Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

Péntek, 1963. március 15 3 SOMOGYI NÉPLAP JHííveins köszöntése. 1 I í'T éve már, hogy az Európán álszáguldó fórra, dalmi hullám Magyarországra érkezett; 115 éve, hogy a márciusi fiatalok arany^etűvel írták be nevüket az emberiség történele.mkönyVg^e S ma, ilyen hosszú idő táviataból szemlélve az esetné, nyékét, nyugodtan elmondhatjuk; napjainkban is alig akad olyan díákgyerek, aki ne szeretne hasonlítani Bem vagy Damjanich szabadságharcosaihoz,- alig akad olyan kisiskolás, aki ne olvasná áhítattal a forradalom törté­netét. Ez érthető is. Egy nemzet dicsőséges szabadságmozgal­ma mindig olyan példa- az ifjúság előtt, ami megmozgat­ja fantáziájukat, gonáolkodásra készteti őket. Mert a rosszul fölfegyverzett, gyengén képzett, de igaz ügyért harcoló nép csodás tettei 115 év távlatából is eleven erő­vel hatnak, szabadság- és ígazságszeretetre késztetik a kései utódokat. Az ifjúság képzeletében úgy elevenednek föl a dicsőséges tavaszi hadjárat nagy csatái, mintha át­élték volna a küzdelmet. Büszkeséggel emlékezik minden somogyi fiatal Noszlopy Gág-gárra és azokra a paraszt­katonákra, akik 1849. április 30-án felszabadították Ka­posvárt, és még Világos után sem tették le a fegyvert. És a magyar nép soha nem felejti el Kossuth és Petőfi nevét sem, az ő láng0ió hazaszeretetük mindig példaként ragyog. Tőlük megtanulhatta és megtanulhat­ja bárki: mit jelent a nazáé-rt élni, és ha kell, meghalni érte. Kossuth lánglelkű szónoklatai az országgyűlésben és a városokban tartott nép gyűléseken, Petőfi versei és cikkei, mindkettőjük cselekedetei nem hagynak kétséget efelől. Március úgy él az emberek képzeletében, mint a ta­vasz kezdete, s ez szimbólum- is: politikai tavaszt jelent, eszmei tavaszt. Ha márciusi if jakról beszélünk, azonnal tudjuk, hogy a hazáért életüket is feláldozó emberekről van szó; ha március eszméjéről szólunk, mindjárt tud­juk, hogy a függetlenség és a szabadság gondolatát je. lenti. Az emberek várják, nagyon várják az új életet még sok országban, másutt pedig már megérik a vetés. És ha­zánk ez utóbbiak közé tartozik immár tizennyolc éve. Volt ősz, nemegyszer tél is életünkben, hiszen 1848—49 dicsőségét az önkényuralom korszaka követte; 1919-ben újra tavasz lett, s hosszú, kegyetlen tél követte. Jött Horthy fehér lován, jött Prónay meg Francia Kiss Mi­hály, jött Gömbös Gyula és Szálasi. De mindez elmúlt. 115 év telt el 1848 óta. De a márciust eszme él nap. jainkban is, és megvalósul. Egy egész nép munkálkodik rajta. Szépül, fejlődik Babócsa Csaknem tízkiiométeres gázvezeték — Milliós hozzájárulás — Tájmúzeumot alapítanak Nagy gondot fordít a községi tanács Babócsa szépítésére, fejlesztésére. A tanácstagság és a lakosság szíves-örömest segí­ti a szebbnél szebb tervek va­llóra váltását. Néhány évvel ez- : előtt még sarat tapostak az j emberek az állomástól a falu I központjáig, ma betonjárda tárat építenek. Több utca kap betonjárdát. A gyógyhatású fürdő fölé tetőszerkezetet emelnek. Bővítik a villanyhá­lózatot, pályát építenek az at­létáknak. Befejezik a házhely­rendezést, folytatják a parkosí­tást. A közeljövőben tájmú­zeumot alapítanak a faluban. — Legjobban mi, háziasszonyok örülünk a gáznak — mondja Serbet Jőzsefné. van ezen az útszakaszon. De nemcsak itt, más utcákban is építettek sziláid burkolatú jár­dát. Élték a fürdőtelepítés le­Itt helyezik el többek között a várban folytatott ásatások so­rán előkerült tárgyaikat i\>ni Ili Basis' kell A vasútnak márciusban el kell szállítania azt a 2 800 000 tonna árut, amellyel a télen a rossz időjárás miatt elmaradt. Ez azt jelenti, hogy olyan for­galmat kell lebonyolítania, mint az őszi betakarításkor. A kaposvári vasutasok, hogy feladatukat teljesíthessék, ki­használják a kocsik kapacitá­sát, gondosabban válogatják ki a vagonokat, csökkentik a for­dulási időt. Erőfeszítésük azon­ban csaik akkor lesz eredmé­nyes, ha a szállíttató vállalatok gyorsan rakják ki és be árui­kat, rendben tartják a kezelé­sükben levő vasúti ipartelepe­ket, kellő időben gondoskodnak megfelelő tárolóhelyről. A vas­utasok azt kérték tőlük, segít­sék elő, hogy az áruk minél előbb eljussanak rendeltetési helyükre. Sajnos, a kérést nem min­denki teljesíti. Nemiég' például a Malomipari és Terményfor- galmá Vállalat kocsikat igé­nyelt a vasúttól. Mivel tudták, hogy kevés a kocsi, kérték a megyei pártbizottság ipari osz­tályát, járjon közbe, hogy mi­előbb megkaphassák a vagono­kat. Ám úgy látszik, a fuvar csak addig volt sürgős, amíg a kocsikat megkapták. A vago­nok Dalimandon, a célállomá­son vesztegeltek, mert senki sem szervezte meg, hogy az összetorlódott, árut kirakják. A vasút végül is a megyei párt- bizottság ipari osztályához for­dult segítségért. A FÜSZÉRT-et figyelmeztet­ni kellett arra, hogy hozza rendbe I-es számú ipartelepét, mert a kisiklás veszélye miatt nem járhatnak be a vasúti ko­csik. Amíg a felszólításnak ele­get nem tettek, az árut nem rakhatták föl a telepen, hanem . be kellett szállítani az állomás­ra, az Erzsébet-rakodóhoz. Némelyik vállalatnál azt ha j­togatják, hogy miért lármázik a vasút, hiszen a késlekedés minden órájára busás bírságot fizetnek neki. Az időveszteség­ből tehát hasznot húz. Ez az ál­láspont szűklátókörüségre vall! A vasútnak ugyanis nem bír­ságra, hanem kocsikra van szüksége, hogy teljesíthesse fel­adatát. biztosíthassa az ország vérkeringését. Ha a vállalatok, gyorsan kirakják az árut, a vagonok egy helyett kettőt for­dulhatnak. Két évvel ezelőtt például a kaposvári vasútállo­máson csupán azzal, hogy jól megszervezték a szállítást, 42 vonatra való kocsival keveseb­bet kellett igénybe venni. Minden szállítatónak köte­lessége, hogy teljesítse a vas­utasok kérését, s haladéktala­nul rakja be és ki az árut. Ne akkor kelljen gondoskodni ra­kodókról. eszközökről, amikor már meg kell kezdeni a kira­kást, A vállalatok kísérjék fi­gyelemmel a vasút értesítését és legyenek rugalmasak. így a vasárnapi és az éjszakai rako­dást is el tudják végezni anél­kül, hogy az engedélyezettnél több túlórát használnának fel. Üzemeink számtalanszor tet­tek már bizonyságot szervező- készségükről. Remélhetőleg így lesz ez most is, s elősegítik, hogy a vasút idejében rendel­tetési helyére szállíthassa a vetőmagvakat, az építkezések­hez szükséges kavicsot és sok más anyagot, s rövidesen je­lentheti, hogy sehol sem hiány­zik mér az a 2 800 000 tonna áru, amelyet a zord időben hiá­ba vártak a megrendelők. Sz. Ni Már lehet jelentkezni ipari tanulónak (TudósitónJctól.) Az idén korábban jelentkez­hetnék ,ipari, tanulónak, a fia­talok, mint az előző években. A kaposvári iparitanuló-iskola tájékoztatása szerint a vállala­tokhoz kell fordulniuk az álta­lános iskolát végzetteknek és az érettségizetteknek is. A mi­nisztériumokhoz tartozó válla­latoknál május 15-től fölvételi vizsgák lesznek. A jelentke­zők számtaniból, magyarból és fizikából adnak számot tudá­sukról. Az életkort is figyelem­be veszik: az általános iskolát végzettek közül az 1947-ben vagy később születetteket, az érettségizettek közül az 1944- nél később születetteket veszik föl ipari tanulónak. Az ÉM Somogy megyei Épí­tőipari Vállalata az idén 126 fiatalt szerződtet kőműves-, ács-, burkoló-, szobafestő, par­kettázó-, vasbetonszerelő és üvegezőtanulónak. A vidékiek egy részének tanulóotthont biztosítanak. Ugyanez a válla­Lágyija sokáig nem tudta rászánni magát, hogy beszélge­tést kezdjen a gyerekkel. Pe­dig mellében enyhült már a kínzó fájdalom, és a kislány mintha attól tartana, hogy édesanyja ismét eltűnik, egyet­len pillanatra sem engedte el a térdét. Amikor Lukjan Andrejevics hazatért munkájából, Ligyija éppen Annuska ruháját javí­totta. A kislány az öreg elé szaladt, és örömmel újságolta: — Nagyapó! Visszatért édes­anyám! Ligyija látta, hogy az öreg elsápad, és annyira zavarba esik, hogy még feleim sem tud a gyereknek; azt sem vette észre, hogy a kislány copfocs- káját milyen gondosan befon­ták. — Megmondtam már az öreg boszorkánynak — nyögte ki végre —. ne hozza ma a házba a gyereket! Nem hallgatott rám az átkozott... — S még a szokottnál is erősebben sántít­va, kisietett a szobából. Ligyija kézen fogta Annus- kát, és maga mellé ültette az ágyra. Miért oly izgatott a kan­csal? S váratlanul megvilágo­sodott előtte a rejtély. Igen, kétségtelen... Az öregasszonyt megmérgezték... Megmérgez- ték, hogy eltegyék az útból a fölösleges tanút... Az öreg­asszony azért szegte meg a tá­lat villanyszerelőket, közpon­tifűtés-szerelőket és vízveze­ték-szerelőket is képez ki. A 13-as AKÖV-nél autószerelő, lakatos- és villamos-műszerész szakmát tanulhatnak a jelent­kezők. A TRANSZ \7ILL első­sorban olyan fiatalokat vesz föl, akik géplakatosok, lakato­sok, esztergályosok, marósok és szerszámkészítők akarnak lenni. Sok tanulói szerződtet az Áramszolgáltató Vállalat, a Ka­posvári Cukorgyár és a Finom- mechanikai Vállalat is. A Mér­tékutáni Vegyesruházati Válla­latnál a női szabó szakma áll nyitva főleg a lányok előtt. Ke­vés fiatalt vesz föl a Fodrász Ktsz. Az állami gazdaságok és a gépállomások az idén több fiatalt szerződtetnek mint ta­valy. Jelentkezni már most lehet. Azért ilyen korán, hogy a je­löltek idejében megismerhes­sék azt a munkahelyet, ahova szeretnének leszerződni lalmat, és hozta vissza a ház­ba a gyereket, mert érezte, hogy már nem húzza sokáig. Ligyija magához szorította a kislányt, és várta az öreget. Amikor megjött, elkínzott ar­cáról nyomban látta, hogy fel­tevése helyes volt. Az öreg ne­hézkes mozdulattal ült le a székre. Amikor a falióra nyol­cat ütött, felállt és átment a szomszéd szobába ... — Annuska, kislányom, gye­re ide! — szólította az ajtó mö­gül. A kislány rámosoiygott Ll­gyijára, és nagyapjához sza­ladt. Néhány pillanat múlva behallatszott a gyermek sírá­sa és az öreg csendes suttogá­sa: úgy látszik, erőszakkal akarta lefektetni Annuskát, mert a kislány egyszerre han­gosan felkiáltott. Ligyija ösztö­nösen indult volna utána, de megtorpant és leült. Tíz perc múlva, Icarján a még mindig zokogó Annuská- val, az öreg bejött. A kislány azonnal .lecsúszott nagyapó kai'jából, és Ligyija ágyához rohant. Ligyija magához szorí­totta a gyermeket, és csodál­kozva tapasztalta, hogy az ide­gen kislány nemcsak szánal­mat ébreszt benne, hanem va­lami hirtelen támadt, szokat­lan gyengédséget is.;; Az öreg leereszkedett a szék­hetőségével is. Az olajat kuta­tó fúrások nyomán meleg víz tört feL Beton fürdőmedencét csináltak. Parkosították a köz­ség főterét. A fiatalok klubot építettek maguknak a tanács és a tsz segítségével. A villany, az óvoda, a szélesvásznú mozi, a korszerű üzletek mind a falu fejlődéséről tanúskodnak. Az idegenek előtt joggal büszkélkednek a babócsaiak: három év alatt kilenc és fél kilométer hosszúságú gázveze­téket építették. Ez az első olyan község Somogybán, ahol hasz­nosítják a földnek ezt az aján­dékát. A falu lakói nem riad­tak vissza az anyagi áldozat­tól és a társadalmi munkától Mintegy hárommillió forintra rúg hozzájárulásuk összege, s csaknem félmillió forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek. De megérte! Ma már négy­száz családi ház van bekötve a gázhálózatba. Ebben az évben tűzoltószer­re, és mereven maga elé né­zett. — Anyukával alszom! — mondogatta makacsul Annus­ka. Lukjan Andrejevics megrez­zent, mintha váratlanul arcul ütötték volna. Haragos pillan­tást vetett Ligyijára. — Miért mondta a kislány­nak, hogy az édesanyja? — kérdezte mérgesen. Ligyija csodálkozva nézett rá. — Honnan veszi, hogy én mondtam? — Ki más mondta volna? — Az elhunyt öregasszony! Ö hozta ide Amnuskát és ..; — Honnan tudja, hogy az öregasszony meghalt? — vá­gott közbe ijedt arccal, zavar­tan. Ligyija szótlanul nézett a kamcsal szeméibe: az öreg nem állita a pillantását, és lesütöt­te szemét. Megértette, hogy ta­pasztalt emberrel van dolga, és most már nem alakoskodott. — Számítottam erre, de nem hittem, hogy ilyen gyorsan be­következik. Igazán várni lehe­tett volna evvel — Fel kell tételeznem — je­gyezte meg Ligyija —, hogy tudja, miként járnak el a ba­rátai ilyen esetekben. Az öreg­asszony látott engem, és ez az, ami a »Vörös «-t légióként... — Igaza van! — mondta az A tafa§zi munkák előtt — brigádve&etök nélkül MIT MONDJAK SZÖVET­KEZETÜNKRŐL; jót vagy rosz- szat? — fogadott a tsz-irodán Tamás László mezőgazdász. — Mindent. Így szereztem tudomást a nagykorpádi Petőfi Tsz legna­gyobb problémájáról, arról, hegy a növénytermesztő bri­gádok vezető nélkül várják a tavaszt. Tavaly két növénytermelő és egy fogatos' brigád dolgozott a nagykorpádi tsz-ben az ál lat­gondozó brigádon kívül. A nö­vénytermelőkkel állandóan baj volt, torzsalkodott a két brigád. Nemigen történt meg, hogy az egyik brigád segített volna a másiknak. A tsz ve­zetői fölismerték, hogy változ­tatni kell a helyzeten, mert a teljes elkülönülés a munka rovására megy. Mivel a brigá­dokban az asszonyok voltak a »hangosabbak«, elhatározták, hogy egy összevont asszony- brigádot alakítanak, s vezeté­sét Kovács Sándorra bízzák. Ügy tervezték, hogy a férfia­kat két brigádra osztják: gé­pesekre, fogatosokra Pacsir József vezetésével és gyalog­munkásokra Ambrus Ferenc bri gádvezetővel. A tervtárgyaló közgyűlést megelőző vezetőségi értekédé ten Vajda József főkönyvelő javaslatára a brigádvezetöfcnek havi 50—50 munkaegységet szavaztak meg. — Hetven asszony helyett száztizenhétre kell ügyelnie Kovács Sándornak. Megnőtt a felelőssége, több a munkája, megérdemli az ötven munka­egységet — mondta a főköny­velő. Senkinek sem volt ellen­vetése. A KÖZGYŰLÉSEN AZON­BAN az egyik vezetőségi tag. Kajkos József felállt, s — a ■f" megegyezéstől eltérően — azt I indítványozta, hogy csökkent- öreg lesújtva. — De most mit! sék a brigádvezetök munka­tegyek majd Annuskéval? Ki-1 egységét 40-re. re hagyjam, amíg munkába; A tagság hangos tetszésnyil­megyek? ; vánítással fogadta a javasló­— Amíg ón itt vagyok, nincs miért nyugtalankodnia. — Erről szó sem lehet! ezt nem teheti meg. — Miért ne? — nézett tot. A felszólalók egyre-másra (jn i sértegették a brigádvezető'ket. — Nem csinálnák semmit, csak lótnak-futnak. Elég a kíváncsian a lány Az .öreg? munkaegység -han­azonban nem felelt. Egy ideig* J némán ültek. Ligyija észrevet­te, hogy Annuska közben el­aludt — Vigye a kiságyába! — mondita. Lukjan Andrejevics felemel­te a gyereket, és elhelyezte ágyacsíkájában. A kislány cup- pantott álmában. — Nem szabad vele lennie! — jegyezte meg az öreg. — Ö megtiltotta.: j goztatták mind többen. S a vezetőség, amely két nappal előbb elfogadta az 50 munkaegységre szóló határoza­tot, a közgyűlésen nem állt ki a brigádvezetők mellett. Kovács Sándor brigádveze­tőt érzékenyen érintette a jog­talan támadás. Lemondott. Nemsokára így tett a másik két brigádvezetö is. — Nem a munkaegység csökkentése a Látva, hogy ligyija arca ha-|bántó _ möndotta Kovács rágós kifejezést ölt, ijedten el-JSándor _ hímem a vezetőség hallgatott , — Nézze csak, Annuska ki- fecsegtheti, hogy ön itt van .;. — mondta végül. — Borzasztó még elgondolni is, hogy mi lesz, ha ő ezt megtudja ... Ne­magatartása. Következetlenek, ha este kiadnak egy rendelke­zést, reggelre megmásítják, öt évig voltam brigádvezető, igyekeztem úgy dolgozni, hogy ne legyen rám panasz. Ezután kém, igaz, van egy tervem, de| csinálja más. Szívesen kime. nem tudom, hogy ő jóváhagy-; gyek brigádba dolgozni. ja-e... I CSINÁLJA MAS.. (Folytatjuk.j Sajnos ! azonban» Nagykorpádon sok olyan embert találni, aki csak bírálni tud, de ha tetteikre ke­iül sor, meghúzódik a háttér­ben. Andik Sándor is erősen — de ahogy mondják, nagyon igazságosan és helyesen — bí­rálta a szövetkezet hibáit, ám a felajánlott brigádvezetőséget családi okokra hivatkozva el­utasította. Ugyanígy jártak Kajkos Józseffel is. Eddig még senkit sem tálal­tak Nagykorpádon, aki elvál­lalná valamelyik brigád veze­tését. Milyen megoldást találnak? — vetődik fel a kérdés. Mert ezt a problémát nekik kell megoldani. Tamás László így látja a ki­utat: — Tegyék félre a sértődést a brigádvezetők, fogjanak mun­kához, mert küszöb előtt a ta­vasz. Kovács Sándor viszont ezt mondja: — Vezesse más a brigádot. Inkább keresek nyugodtan ha­vonta harminc munkaegységet, mint állandó támadások cél­pontjaként többet. Legalább nem kell sorozatosan mérge­lődnöm a vezetőség hibás in­tézkedései miatt, MIND A KÉT VÉLEMÉNY­BEN van megszívlélnívaló. A legfontosabb azt megérteni, hogy a tsz-nek szüksége van Kovács Sándor és a többi bri­gádvezető gyakorlatára, jó munkájára. S vajon ha egyál­talán találnak új brigádvezető­ket, les^-e idejük elsajátítani a vezetéssel járó tudnivalókat egy kartávolságra a tavaszi munkáktól? Sürget az idő, nem halogathatják tovább ezt a dolgot! Strubl Márta NIKKELEZÉST VÁLLAL a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz gyermekkocsi-készítő rész­lege, l’erzsenyi ntea 31. Telefon 25-70. _________________(36863)

Next

/
Oldalképek
Tartalom