Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-09 / 57. szám
Ssmnbat, 1963. március 9. 3 SOMOGYI «fiPfcAP Egy beszélgetés folytatása AMIKOR MAJD HÄROM HONAPJA GYUGYON JÁRTUNK, és megkezdtük a beszélgetést az itteni emberekkel, kemény volt az idő. Vagy húszán ültéit akkor a jó meleg tsz-irodában, vastag volt a füst, és mindenki szólni akart a munkáról, az életrőt. Mindjárt a beszélgetés elején arra terelődött a szó, hogy Gyugy még nem is olyan régen bicskásadról volt híres. Ami ma nevezetesség, az az asszonyok munkája a közös gazdaságban, az Április 4. Termélőszövetke- aetben. Meg is jegyezte Főrlődi István bácsi, hogy az asszonyok keze munkája nélkül talán nem is léteznének. Mert a nők nemcsak az öreg mamák helyett veszik ki részüket a munkából, hanem — és ezt megint csak a férfiak mondták, úgy, hogy van önkritikájuk — a férfinépség helyett is dolgoz- nak jócskán. De hát már furcsa is volna egyénileg dolgozni. Jólesik egy kis terefere kapálás közben, jólesik látni, hogy nő a vetés, a közös munka gyümölcse. VALAMIKOR A FELSZABADUL ÁS ELŐTT Niczky László meg Kacskovics Kálmán birtoka volt ez a terület. Kacskovicstól veje, Nádassi Kálmán örökölte. Volt ugyan néhány módos polgár a faluban, de a többség cselédemberként, napszámosként tengette életét. Három-négy család is lakott egy szobában, és hogy újra Fonód! Pista bácsi szavaival éljünk: »Az egyik sarokban eljegyzést tartottak, a másikban meg éppen szült egy asszony.» Pista bácsi 03 éves, jól tartja magáit — Nem volt ám régen aktatáskája a diáknak! Jó volt a tarisznya, bele meg a kukoricakenyér. Emlékszem, a molnár fia mindig szép fehér kenyeret hozott magával az iskolába, ö megkívánta a kukoricást, én meg a fehér kenyeret Elcseréltük. .. Most meg? Ha iskolába megy a gyerek, egyik kezében az aktatáska, a másikben meg a nylonzacskó az enni válóval. — Jól mondja Pista bácsi, már nem. is tudja az ember, hogy mit vegyen a gyereknek. Most a tízéves kislány rakott szoknyában jár, nylonzaknija, ballonkabátja, ha meg iskolába megy, alma kell neki és szalvétába csomagolva a tízórai — jegyezte meg Wievert Jánosné. — A kenyerük megvan? — Minden nap. Hoznak Béláiról. — Miért nem sütnek otthon? —• Hát ha van készen! így a legkönnyebb. Nem kell korán felkelni. Friss mindig, csak néha nagyon rossz ízű ... SOKSZOR NEHÉZ MÉG AZT MONDANI a közösre, hogy a »mienk«, jobban szájra áll az »enyém«. De tagadhatatlan, hogy mindenki jobban él a faluban. Ahogy a munkaegység értéke nő, erősödik a bizalom is. A gyugyi tsz szépen, egyenletesen fejlődik. A közös kukoricája szebb és nagyobb termést adott, mint a háztájié. Jól szervezett munkával már szeptember elején földbe tették az intenzív búzafajtákat, és most a vastag hóbunda alatt szépen fejlődik a vetés. Januárban a gabonának több mint felét fejtrágyázták, nyolcvan holdra pedig istállótrágyát hordtak ki a sebtében vásárolt szánokon. DE ITT MÄR A BESZÉLGETÉS FOLYTATÁSA KEZDŐDIK, az új eredmények megismerése. Kezdjük ott talán, hogy 35,60 fomitot ért a munkaegység. Egy család havi átlagkeresete 1480 forint. A járásban Gyugy eredménye a legszebb, itt osztották a legtöbbet egy családra számítva. S a nők, a szorgoskezű asszonyok? Leu- hoffer Ferencné, az első beszélgetés sokat zsörtölődő Juliska nénije 180 egységet szerzett, Jakab fi Ferencné 220-at, Schöffher Henrikné 230-at. A férfiak közül meg Fejes József sertésgondozó csupán kenyérgabonából 28 mázsát kapott! Nem vetetten, hogy flyep reménykeltő eredmények lát-- tán még vonzóbb lett a tsz. A zárszámadó közgyűlésen nyolc erdészeti, illetve gazdasági dolgozó kérte fölvételét a közösbe. Sárái Lajos, Semsei István, Tilk György, Kelemen János, Horváth Lajos, Salamon János, Pécseli László és Tomics László rájöttek, hogy másutt sem keresnek többet. Alig akad olyan család, ahol csak egy hízót vágtáik. Németh József tsz-ednök is — sokat köszönhet neki a közös gazdaság — két 160 kilós gömbölyű jószágot vitt kés alá az idén. ö csak egy a sok közül. De más is bizonyítja a javuló helyzetet. Sok évig vakolatlanul állt jó néhány ház, most új köntöst kap valamennyi. Ahol rossz volt a tető, kicserélik, s a lengyeltóti meg a bogiári boltokban már nevetve mondják, hogy az utóbbi időben annyi gyugyl vevőjük volt, mint még soha. Kell az új bútor, a motor, a rádió. A zár- számadó közgyűlés óta ötször adott fogatot a tsz bútorszállításra. Csak a televízióval niii- csenek kibékülve az emberek. Egy van ugyan a klubban, de háznál még nincs. Ha valaki elkezdené a vásárlást, akkor talán könnyebben menne. REGGELENKÉNT KOMÁROMI LÁSZLÓ POSTÁSNAK ugyancsak nehéz dolga van. A nagy positástáska szánültig teli újságokkal, napi-, meg hetilapokkal. képes kiadványokkal. Valamikor nagyon. jómódú család volt, ahová % Szabad Szót vitte a postás. Persze nem gondtalan az élet Gyugyom sem. De másfélék ezek a gondok, mini! húsz évvel ezelőtt. Egyre többször hangzik el panasz, hogy kicsi a vegyesbolt, és nem jó dolog, hogy minden magába szívja a petróleum szagát. Gond az, hogy az idén megépítsék a járdát a klubtól az iskoláig és a Petőfi utcában. Gond az is, hogy vajon a KISZ-es ifjúsági munkacsapat — noha fogad- koznalk, hogy nem úgy lesz, minit tavaly — nem hagyja-e kapálaflamil a vállalt kukoricát Majd három hónapja kezdtük meg a beszélgetést Gyű. gyón, és most befejezzük. Ezt látuk, ezt mondták el az emberek változó életükről. Talán lesz ennek a beszélgetésnek egy harmadik folytatása is. Esetleg a nagy tavaszi munkák idején. Polesz György üj alkalom szellemi párviadalra A »Ki mit tud?« vetélkedők népszerűségét szükségtelen bizonyítani. A műveltség, a hasznos ismeretek próbáját mind több témakörben rendezik meg. Értékes és jó ez a játiák, elvitaltíhatalllan előnye, hogy részt vehet benne bárki, korra és nemre való tekintet nélkül. Csupán a főt kell megtomáztatni, gyorsaságira ösztönözni, hogy a szellemi bajvjvásból győztesen kerüljenek ki az ellenfelek. A sokféle — és az utóbbi időben inkább a szórakozás felé tartó — szellemi vetélkedő sorában most valami egészen új következik. Kivételesen olyan szellemi torna, amelyen csiak középiskolásaink vesznek majd részt. Bizonyéra sokan és jól felkészülten. A ■ legközelebbi »Ki mit tud?« párviadal témája ugyanis az egészségügy lesz. A vetélkedőt a KlSZ-bizott- sággal közösen rendezi a KÖJÁL és az Egészségügyi Felvilágosító Koordinációs Bizottság április első napjaiban. Játékmestert az Egészségügyi Minisztérium bocsát a vetélkedés szervezőinek rendelkezésére. A műsor ugyancsak a minisztérium ajándéka lesz, egyrészt a versenyben részt vevőknek ajánlva, másrészt azoknak, akik egyelőre csak nézőként, hallgatóként vesznek részt az első egészségügyi témakörben megrendezett vetélkedőn. A szellemi vetélkedő húsz »bajvívója« — természetesen a legjobbak — részesül díjazásban. Kíváncsian várjuk, melyik középiskola versenyzői szerzik meg a legtöbb díjat. ■ ............................... .-ii. ■■ d' Á thalad majd Kaposváron a moszkva-római gyorsvonat A Magyar Allamvasútak menetrendszerkesztői már elkészítették, a május 26-án életbe lépő 1964— 65. évi menetrendet. Ennek egyik kaposvári vonatkozású érdekessége, hogy a megyeszékhelyen áthalad a Moszkvából Rómába és vissza közlekedő nemzetközi gyorsvonat, Jelenleg ez a nemzetközi vonat Jugoszláviából jövet Nagykanizsán, Székesfehérváron át érte el Budapestet. Május 26-tól a balatoni vonal tehermentesítése céljából Gyékényesen, Kaposváron, Dombóváron át közlekedik a jugoszláviai gyors, amelyen közvetlen kocsi lesz a már említett végállomások között. FREILICHMANN: a Folip (64) A no szó nélkül ledobta magáról a takarót. Hevenyészett, véráztatta kötés volt a mellén. Az orvos gondosan megvizsgálta a sebét. Megállapította, hogy golyó okozta, amely az izomszövetig hatolt és elakadt. A háború alatt az altkor negyedéves orvostanhallgatónak gyakran kellett tudásához mérten bonyolult operációkat végeznie, de a jelen esetben csakis elsősegélyben részesíthette a sebesültet, akit szerinte feltétlenül kórházba kellett szállítani. — Most csalt bekötözöm a sebesültet, utána azonnal el kell szállítani a primorszki kórházba. Sőt legjobb lesz, ha magam kísérem eL Sebesülése igen komoly. — ön mindent itt végez el, éspedig azonnal! — szakította félbe egy fojtott, mély hang. Varsavszkij a hang irányába fordult, és egy hórihorgas férfit pillantott meg, aki revolvert tartott a kezében. Széles kanmájú kalapja eltakarja az arcát Varsavszkij egy percig némán állt az ágy mellett, majd kinyitotta orvosi táskáját, és elővette a szükséges műszereket — Tiszta edényben forraljanak vizet! — fordult a mozdulatlanul álló házigazdához, aki bólintott és eltűnt az ajtó mögött Közben a hórihorgas férfi visszahúzódott a szoba homályos sarkába, és mellén keresztbe fonva karját, várakozott Varsavszkij sejtette: a ház különös lakóinak komoly érdeke fűződik ahhoz, nehogy egyedül maradjon a sebesülttel Közben megpróbált visszaemlékezni rá, hol is látta ezt a nőt aki mintha csak eltalálta volna gondolatát, félig elfordult, és behunyta a szemét Az orvos felíkatttntotta az asztali lámpát, amelyet sürgetésére a házigazda kerített valahonnan, majd nekilátott az operációnak. A sebesül Éneit nagy fájdalmai lehettek, teste megfeszült, arca egészen eltorzult a kíntól, de még csak fel sem sóhajtott. Varsavszkij még férfiaknál is ritkán találkozott hasonló önuralommal, pedig az operációt minden fájdalomcsillapító nélkül hajtotta végre. Önkéntelenül is újból a nő szemébe nézett, de abban annyi elviselhetetlen . fájdalom tükröződött, hogy gyorsan elfordította tekintetét Végre a varratok is megvoltak, bekötözte a sebet; a házigazda segítségével felemelte az asztalról a sebesültet, és visszavitte az ágyba. Varsavszkij megkönnyebbülten sóhajtott, és visszarakta táskájába az orvosi műszereket Most, az operáció befejeztével azonban olyan következtetésekre jutott, amelyektől szíve hevesebben vert, és idegei pattanásig feszültek. Kétségtelen volt hogy a nő bűntény áldozata. Varsavszkij azt mérlegelte, mégmomdja-e a háziaknak, hogy az orvos kötetes bejelenteni a nyomozó hatóságoknak, ha fegyvertől sebesült személyt részesített elsősegélyben. Ügy határozott, hogy ezt nem köteles közölni, és felvette kabátját. Közben a sarokban még mindig ott állt a hórihorgas; őt figyelte. Amikor Var- savszkij kiment a szomszéd szobába, a bandzsi előresietett, és arra kérte, foglaljon helyet Az asztalon egy üveg vodka és hideg ételek voltak előkészítve. —• Foglaljon helyet, doktor! — mondotta behízelgően. — Igyék egy korty szíverősítőt! Sokat dolgozott — Köszönöm, nem kívánom most az ételt. — Ha tetszik, ha néni, doktor, velünk kell vacsoráznia! Nagyon kérem. — A házigazda közben úgy állt előtte, hogy Varsavszkij nem juthatott ki az ajtón. — Bocsásson meg, de sietek. Várnak a betegek! — Félretolta az öreget, és az ajtóhoz lépett —• Üljön 3e végre, ha szépem kérik! — mondta élesen a kalapos ember. — Ha tetszik, ha nem, velünk kell vacsoráznia! Varsavszkij nyugodt természetű volt, és tudott magán uralkodni, de most, hogy rákiáltottak, egyszeriben felforrt benne a düh. Megfordult és keményen végigmórte a hórihorgast, akinek arcét továbbra is elfedte kalapja széle. Az orvos rádöbbent, hogy ezek az emberek a legteljesebb hidegvérrel meggyilkolnák. — Mit kíván tőlem? —kérdezte nyugodtan. A férfi hallgatagon állt előbbi helyén. Helyette a ban- zsi szólalt meg; — Legyen barátságosabb, doktor! — mondta behízelgő mosollyal. — Higgye el, semmi rosszat nem akarunk öntől. Elüldögélünk, iszunk, egy- egy kupicával, és megbeszéljük a dolgokat. Biztosíthatom, mi nagyra becsüljük üot — Köszönöm a megbecsü lést. Vacsorázni elleniben nem| fogok. Ha dolguk van velem, i kénem, mondják meg. Hallgatom önöket Az öreg kérdően' nézett hórihorgasra, aki bólintott — Nagyon jól végezte munkáját, ráadásul az ön számára alkalmatlan időben. Nem akarnánk adósai maradni. Ezért tessék... kénem... — mondta a kancsal; felvett az asztalról egy csomagot és átnyújtotta. Nem volt nehéz kitalálni, hogy pénz van benne, és a csomag terjedelmét tekintve, nem is kevés. Meg akarják vesztegetni, hogy hallgasson. — A látogatásért fizetést nem fogadok eL Tegye el a pénzét, és ne sértsen meg vele. Holnap eljövök, és újra bekötözöm a sebesültet. Kénem, meg ne feledkezzék róla, hogy komplikációk támadhatnak. Nagyon sok vért vesztett — mondta Varsavszkij, és az ajtó felé tartott. — Nem! a pénzt feltétlenül fogadja el! — lépett elő a hórihorgas a saroktoóL — Azt hiszem, nincs miért bújócskát játszanunk. Az ön érdeke —: az »ön« szót megnyomta - hogy hallgasson a segélynyújtásról! Ha egyetlen ember is tudomást szerez a sebesülésről, mi önt még a föld alól is felkutatjuk. Nemcsak ön, de a húga sem marad életben. A pénzt pedig fogadja eL ha másért nem, hát azért, mert teljes felgyógyulásáig kezelnie kell a beteget Ha orvosságra lenne szükség, ne fukarkodjék. Ez minden, amit mondani akartam. • 0 óig tat jak 4 Befejezéséhez közeledik a téli gépjavítás Mezőgazdasági erőgépek javításában gyakorlattal rendelkező technikust, valamint perfekt gyors- és gépírót fölveszünk. Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, Mernye. (16268) Kubikosokat és sírásét azonnali belépésre fölveszünk. Fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés naponta fél 8-tól 10-ig a Kertészeti Vállalat Árok utcai telepén. (16296^ Tíz perc alatt finom, ízletes levest főzhet Ex p re s sz leveskészítményböl. Marhahúsleves, gulyásleves, zöldségleves. Kapható minden élelmiszerboltban. _______qi>224) _____________________________ A Nagyatádi Gépállomás a téli gépjavítást január l-én kezdte meg és a napokban fejezi be. Eddig 46 gép főjavítását, 36 gép folyó javítását, 44 gép karbantartását végezték el. A tavaszi munkához szűk. séges ossz® munkagépeket) rendbe hozták. 1 Hegedűs János és Hegedűs Imre a gépállomás UE—28-asának főjavítása közben. A rendbe tett gépek csak az alkalmas időt várják, hogy a földekre ind ulhassanak. Munkában a villamossági részleg, nak az önindítóit és dinamóit itt összes gépállomása" meg vagy javít-
