Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

világ pnni.et Arjai, egyesüljetek! Ar t 50 FIM.ÉR Mai számunk tarta'móból: AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M. ÉVFOLYAM 63. SZÁM SZOMBAT, 1963. MÁRCIUS 16 Nem lehet jó az, ami ellentmond a parasztság igazságérzetének (3. o.) Jövő heti rádió• és televíziómíísor (5. o.) Disznótor (6 o.J A te§tférsxöfetkezet példája A barcsi és a tahi járás 10— 10 termelőszövetkezete kapcso­latot teremtett egymással. Köl­csönös látogatással kezdődött az együttműködés. Érmeik első szakasza most lezárult azzal, hogy a tahi járásbeli tsz-veze- tők a minap beszámoltak test­vérszövetkezetükben szerzett tapasztalataikról, és arról, hogy mihez fogtak, vagy mit szándé­koznak tenni partnereik jó ta­nácsainak alapján. A látogatá­sok és viszontlátogatások, a kötetlen beszélgetések és szer­vezett eszmecserék után össze­gezhetjük az együttműködés első szakaszának legfőbb ta­nulságát. Senki sem bíztatja a tabd já­rás érdekelt tsz-vezefőit arra, hogy másolják le testvérszö­vetkezetük módszereit. Más a gazdasági adottság itt, és me­gint más ott. A tapasztalatcse­re viszont kivált olyan mozza­natokra mutatott rá, amelyek időjárástól, termelési adottság­tól és domborzati viszonytól függetlenül egyaránt érvénye­sek minden faluban, valameny- nyi szövetkezetben. Ezek kö­zül a vezetés milyensége fog­lalja él a fő helyet. A 10—10 tsz-ben tartott megbeszélésen meg a két járási székhelyen rendezett tanácskozáson is ez állt az eszmecsere középpontjá­ban. Ahogy Taborn hallgattam a beszámolókat, úgy találtam, hogy legjobban Mihalecz Ru­dolf sérsekszöllősi elnöknek si- lierült megértenie a tapaszta­latcsere lényegét. Elmondta, hogy Rinyaújlakon meglepte a vezetők határozottsága, maga- biztossága, nem esnek egyik végletből a másikba, nerp adó­sak egyetlen ígéret beváltásá­val s~m. Nárai Lajos tsz-élnö- köt szinte rajongva szeretik, mert hozzáértő, igazságos, csön­des, szerény ember; legfőbb dolgának azt tartja, hogy a ta­gok kisebb-nagyobb ügyeit rendre elintézze. Nincs ott ki- rakatpolitika, ez a vezetési módszer teremtett gazdagsá­got, elégedettséget, a nagy ré­szesedés mellett a tavalyi jö­vedelemből tartalékolhattak is annyit, hogy már erre az évre is megvan munkaegységenként körülbelül 20 forintjuk. Ez van Rinyaújlakon. És hánya­dán állnak a dolgok Sérsek- szöllősön? Itt bizony nem az eredmények számbavétele, ha­nem a tennivalók felsorolása tartana sokkal tovább. Hát Torvajon? Ott is alapvető irá­nyítási, munkaszervezési tud­nivalókat kell megtanulniuk a vezetőknek. Szűcs Imre, az újonnan megválasztott elnök Komlósdon ehhez szerzett ér­tékes tapasztalatokat. — Hát hogyan, van ilyen is, hogy az elnök meg a brigádvezetö nem civakodik órák hosszat, hanem rövid idő alatt megegyezik? — csodálkozott Komlósdon ő is meg három torvaji társa is. Megfigyelték azt is, hogy ott a brigád vezető egy nagy füzet­be pontosan és rendszeresen beírja a napi munkát; ebből a kimutatásból kiderül az is, hogy tavaly például melyik táblára mennyi műtrágyát szór­tak. Igen, ez pontossáp, ez szervezettség — ez nagyüzemi nyilvántartási módszer. Somogymeggyesen Nyári Pál tótújfalui elnök látogatása után, az ő javaslatára tartot­tak közgyűlést. Ezen újjává­lasztották a vezetőséget, és is­mét Király István elnöknek szavaztak bizalmat. De értésé­re adták, hogy mit várnak tő­le. — Igyekszem tanulni a tót­újfalui elnöktől, ettől a fárad­hatatlan. nagyszerű szövetke­zeti vezetőtől — mondott most a tabi tanácskozáson. Horváth Ferenc törökkoppányi mező­gazdásznak az ragadta meg a figyelmét Homokszentgyör- gyön, hogy az egyik üzemegy­ség értekezletén a felszólalók nem magánérdekükben köve­telőztek, hanem főként arról beszéltek, hogy hogyan rendez­hetnék el még jobban közös dolgaikat. Barkóczi József, a tengődi szövetkezet új elnöke meg arra törekszik, hogy a szentborbásiak útmutatása alapján — pontos nyilvántar­tással — megakadályozzák a munkaegyseghígítást. A lul- laiak — mint Kleiber József elnökhelyettes elmondta — a patosfaiak tanácsára készül­nek arra, hogy törvényes mé­retűre csökkentsék mindenki háztáji területét, az elnökét is, másét is. Fehér Lajos a kis- bárapáti küldöttség tagjaként — mint kezdő vezető — Víz­váron az elnök, a mezőgazdász, a brigádvezetők, a főkönyvelő együttműködését tanulmányoz­ta. Nem bánta meg. hogy há­rom napot ott töltött. Hasznosnak bizonyult hát a tapasztalatcsere — így nyilat­kozik a tsz-vezetők többsége. Susocki József bábonymegyeri elnök azonban nehézségeik is­mertetésére és elmaradásuk magyarázgatására szorítkozott. Rajta is túltett Gerbovits Jenő somogyacsad mezőgazdász. Nem arról van szó, hogy ne bírálja a másik szövetkezet fo­gyatékosságait, de az nincs rendjén, hogy az acsai állapo­tokat a péterhidai helyzetnél majdcsaknem jobbaknak igyek­szik feltüntetni. És Szántó Emil, a Somogy egresi elnök va­jon mit tanult meg Darány­ban? Azt, hogy mérgében csap­jon ököllel az asztalra — ő legalábbis ebben látja Keserű József darányi elnök sikerei­nek »titkát«. Nem, nem ez volt a lecke, hanem az, hogy Ke­serű elvtárs Somogyegrasen megmondta a szemébe: »Elittad a becsületed, nincs tekintélyed az emberek előtt, nem vagy al­kalmas arra, hogy továbbra is elnök maradj.« Tudomásunk szerint ez a megállapítás pon­tosan azonos az egresi tsz-tag- ság nagy többségének vélemé­nyével. Ezen áll vagy bukik a kez­deményezés sorsa: van-e, lesz-e a tabi járás említett szövetke­zeteiben olyan vezető, aki ké­pes a gyakorlatban megvalósí­tani a barcsi járásban szerzett vezetési tapasztalatokat, vagy pedig továbbra is tehetetlen- kedik, és marad minden a ré­giben. Nyíltan megmondta Ta­bán Mandik Béla, a Barcsi Já­rási Pártbizottság első titkára, hogy úgy látja: némelyek arra törekszenek, hogy mindent megmagyarázzanak, mindent a mostoha időjárás és a dombos vidék számlájára írjanak. A hibák megmagyarázására tett erőfeszítést inkább a hibák ki­javítására, mulasztásaik pótlá­sára kellene fordítaniuk. S Bo­gó László, a Tabi Járási Párt­bizottság első titkára összefog­lalójában ezért is hangsúlyoz­ta: — Annak a tsz.vezetönek, aki alkalmatlanságánál egyebet évek óta nem tudott bizonyíta­ni, annak a vezetésben nincs semmi keresnivalója. Ilyen em­bereket nem tudunk, nem aka­runk és nem is fogunk megvé­deni, hanem azokkal a tsz-ta- gokkal értünk egyet, és azok­nak a törekvéseit támogatjuk, akik jobb kezekbe akarják ad­ni szövetkezetük vezetését. — Ez a kiindulópont, enélkül — a vezetés javítása, megjavítása nélkül — nem képes egyik gyenge szövetkezet sem legyűr, ni gazdasági nehézségeit. Nagy eredménye az együttműködés­nek, hogy megfogalmazta és Tabon is kimondta ezt az alap­igazságot. Katas József Egyre szélesei méreteket ölt a franciaországi sztrájkmozgalom Párizs Pénteken hajnali 4 órakor egész Franciaországban leállt a vasúti forgalom: a vasuta­sok 24 órás sztrájkba léptek. A vasutassztrájk félig megbé­nította a városok ipari üzeme­it, mert a dolgozók nagy része nem tudott eljutni munkahe­lyére. Az újabb sztrájkra azért ke­rült sor, mert a korány meg­szegte a vasutasoknak tett ígé­retét A vasutasszakszerveze­tek és a közlekedésügyi mi- miszfórium képviselőiből álló vegyesbizottságoknak ugyanis csütörtökön kellett volna tár­gyalniuk a vasúti alkalmazot­tak követeléseiről, a tárgyalás­ra azonban nem került sor. A miniszter megbízottja kijelen­tette ; a kormány egy külön­bizottságra, az úgynevezett bölcsek tanácsára bízta az ál­lami alkalmazottak bérének nem hajlandó külön egyezked­ni a vasutasokkal. A vasutasszakszervezetek kijelentették, hogy nem hajlandók hetekig várni követeléseik teljesítésére, és sztrájkkal válaszolnak a kormány szószegésére. A bányászsztrájk közben tovább tart. A »bölcsek taná­csáénak az a szerepe, hogy tanulmányozza az állami és a magánvállalatok munkabérei közötti különbséget, és javas­latokat tegyen. Döntési joga azonban nincs, és ezért a bá­nyászok követeléseinek gyors teljesítésére nem lehet számí­tani. Csütörtökön a szénmeden­cékben egymást követték a nagy tiltakozó gyűlések és felvonulások. Decazeville utcáin ötezer tün­meneteltek a bányászokkal. Az észak-franciaországi Danain- ben 12 000, Metzben 10 000, Lille-ben 15 000 bányász és vasmunkás tüntetett az utcá­kon. A vasmunkások egész Franciaországban figyelmeztető sztrájkokat rendeztek : több százezer fémipari dolgozó szüntette be a munkái cgy-négy órára. A bányászok iránti szolida­ritási mozgalom egyre széle­sebb néprétegekre terjed ki. A fővárosi ipari üzemekben gyűjtenek sztrájkoló társaik javára. Az építőipari munká­sok is sztrájkkal fenyegetőz­nek. A kormánynak az a taktiká­ja, hogy a helyzet »tanulmá­nyozása« címén elhúzza a munkabéreik rendezését, és »megpuhítsa« a sztrájkoló bá­nyászokat, a munkásosztály egységes ellenállásába ütközik. A sztrájkmozgalom erősödése a gazdasági élet további terüle­teit is bénulással fenyegeti Megemlékezések március 15-ről Az. 1848-as polgári forrada­lom kitörése 115. évfordulójá­nak tiszteletére ünnepi meg­emlékezéseket rendeztek me. gyeszerte. Az általános és kö­zépiskolákban osztályfőnöki órákon elevenítették föl a for­radalom és a szabadságharc történetét. Március 14-én este Kaposváron, a Kilián György Ifjúsági és Üttörőházban nagy­gyűlést tartottak, ezen megje­lent Dombóvári László, a me­gyei pártbizottság párt . és tö­megszervezeti osztályának ve­zetője és Kisdeálc József, a városi pártbizottság első tit­kára is. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Varga Sándor, a me­gyei KISZ-bizofctság aglt.-prop. titkára volt. Tegnap délelőtt Kaposvárom diákok, üzemi és hivatali dol­gozók, valamint a Hazafias Népfront képviselői megkoszo­rúzták a Kossuth- és a Petőfi szobrot. A Kossuth-szobor előtt Király Lajos, a megyei KISZ bizottság középiskolai tel el őse. a Petőfi-szobor előtt pedig In cze Béla, a MÁV Leánynevelő Intézet KISZ-titkára mondott beszédet. A kaposvári koszonozasi ünu népségekén mintegy ötszázan vettek részt. tető vonult fel. A gyári mun­kások is beszüntették ebben a általános rendezését, s ezért városban a munkát és együtt Lejebb ment a tojás ára a tegnapi piacon (Tudósítónktól,) Az első igazi nagy piac teg­nap volt ebben az évben Ka­posváron. Teljesen megtöltöt­ték a piacot az áruval teli ko­sarak. s tolongtak a vevők is. A tavaszi hangulatot a hóvirág keltette, több ezer csokor virí­tott a kosarakban. Újdonság volt az őszi vetésű spenót és az örökös hagymából termett újhagyma. Spenótból 1,20-ért, újhagymából 1 forintért adtak egy csomót. Ismét hoztak fel­fűzött csemegeszőlőt, 11 forint volt kilója. A magárusok is megjelentek, mindenfajta ma­got lehetett kapná náluk. A tsz-ék közül a Somogy geszti Új Barázda Tsz elárusítóhely e volt nyitva. Itt a 125 liter tejföl, a 90 kg túró és a 800 darab to­jás gyorsan elfogyott. Élő ba­romfit csak magánosok árusí­tottak, meglehetősen sokat kér­tek érte. Mivel fokhagyma sem az állami, sem a szövetkezeti standokban nem volt, a magán­árusok 1—1,30 forintot kértek egy fej fokhagymáért. A tojás viszont olcsóbb lett, 1,30—1,40 forintért lehetett kapni. Felosztották a földművesszövetkezetek múlt évi nyereségét (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek tavaly a MÉK-kél és a szakszö­vetkezetekkel együttesen A nyereség felosztására a földművesszövetkeaetek mér­legjóváhagyó közgyűlései után kerül sor. 37 758 000 forint nyereséget ér. A hosszú sajtósztrájk után ismét olvashatnak újságot a Név York-iak. A képen: A News épülete körül nagy érdeklődéssel böngészik a lapok első példányait. (MTI Külföldi Képszolgálat) tek el. Ebből a földművesszö- vetkezetek tiszta nyeresége 27 729 000 forint. A MÉSZÖV pénzügyi osztálya jóváhagyta a szövetkezetek nyereségfel­osztási tervét. 11 és fél millió forintot a tartalékalapba he­lyeznek, ezzel növelik a szö­vetkezetek saját vagyonát. 618 000 forintot nyereségrésze­sedés címén a földművesszö­vetkezeti dolgozók kapnak meg. Községfejlesztési hozzájá­rulásként 1 128 000 forintot utalnak át a tanácsoknak. A falusi könyvtárak fejlesztésé­re 139 000 forintot adnak. A szövetkezeti részjegyalap után 7 százalékos kamatot — 704 000 forintot — fizetnek vissza a földművesszövetkeze­tek. Vásárlási és értékesítési visszatérítés címén 3 189 000 forint áll rendelkezésre. Ennek felét beruházásokra fordítják, felét pedig vásárlási utalvá­nyok formájában osztják ki. A földművesszövetkezeti ta­gok tiszteletdíjának fedezésé­re 1 744 000 forintot tartalékol­tak. 4000 választott föl'!rriűves- szövetkez'*i vezetése i tag munkáját kívánják veíe ’Hono­rálni. Budapestnél csütörtök reggeltől péntek reggelig 235 centiméterrel emelkedett a Duna vízszintje Csütörtök reggeltől péntek reggelig nem hullott jelentő­sebb csapadék az országban. Az éjszakai lehűlés lassította az olvadást, így a belvízzel el­öntött területek és a folyók kevesebb utánpótlást kaptak. A vízzel elárasztott területek nagysága alig változott. Az áradó mellékfolyók vi­ze megemelte a Duna víz- szintjét. Budapestnél csütörtök reggel­től péntek reggelig 235 centi­méterrel növekedett a vízállás, és elérte a 600 centimétert. Elő­reláthatólag még mintegy 5 centiméterrel emelkedik, s utána apadás várható. A zajló jég Dömösnél és még néhány helyen a portra is felnyomult. A jugoszláv szakaszon — az apatini torlasz eltávozása után — megnyílt az út a déli ma­gyar Duna-szakasz jégta­karója előtt. Így ezen a részen is erőteljes a zajlás, s a Dumaföldvár alat­ti szakaszon a korábban kiala­kult torlaszok, torlódások is bomladoznak, lefelé haladnak. A Marcal és a Rába mentén a vízügyi igazgatóságok irá­nyításával folytatták a véde­kezést nyúlgátak építésével és a torlaszok eltávolításával. A helyzet nem súlyosbodott. A kisebb folyók és patakok felső szakaszainál már apadást is észleltek. A Sajó felső szaka­szán és a folyó mellékágainak egy részén a víz már visszatért a mederbe, s az árvédelem megkezdhette az elöntéseken maradt víz elvezetését. A Börzsönyből lefutó pata­kok az Ipoly völgyében megáradlak, és elöntéseket okoztak. Az Ipoly csehszlovák partján átszakadt a gát, és magyar te­rületeken is sor került lakóhá­zak kiürítésére. A KPM Útügyi Osztályának tájékoztatása szerint a belvizek és a megduzzadt, kiöntött pa­takok, kis folyók okozta átsza- kítások, elöntések, útrongáló- dások száma továbbra is rend­kívül nagy. A közúti igazgató­ságok, sőt a mélyépítő vállala­tok is a rendelkezésükre álló erőket — szak- és segéd­munkásokat, nagy munkagé­peket — mind a rongálódások helyreállítására irányították. A forgalmasabb főútvonalak kö­zül a 3-as. a budapest—mis­kolci vonalon Kápolna község közelében a hidat elmosta a víz, úgyhogy Gyöngyöstől még mindig csak elterelve közle­kedhetnek a járművek. A 7-es úton Budapest— Székesfehérvár között az átszakadások helyreállítá­sán dolgoznak, a forgalom azonban még nem indul­hatott meg, így a nehezebb járművek — mivel ez az út a nehéz kocsi­kat nem bírná el — Bicskén át haladhatnak. A MÁV-nál kapott értesülé­sek szerint a veszély valami­vel csökkent, négy vonal fel­szabadult. A jelentések viszont arra figyelmeztettek, hogy a Velencei-tó vízszimtjének duz­zadása következtében Buda­pest—FTAkesfehérvár között vprt.zivhp kerülhet » vasútvo­nal egyik-másik stokasza. Fel­készültek a vonal védelmére*

Next

/
Oldalképek
Tartalom