Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. március Szipka József, a Magyar Népköztársaság új moszkvai nagykövete pénteken délelőtt átadta megbízólevelét Leonyid Brezsnyevmek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének. A megbízólevél áta­dása után — amely a, nagy Kreml-palotában zajlott le — Leonyid Brezsnyev megbeszé­lést folytatott Szipka Józseffel. Az ENSZ élelmezési és me­zőgazdasági szervezetének (FAO) kezdeményezésére Ró­mában csütörtökön egynapos értekezlet ült össze. A nem­zetközi politikai, kulturális és tudományos élet számos neves képviselője az éhínség és a nyomor problémáiról tárgyalt. Javasolták, hogy a fegyverke­zési hajszára költött összege­ket fordítsák a világ másfél milliárd éhezőjének táplálásá­ra. Angliába érkezett Duma Nokwe, a Dél-afrikai Köztár­saságban működött és a reak­ciós hatóságok által betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus főtitkára. A főtitkárt Verwoerd fajüldöző nemzeti kormánya házi őrizetben tartotta, és csak a közelmúltban sikerült elme­nekülnie. A Szomáli Köztársaság par­lamentje 74 szavazattal 14 el­lenében jóváhagyta a kormány határozatát, amelynek értelmé­ben a köztársaság megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával. A hadügy­miniszter toborzási parancsot adott ki. A hét folyamán a Szomáli Köztársaságban tünte­tések zajlottak le. Harold Wilsom, az angol Munkáspárt vezetője március 29-én Washingtonba repül, s találkozik Kennedyvel. Megbe­szélésük egiyik fő tárgya a brüsszeli tárgyalások meghiú­sulása folytán keletkezett probléma. Sajtókörök úgy tud­ják, hogy Wilson a jövő héten megbeszéléseket folytat Szol- datov londoni szovjet nagykö­vettel moszkvai látogatásáról. Bizonyos, hogy találkozik majd Hruscsowal, valamint régi is­Az EAK, Szíria és Irak egységéről tárgyalnak Kairóban Kairó (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint Kairóban csü­törtökön öt óra hosszat tár­gyaltak a szíriai, az iraki és a kairói vezetők. Az ülés után a kairói rádió közölte: »A tár­gyalások a három arab ország közötti egységről folytak. Az álláspontok viszonylag közel állnak egymáshoz.« Míg Kairóban folytak a ta­nácskozások, Szalah Bitar, az új szíriai kormány miniszter- elnöke bejelentette, hogy rö­videsen államszövetséget léte­sítenek az EAK. Szíria és Irak között. Az erről szóló meg­egyezésről a három országban külön-külön népszavazást ren­deznek majd. Szalah Bitar közölte, hogy a három kormányküldöttség je­lenlegi kairói találkozása nyo­mán közös kormánybizottságot hoznak létre egyenlő alapon; ez a bizottság fogja megtár­gyalni és kidolgozni azt az ob­jektív alapot, amelyen meg­valósítják a három ország unióját. A szíriai miniszterel­nök hozzáfűzte, hogy az unió­ba beléphet Algéria és Jemen is, ha, akar, és ez a két ország részt vehetne az egység alap­jainak kidolgozásában. Csatla­kozhatna az unióhoz minden más »felszabaduló« arab or­szág. Bitar nem közölte, mi­lyen formában valósul meg az egység, csak azt hangsúlyozta, hogy »kollektív vezetés« lesz. A szíriai miniszterelnök ugyan­akkor bírálta azt a módot, ahogy korábban Egyiptom és Szíria uniója megvalósult. Bitar szigorú elbánást he­lyezett kilátásba a rendszer el­lenségei számára. »A reakciós ellenzék és a megdöntött sze­paratista rendszer összeeskü­vői nem fogják elkerülni az igazságszolgáltatást és a bün­tetést.« Bitar földreformot ígért; kijelentette, hogy tiszte­letben tartja a dolgozók jo­gait — a szakszervezeti mozga­lom kiépítésével. A kormány meg fogja akadályozni a tőke uralmát a 'kormány fölött, és harcolni fog a monopóliumok ellen — mondotta a miniszter- elnök. A kormány az unió megva­lósításáig is a pozitív semle­gesség és az el nem kötelezett­ség politikáját fogja folytatni a nemzetközi porondon — hangsúlyozta Bitar. Az impe­rializmus ellen »régi és új for­májában« egyaránt harcolni fog, és ugyanakkor kész együtt­működni a kölcsönös előnyök és az egyenlőség alapján min­den országgal. Pénteken délelőtt tartotta Genfben 109. plenáris ülését a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen folytatták a vitát az atomfesryverkfsérle- tek eltiltásának kérdéséről, de rátérjek az általános és t»-Hes leszereléssel összefüggő külön­böző problémák megvitatására is. Az elsőinek felszólaló Cava- letti olasz küldött az amerikai álláspontot támogatta az éven- kinti nemzetközi helyszíni el­lenőrzések számának kérdésé­ben. Padilla Nervo, a mexikói küldöttség vezetője bejelentet­te : a nyolc el nem kötelezett ország képviselői rövidesen kö­zös javaslatot nyújtanak be, hogy megkönnyítsék a tárgya­lások folytatását az atomfegy­verkísérletei eltiltásáról. Ezután Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Síkra szállt amel­lett, hogy az értekezlet az úgy- 1 nevezett teljes bizottság formá­jában újítsa fel a vitát a nem­zetközi feszültség enyhítésére szolgáló rendszabályok kérdé­séről. Carapkin kijelentette, a szovjet küldöttség nem ellen­A 1©Í>. zd a további vitát az atomfegy­ver-kísérletek eltiltásáról. Az­által azonban, hogy az Egyesült Államok akadályozza a tár­gyalásokat, olyan helyzet ál­lott elő a bizottságban, amely­ben ez idő szerint nem látszik lehetségesnek a megegyezés. Stelle amerikai fődeiegátus rövid felszólalásában felújítot­ta az amerikai küldöttségnek azt a korábbi javaslatát, hogy létesítsenek közvetlen össze­köttetést a Fehér Ház és a Kreml között, mert ez — sze­rinte — »nagymértékben csök­kentené a véletlenül kirobbanó nukleáris háború veszélyét«. A varsói szerződés és a NATO tagállamai közötti meg­nemtámadási szerződés megvi­tatását Stelle azzal az ürügy- glyel ellenezte, hogy »az érte­kezlet nem illetékes ebben a kérdésben, mert az érdekelt kormányok többsége nincs kép­viselve Genfben«. A tizennyolc hatalmi leszere­lési bizottság még nem határo­zott további munkájáról. A következő plenáris ülést hétfő délelőttre tűzték ki. helyzetkéio Török háremviszonyok Valaha divatoztak Török­honban a háremek. Ezekben sok nő járta a hastáncot egy férfiúnak. De az idő szeret haladni. Még Törökhonban is. Bizony, a derék Ali Baba utó­dai megkedvelték az újfajta háremeket. Emez újfajta föl­di paradicsomokban viszont belépődíjat kell fizetni. Cse­rében sok férfi élvezheti sok nő — művészetét. Erre gondoltam, amikor hí­re kelt, hogy a jenkik nagy számban lepik el Törökhont. Akár a bögölyök a marhát, így meditáltam: »Ahct, a jen­kik tanulmányozni óhajtják a török háremviszonyokat.« No és? Nincs talán joguk hozzá? Tiltja ezt valamiféle nemzet­közi szerződés? Nem és nem. Kiderült azonban, hogy a jenkik nem a háremeket ta­nulmányozzák, hanem a ta­lajviszonyokat. E buzgalmuk­ban kétféle szenvedély vezé­relte őket. Egyrészt támasz­pontokat akartak építeni, más­részt a természeti kincseket szándékoztak kiaknázni. Ügy vélték, a bamba törökök úgy­sem tudnak mit kezdeni ter­mészeti kincseikkel. Igen ám, de a török nép éppen nem bamba. Kialakí­tottak egy újfajta divatot, s ennek ayankee go home nevet adták. Mit mondjak, a jámbor mohamedánok még a disznóhústól sem undorodnak annyira, mint 4 jenkiktől. Nos, a törökök egyénieskedése szörnyen akadályozta a jen­kiket a török talajviszonyok tanulmányozásában. Washing­ton úgy vélte tehát. ideje, hogy bevesse ott a Béke Had­testet, vagyis a peace corps legszebb lányait. Csak tapintatosan. Nos, a peace corps girl-öJt tapintatosan hozzáláttak a tö­rökök civilizálásához. Ezt az Observer legújabb számában olvastam. Bújócskát játszot­tak a tüzes török if jakkal, akik saját receptjük szerint akartak tivistelni velük. És iparkodtak megtanítani a tö­rök lányokat angolul nyelvel­ni. Sajna, a török lányok né­melyike nehezen vette be az angol nyelvet. A vita hevében kaptak néhány pofont a ta­pintatos peace corps girl-ök- től. És mert azt hitték, ez az igazi jenki bone.tone, szem­rebbenés nélkül visszaadták a pofonokat. Az Observer sze­rint legalább. Ám csodák cso­dája, az inzultus miatt nem jelentek meg jenki csataha­jók a török partokon. Hanem? Mi történt? Tapintatosan hazahívták a tapintatlan peace corps girl- öket, és helyettük másokat küldtek. Az új szállítmányt azonban előzőleg tapintatosan megtanították a dzsiu-dzsicu leghatásosabb kar- és lábtö­rő, gégeroppantó és szem­kinyomó módszereire. Hip, hip, hurrá! Törökhonban most már eredményesen folyik a jenki kultúra terjesztése. Pacifikál- ják a békétlen török ifjakat és leányokat. Aki netán nem akarna pacifikálódni, azt az angyali peace corps girl.ök e9V-egy mesterfogással nyo. morékká teszik. Minderről az egyik peace corps girl így nyilatkozott a már idézett Observernek: — Nem unalmas Törökhon. ban az élet. Bizony nem. Csak várjuk ki a végét... A. A. Vasárnap újabb francia atombombát robbantanak fel a Szaharában? Párizs (MTI). Jól értesült párizsi körökben úgy tudják, hogy a francia hadsereg tervezett földalatti atomrobbantási kísérletére március 17-én kerül sor az In Ecker-i kísérleti térségben. Ez lesz a nyolcadik francia atomrobbantás a Szaharában. Az első négyet a levegőben, a továbbiakat a föld alatt haj­tották végre. Algírból érkező jelentéseik szerint algériai kormánykörök­ben nyugtalansággal tekinte­nek a francia atomrobbantás elé. A francia kormány ugyan, kikötötte az evianí egyezmény­ben, hogy öt éven át folytat­hatja kísérleteit a Szaharában, Ben Bella azonban Algéria függetlenségének kikiáltása után kijelentette: kormánya semlegesség! politikájával nem egyeztethető össze, hogy ide­gen hatalom atombombákat robbantson Algéria területén. merősével, Mikojan miniszter­elnök-helyettessel. A lakosság részére mindennemű villanyszerelést,-javítást soron kívül, szabvány szerint ké­szítünk. Telefonhívásra azonnal házhoz megyünk. Vasipari Ktsz, Kaposvár, Május 1. utca 3. Telefon 16-98. (36877) Ádzsubej bécsi sajtóértekezlete Bécs (MTI). Alekszej Adzsubej pénteken rendezett sajtóértekezletén mi át egy háromszáz osztrák és külföldi újságíró jelent meg. A kérdések zöme a pápánál tett római látogatásnak ered­ményeire, a nemzetközi hely­zetre és a szovjet—osztrák vi­szonyra összpontosult. Tisztaselyem 112 Ft Nylon 92—132 Ft-ig. Muszlin 80 Ft (1787) Minden minőségben, minden alkalomra, minden színben, mindig divatos a kendő j FREILICHMANN: ♦ I / a Polip t gondosan elkerüli a »Vörös« t nevének említését. S magában ! megpróbálta tisztázni, milyen í kapcsolat lehet közöttük. Hogy ♦ a hórihorgas a túloldalról kül- ídötit kém — az világos volt ! előtte. De mi kényszerítheti a > kancsalt, hogy még unokája ‘ életét is kockáztassa, akit pe- ' dig, a jelekből ítélve, nagyon : szeret ! Az öreg közben egyre csak a ’ magáét hajtogatta: 1 — Nem tudom, hogyan győz­> zem meg őt, hiába töröm a fe- ! jemet! I — De miért aggódik, Luk- | jan ... — Ligyija elakadt. 1 — Andrejevics! 5 — Amikor ma idejön, momd­> ja el neki a tervét. Én máris {előre beleegyezem, hogy fel­♦ gyógyulásomig törődöm An- i nuskával. I — Nem jön 5 ide többé! — | mondta rövid szünet után Luk­♦ jan Andrejevics. i Ligyija maga is így gondol- t ta ezt, de ellenőrizni akarta ♦ feltevése helyességét. Ez az égi- f meszelő tudja, hogy mi a {konspiráció; még őelőtte sem _fedte fel arcát, bár — a saját »túloldalról« jött. Egy időre te­hát eltűnt; nyilván attól félt, hogy az orvos esetleg nem ijed meg a fenyegetéstől, és lelep­lezi a lakást. Valószínű azon­ban, hogy az orvost és a lakást is gondosan figyelteti... — De itt az ideje, hogy az orvos elé menjek! — mondta az öreg, és kibicegett a szobá­ból. Hatodik fejezet A »Vörös« megjelenésével Lukjan Andrejevicsnek többé nem volt se éjjele, se nappala. A »Vörös« könyörtelenül és minden kegyetlenségre készen a markában tartotta. Zapihalo csak egyetlen kievezető utat látott: a halált. De sohasem tudott volna kezet emelni ön­magára, meg aztán Annuskát is kire hagyhatta ... A kislány volt az egyetlen lény, akit szeretett, és Lukjan Andrejevics mindent megtett volna érte. Amióta a »Vörös« átlépte küszöbét, csakis az 'mókájára gondolt. Tudta jól, hogy az állambiztcnsági szer­veik bármely percben letartóz­csapjai (70) Ligyija észrevette, hogy kifejezése szerint — ö is a tathatják, ha pedig hibát kö­vet el, a »Vörös« gyilkolja meg. Két tűz között Lukjan Andrejevics a legnagyobb pon­tossággal igyekezett végrehaj­tani a »Vörös« minden paran­csát. De még a gazdag ellen­szolgáltatás sem örvendeztet­te meg; az ígért további jutta­tások is elvesztették jelentő­ségüket. Állati félelem lett úr­rá rajta, de egyszer sem for­dult meg a fejében, hogy más út is létezik: az őszinte beisme­rés. És éppen a félelem taszí­totta őt mindinkább az örvény­be, s vitte egyre messzebb a bűn útján. Az öreg akarat nél­küli báb lett a »Vörös« kezé­ben. Amikor munkájából hazatér, ve, házában találta a sebesült Ligyiját, csaknem a guta ütöt­te meg. Az öregasszony, An- nuska gondozója elmondta, hogy valamilyen vörös hajú férfi hozta ide a nőt azzal, hogy a felesége, akit elütött az autó. Lukjan Andrejevics csak nagy nehezen nyerte vissza ön­uralmát. Az öregasszony ha­zament, és magával vitt egy konzervet, amit a »Vörös« ajándékozott neki. A meglepett Lukjan Andre­jevics eleinte ügyet sem ve­tett az »ajándékra«. Csak ké­sőbb döbbent rá: a »Vörös«, hogy ne legyen tanúja a tör­ténteknek, konzervvel meg­mérgezte az öreg dadát. És a nyomozó hatóságok most sem fedeztek feí semmit: az ügy el­simult. »Ki ez a fiatal nő? — talál­gatta a kancsal. — A »Vörös« miért nem szólt róla előzőleg? Honnan hozta ide? Milyen kö­rülmények között sebesült meg?« Zúgott a feje a kérdésektől. Megpróbált beszélgetésbe ele­gyedni Ligyijával, de a lány úgy nézett rá, hogy még csak megszólítani sem merte. Lukjan Andrejevics azon­ban mindenekfelett attól félt, hogy az orvos jelentést tesz a rendőrségen. Tudta, hogy a »Vörös« ez esetben beváltja fenyegetését; az orvos nem marad életben. De vajon meny­nyit javít ez az ő sorsán? A le­tartóztatás veszélye fennáll. Talán máris figyelik a házát. Már ennek gondolatától is hi­deg verejték lepte el testét. Némiképp megnyugtatta, hogy a »Vörös« többé nem látogat el ide. Nem akarja, hogy a ház körül valaki a nyomába sze­gődjék. De ha a »Vörös« fél, akkor ő, Lukjan, hogyne félne. Az a bensőséges kapcsodat, amely unokája és Ligyija kö­zött kialakult, arra a gondolat­ra vezette, hogy legjobb lenne, ha ez a nő, legalábbis egy ideig, nála maradna. Unokahú­gának mondhatná, aki faluról jött látogatóba. S ha ellenőriz, nélc a bejelentéseket, ami na­gyon ritkán fordult elő — el­hunyt lányának személyi iga­zolványát mutatná fel. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom