyik szebb, mint a másik. S ami még említésre érdemes: nagyon fegyelmezettek, tisztelettudók, tehát igazi jó gyerekek. Irén már segit kenyeret keresni, a termelőszövetkezetben dolgozik; tavaly csaknem kétszáz munkaegysékedvű. Ezért »a feleségem néha sokallja víg kedélyemet, én meg sokallom az ő rosszkedvét«. Végül is kiegyensúlyozzák egymást. S orsuk, életútjuk regénybe illő. Az Alföld legszegényebb vidékén, Bugac környékén születtek és nevelkedtek. De még ebből a sovány, mostoha földből sem volt egy talpalatnyi darabjuk sem. Sarkallta őket a vágy, hogy jobb körülmények közé kerüljenek. Márkus Sándort még mással is verte a sors. Fiatal korában súlyosan megbetegedett. Két évig csak léptek, de a szövetkezet megmaradt. S ma már nem is akármilyen a tsz! Megalapozott gazdasága van, 41 forintos osztalékkal zárták a múlt esztendőt. Márkus Sándor élete, tehetsége az új körülmények között emelkedett és bontakozott ki, itt végzett tanfolyamokat, így lett a számok értő szakembere. Elégedettségét bizonyítják szavai is: — Mi csak öten voltunk testvérek, édesapám mégis nehezebben nevelt bennünket, mini én a kilenc gyereket. A. Márkus családban minden gyereknek van egy-két jó get írtak be a neve után, s hogy el ne felejtsük, ő a falu KlSZ-titkára. A családban ő anyáskodik legtöbbet a kisebbek fölött. Zsuzsa inkább édesanyjának segít otthoni munkájában, öt gyerek jár iskolába, ketten mennek munkába, egyszóval van dolog a ház körül. A legjobb tanuló cím a család egyetlen fiú tagját, Zoltánt illeti, ötödikbe jár, négyesnél rosszabb jegyet nemigen visz haza. Hogy mi lesz, ha felnő? Még nem ért rá gondolkozni rajta, egyelőre a játszás rabolja el szabad perceit. A szülök. Apuka derűs, mosolygós ember, sohasem hagyja el a jókedve (hej, pedig de megcibálta-tépte már az élet a negyvenegy év alatt!). Anyuka egy kicsit ellentéte férjének, öt kevésbé hagyják szabadulni a gondok, s néha bizony rosszbotra támaszkodva bírt járni. Csontvelőgyulladással megoperálták a lábát, aztán rendbe jött. Negyvennégy karácsonyán nősült. Három gyerekük volt már, amikor fölkerekedtek, és elindultak új otthont keresni gazdagabb. jobb vidékre. • Felső- mocsoládon vertek tanyát, öt évig dolgozott a közeli állami gazdaság szőlészetében. ötvenötben néhányadmagá- val megalakította Felsőmocso- ládon a termelőszövetkezetet. Hamarosan harminchárom család dolgozik a közösben. Gyarapodnak, gazdagodnak, új életet teremtenek maguknak. Az ellenforradalom sem tudja szétverni a közös gazdaságot. Agitáltuk egymást. »Most herdáljuk el a közös vagyont, hogy utána ismét semmi nélkül kezdjük?« Néhányan kiFél Balaton nagyságú víztároló ruhája, asztalukról sohasem hiányzik a kenyér. Persze nem gondtalan az életük; sok örömmel, de Igen sok lemondással* áldozatvállalással is jár a család fenntartása. Mennyibe kerül csak a mindennapi kenyér előteremtése, s még mennyibe a hozzávaló! A télen három hízót vágtak, zsírjuk beosztással talán elég lesz az újig, de a húsból bizony nem sok maradt egyik disznótortól a másikig. Tizenegy karéj kenyér tizenegy szeletke hús — bizony sok. Kapóra jön havonta a 960 forint családi pótlék, de gondoljuk csak el, mennyi megy el belőle például cipőkrémre és egyéb apró mindennapira. Havonta kell venniük legalább három pár cipőt, hamar elszaggatják őket a gyerekek. A ruhát gyorsan kinövik, de a soron következőnek még nem jó. Ha csak egy pár darabot vesznek egyszer-egyszer, az is sókra megy. A zárszámadáskor kapott ötezer forintot úgy kellett elkölteniük, hogy mindegyiknek kerüljön valami, nehogy sértődés, szívfájdalom legyen, hogy valakinek nem jutott. (A tsz-ből havonta ezer forint előleget kapnak, különben nem jönnének ki. A természetben kapott kenyérgabonát még pótolni kell bolti kenyérrel.) Mosógépük va«. tiszta, rendes az otthonuk, ötvenhatban vettek egy néprádiót, az szuperál azóta is. Két újságot járatnak. »Akármilyen fáradtak vagyunk, ezeket mindig elolvassuk.« S akiknek nem jut, kik ^lehetnek mások, mint a szülők? — Ügy vagyunk, mint legény- koromban — mondja tréfásan a családfő. — Amikor volt új cipőm, de nem volt kalapom. Mindig hiányzott valami... P anasz mégsem hallatszik ajkukról. Egyáltalán nincsenek haragban a sorssal, tartalmas az életük. Életük sója: a gyerekek, akik bearanyozzák, megszépítik napjaikat. Megtalálták boldogságukat. Befejezték a második tiszai vízlépcső geodéziai méréseit A Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat dolgozói csaknem egyéves munka után befejezték Kiskörénél a második tiszai vízlépcső víztároló tavának geodéziai méréseit. A folyó töltése között, a 6—7 kilométer széles és több mint húsz kilométer hosszú hullámtér lesz a tározó, amelyben majd a tiszai árhullámok vizét tartalékolják az öntözőtelepek részére. Ezen a területen az eddig becsült kétszáz helyett 250 millió köbméter vizet tartalékolhatnak. A földmérők elkészítették a nagy hullámtér sík- és helyszínrajzát is. Ezen a majdnem 300 négyzetkilométeren, Megérkeztek az elsQ szállítmányok a Budapesti Nemzetközi Vásárra Bár a május 17-én nyíló Budapesti Nemzetközi Vásárig még több mint egy hónap áll a kiállítók rendelkezésére, az előkészületek már javában folynak itthon is és külföldön is, abban a huszonhat országban, amelynek kereskedői elküldik áruikat. A külföldi kiállítási anyag első szállítmányai már meg is érkeztek. A legtöbb. 194 tétel, összesen ötven vagon áru a Szovjetunióból futott be. Az NDK kiállítói részére Damaszkuszból érkezett az ottani kiállításon felhasznált pavilonszerkezet, s pénteken ért Budapestre a csehszlovák áruk első vagonja. Az inchai, az olasz és az angol kiállítási anyag egy része, amelyet Lipcsében az ottani vásár után adtak fel, már szintén itt van. Az előzetes jelentések szerint a tavalyinál hú*7. százalékkal több, mintegy ötszáz vagon külföldi áru érkezik. (MTI) tehát akkora területen alakítják kd majd a tározó tavat, mint a Balaton fele. A Vízügyi Tervező Iroda az év végére összeállítja az új tiszai vízlépcső beruházási programját. (MTI) — Ha még egyszer kezdhetnénk az életet, akkor is ezt az utat követnénk — mondja Márkus Sándor, s a halk szavú, agyondolgozott asszony szeméből, csöndes mosolyából is ezt olvasom ki: ilyen boldogságot, békés családi harmóniát kívánok minden otthonba. Varga József Olimpiai tárgy ny er emény-sorsj eggyel a szerencsés nyertesek megtekinthetik a tokiói nyári és az innsbrucki téli olimpiui játékokat. Vegyen olimpiai tárgy n y eremén y-sorsj egy et A sorsjegy ára 4 Ft. Számos utazáson kívül egy berendezett kétszobás örökla- j kást, 3 db személygépkocsit nyerhet, több ezer egyébb értékes nyereményhez juthat. A sorsjegyek az újságárusoknál, a trafikokban a TOTÖ— LOTTÓ kirendeltségeknél és a posthivatalokban kaphatók. (2732)
