Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. márefos I. Angola népe fegyverrel harcol a portugál gyarmati rendszer ellen A képein: A nemzeti függetlenségért harcoló szabadságharcosok egy csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) IRÁNY A KOMMUmS A VILAGtAZOASÁC A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS íÉLKÜL aligha fejlődhetett volna hazánk Ipara jelenlegi színvonalaira. Vizsgáljunk meg közelebbről bármilyen terméket, szinte alig találunk köztük olyat, amelynek kiinduló anyaga ne külföldiről származna. Országunk közismerten szegény nyersanyagokban. Beho­zatalra szorulunk vasércből, kokszból, fából, gyapotból, nyersgumiból stb. E nyersanyagok 7. fiasxon A száahatvamötezer tonna alumínium (amely háromszorosa a jelenlegi termelésnek) értéke nyolcvanmillió dollár, de ennek sokszorosát kaphatjuk a világpiacon, ha tovább feldolgoz­zuk félkészgyártmányokká, majd pedig ' kész­terméket, alumínium autóbuszt, vasúti sze­mélykocsit, hajót, alumínium burkolatú ká­belt, alumínium hidat, csomagolóanyagot stb. exportéiul;' KÜLÖNÖS EböNY SZÁMUNKKÁ, hogy a Szovjetunió fedezi az alumíniumkohók és erő­Gromiho Oslóban Oslo (MTI). A norvég kormány szerdán estebédet adott az Oslóban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tiszte­letére. Az estebéden Hal várd Lange norvég külügyminiszter üdvöz­lő beszédét mondott, majd Gromiko válaszolt norvég kol­légájának szavaira. A szovjet államférfi kije­lentette: csalódott, amiért a genfi leszerelési értekezleten nem értek el haladást. . — Biztosíthatom önöket — mondotta —, hogy a Szovjet­unió a leszerelésért vívott küz­delem legállihatatosaibb harco­sa. Addig azonban, amíg má­sok fegyverkeznek, egyedül nem tudjuk megvalósítani cé­lunkat: a leszerelést. Ennél­fogva csak az általános és tel­jes leszereléssel hárítható el a katasztrófa. Mint az AP amerikai hír- ügynökség megállapítja, a norvég diplomaták kedvezően fogadták Gromiko beszédét, s rámutattak arra, hogy a szov­jet külügyminiszter kijelenté­sei jó alapot szolgáltatnak a tárgyalásokhoz. Közlemény a nyugatnémet hadügyminiszter washingtoni tárgyalásairól Washington (MTI). . Szerdán Washingtonban az amerikai külügy- és hadügy­minisztérium közleményt adott . ki Hassel nyugatnémet had­ügyminiszter háromnapos ta­nácskozásainak befejeztével. A közlemény elmondja, hogy Hassel tárgyalt Rusk külügy- McNamara hadügyminiszter­rel és Kennedy elnökkel. A közlemény szerint a tár- "gyalásoknák elsősorban az volt a céljuk, hogy az új nyugat­német hadügyminiszter meg­ismerkedjék az amerikai poli­tikusok felfogásával. Hassel és Rusk a NATO : problémakörét vitatta meg, tárgyalt a sokoldalú nukleáris ütőerőről, a francia—nyugat­német szerződésről, valamint, arról, hogy Nyuigat-Németor- szág hadianyagot vásárol az Egyesült Államoktól. Hassel és McNamara meg­beszélésein elsősorban a NATO katonai szervezetének megerő­sítéséről tárgyaltak. Itt Is szó­ba került a sokoldalú nukleá­ris ütőerő, s mint a közle­mény rámutat, Hassel ebben a kérdésiben további tárgyaláso­kat tart majd a jövő héten Bonnban Livingstone Merchant nagykövettel, Kennedy elnök merfbízottj ával Hassel és Güpatric hadügy­miniszter-helyettes tárgyalá­sain a bonni hadügyminiszter megemlítette, hogy Nyugat- Németország — miként a múltban — nagyobb mennyi­ségű katonai fölszerelést és hadianyágot vásárol az Egye­sült Államoktól E vásárlások évi értéke a korábbi megálla­podásnak megfelelően 600 mil­lió dollár. De Gaulle katonai behívókkal akarja letörni a bányászok sztrájkját Párizs (MTI). A francia bányászszakszer­vezetek bejelentettek, hogy március 1-én beszüntetik a munkát. A bányászok tizenegy százalékos béremelést követel­nek. Bérük ennyivel maradt el •a magán iparban dolgozó mun­kások bérétől. A kormány szerdán este . »tárgyal ásra« hívta meg a 'bá­nyászok megbízottait. Boka- novshi ipari és kereskedelem­ügyi miniszter az inflációs ve- „ szélyre hivatkozva kijelentet­te: a kormány nem hajlandó teljesíteni a bányászok követe­lését. Legföljebb arról lehet szó, hogy az ősszel megvizsgál­ják a bányászbéreket, ha a gazdasági helyzet alakulása megengedi. Közölte a szak- szervezetek képviselőivel, hogy a kormány március 4-től ka­tonai behívókkal fogja a bá­nyászokat a munka újrafeivé­telére kényszeríteni. A CGT erélyes tiltakozással válaszolt a kormány fenyege­tésére. , A lengyel kormány diplomáciai lépései az amerikai és az angol külügyminisztériumban Warsó (MTI). ■ A Lengyel Népköztársaság washingtoni és londoni nagy­követe a napokban megbeszé­lést folytatott Rusk amerikai .külügyminiszterrel és Ball kü lü gyrniniszt er-helyettes sei. va’amint Lord Home angol külügyminiszterrel. • A nagykövetek kifejtették a lengyel kormány álláspont­ját arról az egyre növekvő veszélyről, amelyet az NSZK atomié1 fegyverzése jelent. Rá­mutattak, hogy az NSZK kor­mánya közvetlen és közvetett úton igyekszik megszerezni az atomfegyvert: egyrészt a nyu­gaton most vitatott, több ál­lamra kiterjedő NATO-atom- haderő létrehozásán keresztül, másrészt pedig azokra a lehe­tőségeiére támaszkodva, ame­lyeket a január 22-i francia— nyugatnémet szerződés te­remt. Felrobbant egy rakétalövedék a General Dynamics Özemében Pomona (MTI). A General Dynamics ame­rikai lőszerevárnak a kalifor­niai Pomonában levő rakéta- lövedék-üzemében szerdán ha­talmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt, majd lángok csaptak ki az üzem errik épü­letéből, ahol a fejlesztési kí­sérleteket végzik. A tüzet hamarosan eloltot­ták. Megállapították, hogy a robbanásnál az üzem 12 dol­gozója megsebesült. A General Dynamics szóvi­vője kijelentette, hogy a rob­banás idején a tudósok egy rakéta teljesítőképességét el­lenőrizték, de közelebbi ada­tokat nem volt hajlandó el­árulni, (AP) Wilson rád óbeszéde London (TASZSZ). Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezetője szerdán este beszédet^ mondott az an­gol rádióban. »Megújhodást« ígért Angliá­nak abban az esetben, ha a munkáspárt hatalomra kerül. Kijelentette, hogy a leendő munkáspárti kormány új üze­meket és gyárakat épít majd a munkanélküliségtől legin­kább sújtott vidékeken. A munkáspárti vezér megígérte az angol acélipar újraállamo­sítását. Wilson kijelentette, hogy Anglia az utóbb; időben a hi­bás konzervatív politika kö­vetkeztében elmaradt verseny­társaitól a nemzetközi keres­kedelemben. Véres terror Columbiában Bogota (TASZSZ). A Santa Barbara nevű co­lumbiai faluban a katonaság tüzet nyitott a helyi cement­gyár sztrájkoló munkásaira, akik béremelést és a munka- körülmények megjavítását kö­vetelték. Tizenegy munkás életét vesztette, 42 pedig meg­sebesült. Amint a főváros dolgozói ér­tesültek a Santa Barbara-i vé­res eseményekről, azonnal be­szüntették a munkát, és az ut­cára vonultak. A rendőrség és a katonaság erőszakkal pró­bálta szétoszlatni a tízezres tö­meget, és szintén tüzet nyi­tott a tüntetőkre. Jelentések szerint egy ember meghalt töhbem súlyosan megsebesül - tek. (MTI) zömét a Szovjetunió hosszú lejáratú szerződé­sek alapján szállítja, s mi ezekért munkaigé­nyes késztermékekkel fizetünk. Így azután a Szovjetunió tízszer annyi tonna súlyú árut szállít nekünk, mint amennyi a Szovjetunióba exportált magyar termékek súlya. A kapita­lista világban nincs olyan példa, hogy egy ha­talmas, gazdag állam legyen egy kis ország nyersanyagszállító ja. Van viszont egy természeti kincsünk, amely, ben világviszonylatban is igen gazdagok va­gyunk, ez a bauxit. A bauxitból előbb timföld készül, majd pedig kohósítás útján az alumí­nium, a magyar »ezüst«. Ez az értékest színes­fém sok mindenért kárpótol bennünket. Hi­szen korunk egyik legfontosabb nyersanyaga az alumínium, amelynek kis fajsúíya, nagy szilárdsága, kémiai ellenállókópessége, alakít- hatósága stb. különös rangra emel a techni­kai forradalom mai időszakában. Ennek az ér­tékes természeti kincsnek kiaknázását viszont fékezi, hogy minden tonna alumínium kohó- sításához körülbelül tizenhatezer kilowattóra elektromos áramra van szükség. Országunk pedig nem dúskál energiában (amit nyerünk az olcsó bauxittal, azt ráfizetjük a drága árammal). Ezt az ellentmondást oldja fel a nemzetközi munkamegosztás, a múlt évben aláírt szovjet—magyar alumíniumegyezmény. A SZERZŐDÉS SZERINT egyre növekvő mennyiségű, végül 1980-ban 330 000 tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba, ebből igen olcsó vízi energiával 16 000 tonna alumí­niumot kohósítanak. (Ilyen tömegű timföld kohósításához a jelenlegi vilIamo6energia-ter- melésünk negyven százaléikára lenne szükség.) Hazánk teljes egészében visszakapja a Szov­jetunióban kohósított tömbalumíniumot, mély immár sok millió kilowattóra villamos ener­giát tartalmaz. Sok példa van rá, hogy ennél nagyabb távolságra olcsó vízióban timföldet, dletve alumíniumot szállítanak. De először fordul elő a világon, hogy fém formájában visszakapja teljes nyersanyagát a timföldet 'zállító ország. } :-----------------­m űvek sokmilliárdos beruházási költségeit, s mi összes anyagi erőinket a bauxittermelés, * timföldgyártás és az alumíniumfeldolgozó ipar fejlesztésére összpontosíthatjuk. A termelés hatalmas méretei lehetővé teszik nemcsak azt, hogy messze magunk mögött hagyjuk a leg­fejlettebb tőkésországokat is az egy főre jutó alumíniumtermelésben, hanem azt is, hogy alumíniumtermelésünk a világon a legkor­szerűbb legyen. A bauxitbányászat és timföld- termelés ma is korszerűnek mondható, de Ajka mellett például olyan hatalmas, teljesen automatizált timföldgyár épül, amelyben a termelékenység a jelenleginek ötszörösére emelkedik. Leginkább azonban a félkész gyártmány termelése fejlődik. Székesfehérvá­ron olyan nagy automatikus vezérlésű henger­sorok épülnek, hogy a pillanatnyilag megmun­kált száz-százötven kilogrammos tömbök he­lyett másfél-két tonnás tömbök is igen terme, lékenyen feldolgozhatóak lesznek. Nehéz lenne a nagyszerű távlatokat mind felvázolni. S a számok, a méretek szinte hihe­tetlenek, pedig nincs bennük nagyzolás, tódi. tás. Nem úgy, mint régen, amikor arról be. széltünk, hogy a vas és szén országa leszünk, holott köztudott, hogy se szenünk, se vasér­cünk nincsen. Bauxitunk viszont rengeteg van. (A KGST sztnesfémipard állandó bizott­ságának székhelye jelenleg is Budapesten van.) HA A SZOCIALISTA VILÁGGAZDASÁG TI RENDSZER valóban le akarja hagyni a kapitalista világot a gazdasági élet minden te­rületén, ez azt jélenti, hogy az alumínium ter­melésében, kutatásában és széles körű, kor­szerű feldolgozásában — a baráti országokkal szoros együttműködésben — nekünk kell bát­ran az élne törnünk. £} eljön az idő, amikor a legfejlettebb tőkésországok nem lesznek mór számunkra mértekadóak, mert majd ők iga­zítják hozzánk lépteiket, ha nem akarnak messzire elmaradni. Kovács József rtzouae mxmam­Adenauer: — Kár volt kihagyni a játékból Mekit, most biztosain valami rosszban töri a fejét! (Endrődi István rajza) Az iraki hazafiak a világ közvéleményének segítségét kérik FREILICHMANN: a Polip csapjai (57) London (MTI). A Daily Worker jelenti: Iraki szakszervezeti vezetők, értelmiségiek és a nőszerveze­tek vezetői a világ közvélemé­nyéhez fordultak védelemért a hazájukban tomboló vérengzés és tömeges letartóztatások el­len. Az iraki szakszervezetek általános szövetségének főtit­kára, Arakacsadon kijelentet­te: február 8-a óta, midőn a katonai klikk magához ragad­ta a hatalmat, fegyveres go­nosztevők szervezett bandái egész családokat irtottak ki. Hangsúlyozzák, hogy az állam­csíny szervezői ugyanazok az elemek, amelyek ismételten összeesküdtek az Iraki Köztár­saság függetlensége ellen, és amelyeket ismételten legyőzött a nép ereje. Az iraki mőszövetség titkára, Basra Perto közölte az iraki nőmozgalom több kiemelkedő tagjának nevét, akik az új rendszer alatt súlyosan szen­vedtek: köztük van az iraki nőszövetség elnöke, dr. Dulei- mi asszony, volt miniszter, to­vábbá egy főiskola igazgatója. dr. Kadurie és Hayat el Nahir költőnő. Iraki értelmiségiek egy cso­portja felhívást intézett min­den tudóshoz, íróhoz, jogász­hoz, demokratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék föl szavukat, és ítéljék el a borzalmas mé­szárlásokat, sürgessék a to­vábbi vérontás azonnali meg­szüntetéséi. — A Dacsnij falutól Sztrelec faluhoz vezető utat megfigye­lés alá vettük! — magyarázta Vergizovmak egy hetyke, fiatal százados. — Sztrelecből egyet­len út visz a városba. Balra a vasúti pályatest húzódik, jobb­ra a tengerig sűrű erdő. Sem­miféle dűlőút nincsen. Az el­ágazásnál már ott állnak az őrszemeink. Egy légy sem re­pülhet át észrevétlenül! | — ön megfeledkezik egy I másik útról! — jegyezte meg I Vergizov, akinek egyáltalán ♦ nem tetszett a százados túlzott j magabiztossága. 1 — Éspedig? ♦ — Arról, amely a Nagy Lá­ä * poson át vezet. — Ugyan, őrnagy elvtárs! — t kiáltotta a százados kissé lené- {ző hangon. — Ki kockáztatja | meg ilyenkor ezt az utat? Ezen ja lápos helyen csak besüpped- ♦ het a mocsárba. Ott most iga­zán lehetetlen átjutni! — Remélem, azért csak fel­állította az őrszemeket. — Az ezredes parancsot adott erre, de én, miután a helyszínen tájékozódtam, úgy határoztam, hogy nem érde­mes, mjvel... — Álljon meg! — parancsol­ta Vergizov a sofőrnek. — Szmimov százados! Az első út­baeső autóival jusson el az el­ágazásig. Engem pedig a szá­zados elvisz a Nagy Láposdg. Szemrehányó pillantást ve­tett a századosra, majd ciga­rettára gyújtott. A százados tarkójára tolta sapkáját, és gú­nyosan rákacsintott a mellette ülő határőrökre. Fogával ciga­rettát húzott ki a csomagból, és rágni kezdte szopókáját Vergizov oda se nézve, gyufát nyújtott neki. — Természetesen engedel­meskedem — mondta a száza­dos. miközben visszaadta a gyufát. — De úgyis hiába me­gyünk oda. ön is meggyőződik majd erről, őrnagy elvtárs! Vergizov nem válaszolt. Az autó maximális sebes­séggel haladt, és mindinkább távolodott a város központjá­tól. Végre elhanjvták az utol­só utcát, és rátértek az or­szágúira. Az út mentén vil­lák tűntek fel. Különböző for májuk nagyságuk ellenére ki tudja, miért, vatemormyit sárgára festették. A fák csu­pasz ágai között piros csere­pes háztetők látszottak. Még nem kezdődött el a nyári sze­zon, de máris népes volt itt minden. Javították a házakat a sétányokon virágágvr kát ké­szítettek. Közvetlenül a villák mögött a tenger sejtett E*T

Next

/
Oldalképek
Tartalom