Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

Vasárnap, 1963. április 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP NemesviM ellentétek MUNKASŐRŐK A KÖZÖSÉRT Négy éve keresi közösen a boldogulási Nemesvid paraszt­sága. Az eredmények arról ta­núskodnak, hogy az emberek megtalálták egymás kezét. Két éve még csak 19.20 forintot, tavaly már 34, 10 forintot tud­tak fizetni a munkaegységekre. A kívülálló a számok láttán önkéntelenül is arra gondol, hogy itt minden a legnagyobb rendben van. Ahol ilyen ered­ményeket tudnak felmutatni, bizonyára nagyszert a vezetés és az összhang. A látszat azon­ban csal. Az emberek így sum- mázák véleményüket: — Ha a vezetők között egyetértés vol­na, ha megszűnne a torzsalko­dás, még gyorsabban juthat­nánk előre. A beadvány Készítői azt állítják, hogy őszintén, kommunista módra akarnak cselekedni, idézünk belőle: »-Elve a szervezeti sza­bályzatban foglalt jogunkkal, a nemesvidi pártszervezet munkájánah hathatós meg­javítása érdekében az aláb­bi beadványt terjesztjük elő: i.. A félreértések elkerülé­se végett leszögezzük, hogy Grübl Mihály elvtárs párt­hűségéhez nincsenek két­ségeink. Ez a azonban kevés ahhoz, ' mély es példaadása kije azt a tar­talmat, amelyet a párthűség fogalmának ma jelentenie kell. Ma aktív tömegkapcsolat meg­teremtésére van szükség. Olyan példamutatásra és cse­lekvőképességre, amely vonzó hatást vált ki a tömegekben pártunk igazán népszerű poli­tikája iránt. Véleményünk sze­rint Grübl elvtárs ezen köve­telmények egyikének sem ké­pes eleget tenni. Sem a pártta­gok előtt, sem a falu népe előtt nincs kellő tekintélye ...« Szerintük a megoldás: le kell váltani a párttitlkárt A beadványt Bükki János tsz-elnök, Karancz László ta­nácselnök és Kiss Zoltán isko­laigazgató írta alá. A vélemények Vajon igazak-e a vádak? Nem. A Marcali Járási Pártbi­zottság vizsgálata is megállapí­totta, hogy a beadványban fog­laltak nem felelnek meg a va­lóságnak. Más húzódik meg a háttérben. Egyéni érdek és fél­tékenység. Mit mondanak ezek az elv­társak most? A szövetkezet el­nöke: — Kitartok álláspontom mel­lett. A mi párttitkárunk nem alkalmas arra, hogy vezető le­gyen. Persze újságcikkben nem kell foglalkozni az üggyel. — Hányszor mondta ezt el párttaggyűlésen? Egyszer sem. Arról beszél, hogy a párttit­kár népszerűtlen. A beadvány megírásának igazi okát elhall­gatja. Elismeri, hogy sokkal előbbre állna a falu, ha nem gáncsolnák egymást a vezetők. Az iskolaigazgató: — Ma már falun is meg kell követelni, hogy ne az állás ad­jon tekintélyt a vezetőknek. Grübl elvtárs nem tudja azt adni, amit elvárnak tőle az em. berek. És kibújik a szög a zsákból. — Persze ugyanolyan maradi a táesz-elnök is. Arra a kérdésre, hogy me­lyik táborban áll, ezt válaszol­ta: — Egyszer itt, máskor ott. És végül még egy kijelentés: — Megvan az emberünk az állami státusra. Ha megkapja egy évig a fizetéskiegészítést, szívesen jön. Az igazság Mi hát az igazság? Grübl Mi­hály párttitkárt becsülik, sze­retik az emberek. Tudják, hogy mindig az igazság olda­lán álL Nem tűri, hogy a közös­ség vagyonát Csáki szalmájá­nak nézzék. Ebbéli véleményét •többször megmondta a tsz-el- nöknek is szemtől szembe, köz­gyűlésen vagy a párttagok ta­nácskozásán. Bükki János tsz- elnök ugyanis vétett néhány­szor az alapszabály ellen. Sa­ját silány kocáit kicserélte a közöséből. Lovakat vett, és 600 forint borravalót adott a közös pénzéből. A párttitkár vissza­csináltatta az ilyen boltokat, s ez nem tetszik némelyeknek. Rosszaióan hallgatják az. em­berek azokat a híreket is, hogy Bükki János csak addig marad a faluban, amíg kapja az álla­mi fizetést. Ha most nem hos-z- szabbítjálk meg a kihelyezést, és csak a munkaegységet kapja, pakol és továbbáll. Ért­hető a rosszallás. Az elnök az itt eltöltött öt év alatt nagysze­rt anyagi helyzetbe került. A becsület arra kötelezné, hogy maradjon. összegezve: az elnök félté­keny a párttitkárra. Azt hiszi, hogy azért olvasta rá a hibáit, mert az elnöki székre fáj a fo­ga. Támadni akart, hogy meg­előzze vélt leváltását. Szövet­ségeseket keresett és talált az iskolaigazgató meg a tanács­elnök személyében. Őszintén, nyíltan A falu érdeke azt kívánja, hogy minél előbb tiszta víz kerüljön a pohárba. A vezetők ne személyi érdekeiket, ha­nem a közösség jövőjét néz­zék. A levél írói őszinteségre hi­vatkoztak. A párt valóban azt várja. A becsületes, kommu­nista nyíltságot. Senki sem akarja Grübl elvtársit men­tegetni. Nincs is rá szüksége. Kommunista módon viselke­dett akkor is, amikor ezt a »•kényes ügy«-et vizsgálták az illetékesek. Nem kiabált kígyót-békát senkire sem. Azt mondta el, amit megmondott azoknak is, akikről szó van. Nincs középiskolai végzettsé­ge, adós még két osztállyal. De hát ez olyan súlyos mu­lasztás, amiért valakit ilyen módon el kellene dobni? Nem. Grübl' elvtárs becsületesen dolgozik, népszerűségben pe­dig éppen azok szenvednek hiányt, akik őt befeketítehi igyekeznék. — Pontot kell tenni a dolog végére — mondják a nemes­vidd emberek. — őszintén, nyíltan meg kell vitatni ezt az ügyet a kommunisták előtt. És felelősségre kell von­ni azokat, akik szinte mester­ségesen bomlasztják az egy­séget. Németh Sándor Felállították Indiában az első magyar tüdőszűrő berendezést A Medicor Röntgen Művek jó hírneve, megbízható, korszerű gyártmányai újabb piacokat sze­reznek külkereskedelmünknek. Az idén először szállítottak Indiába orvosi röntgenberendezéseket. A külkereskedelmi vállalat szakem­bere nemrégen tért vissza a távoli országból, és jelentette, hogy az el • ső tüdőszűrő berendezést az in­diai légitársaság kórházában sze­relték föl, s kitűnően működik. Rövidesen a banglori központi 1000 ágyas kórházban felállítják a Me­dicor mozgó besugárzó készülékét iS. (MTI) FREILICHMANN: a Polip csapjai (93) Előbbi megjegyzésével aka- atlanul is Potrohov elevenére apintott. Reá, az állambiztoin- ági szervek fiatal tisztjére zt az önálló feladatot bízták, ogy kutassa fel a rendkívül agy jelentőségű ellenséges ejtekhelyet — de mindeddig em jutott eredményre! Vacsoráját be sem fejezve elpattant az asztaltól, és fel- lá sétált a szobában. Proko- iij Alekszandrovics az asztal oellől figyelte helyettesét. Az- án ő is felállt, és leszedte az sztalt. Potrohov eközben egy- e csak rótta a szobát. Az öreg abbahagyta munká- át. — Tudod mit, Gennagyij! íyerünk, kutassuk fel a há- at. Talán mégis találunk va- amit! Mit szólsz hozzá? ímúgy sem lesz nyugtunk, míg meg nem tudjuk, hogy niért is járt nálunk a két lá- ogató... Már reggeledett, amikor ab- tahasvták az eredménytelen altatást. Egyetlen zuga sem nar-'dt a háznak, amelyet íoodosam át ne vizsgáltak vol- la. Prokopij Alekszandrovics áradtam, ruhástól dőlt végig íz ágyon. Potrohov pedig mé­labúsan ült az asztalnál, és kenyérbélből egymás után gyúrta a galacsinokat. Ujjai egyszerre csak alig észrevehe­tő, kiemelkedő részt tapintot­tak ki az asztal szélén. önkéntelenül is szemügyre vette. Az emelkedés végighú­zódott az asztallap teljes szé­lességében. Az asztal egyéb­ként szilárdan a padlóhoz volt erősítve. A lábakul szolgáló vastag oszlopok mélyen be voltak verve a földbe. Az asz­tallap minden egyes deszká iá­nak vastagsága elérte a tíz centimétert. Mi szükség volt ilyen nagy darab asztalra? Potrohov minden oldalról kö­rüljárta. Az asztallap túlsó ol­dalán is végighúzódott az alig észrevehető, kiemelkedő rész. — Ugye, nem alszik még, Prokopij Alekszandrovics? — fordult halkan az erdészhez. — Nem! Akarsz valamit? — Nézzen csak ide! — mu­tatott az asztallap kiemelke­dő részére. Zajcev is kitapogatta ujjai­val, majd rápillantott a sötét ablakra, zsebébe nyúlt, és ke­rek nagyítóüveget vett elő, melyet olvasásnál szokott hasz­nálni. Nem lehetett kétség afelől, hogy a deszka mindkét vége egyformán kiemelkedett. — A deszka mindkét végét meghosszabbították! — mond­ta szinte önmagának az erdész. — De miért hosszabbították meg mindkét oldalát, amikor az egyik oldalon is elég lett volna? — Én is ezen gondolkodom, Prokopij Alekszandrovics — tan. — Ha a deszka rövidnek vágott közbe Potrohov izgatot- bizomyult, csak az egyik oldalt kellett volna meghosszabbítani S nézze csak, a toldalék mind­két oldala nem több tíz centi­méternél. Egyszerűbb lett vol­na, ha az asztalt rövidebbre hagyják tíz centiméterrel. Mi­nek kellett ide a toldalék? — Add csak ide a baltát! — mondta az öreg. S miközben a nagyítóval tovább vizsgálták az asztalt, észrevették, hogy a deszka szélességében enywel vékony léc van odaragasztva. Közös erővel letépték a lé­cet. Az enyves rész mögött azonban semmit sem találtak. Ekkor magát a deszkát kezdték vizsgálni. Mindenütt egyforma volt a felülete. Propokij Alek- szamdrovics ekkor elővette zsebkését, és faragni kezdte a deszka oldalát — Látod? — kiáltott fel ujjongva. — Falemezt ragasz­tottak rá! Most már eljutunk a lényegig! De íme, meg is van már az üres rész. Hohó!... Mi van belül? A deszka üregéből gondosan összehajtott pergamen került elő. Propokij Alekszandrovics nem bentotta ki, átnyújtotta Potrohovnak. Gennagyij egy ideig tanácstalanul forgatta a kezében. — Kibontsuk, Propokij Acs János mintha mindig trak- tort vezetett volna. Alekszandrovics? — kérdezte? halkan. — Nem szabad! — felelte ha­tározottan az öreg. — Bár két­ségtelenül érdekes lenne is-« merni a tartalmát. De ha nem; titok, amúgy is megmondják Nyergeid fel a feketét, aztán usgyi be a városba. Genna évii egye'értett vele mégis megkérdezte: — Talán elolvashatnánk? — Nem — tiltakozott Zajcev határozottan. — Vidd miné svarsabban. Minden perc drág lehet! — Igaza van! Amilyen gyor san csak lehet, be kell vinnünk a városba. Ott majd kiderítik hogy micsoda! — Gemma wij in gebe rejtve a pergament, a ajtó felé indult. — Propolrij Alekszandrovics Ma ne menjen kerülésre a erdőbe! Naivon kérem. Gyor san visszatérek, és magam te­szem meg az utat. — No, siess csak! Eriggy! nézett gyengéden és mosóivá leplezve az öreg Gennagvi boldog arcába. — Van elé munkám a házban, amíg visz szaérkezel. Rendet kell terem lenem! — És a baltáért nyúl Potrohov nem ment be a vá­rosiba. A megbeszélt helyen megtalálta a lovascsapatot, s a parancsnoknak átadta a per­gament Meghagyta, hogy a le­hető leggyorsabban juttassa el? az állambiztonsági szervekhez.« S a parancsnok a lovasok ki-1 séretében, azonnal útnak in-| dúlt, hogy elvigye a küide-t mónyt Resetovnak. (Folytatjuk) í Szakaszparancsnok-helyettesi feladat: Puskás Jó­zsef ellenőrzi Bíró Sándort fegyvertisztítás köz­ben. tehénistállót, beszélgettek szerelőkkel, ál­latgondozókkal; S jóleső ér­zéssel távoztak. Mindenütt a jobb eredmé­nyeikre való tö­rekvést tapasz, talták. Jó tud­ni, hogy mun­kásőreink a többi szövet­kezeti taghoz hasonlóan be­csületesen, sze­rényen dolgoz, nak a közösért, Sz. 1. Érdemes házinyulat tenyészteni! Előnyös feltételek mellett nevelési szerződést köthet a földműves- szövet kezettel. Átvételi ár: 2,51—?,8ö kg súlyú nyúlnál kg-ként '4,8u Fi 2.8o kg feletti súlyú nyúlnál kg-ként 15,80 F; Kedvezmények: Abraktakarmíny-jattá tás állan i áron, kamat­mentes előleg, nagvüze mi felár. (3445) 2000 liter tej előállításához mennyi takarmányra van szükség? 1 KÁT. HOLD SZÖJAS SILÖKUKORICAVAL ANNYI TÄPANYAGTÖBBLET ÉRHETŐ EL, ami 2000 liter tej előállításához elegendő. Kát. holdanként 20 kg szójavetőmag szükséges, melynek ára 136,80 Ft Korlátlan mennyiségben szállítunk jó minőségű, nemesí­tett fajtájú szójavetőmagot A vetőmag megrendelhető megyei kirendeltségeinknél és körzeti termelési felügyelőinknél. VETŐMAG! MELTETÖ ÉS ELLÁTÓ VÁLLALAT Budapest, VII., Rottenbiller u. 33. Telefon 229-028. (2684) A PUSZTAKOVÁCSI DI­MITROV TSZ-BE látogatott el a közelmúltban Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára Oro- vecz Ferenc elvtársnak, a munkásőrség megyei parancs­nokának és Keresztes József elvtársnak, a marcali járás mumikásőr parancsnokának kí­séretében. _ Nem véletlenül esett a választás Pusztaková­csira, ugyanis húsz munkásőr dolgozik ebben a közös gaz­daságban. * * * VÉKONY, SZIKÁR FÉRFI Puskás József tsz-elnök. Mun­kásőr, szakaszparancsnok-he­lyett es. Az előbbiben kilenc­éves gyakorlata van, a mun­kásőrségnek megalakulása óta tagja. — A legnagyobb eredmény — mondja —, hegy 1960 óta egy szövetkezetben van a fa­lu. Kezdetben nem sok jóval dicsekedhettünk, de évről év­re javulnak eredményeink. Tavaly 34,20 forintot ért egy munkaegység, erre az évre 36 forintot terveztünk. 1961- ben egy tagra átlagosan 10 840, a múlt évben 15 804 forint jövedelem jutott. 1961-ben 430, tavaly pedig már 1080 hízott sertést adtak az országnak. Túlteljesítették áruértékesítési tervüket, sokat építettek, s az idén is épít­keznek. — Hogyan dolgoznak a mun­kásörök? — kérdezte a me­gyei pártbizottság első titkára. — Minden munkaterületen megtalálni őket. Van közöttük fogatos. traktoros, raktáros; dolgoznak a növénytermesztő brigádban is. Valamennyien példamutatóak, fegyelmezettek Érdemes volt tanulni — mondja met Ferenc és Oravecz a munkában, akárcsak a szol­gálatban. Kürtöspusztán van egy munkásőr raj. Nem lehe­tett olyan nagy hideg vagy hó, hogy be ne értek volna ponto­san a munkába és a szolgálat­ba. Több munkásőr — mint Ács János, Kemény György, Peresztegi György — 400 mun­káé,gység fölött teljesített a múlt évben. * * • A DIMITROVNAK IS ÉV­RŐL ÉVRE TÖBB AZ ERŐ­GÉPE. Régebben kevés szak­emberük volt. A munkásőrök vállalták elsőnek, hogy szak­mát tanulnak. Teglovics János munkásőr egy pillanatra leállítja a zú­gó Utos—46 motorját, s le­ugrik a vezetőülésből. Néhány éve még csak a lovak kormá­nyozásához értett. — Pápán voltam háromhó­napos iskolán, ott tanultam meg a traktorvezetést. Nem volt kis dolog hat gyerek mel­lett iskolába menni, de érde­mes volt tanulni. Szép ez a munka, jobban is keresek ... — Hány erőgépe van a szö­vetkezetnek? — kérdik a ven­dégek. 1 Teglovics János munkásőr Né- Ferenc elvtársaknak. — Tizenöt. Csak az a baj, hogy ahány gép, annyi fajta, s nagyon nehéz az alkatrész- utánpótlás ... Teglovics elvtárs példáját követte Ács János munkásőr is. Az előző években fogatos- ként dolgozott, de ő is tanult Pápáin, és most traktoros. * * * EGYSZERŰEN BERENDE­ZETT, barátságos szoba. Itt lakik családjával Laskai Já­nos munkásőr. a termelőszö­vetkezet párttitkára. — Mit szól akkor, ha férje szolgálatba megy? — keiden Németh eflivtárs a flataiasz- szonytól. — Megszoktam, hiszen ess kötelessége néki, nekem pe­dig, hogy őt segítsem. — Nem nehéz a család gondjait egyedül viselni, ami­kor férje távol van? — Hát van olyan hét, hogy c’íg találkozunk. Tudniillik az egész család tanul. Kislányunk és öuirtk általános iskolába, férjem mezőgazdasági techni­kumba jár, én pedig a közgaz­dasági technikumot végzem. * « * MEGTEKIN­TETTÉK A VENDÉGEK a gépszínt, a ja­vítóműhelye­ket, az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom