Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, IMS. március I) Betonnál is maradandébb út... M árcius 3-án néptanácsi képviselőket választa­nak a Román Népköztársa­ságban. Túlnyomóan a falvak népe járul a szavazóumák elé. A parasztság, melynek egykori nyomorúsága oly­annyira ismeretes. Az emlékezés fénycsóvája álljon meg egy pillanatra a Torda fölötti hegyes tájon, ahol 1939-ben közmunkában út épült a hegylakóknak. Ott éltek ők fent, a hegyek kö­zött szétszórt településeken. Kecskék, hosszú szőrű l~orcs tehenek legelésztek a ház körüli tisztásokon. Mokány kis hegyi lovaikkal néha tű­zifát meg rönkfát vittek a közeli piacokra a meredek erdei úton. Ha az ugyan út­nak lett volna nevezhető. A Verespatak községbe vezető, keskeny völgyben lerohanó patakocska faképnél hagyva eredeti medrét kimosta az »út« tövét alkotó terméskö­vek közét, s ott bujdokoIt kö­zöttük, csak a csobogása árulta el hollétét. Nos, ezt a patakocskát kellett vissza- kényszeriteni eredeti medré­be. A hegylakók nevettek a sziszifuszi munkán: Kár a fá­radságért, ha elered az eső, a lezuhanó víz feltölti újból a medret, kezdhetik élőről — mondogatták. És voltaképpen igazuk is volt... Nos, ilyen utat építtetett « hegylakóknak az akkori ro­mán kormányzat, mely büsz­kén hirdette, hogy Románia a parasztok és a pásztorok állama. A »parasztok és pász­torok« államában a csecse­mőhalandóság a legmagasabb volt Európában. Évente há­romszázezer ember halt meg tüdővészben, pellagrában, szi­filiszben és más népbetegség­ben. Pedig Románia földje akkor is olyan gazdag volt természeti kincsekben, mint ma. A zóta nagyot fordult az idő Ivtreke. A lakos­ság többségét ugyan ma is a parasztság alkotja, de alap­jában megváltozott ennek a parasztságnak az élete, fiz a. változás viszont átalakította a romániai falvak, az egész ország arculatát a népköz- társaság tizenöt esztendejé­ben. Csák néhány képet rög­zítsünk emlékezetünkbe erről a megváltozott > román tájról mintegy madártávlatban. Ar­ról a tárról; melyen ma há- rommiUiő termelőszövetkeze­ti család él, s építi a maga szocialista jövőjét. A mi a legfeltűnőbb a falvakban: a cserévte- tös új téglaházak tömege már háromszázezernyi az országban. A földeken száz­ezer traktor nyomán fordul­nak a barázdák, s újabb százezer vetőgép, kombájn és aratógép vonul át rajtuk ta­vasztól Őszig. Moldvában olajkutak, fino- mítóüzemek, textilgyárak, antibiotikumgyár, műtrágya- gyár, papír- és cellulózgyár, műanyaggyár hívja a mun­káskezeket. S mindezeknek elektromos energiát a Lenin nevét viselő békési mzi erő­mű ad. A tartomány déli ré­szén egyre növekszik az új nehézipari központ, Galae. Olténia tartományban — a legkegyetlenebb földesúri el­nyomás helyén — o mandu­lafák és szelídgesztenyék kö­zül gazdag olajkutak új fúró­tornyai emelkednek. Craiová- ban, az egykori kocsmaváros- ban az elektromos motorok és készülékek gyárcrriása ontja már termékeit. A Zsil völgyén fölfelé haladva váro­sokká növekednek a régi bá­nyásztelepülések. Lent pedig, a bányákban nagy teljesít­ményű modem bányagépek könnyítik a munkát. A resi- cai nagy nehézipari közpon­ton áthaladva meglepi az em­bert Vajdahunyad új látképe. Az egykori feudális jellegű erdélyi kisváros ma már a román acélgyártás központjá­vá nőtte ki magát. Csupán egyik kohója — nem a leg­nagyobb — több öntöttvasat ad, mint a régi Románia egész kohászata 1938-ban. Ezeket a naponta növekedő nagy ipari központokat, az egyre modernebb agrotechni- kájú állami gazdaságokat, a szépen gyarapodó termelőszö­vetkezeteket — c falut és a várost — modem betonútok épülő hálózata köti össze. Az új utak pedig nemcsak a gaz­dasági vérkeringést könnyítik meg az országban, hanem — jelképesen és a valóságban is — a román munkásság és pa­rasztság szellemi egységének kialakulását szolgálják. T? rre az új értelmű nem- zeti egységre szavaz március 3-án Románia népe, mely egységben a bevonnál is maradandóbb utat épít magának a szocializmus és a kommunizmus felé. Ferenc* Lajo^ „Mentsék meg az iraki hazafiakat“ Beirut (BTA). Bei rútban ismeretessé vált Anuar Musztafa, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bi. zottséga tagjának kiáltványa. Musztafa felhívja a világ köz­véleményét, hogy mentsék meg az iraki hazafiakat, akik­nek az élete veszélyben van. ; Bagdadban február 8-án — .hangzik a kiáltvány — a na­cionalizmus álcájával reakciós imperialista államcsínyt haj­tottak végre. Ez az államcsíny az ország függetlensége ellen, az 1958. július 14-i iraiki for­radalom vívmányai ellen irá" nyúl. Az államcsínyt követő első órákban már megkezdődött a bestiális leszámolás az iraki néppel és annak élcsapatával, az Iraki Kommunista Párttal, az ország minden demokra­tikus és haladó erejével. Szá­zával tartóztatták le az ismert közéleti személyiségeket, de­mokratákat, kommunistákat.. Mindez durva merénylet a leg­elemibb emberi jogok ellen. A világ lelkiismeretére apel­lálunk, felhívjuk a világ min­den népét, minden hazafit, de­mokratát és antifasiszta har­cost, hogy haladéktalanul til­takozzék; emelje fel szavát, kö-. vetelje a véres fasiszta leszá­molás megszületését, fejezze ki szolidaritását a bátor iraki néppel. Meggyőződésünk, hogy né­pünk igazságos ügye győzni fog. (MTI) A szovjet kormány fogadása Karjalainen tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány pénteken & nagy Kreml palotában foga­dást adott Karjalainen finn miniszterelnök tiszteletére. A fogadáson megjelent Kar­jalainen és felesége, valamint Vanamo finn nagykövet és a miniszterelnök kíséretének tagjai. Szovjet részről Nyikita Hruscsov miniszterelnök és a szovjet kormány más vezetői, valamint a társadalmi szerve­zetek képviselői vettek részt a fogadáson. Jelen voltak a külföldi diplomaták is. (MTI) nim a »OMMiimsift má66flznasá6 8. A magyar vegyipar a»a én halnap A KORSZERŰ VEGYIPAR ALAPJA A PETROKEMIA, amely kőolajból, földgázból a műanyaghoz, a műtrágyához, a műszálhoz és más termékeikhez szükséges nyersanyago­kat állít elő. Ezeket a vegyi nyersanyagokat minden országban célszerű gyártani, csak a közös nyersanyagból készült kész termékek gyártását szakosítják a KGST-országok kö­zött. A nemzetközi munkamegosztás egyik sa­játossága a vegyiparban, hogy azok az orszá­gok is nagy vegyipart fejleszthetnek ki, ame­lyek a kiinduló anyagokban, kőolajban, föld­gázban szegények. (Hollandiának nincs kő. olaja, mégis itt működik Európa legkorsze­rűbb kőolaj finomító üzeme.) Az 5000 kilométe­res Barátság kőolajvezeték — a világ legna­gyobb olajszállító rendszere — a Volgán túli és az ukrajnai olajmezőkről továbbítja az ola­jat négy KGST-országba, köztük hazánkba is. S a vegyipar olajszükséglete igen szerény, a legfejlettebb országokban sem éri el az össze­sen felhasznált mennyiség 10 százalékát. A KGST-országok távlati tervei szerint sok tízezer tonna évi kapacitású, optimális nagy­ságú korszerű műanyagüzemeket építenek, s így a műanyagok versenyezhetnek az acéllal. (Ilyen nagyságú üzemek jelenleg még a tőkés- országokban sem működnek. A nagy és bonyo­lult glépek gyártását — a tagországok szükség­letére is — a Szovjetunió, Csehszlovákia vál­lalta magára.) Mindez különösen nagy perspek­tívát jelent hazánknak. A vegyipar fejlődése a műanyagkorszakban nagyban hozzájárul majd a nyersanyagszogény helyzetünk és fej­lődő iparunk közötti régi ellentmondás fel­oldásához, s kémiai úton magunk állíthatunk elő sok fontos anyagot EZ PERSZE A 30 ÉVES TERV TÁVLATA. A ma eredményei, ha szerényebbek is, nem lebecsülhetek. A KGST vegyipari állandó bi­zottsága eddig 2000 cikk szakosítását dolgozta ki. A különböző vegyi termékeket az egyes baráti országok igen nagy mennyiségben gaz­daságosan állíthatják dó, kölcsönösen kielégí­tik egymás szükségleteit is. Hazánk gyógyszer. és finomvegyszieripara erőteljesen fejlődik az együttműködés keretében. (A KGST gyógy­szeripari munkabizottságának vezetője is ma­gyar szakember.) Országunk a gyógyszeripari termelés méreteit és műszaki színvonalát te­kintve a népi demokratikus országokban az elsők között áll. Az egy lakosra jutó gyógy­szertermelésben elértük Anglia, az NSZK, Franciaország színvonalát, noha a munka ter­melékenysége nálunk még alacsonyabb, mint ezekben az országokban. Fejlődő, korszerű gyógyszeriparunk sem kí­ván minden cikket maga előállítani. Növek­szik a gyógyszeriparban is a nemzetközi mun­kamegosztás, amely biztosítja, hogy lazánk gazdaságosan, világszínvonalon termelje a reá szakosított gyógyzi ereket. Ennek eredménye az is, hogy immár az új termékek kikísérlete­zésének és piacra bccsátásánck gyorsaságában is versenyezheti' :ik a legfejlettebb tökésorszá- gokkal. Ez egyébként igen kedvező exportle. bet őségeket '■ eremt r nem szocialista orszá­gokba is. HOGY VfILFEN HASZNA SZÁRMAZIK AZ ORSZÁGNAK a vegyipar más terüle­tein végrehajtott szakosításából, erre álljon itt egy példa. A magyar textilipar . közismerten fejlett. 1 lazánk viszont igen Kevés textilszíne- zék-anyagot gyárt. A szakosítással a baráti or­szágok meglevő kapacitásának jobb kihaszná­lásával több százezer dollárral sikerült eddig is a nyugati országokból származó textilszíne- zék-importot csökkentenünk. Egy más szakterületen, a vegyipari gép­gyártásban kialakuló nemzetközi 'együttműkö­dés is elősegíti a magyar vegyipar gyors és korszert színvonalon való fejlesztését. Vegyiparunk az utóbbi években gyors ütem­ben fejlődik. Csupán a második ötéves terv­ben mintegy 100 vegyi (köztük aluminium, és kőolajipari) üzemet építünk, illetve rekonst­ruálunk. Harminc üzem komplex technológiai berendezéseit külföldről kell beszerezni. E harmincból is húszai a baráti országok szállí­tanak. Különösen nagy segítséget byujt a Szovjetunió, amely két műanyaggyár, alumí­nium- és köolajfeldolgozó üzem berendezését szállítja igen előnyös feltételekkel, jelentős részét hitelben. A szocialista országok vegyiparának fejlő­dését nagymértékben segíti a kölcsönös mű­szaki és tudományos együttműködés is. A KGST-országok egymás között felosztottak 35 kutatási témát, így például a Magyar Ásvány­olaj és Földgázkísérleti Intézet eredményesen foglalkozik a parciális oxidáció kidolgozásá­val. A magyar vegyipar vezetői a KGST mim. kabizottságainak keretében átfogóan megis­merték a baráti országok eredményeit, műsza­ki színvonalát, s így tervszerűvé válhatott a széles körű tapasztalatcsere és a műszála együttműködés. A KGST-ORSZÁGOK SZAKEMBEREI a vegyipari állandó bizottságban még az idén megvitatják a tagállamok 20 éves és az új 5 éves terveit, valamint az 1964-ben és 19G5-ben induló nagyobb beruházásait. Ezek a viták tu­lajdonképpen elvtársias tapasztalatcserék, s a nemzetközi szakosítás és kooperáció mellett biztosítják, hogy minden szocialista ország vegyipara a legkorszerűbb színvonalon, gaz­daságosan, gyorsan fejlődjék. Kovács József 9 kis jelentőségű részletkérdések világéba akarják twllasztani a leszerelési értekezletet a nyugati hatalmak őrzést tart szükségesnek éven­Genf (MTI). Foster amerikai fődelegátus elnökletével pénteken délelőtt újabb plenáris ülést tartott Genfben a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen hat küldött szólalt fel: hár­man a szocialista országok ré­széről, hárman pedig a nyuga­ti hatalmak képviseletében. Az elsőnek felszólaló Karel Kurka csehszlovák külügymi­niszter-helyettes sürgette, hogy mielőbb kössenek megállapo­dást az atomfegyver-kísérle­tek betiltásáról. Ezzel kapcso­latban rámutatott az atom­fegyverek elterjedésének sú­lyos veszélyére és éles sza­vakkal megbélyegezte az Egye­sült Államok politikáját. Ezután Foster, az amerikai küldöttség vezetőbe szólalt fel. Bejelentette, hogy szombaton, visszautazik Wr 'rytenba és folytatja munkáját, mint. a le­szerelési és fegyverzetellenőr­zési hivatal vezet őjx Ezután Foster megismételte a már sokszor hangoz évtől szólamo­kat, amelyek i.zcri- a Szov­jetunió állítólag »r :-v-< ma­gatartást tanú- Is íem haj­landó engedmény' Ugyan­akkor pedig félr érthetetlenül leszögezte, hogy k rmánya to­vábbra is legalá b! hét ellen­nagy üzemi tűzhelyek készítését és mindennemű LAKATOSMUNKÁT vilit.! a Kaposvári Vasi rí és Műszaki Kts~ Május I. u. 3. sz. Telelő.» I4-OÖ. _____________________________<16052) kint, utána ügyrendi javasla­tot tett aura, hogy a plenáris üléseken ne csak az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­nek két legfontosabb problé­máját — a helyszíni nemzet­közi ellenőrzések és az úgy­nevezett fekete dobozok szá­mát — vitassák meg, hanem számos más, kisebb jelentősé­gű technikai kérdést is. Tarabanov bolgár külügymi­niszter-helyettes felszólalásá­ban rámutatott: az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­nek kérdésétől folytatott vitá­ban csak két kulcsfontosságú probléma van, az egyik a helyszíni nemzetközi ellenőr­zések, a másik pedig az auto­matikus szeizmikus állomások — az úgynevezett fekete do­bozok — száma. Bums tábornok, a kanadai küldöttség vezetője Cavaletti olasz küldött legutóbbi felszó­lalásához hasonlóan javaslatot terjesztett elő arról, hogy mi­lyen részietekbe menően vi­tassák meg az atomfegyver­kísérletek megszüntetésének kérdését. Az angol küldöttség nevé­ben röviden felszólaló Gödben külügyi áUamminiszter kifo­gásolta, hogy a szocialista or­szágok képviselői csak az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése problémájának leg­lényegesebb mozzanatait óhajt­ják megvitatni. Az ülésen utolsónak felszó­laló Carapkim szovjet nagykö­vet hangsúlyozta: a szovjet küldöttség nem járulhat hoz­zá ahhoz, hogy az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetése kevéssé fontos mellékkörül­ményeinek megvitatásával a részletkérdések mocsarába ful- lasszák az értekezletet. A rész­letekről felesleges addig tár­gyalni, amíg nem tudtak meg­egyezni a két leglényegesebb problémában: a nemzetközi helyszíni efflenőrzések és a fe­kete dobozok számában — mondotta Carapkin. A szovjet küldött végül meg­ütközéssel és aggodalommal állapította meg, csökkent az esélye az atomfegyver-kísérle­tek betiltásáról szóló megegye­zésnek és rámutatott, hogy a Szovjetunió igen na'-- politi­kai engedményt tett, amikor hozzájárult a helyszíni nem­zetközi ellenőrzés elvéhez. A Nyugat azonban — mindenek­előtt az Egyesült Államok — állandóan csak növeli követe­léseit Az ülés berekesztése előtt az elnöklő Foster közölte, hogy a jövő hét három plenáris ülésén folytatják a vitát az atomfegyver-kísérletek betil­tásáról. A hétfői ülés azonban bizalmas jellegű lesz, amely­ről nem adnak ki hivatalos tájékoztatót a sajtó képvise­lőinek. (MTI) Berlin (MTI). Franz Amrehn, a CDU nyu­gat-berlini vezére a párt sajtó­bulletinjében szokatlanul éles támadást intézett a frontvárer: si szociáldemokraták dien. 11 Amrehn szerint az SPD Nyu- giat-Berlinben »új vonalat- visz, s ezzel lehetetlenné tette: a két párt koalíciójának te- ■ vábbd fennmaradását. A két:: párt véleménykülönbségét Am.j | rehn elsősorban abban látja,:: hogy az SPD »nemcsak gazda- ■; sági természetű árat« akar fi-:: zetni az NDK-nak a város két; j része közötti közlekedés meg* :: javításáért. A bonni kormány egy szövi-11 vője ugyanakkor szemére ve-:: tette a nyugat-berlini szenátus- i | nak, hogy eddig még sem a: nyugatnémet kormánnyal, sem a külügyminisztériummal nem : ismertette azoknak a levelek-; nek a tartalmát, amelyeket Willy Brandt Kennedy elnök­Március 15-i belépéssel kőműveseket, ácsokat, festőket és ^gédmunkásokat fölveszünk. ÉPÍTŐIPARI KTSZ, Kaposmérő. _____________________(16184) tői és Clay tábornoktól ka­pott. Adenauer, aki közismert arról a tulajdonságáról, hogy minisztereit »■elfelejti- tájékoz­— Igen, a mi Szolovjov szá­zadosunk nagyon bátor ember! — kiáltotta náthás hangján a sofőr. — Nincs olyan művelet, amelyben részt ne venne, és mindig kigondol valamit, hogy az embernek szeme-száj a eláll a csodálkozástól. Parancsno­kaink elég gyakran megróják vakmerőségéért. Az őmaszád most hirtelen balra fordult, és eltűnt egy hatalmas kőszikla mögött. Vergizov gondolatban felmér­te, hogy Szolovjov százados mennyivel előzhette meg az autót De végtére is, hova tűnhetett? Az utat mo6t már jól be lehetett látni, és a Dod­ge sehol se volt. Vajon merre lehet? Vergizov nyugtalanul fi­gyelte az eget. Közeledett az alkony. Valahol előttük a ma­gasból mozdony füttye hal­latszott A zaj egyre erősödött ről, most arról panaszkodik, hogy csak a sajtóból szerzett tudomást e levelek tartalmá­ról. (58) i a fütty egyre fülsiketi.obbé vált: a primorszk—moszkvai gyorsvonat robogott tova a sí­neken. Az autó nehezen Vette a me­redeket Ügy tetszett, sohasem lesz vége. Dé aztán ismét egyenessé vált az országút. A magasból a csónakok apró bo­garaknak látszottak " '-nger 'slszMién. Az út t< is teljesen elhagyatott v s k a kanyaron túl tűnt fel előt­tük a gyorsan robogó Dodge. Mögötte már előbukkant a vasúti őrház, a felhúzott so­rompó, és balra Putyovaja kis állomásépülete. »Szolovjov tehát nem ér­kezett idejében- — gondolta Vergizov aggódva. De ebben a pillanatban észrevette, hogy a sorompó leereszkedik S most valami teljesen érthetetlen történt. A Dodge élesen jobb­ra kanyarodott, és teljes se­A CDU támadja a nyugat-berlini SPD-t tatni fontos politikai lépésel­FREILICHMANN: a Polip csapjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom