Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-06 / 80. szám

Szombat, 1963. április 6. 3 Felvétel a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus—Len ifi izmus Esti Egyetemére A Somogy megyei Pártbi­zottság felvételi pályázatot hir­det Marxizmus—Lendnizmus Esti Egyetemének 1963—1964- es tanévére. Az egyetem célja, hogy ér­telmiségi dolgozók (tudomá­nyos kutatók, orvosok, mérnö­kök, technikusok, jogászok, pedagógusok, mezőgazdasági mérnökök stíb.), párt-, állami és tömegszervezet i funkcionáriu­sok, propagandisták marxista— leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolya­mon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a ma­gyar és a nemzetközi munkás- mozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból minden fél­évben vizsgát tesznek, és a ta­nulmányi eredményről bizo­nyítványt kapnak. Ennék tör­vényes elismerését az 1088/ 1957. kormányrendelet bizto­sítja. Az egyetem hetenként egy­szer kötött foglalkozást tart (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fizethető. Az egyetem hallgatóinak 24 nap tanulmányi szabadság jár. A központi esti egyetemen kívül (Kaposvár, Beloiannisz u. 18. szám) a marcali, a nagyatádi és a siófoki járásokban az egyetemnek kihelyezett tago­zatai működnek. Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, főiskolai és egye­temi végzettséggel, vagy ennek megfelelő műveltséggel rendel­keznek. Az egyetemre párton- kívüldek is kérhetik felvételü­ket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola srtb. hallgatója. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási párt­bizottságokra (városi pártbi­zottság) kell beküldeni május 10-ig. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kér­dőív. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA A nyereségrészesedésről Tihanyi Zoltántól, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjá­független tényezőkön fordul meg, hogy lesz-e nyereségré­szesedés. Az pedig, ha aman­nak igazgatójától az idei nye­reségrészesedésekről érdek­lődtünk. Elmondotta, hogy a kisipari szövetkezetek három- málláó forint, a minisztériumi és a tanácsi vállalatok, az ál­lami gazdaságok, a gépállo­mások és az erdőgazdaságok 5 760 000 forint nyereségrésze­sedést fizettek ki dolgozóik­nak március 31-ig. Április elején még körülbelül négy­millió forintot osztanak ki. A 13. sz. AKÖV 15, a textilmű­vek 11 napi átlagkeresetnek megfeleli összeget juttat dol­gozóinak. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatnál 83 000 forintot fizetnek ki. A Tanácsi Bánya- és Építő­anyag-ipari Egyesülés 546 000 forint nyereséget oszt. — Majd tizenkétmillió fo­rint részesedés jut tehát me­gyénk dolgozóinak múlt évi jó munkájuk után Hatalmas összeg ez. 1958 óta — akkor . adtak .^jőször' nyereségrészese­dést --- dolgozóink számottevő -többletjövedelemihez jutottak mondotta Tihanyi elvtárs. Sajnos, a nyereségrészese­dés feltéteíeinék jelenlegi rendszere nem hat mindenütt egyformán serkentően a ter­melésre — hangoztatta a Nemzeti Bank megyei vezető­je. Megállapítását tények iga­zolják. Más-más adottságokkal dol­goznak a minisztériumi és a tanácsi vállalatok, a termelő- és a szolgáltatóüzemek, szö­vetkezetek. Sokszor nem az Üzem dolgozói, hanem tőlük kasok többet dolgoztak, mint az előző években, jobbak az üzem termelési mutatói, a nyereség pedig kevesebb vagy semmi, kedvét szegi az embe­reknek. A nyereségrészesedés nem fizetéskiegészítés, s csak a több és jobb munkáért jár. Ezt tudják munkásaink, tud­ják a vállalatvezetők. De a jobb körülmények között és a mostoha feltételek mellett dolgozó vállalatokkal szemben nem lehet egyforma követel­ményeket támasztani. A ne­mes szándékot ugyanis szám­talanszor gátolják külső kö­rülmények. Ilyen például, amikor népgazdaság érdekből olyan gyártmányt kell készí­teni, amihez nincs kellő ta­pasztalat, vagy amikor egy gyártmányról át kell állni egy másiknak nagy tömegű elő­állítására. Hiába a lelkesedés ott, ahol rosszak, elavultak a gépek, vagy ahol anyaghiány akadályozza a termelést. Ez nem a munkások hibája, vegyék ezit figyelembe — kéri sok vállalatvezető. Jogosan. A TRANSZVILL-nál például 1962-ben tizeinkét nap részese­dést fizettek, az idén két-há- rom napot. Rosszabbul dolgoz­tak talán? Nem. A ruhaüzem eddig még mindig osztott nye­reséget, volt, amikor huszon­négy napi fizetésnek megfele­lő összeg jutott a munkások­nak. Az idén viszont csak öt napot adnak. Nem oszt a Csurgói Faipari Vállalat, s évek óta nem kaptak nyere­ségrészesedést a Finommecha­nikai Vállalat dolgozói. Miért? A TRANSZVILL-nál pél­dául a tervezett tízmillió sza­kaszoló helyett húszmillió da­rabot, a húszmillió transzfor­mátor helyett pedig tízmilliót kellett készíteni. A ruhaüzem költségeit jelentősen befolyá­solták az év közbeni árválto­zások, a magas büntetőkamat, az anyaghiány miatt kiesett, de megfizetett munkaidő. A Csurgói Faipari Vállalatnál majd fél évszázados, elavult gépekkel termelnek, hasonló a helyzet a Finommechanikai Vállalatnál is. Nem a munká­sok dolgoztak tehát keveseb­bet, nem rajtuk múlott, hogy az előző évi eredményeket nem tudták túlszárnyalni. Ho­gyan lelkesítsék a dolgozókat ezekben az üzemekben jobb munkára, többtemielésre, ha nem látják fáradozásuk ered­ményét? Egypár üzemben — igen he­lyesen — a műszaki fejlesz­tésre fordították, tartalékol­ták a nyereségrészesedés egy részét. Ösztöndíjalapot létesí­tettek mérnökök, technikusok taníttatására. De honnan te­remtsék elő ezt a pénzt, ha egyik évben van, a másikban meg nincs nyereség? Olyan rendszerét kellene ki­alakítani a nyereségrészese­désnek, amely a munka alap­ján — figyelembe véve a gát­ló körülményeket — serken­tően hat a dolgozókra, S zalai László 1 FREILICHMANN: a Polip csapjai (86) — Nehezemre esne, ha az i'l- Jető megtudná, mi történt ve­lem! — mondta végül, de nem emelte fel a fejét. — Szereted? — kérdezte hal­kan Resetov, és önkéntelenül elmosolyodott, amikor látta, hogy Drozdov hirtelen felte­kint. — Ezredes elvtérs, csak nem történt valami Gáljával? — Nyugodj meg! Galja él, egészséges, és változatlanul szeret. Csak ő sokkal okosabb­nak bizonyult, mint te. No, jó, erről később magad is meg­győződhetsz. Most az a legfon­tosabb, hogy mielőbb meggyó­gyulj. Hamarosan szükségünk lehet rád! Resetov felvette köpenyét és távozott. Drozdov magára ma­radt gondolataival. Volt min tűnődnie..; Tizenegyedik fejezet Resetov letette a telefon- kagylót, és elgondolkozott a tábornok szavain. Az utóbbi időben fokozódott az ellenség titkos tevékenysége. A tábor­nok a tengerfenékről felhozott acéldobozka tartalmának pon­tos meghatározását kérte. Tü­zetes tanulmányozás után a szakértő megállapította, hogy egy ismeretlen fegyver rob­banóanyagból és kémiai töl­tetből álló reaktív gyújtócsö­vét tartalmazza. Minden adatból arra lehet következtetni, hogy a lövedék óriási rombolóerővel rendel­kezik. Titkának megfejtésén már dolgozott az egyik labo­ratórium. Resetov tudta: a nagy erejű titkos fegyverre azért van szüksége az ellenségnek, hogy kártevő feladatot hajtson vég­re valamelyik nagyon fontos objektum ellen. S ez az ob­jektum kétségtelenül a szám­mal jelzett hadigyár; az ott dolgozó emberek és alkotó munkájuk. Resetov elrendelte a gyár védelmének erősítését, oly módon, hogy észrevétlenül még egy madár se repülhes­sen át felette. Vergizov őrnagy és Zavjalov százados egy különleges cso­porttal sikeresen dolgozott Primorszkban. Felfedezték a diverzánsok találkozóhelyét, amelynek gazdája egy bizo­nyos Lukjan Andrejevics Za- pihalo volt. Ennek az ember­nek a múltja sok mindenre fényt vetett; letartóztatása azonban még korai lett volna. A tábornok értesítette Rese- tovot, hogy egy külföldi ke­reskedelmi cég három alkal­mazottja elutazott Moszkvá­ból. Egyben felhívta figyelmét a következőkre: az állambiz­tonság szerveknek adatai van­nak róla, hogy egyikük egy kémszervezet vezetője. Fel­tétlenül meg kell állapítani, hogy hármuk közül melyik az. Kétségtelen az is, hogy a há­rom külföldi alkalmazott ér­kezése csak manőver, a cél az, hogy leplezzék a tulajdonkép­peni kémet, és megnehezítsék megfigyelését. Az is bizonyos, hogy a kémszervezet vezetője a diverzánsok legfőbb irányí­tója. S ha személyesen jött ide, ez azt jelenti, hogy az el­lenség a döntő műveletre ké­szül. Ezért volt rendkívül fon­tos, hogy Vergzov és Koszt- ricskin milyen adatokat közöl róluk. A három »vendég« megné­zett egy színházi előadást, ami lehetővé tette az állambizton­ságiaknak, hogy jól szemügy­re vehessék és megfigyelhes­sék őket. Resetov az órájára nézett: éjfélre járt az idő. Abban ál­lapodtak meg, hogy Vergzov elsőnek tér vissza az állambiz­tonság szervek épületébe. Társait várva, az ezredes fel­A kitüntetett elnökük Termelőszövetkezeti elnökök. Emberek sorsa, boldogulása függ tőlük. József Attila így mondaná: a nép fiai. Egysze­rű, gazdálkodó emberek vol­tak valamikor. De jött az dj, a traktorok egybeszántották a mezsgyehatárokat, és a falu népe rájuk bízta sorsát. A szö­vetkezeti gazdák — sok más faluhoz hasonlóan — ebben a három községben is elégedet­tek. S hogy vélekednek ők, á vezetők, akik most kitüntetést kaptak? Herczeg József Szocia­lista Munkáért Érdemérmet, Nárai Lajos és Katona József M \~ika Érdemérmet... Herczeg József, szabadi Kos­suth Tsz... Hosszan beszél­gettünk. Egy fokozatosan elő­rehaladó, e a múlt évet jó ered­ménnyel záró gazdaság irányí­tásának . mindenfajta gondja, módszerei szóba kerültek. Akár a termésátlagokat, akár az állattenyésztést, vagy a szö­vetkezet vagyoni helyzetét