Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

Ssmnbat, 1963. március 9. 3 SOMOGYI «fiPfcAP Egy beszélgetés folytatása AMIKOR MAJD HÄROM HONAPJA GYUGYON JÁR­TUNK, és megkezdtük a be­szélgetést az itteni emberek­kel, kemény volt az idő. Vagy húszán ültéit akkor a jó meleg tsz-irodában, vastag volt a füst, és mindenki szólni akart a munkáról, az életrőt. Mindjárt a beszélgetés ele­jén arra terelődött a szó, hogy Gyugy még nem is olyan régen bicskásadról volt híres. Ami ma nevezetesség, az az asszonyok munkája a közös gazdaságban, az Április 4. Termélőszövetke- aetben. Meg is jegyezte Főrlő­di István bácsi, hogy az asszo­nyok keze munkája nélkül ta­lán nem is léteznének. Mert a nők nemcsak az öreg mamák helyett veszik ki részüket a munkából, hanem — és ezt me­gint csak a férfiak mondták, úgy, hogy van önkritikájuk — a férfinépség helyett is dolgoz- nak jócskán. De hát már fur­csa is volna egyénileg dolgoz­ni. Jólesik egy kis terefere ka­pálás közben, jólesik látni, hogy nő a vetés, a közös mun­ka gyümölcse. VALAMIKOR A FELSZA­BADUL ÁS ELŐTT Niczky László meg Kacskovics Kál­mán birtoka volt ez a terület. Kacskovicstól veje, Nádassi Kálmán örökölte. Volt ugyan néhány módos polgár a falu­ban, de a többség cselédember­ként, napszámosként tengette életét. Három-négy család is lakott egy szobában, és hogy újra Fonód! Pista bácsi szavai­val éljünk: »Az egyik sarok­ban eljegyzést tartottak, a má­sikban meg éppen szült egy asszony.» Pista bácsi 03 éves, jól tart­ja magáit — Nem volt ám régen akta­táskája a diáknak! Jó volt a tarisznya, bele meg a kukorica­kenyér. Emlékszem, a molnár fia mindig szép fehér kenyeret hozott magával az iskolába, ö megkívánta a kukoricást, én meg a fehér kenyeret Elcserél­tük. .. Most meg? Ha iskolába megy a gyerek, egyik kezében az aktatáska, a másikben meg a nylonzacskó az enni válóval. — Jól mondja Pista bácsi, már nem. is tudja az ember, hogy mit vegyen a gyereknek. Most a tízéves kislány rakott szoknyában jár, nylonzaknija, ballonkabátja, ha meg iskolába megy, alma kell neki és szalvé­tába csomagolva a tízórai — jegyezte meg Wievert Jánosné. — A kenyerük megvan? — Minden nap. Hoznak Bé­láiról. — Miért nem sütnek otthon? —• Hát ha van készen! így a legkönnyebb. Nem kell korán felkelni. Friss mindig, csak né­ha nagyon rossz ízű ... SOKSZOR NEHÉZ MÉG AZT MONDANI a közösre, hogy a »mienk«, jobban szájra áll az »enyém«. De tagadhatat­lan, hogy mindenki jobban él a faluban. Ahogy a munkaegység értéke nő, erősödik a bizalom is. A gyugyi tsz szépen, egyen­letesen fejlődik. A közös ku­koricája szebb és nagyobb ter­mést adott, mint a háztájié. Jól szervezett munkával már szeptember elején földbe tet­ték az intenzív búzafajtákat, és most a vastag hóbunda alatt szépen fejlődik a vetés. Ja­nuárban a gabonának több mint felét fejtrágyázták, nyolc­van holdra pedig istállótrágyát hordtak ki a sebtében vásá­rolt szánokon. DE ITT MÄR A BESZÉLGE­TÉS FOLYTATÁSA KEZDŐ­DIK, az új eredmények meg­ismerése. Kezdjük ott talán, hogy 35,60 fomitot ért a mun­kaegység. Egy család havi át­lagkeresete 1480 forint. A já­rásban Gyugy eredménye a leg­szebb, itt osztották a legtöbbet egy családra számítva. S a nők, a szorgoskezű asszonyok? Leu- hoffer Ferencné, az első be­szélgetés sokat zsörtölődő Ju­liska nénije 180 egységet szer­zett, Jakab fi Ferencné 220-at, Schöffher Henrikné 230-at. A férfiak közül meg Fejes József sertésgondozó csupán kenyérgabonából 28 mázsát ka­pott! Nem vetetten, hogy flyep reménykeltő eredmények lát-- tán még vonzóbb lett a tsz. A zárszámadó közgyűlésen nyolc erdészeti, illetve gazdasági dolgozó kérte fölvételét a kö­zösbe. Sárái Lajos, Semsei István, Tilk György, Kelemen János, Horváth Lajos, Salamon János, Pécseli László és To­mics László rájöttek, hogy má­sutt sem keresnek többet. Alig akad olyan család, ahol csak egy hízót vágtáik. Németh József tsz-ednök is — sokat kö­szönhet neki a közös gazdaság — két 160 kilós gömbölyű jó­szágot vitt kés alá az idén. ö csak egy a sok közül. De más is bizonyítja a javuló helyze­tet. Sok évig vakolatlanul állt jó néhány ház, most új kön­töst kap valamennyi. Ahol rossz volt a tető, kicserélik, s a lengyeltóti meg a bogiári boltokban már nevetve mond­ják, hogy az utóbbi időben annyi gyugyl vevőjük volt, mint még soha. Kell az új bú­tor, a motor, a rádió. A zár- számadó közgyűlés óta ötször adott fogatot a tsz bútorszállí­tásra. Csak a televízióval niii- csenek kibékülve az emberek. Egy van ugyan a klubban, de háznál még nincs. Ha valaki elkezdené a vásárlást, akkor talán könnyebben menne. REGGELENKÉNT KOMÁ­ROMI LÁSZLÓ POSTÁSNAK ugyancsak nehéz dolga van. A nagy positástáska szánültig teli újságokkal, napi-, meg hetila­pokkal. képes kiadványokkal. Valamikor nagyon. jómódú család volt, ahová % Szabad Szót vitte a postás. Persze nem gondtalan az élet Gyugyom sem. De másfé­lék ezek a gondok, mini! húsz évvel ezelőtt. Egyre többször hangzik el panasz, hogy kicsi a vegyesbolt, és nem jó dolog, hogy minden magába szívja a petróleum szagát. Gond az, hogy az idén megépítsék a járdát a klubtól az iskoláig és a Petőfi utcában. Gond az is, hogy vajon a KISZ-es ifjúsági munkacsapat — noha fogad- koznalk, hogy nem úgy lesz, minit tavaly — nem hagyja-e kapálaflamil a vállalt kukori­cát Majd három hónapja kezd­tük meg a beszélgetést Gyű. gyón, és most befejezzük. Ezt látuk, ezt mondták el az em­berek változó életükről. Talán lesz ennek a beszél­getésnek egy harmadik folyta­tása is. Esetleg a nagy tavaszi munkák idején. Polesz György üj alkalom szellemi párviadalra A »Ki mit tud?« vetélkedők népszerűségét szükségtelen bi­zonyítani. A műveltség, a hasznos ismeretek próbáját mind több témakörben rende­zik meg. Értékes és jó ez a játiák, elvitaltíhatalllan előnye, hogy részt vehet benne bár­ki, korra és nemre való tekin­tet nélkül. Csupán a főt kell megtomáztatni, gyorsaságira ösztönözni, hogy a szellemi bajvjvásból győztesen kerülje­nek ki az ellenfelek. A sokféle — és az utóbbi időben inkább a szórakozás felé tartó — szellemi vetélke­dő sorában most valami egé­szen új következik. Kivétele­sen olyan szellemi torna, ame­lyen csiak középiskolásaink vesznek majd részt. Bizonyéra sokan és jól felkészülten. A ■ legközelebbi »Ki mit tud?« párviadal témája ugyanis az egészségügy lesz. A vetélkedőt a KlSZ-bizott- sággal közösen rendezi a KÖ­JÁL és az Egészségügyi Felvi­lágosító Koordinációs Bizott­ság április első napjaiban. Já­tékmestert az Egészségügyi Minisztérium bocsát a vetélke­dés szervezőinek rendelkezésé­re. A műsor ugyancsak a mi­nisztérium ajándéka lesz, egy­részt a versenyben részt ve­vőknek ajánlva, másrészt azok­nak, akik egyelőre csak néző­ként, hallgatóként vesznek részt az első egészségügyi té­makörben megrendezett vetél­kedőn. A szellemi vetélkedő húsz »bajvívója« — természetesen a legjobbak — részesül díjazás­ban. Kíváncsian várjuk, me­lyik középiskola versenyzői szerzik meg a legtöbb díjat. ■ ............................... .-ii. ■■ d' Á thalad majd Kaposváron a moszkva-római gyorsvonat A Magyar Allamvasútak menet­rendszerkesztői már elkészítették, a május 26-án életbe lépő 1964— 65. évi menetrendet. Ennek egyik kaposvári vonatkozású érdekessé­ge, hogy a megyeszékhelyen át­halad a Moszkvából Rómába és vissza közlekedő nemzetközi gyors­vonat, Jelenleg ez a nemzetközi vonat Jugoszláviából jövet Nagy­kanizsán, Székesfehérváron át ér­te el Budapestet. Május 26-tól a balatoni vonal tehermentesítése céljából Gyékényesen, Kaposváron, Dombóváron át közlekedik a jugo­szláviai gyors, amelyen közvetlen kocsi lesz a már említett végállo­mások között. FREILICHMANN: a Folip (64) A no szó nélkül ledobta ma­gáról a takarót. Hevenyészett, véráztatta kötés volt a mel­lén. Az orvos gondosan meg­vizsgálta a sebét. Megállapítot­ta, hogy golyó okozta, amely az izomszövetig hatolt és el­akadt. A háború alatt az altkor negyedéves orvostanhallgató­nak gyakran kellett tudásához mérten bonyolult operációkat végeznie, de a jelen esetben csakis elsősegélyben részesít­hette a sebesültet, akit szerinte feltétlenül kórházba kellett szállítani. — Most csalt bekötözöm a sebesültet, utána azonnal el kell szállítani a primorszki kórházba. Sőt legjobb lesz, ha magam kísérem eL Sebesülése igen komoly. — ön mindent itt végez el, éspedig azonnal! — szakította félbe egy fojtott, mély hang. Varsavszkij a hang irányába fordult, és egy hórihorgas fér­fit pillantott meg, aki revol­vert tartott a kezében. Széles kanmájú kalapja eltakarja az arcát Varsavszkij egy percig né­mán állt az ágy mellett, majd kinyitotta orvosi táskáját, és elővette a szükséges műszere­ket — Tiszta edényben forralja­nak vizet! — fordult a mozdu­latlanul álló házigazdához, aki bólintott és eltűnt az ajtó mö­gött Közben a hórihorgas fér­fi visszahúzódott a szoba ho­mályos sarkába, és mellén ke­resztbe fonva karját, várako­zott Varsavszkij sejtette: a ház különös lakóinak komoly érdeke fűződik ahhoz, nehogy egyedül maradjon a sebesült­tel Közben megpróbált vissza­emlékezni rá, hol is látta ezt a nőt aki mintha csak eltalálta volna gondolatát, félig elfor­dult, és behunyta a szemét Az orvos felíkatttntotta az asztali lámpát, amelyet sürge­tésére a házigazda kerített va­lahonnan, majd nekilátott az operációnak. A sebesül Éneit nagy fájdal­mai lehettek, teste megfeszült, arca egészen eltorzult a kín­tól, de még csak fel sem só­hajtott. Varsavszkij még fér­fiaknál is ritkán találkozott hasonló önuralommal, pedig az operációt minden fájdalom­csillapító nélkül hajtotta vég­re. Önkéntelenül is újból a nő szemébe nézett, de abban annyi elviselhetetlen . fájda­lom tükröződött, hogy gyorsan elfordította tekintetét Végre a varratok is megvoltak, be­kötözte a sebet; a házigazda segítségével felemelte az asz­talról a sebesültet, és vissza­vitte az ágyba. Varsavszkij megkönnyebbülten sóhajtott, és visszarakta táskájába az or­vosi műszereket Most, az ope­ráció befejeztével azonban olyan következtetésekre ju­tott, amelyektől szíve heve­sebben vert, és idegei pattaná­sig feszültek. Kétségtelen volt hogy a nő bűntény áldozata. Varsavszkij azt mérlegelte, mégmomdja-e a háziaknak, hogy az orvos kötetes bejelen­teni a nyomozó hatóságoknak, ha fegyvertől sebesült sze­mélyt részesített elsősegélyben. Ügy határozott, hogy ezt nem köteles közölni, és felvette ka­bátját. Közben a sarokban még mindig ott állt a hórihor­gas; őt figyelte. Amikor Var- savszkij kiment a szomszéd szobába, a bandzsi előresietett, és arra kérte, foglaljon he­lyet Az asztalon egy üveg vodka és hideg ételek voltak előkészítve. —• Foglaljon helyet, doktor! — mondotta behízelgően. — Igyék egy korty szíverősítőt! Sokat dolgozott — Köszönöm, nem kívánom most az ételt. — Ha tetszik, ha néni, dok­tor, velünk kell vacsoráznia! Nagyon kérem. — A házigaz­da közben úgy állt előtte, hogy Varsavszkij nem jutha­tott ki az ajtón. — Bocsásson meg, de sie­tek. Várnak a betegek! — Fél­retolta az öreget, és az ajtó­hoz lépett —• Üljön 3e végre, ha szé­pem kérik! — mondta élesen a kalapos ember. — Ha tetszik, ha nem, velünk kell vacsoráz­nia! Varsavszkij nyugodt termé­szetű volt, és tudott magán uralkodni, de most, hogy rá­kiáltottak, egyszeriben fel­forrt benne a düh. Megfor­dult és keményen végigmórte a hórihorgast, akinek arcét to­vábbra is elfedte kalapja szé­le. Az orvos rádöbbent, hogy ezek az emberek a legtelje­sebb hidegvérrel meggyilkol­nák. — Mit kíván tőlem? —kér­dezte nyugodtan. A férfi hallgatagon állt előbbi helyén. Helyette a ban- zsi szólalt meg; — Legyen barátságosabb, doktor! — mondta behízelgő mosollyal. — Higgye el, sem­mi rosszat nem akarunk ön­től. Elüldögélünk, iszunk, egy- egy kupicával, és megbeszél­jük a dolgokat. Biztosíthatom, mi nagyra becsüljük üot — Köszönöm a megbecsü lést. Vacsorázni elleniben nem| fogok. Ha dolguk van velem, i kénem, mondják meg. Hallga­tom önöket Az öreg kérdően' nézett hórihorgasra, aki bólintott — Nagyon jól végezte mun­káját, ráadásul az ön számá­ra alkalmatlan időben. Nem akarnánk adósai maradni. Ezért tessék... kénem... — mondta a kancsal; felvett az asztalról egy csomagot és át­nyújtotta. Nem volt nehéz ki­találni, hogy pénz van benne, és a csomag terjedelmét te­kintve, nem is kevés. Meg akarják vesztegetni, hogy hall­gasson. — A látogatásért fizetést nem fogadok eL Tegye el a pénzét, és ne sértsen meg ve­le. Holnap eljövök, és újra bekötözöm a sebesültet. Ké­nem, meg ne feledkezzék ró­la, hogy komplikációk támad­hatnak. Nagyon sok vért vesz­tett — mondta Varsavszkij, és az ajtó felé tartott. — Nem! a pénzt feltétlenül fogadja el! — lépett elő a hó­rihorgas a saroktoóL — Azt hiszem, nincs miért bújócskát játszanunk. Az ön érdeke —: az »ön« szót megnyomta - hogy hallgasson a segélynyúj­tásról! Ha egyetlen ember is tudomást szerez a sebesülés­ről, mi önt még a föld alól is felkutatjuk. Nemcsak ön, de a húga sem marad életben. A pénzt pedig fogadja eL ha másért nem, hát azért, mert teljes felgyógyulásáig ke­zelnie kell a beteget Ha or­vosságra lenne szükség, ne fu­karkodjék. Ez minden, amit mondani akartam. • 0 óig tat jak 4 Befejezéséhez közeledik a téli gépjavítás Mezőgazdasági erőgé­pek javításában gyakorlattal rendelkező technikust, valamint perfekt gyors- és gépírót fölveszünk. Mezőgazdasági Gépja­vító Állomás, Mernye. (16268) Kubikosokat és sírásét azonnali belépésre fölveszünk. Fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés na­ponta fél 8-tól 10-ig a Kertészeti Vállalat Árok utcai telepén. (16296^ Tíz perc alatt finom, ízletes levest főzhet Ex p re s sz leveskészítményböl. Marhahúsleves, gulyásleves, zöldségleves. Kapható minden élelmiszerboltban. _______qi>224) _____________________________ A Nagyatádi Gépállomás a téli gépjavítást január l-én kezdte meg és a napokban fe­jezi be. Eddig 46 gép főjavítá­sát, 36 gép folyó javítását, 44 gép karbantartását végezték el. A tavaszi munkához szűk. séges ossz® munkagépeket) rendbe hozták. 1 Hegedűs János és Hegedűs Imre a gépállomás UE—28-asának főjavítása közben. A rendbe tett gépek csak az alkalmas időt várják, hogy a föl­dekre ind ulhassanak. Munkában a villamossági részleg, nak az önindítóit és dinamóit itt összes gépállomása" meg vagy javít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom