Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. márefos I. Angola népe fegyverrel harcol a portugál gyarmati rendszer ellen A képein: A nemzeti függetlenségért harcoló szabadságharcosok egy csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) IRÁNY A KOMMUmS A VILAGtAZOASÁC A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS íÉLKÜL aligha fejlődhetett volna hazánk Ipara jelenlegi színvonalaira. Vizsgáljunk meg közelebbről bármilyen terméket, szinte alig találunk köztük olyat, amelynek kiinduló anyaga ne külföldiről származna. Országunk közismerten szegény nyersanyagokban. Behozatalra szorulunk vasércből, kokszból, fából, gyapotból, nyersgumiból stb. E nyersanyagok 7. fiasxon A száahatvamötezer tonna alumínium (amely háromszorosa a jelenlegi termelésnek) értéke nyolcvanmillió dollár, de ennek sokszorosát kaphatjuk a világpiacon, ha tovább feldolgozzuk félkészgyártmányokká, majd pedig ' készterméket, alumínium autóbuszt, vasúti személykocsit, hajót, alumínium burkolatú kábelt, alumínium hidat, csomagolóanyagot stb. exportéiul;' KÜLÖNÖS EböNY SZÁMUNKKÁ, hogy a Szovjetunió fedezi az alumíniumkohók és erőGromiho Oslóban Oslo (MTI). A norvég kormány szerdán estebédet adott az Oslóban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére. Az estebéden Hal várd Lange norvég külügyminiszter üdvözlő beszédét mondott, majd Gromiko válaszolt norvég kollégájának szavaira. A szovjet államférfi kijelentette: csalódott, amiért a genfi leszerelési értekezleten nem értek el haladást. . — Biztosíthatom önöket — mondotta —, hogy a Szovjetunió a leszerelésért vívott küzdelem legállihatatosaibb harcosa. Addig azonban, amíg mások fegyverkeznek, egyedül nem tudjuk megvalósítani célunkat: a leszerelést. Ennélfogva csak az általános és teljes leszereléssel hárítható el a katasztrófa. Mint az AP amerikai hír- ügynökség megállapítja, a norvég diplomaták kedvezően fogadták Gromiko beszédét, s rámutattak arra, hogy a szovjet külügyminiszter kijelentései jó alapot szolgáltatnak a tárgyalásokhoz. Közlemény a nyugatnémet hadügyminiszter washingtoni tárgyalásairól Washington (MTI). . Szerdán Washingtonban az amerikai külügy- és hadügyminisztérium közleményt adott . ki Hassel nyugatnémet hadügyminiszter háromnapos tanácskozásainak befejeztével. A közlemény elmondja, hogy Hassel tárgyalt Rusk külügy- McNamara hadügyminiszterrel és Kennedy elnökkel. A közlemény szerint a tár- "gyalásoknák elsősorban az volt a céljuk, hogy az új nyugatnémet hadügyminiszter megismerkedjék az amerikai politikusok felfogásával. Hassel és Rusk a NATO : problémakörét vitatta meg, tárgyalt a sokoldalú nukleáris ütőerőről, a francia—nyugatnémet szerződésről, valamint, arról, hogy Nyuigat-Németor- szág hadianyagot vásárol az Egyesült Államoktól. Hassel és McNamara megbeszélésein elsősorban a NATO katonai szervezetének megerősítéséről tárgyaltak. Itt Is szóba került a sokoldalú nukleáris ütőerő, s mint a közlemény rámutat, Hassel ebben a kérdésiben további tárgyalásokat tart majd a jövő héten Bonnban Livingstone Merchant nagykövettel, Kennedy elnök merfbízottj ával Hassel és Güpatric hadügyminiszter-helyettes tárgyalásain a bonni hadügyminiszter megemlítette, hogy Nyugat- Németország — miként a múltban — nagyobb mennyiségű katonai fölszerelést és hadianyágot vásárol az Egyesült Államoktól E vásárlások évi értéke a korábbi megállapodásnak megfelelően 600 millió dollár. De Gaulle katonai behívókkal akarja letörni a bányászok sztrájkját Párizs (MTI). A francia bányászszakszervezetek bejelentettek, hogy március 1-én beszüntetik a munkát. A bányászok tizenegy százalékos béremelést követelnek. Bérük ennyivel maradt el •a magán iparban dolgozó munkások bérétől. A kormány szerdán este . »tárgyal ásra« hívta meg a 'bányászok megbízottait. Boka- novshi ipari és kereskedelemügyi miniszter az inflációs ve- „ szélyre hivatkozva kijelentette: a kormány nem hajlandó teljesíteni a bányászok követelését. Legföljebb arról lehet szó, hogy az ősszel megvizsgálják a bányászbéreket, ha a gazdasági helyzet alakulása megengedi. Közölte a szak- szervezetek képviselőivel, hogy a kormány március 4-től katonai behívókkal fogja a bányászokat a munka újrafeivételére kényszeríteni. A CGT erélyes tiltakozással válaszolt a kormány fenyegetésére. , A lengyel kormány diplomáciai lépései az amerikai és az angol külügyminisztériumban Warsó (MTI). ■ A Lengyel Népköztársaság washingtoni és londoni nagykövete a napokban megbeszélést folytatott Rusk amerikai .külügyminiszterrel és Ball kü lü gyrniniszt er-helyettes sei. va’amint Lord Home angol külügyminiszterrel. • A nagykövetek kifejtették a lengyel kormány álláspontját arról az egyre növekvő veszélyről, amelyet az NSZK atomié1 fegyverzése jelent. Rámutattak, hogy az NSZK kormánya közvetlen és közvetett úton igyekszik megszerezni az atomfegyvert: egyrészt a nyugaton most vitatott, több államra kiterjedő NATO-atom- haderő létrehozásán keresztül, másrészt pedig azokra a lehetőségeiére támaszkodva, amelyeket a január 22-i francia— nyugatnémet szerződés teremt. Felrobbant egy rakétalövedék a General Dynamics Özemében Pomona (MTI). A General Dynamics amerikai lőszerevárnak a kaliforniai Pomonában levő rakéta- lövedék-üzemében szerdán hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt, majd lángok csaptak ki az üzem errik épületéből, ahol a fejlesztési kísérleteket végzik. A tüzet hamarosan eloltották. Megállapították, hogy a robbanásnál az üzem 12 dolgozója megsebesült. A General Dynamics szóvivője kijelentette, hogy a robbanás idején a tudósok egy rakéta teljesítőképességét ellenőrizték, de közelebbi adatokat nem volt hajlandó elárulni, (AP) Wilson rád óbeszéde London (TASZSZ). Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezetője szerdán este beszédet^ mondott az angol rádióban. »Megújhodást« ígért Angliának abban az esetben, ha a munkáspárt hatalomra kerül. Kijelentette, hogy a leendő munkáspárti kormány új üzemeket és gyárakat épít majd a munkanélküliségtől leginkább sújtott vidékeken. A munkáspárti vezér megígérte az angol acélipar újraállamosítását. Wilson kijelentette, hogy Anglia az utóbb; időben a hibás konzervatív politika következtében elmaradt versenytársaitól a nemzetközi kereskedelemben. Véres terror Columbiában Bogota (TASZSZ). A Santa Barbara nevű columbiai faluban a katonaság tüzet nyitott a helyi cementgyár sztrájkoló munkásaira, akik béremelést és a munka- körülmények megjavítását követelték. Tizenegy munkás életét vesztette, 42 pedig megsebesült. Amint a főváros dolgozói értesültek a Santa Barbara-i véres eseményekről, azonnal beszüntették a munkát, és az utcára vonultak. A rendőrség és a katonaság erőszakkal próbálta szétoszlatni a tízezres tömeget, és szintén tüzet nyitott a tüntetőkre. Jelentések szerint egy ember meghalt töhbem súlyosan megsebesül - tek. (MTI) zömét a Szovjetunió hosszú lejáratú szerződések alapján szállítja, s mi ezekért munkaigényes késztermékekkel fizetünk. Így azután a Szovjetunió tízszer annyi tonna súlyú árut szállít nekünk, mint amennyi a Szovjetunióba exportált magyar termékek súlya. A kapitalista világban nincs olyan példa, hogy egy hatalmas, gazdag állam legyen egy kis ország nyersanyagszállító ja. Van viszont egy természeti kincsünk, amely, ben világviszonylatban is igen gazdagok vagyunk, ez a bauxit. A bauxitból előbb timföld készül, majd pedig kohósítás útján az alumínium, a magyar »ezüst«. Ez az értékest színesfém sok mindenért kárpótol bennünket. Hiszen korunk egyik legfontosabb nyersanyaga az alumínium, amelynek kis fajsúíya, nagy szilárdsága, kémiai ellenállókópessége, alakít- hatósága stb. különös rangra emel a technikai forradalom mai időszakában. Ennek az értékes természeti kincsnek kiaknázását viszont fékezi, hogy minden tonna alumínium kohó- sításához körülbelül tizenhatezer kilowattóra elektromos áramra van szükség. Országunk pedig nem dúskál energiában (amit nyerünk az olcsó bauxittal, azt ráfizetjük a drága árammal). Ezt az ellentmondást oldja fel a nemzetközi munkamegosztás, a múlt évben aláírt szovjet—magyar alumíniumegyezmény. A SZERZŐDÉS SZERINT egyre növekvő mennyiségű, végül 1980-ban 330 000 tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba, ebből igen olcsó vízi energiával 16 000 tonna alumíniumot kohósítanak. (Ilyen tömegű timföld kohósításához a jelenlegi vilIamo6energia-ter- melésünk negyven százaléikára lenne szükség.) Hazánk teljes egészében visszakapja a Szovjetunióban kohósított tömbalumíniumot, mély immár sok millió kilowattóra villamos energiát tartalmaz. Sok példa van rá, hogy ennél nagyabb távolságra olcsó vízióban timföldet, dletve alumíniumot szállítanak. De először fordul elő a világon, hogy fém formájában visszakapja teljes nyersanyagát a timföldet 'zállító ország. } :-----------------m űvek sokmilliárdos beruházási költségeit, s mi összes anyagi erőinket a bauxittermelés, * timföldgyártás és az alumíniumfeldolgozó ipar fejlesztésére összpontosíthatjuk. A termelés hatalmas méretei lehetővé teszik nemcsak azt, hogy messze magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkésországokat is az egy főre jutó alumíniumtermelésben, hanem azt is, hogy alumíniumtermelésünk a világon a legkorszerűbb legyen. A bauxitbányászat és timföld- termelés ma is korszerűnek mondható, de Ajka mellett például olyan hatalmas, teljesen automatizált timföldgyár épül, amelyben a termelékenység a jelenleginek ötszörösére emelkedik. Leginkább azonban a félkész gyártmány termelése fejlődik. Székesfehérváron olyan nagy automatikus vezérlésű hengersorok épülnek, hogy a pillanatnyilag megmunkált száz-százötven kilogrammos tömbök helyett másfél-két tonnás tömbök is igen terme, lékenyen feldolgozhatóak lesznek. Nehéz lenne a nagyszerű távlatokat mind felvázolni. S a számok, a méretek szinte hihetetlenek, pedig nincs bennük nagyzolás, tódi. tás. Nem úgy, mint régen, amikor arról be. széltünk, hogy a vas és szén országa leszünk, holott köztudott, hogy se szenünk, se vasércünk nincsen. Bauxitunk viszont rengeteg van. (A KGST sztnesfémipard állandó bizottságának székhelye jelenleg is Budapesten van.) HA A SZOCIALISTA VILÁGGAZDASÁG TI RENDSZER valóban le akarja hagyni a kapitalista világot a gazdasági élet minden területén, ez azt jélenti, hogy az alumínium termelésében, kutatásában és széles körű, korszerű feldolgozásában — a baráti országokkal szoros együttműködésben — nekünk kell bátran az élne törnünk. £} eljön az idő, amikor a legfejlettebb tőkésországok nem lesznek mór számunkra mértekadóak, mert majd ők igazítják hozzánk lépteiket, ha nem akarnak messzire elmaradni. Kovács József rtzouae mxmamAdenauer: — Kár volt kihagyni a játékból Mekit, most biztosain valami rosszban töri a fejét! (Endrődi István rajza) Az iraki hazafiak a világ közvéleményének segítségét kérik FREILICHMANN: a Polip csapjai (57) London (MTI). A Daily Worker jelenti: Iraki szakszervezeti vezetők, értelmiségiek és a nőszervezetek vezetői a világ közvéleményéhez fordultak védelemért a hazájukban tomboló vérengzés és tömeges letartóztatások ellen. Az iraki szakszervezetek általános szövetségének főtitkára, Arakacsadon kijelentette: február 8-a óta, midőn a katonai klikk magához ragadta a hatalmat, fegyveres gonosztevők szervezett bandái egész családokat irtottak ki. Hangsúlyozzák, hogy az államcsíny szervezői ugyanazok az elemek, amelyek ismételten összeesküdtek az Iraki Köztársaság függetlensége ellen, és amelyeket ismételten legyőzött a nép ereje. Az iraki mőszövetség titkára, Basra Perto közölte az iraki nőmozgalom több kiemelkedő tagjának nevét, akik az új rendszer alatt súlyosan szenvedtek: köztük van az iraki nőszövetség elnöke, dr. Dulei- mi asszony, volt miniszter, továbbá egy főiskola igazgatója. dr. Kadurie és Hayat el Nahir költőnő. Iraki értelmiségiek egy csoportja felhívást intézett minden tudóshoz, íróhoz, jogászhoz, demokratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék föl szavukat, és ítéljék el a borzalmas mészárlásokat, sürgessék a további vérontás azonnali megszüntetéséi. — A Dacsnij falutól Sztrelec faluhoz vezető utat megfigyelés alá vettük! — magyarázta Vergizovmak egy hetyke, fiatal százados. — Sztrelecből egyetlen út visz a városba. Balra a vasúti pályatest húzódik, jobbra a tengerig sűrű erdő. Semmiféle dűlőút nincsen. Az elágazásnál már ott állnak az őrszemeink. Egy légy sem repülhet át észrevétlenül! | — ön megfeledkezik egy I másik útról! — jegyezte meg I Vergizov, akinek egyáltalán ♦ nem tetszett a százados túlzott j magabiztossága. 1 — Éspedig? ♦ — Arról, amely a Nagy Láä * poson át vezet. — Ugyan, őrnagy elvtárs! — t kiáltotta a százados kissé lené- {ző hangon. — Ki kockáztatja | meg ilyenkor ezt az utat? Ezen ja lápos helyen csak besüpped- ♦ het a mocsárba. Ott most igazán lehetetlen átjutni! — Remélem, azért csak felállította az őrszemeket. — Az ezredes parancsot adott erre, de én, miután a helyszínen tájékozódtam, úgy határoztam, hogy nem érdemes, mjvel... — Álljon meg! — parancsolta Vergizov a sofőrnek. — Szmimov százados! Az első útbaeső autóival jusson el az elágazásig. Engem pedig a százados elvisz a Nagy Láposdg. Szemrehányó pillantást vetett a századosra, majd cigarettára gyújtott. A százados tarkójára tolta sapkáját, és gúnyosan rákacsintott a mellette ülő határőrökre. Fogával cigarettát húzott ki a csomagból, és rágni kezdte szopókáját Vergizov oda se nézve, gyufát nyújtott neki. — Természetesen engedelmeskedem — mondta a százados. miközben visszaadta a gyufát. — De úgyis hiába megyünk oda. ön is meggyőződik majd erről, őrnagy elvtárs! Vergizov nem válaszolt. Az autó maximális sebességgel haladt, és mindinkább távolodott a város központjától. Végre elhanjvták az utolsó utcát, és rátértek az országúira. Az út mentén villák tűntek fel. Különböző for májuk nagyságuk ellenére ki tudja, miért, vatemormyit sárgára festették. A fák csupasz ágai között piros cserepes háztetők látszottak. Még nem kezdődött el a nyári szezon, de máris népes volt itt minden. Javították a házakat a sétányokon virágágvr kát készítettek. Közvetlenül a villák mögött a tenger sejtett E*T