vizsgáljuk, mind azt tükrözi, hogy szilárd, igen erős alapo­kon nyugszik a gazdaság. Em­lítsük meg a 264 mázsás cu­korrépatermést, a 41 mázsás csöves kukoricát, az istállók­ban, sertéséi ak ban sorakozó szép j ószágállomány t ? Bárho­va nézünk is, bármit vizsgá­lunk is, a fejlődés olyan foká­hoz ért ez a közösség, ami messze híressé, követendő pél­dává teszi. Pedig nem volt egy­szerű, ők is onnan indultak, ahonnan a többi kezdő szövet­kezet Az 1960-as, egyesülés utáni időkben sok volt a baj. Her­czeg József nem egyedül intéz­kedett. A helyes módszer elő­ször győzedelmeskedett, az el­nök megszerezte a vezetőség állt asztalától, és kinyitotta azt ablakot. A nyüzsgő város J fényárban csillogott. Resetov ♦ teli tüdővel szívta magába aj virágzó hársfák illatát. Vergzov gyors léptekkel? sietett be a szobába. — Csak akkor tegyen jelen-j tést a »vendégekről«, ha már? Kosztricskin is megjött. Hasz-| nára lesz, ha ő is meghallgat-j ja — mondta az ezredes, mi-t után leültek. j — Rendben van, Mihail j Nyikolajevics. Történt-e köz-| ben valami újabb esemény? ? Resetov elővette, és kinyi-J tóttá a 207-1. számú ügyirat-? csomót. I — Emlékszik, Vaszilij Kuz-I mics, az ötödik kerületi rend-? őrparancsnok közlésére Galina | Szemjonováról és a pénzről, ? amit letétbe helyezett a rend-? őrségen? t — Természetesen emlék-j szem. 1 — Csatolja ezeket az irato-j kát Belgorodova-Szeverinova? ügyéhez! I — Milyen alapon? — pillán-J tott rá Vergzov csodálkozva. ? — Nos, képzelje csak! Szem-, jonova vőlegénye, aki a pénzt? hátrahagyta, majd titokzatos | módon eltűnt, és a megmérge-. zett fiatalember a kórházban? — egy és ugyanaz a személy.? — Csakhogy végre megálla-? píthattuk a fiatalember sze-j mélyazonosságát! — sóhajtott; fel megkönnyebbültem az őr­nagy. i ? (Folytatjuk) bizalmát. Napokig tanácskozott velük ... A második győzelmet akkor aratta, amikor a közös­séget is megnyerte. Hogyan? — Lényegesnek tartottam és tartom, hogy ne én, hanem mindenkor mi, a közösség egé­sze határozzunk! Három év óta vallja ezt, s dolgozik így. Ha nem így vol­na, ma nem beszélhetnénk meg­alapozott gazdaságiéi, munka­egységenként több mint 10 fo­rintos tartalékról. A legjobb módszert tavaly fedezték föl. s mivel bevált, az idén még tel­jesebbé kívánják tenni. — A kéthetenkénti vezetősé­gi ülésre mindig meghívunk másokat is. Egyszer a falu egyik résziéről, másszor a má. sokról. így sókan beleláthat­nak közvetlenül is az irányí­tás gondjaiba, és sokkal több egészséges javaslatot kapunk. Helyeslik az emberek ezt a módszert. , * * * Nárai Lajos, rinyaújlaki Ha­ladás Tsz... Sokfelé elszaladt a híre a rinyaújlaki zárszám­adásnak. Azt is hallottam, hogy ebben a kicsi szövetkezetben uaetnak vissza a iegj.ejiet- agrotechnikai módszerek alkalmazásától, bátran élnek a leggazdaságosabb állattenyész­tési formákkal. S a faluban egyetértés van ... Bizalom. — Az emberek között élek — mondja az elnök, és súlyúik, je­lentőségük van az egyszerű sízavaknak. Őhozzá nem tud senki olyan problémával men­ni, hogy ne hallgatná meg-, ne igyekezne segíteni Természe­tesen csak úgy, ha a törvé­nyesség megszabta határokat nem akarják átlépni. A fegyel­met, a határozatok megtartá­sát fontosnak tekinti minden vezetőség tag. Feltétele ez a bizalom megszerzésének? Azt hiszem, igen! S a szilárd gaz­daságot jellemző, évről évre növekvő munkaegységérték csak segt formálná az emberek véleményét. Híre van az újla­kiak fegyelmének... Az idén tavasszal Nárai La­jost megkérték arra, hogy vál­lalja el a somogyaracsi szövet­kezet irányítását is. Készség­gel hajlott a kérésre, de azért azt mondta: — Engem az újlakiak váiass- tottak meg elnöknek, ezért anélkül nem mondhatok igent, hogy ne kérném ki véleményű, két... S azóta két gazdaság gondja nyugszik a vállán. * * * Katona József, lábodi Kos­suth Tsz... Olykor-olykor kü­lönféle helyekről lehet hallani ilyen véleményt : minek az el­nöknek annyi munkaegység hát mi dolga van neki?! A vá­laszt Katona József így fogal­mazta meg: — Magam sem hittem volna, hogy ennyire nehéz, hogy eny- nyi a gondja egy elnöicndk. Még egy ilyen jól működő tíz­ben is, mint a mienk. Csak néhány adat bizonysá­gul: 52 forintos munkaegység, egy év alatt 202 000 forintos sa­ját erős beruházás, 244 000 fo­rintos tartalékolás, az egy ko­cára eső malacszaporulat 15,3 dib, egy kiló marhahús elöállí. tása 11 forint. Valamennyi em­lítésre méltó eredmény, a ve­zető mégsem hajthatja gondta. lanul álomra a fejét. A mán. denmapok kdsebb-nagyobb ten­nivalói mellett szüntelenül ott dobol a kérdés a fejében: ho. gyan csinálhatnánk még job. ban a dolgunkat, hogy teljesít­hessük mindazt a nép érdeké­ben, amivel megbíztak bennün­ket? Nem veszik észre, ha éj­félkor megy haza, és azt sem jegyzik föl, ha éjszaka fölkel­tik. — Szánté minden évben más és más okoz fejfájást — mond­ja Katona József. — Eleinte az szerzett álmatlan éjszakáikat, hogy hogyan buzdítsuk mun­kára a népet, most már az okoz fejtörést, hogyan lehetne még többet termelni, még joib- ban gazdálkodni. Mindezt egyedül nem tudnám megolda­ni. Ezért kell jó segítőtársakat szerezni, s így az eredmény nem marad el... * * * Termelőszövetkezeti elnökök. Emberek sorsa, boldogulása függ tőlük. A nép fiai. Jól sá­fárkodnak a rájuk bízott ja­vakkal. Rászolgáltak a megbe^ csülésre, a tiszteletre, a szere­tekre, a kormánykitüntetésre. Vörös Márta Hazánkba érkezett Zamercev vezérőrnagy, Budapest első szovjet városparancsnoka Illusztris vendég érkezett csütörtökön délben Budaipest­re. A Magyar Természetbarát Szövetség meghívására láto­gatott hazánkba I. T. Zamer­cev vezérőrnagy, aki annak idején részt vett a felszabadí­tó hadműveletekben, és a fel- szabadulást követően 1948-ig Budapest első szovjet várospa­rancsnoka volt. A kedves vendéget a Keleti pályaudvaron Kossá István közlekedés- és positaügyi tnS- niszter köszöntötte. Üdvözlő szavaira válaszolva I. T. Za­mercev hangsúlyozta, hogy nagy örömmel érkezett tizen­öt év után ismét Magyaror­szágra. Zamercev vezérőrnagy részt vesz azon az április 7-én sor­ra kerülő jubileumi ünnepsé­gen, amelyet a Vöröskő szik­lánál rendeznek, az ottani fel- szabadulási emlékműnél. MODERN CSILLÁR- ÉS DÍSZLÁMPAVÁSÁR április 5 — 20-ig a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári villamossági szaküzletében. NAGY VÁLASZTÉK! (37233)

Next

/
Oldalképek
Tartalom