Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

HbM, 1943. március L 3 SOMOGYI StPUf Teremtsenek megfelelő körülményeket Egy levél hívta fel figyel­münket arra a tűrhetetlen ál­lapotra, amely az ÉM Parket­tagyártó Vállalat kaposvári te­lepén uralkodik: »A férfi, és női öltöző inkább szemétgyűj­tőhöz hasonlít. Nincs elég szek­rény, az öltözőt ritkán fűtik. Az emberek egy része falba vert szögeken tartja ruháját...« A levél írói nem túloztak. A Cserben levő telep szóban for­gó helyiségeit mindennek lehet nevezni, csak öltözőnek nem. Különösen a női öltözőnek, csú­folt apró, ablaktalan odúra áll ez. Még szekrény sincs benne, egy deszkából összetákolt lá­dafélében tartják a ruhákat. De a férfiak öltözője sem mu­tat sokkal barátságosabb képet. Sötétség, rossz levegő, lehullott vakolat. Az ablakok többsége kitörve, s hogy a hideg beáram­lását valamiképpen megaka­dályozzák, rongy da rabokkal tömték be. Innen nyílik a für­dő. Ez meg hetek óta használ­hatatlan, mert beszakadt a te­teje. Tűrhetetlen az is, hogy a férfiak és a nők fürdője csak egy deszkafallal van egymástól elválasztva. Ha fürödni akar­nak, előbb a hideg udvaron, majd a férfiöltözőn kénytele­nek átmenni. Száz dolgozója van az ÉM Parkettagyártó Vállalat kapos­vári telepének. Valamennyiük kérése: oldják meg, hogy mun­kájuk befejeztével meleg, ren­des helyen öltözhessenek, s a fürdőt is használhassák. Ne­héz munkát végeznek itt. Több mázsás rönköket keil emelget- ni, s a legnagyobb hidegben is a szabadban dolgoznak. Nem állt a munka akkor sem, ami­kor 30 fok hideget mértek. Több ígéret is hangzott már el, de egyiket sem követte intéz­kedés. Eddig még nem jutott a vállalatfejlesztési alapból az égető gondok megszüntetésére. Nincsenek meg a jó munka feltételei sem. A gépek többsé­ge elavult. Szállító járműveik­hez nem küldik meg idejében a megfelélő alkatrészt és az anyagutánpótlást. Már a má­sodik negyedévre is megrendel­ték, de még az első negyedév­re szükséges anyagot és alkat­részt sem kapták meg. A telep vezetői sem tesznek meg mindent a munkások hely­zetének javításáért. Pedig az öltözők kimeszelése, az ablakok beüvegezése nem kerülne sok­ba. Bár meg kell hagyni, nincs, ami serkentse őket, merd hosz- szú idő óta bizonytalanságban vannak a telep sorsát illetően. Szóba került, hogy valamelyik kaposvári vállalathoz csatol­ják, s az is, hogy megszün tetik a telepet Emiatt a jó szakem­berek biztos munkahely után néznek, sokan otthagyták már a Parkettagyártó Vállalat kapos­vári telepét. A múlt évben járt itt a vál­lalat igazgatója, s azt mondot­ta, nem kell félni, mert a telep munkájára, termelésére szük­ség van. Ha ez igaz, akkor ál­dozzanak a telep fejlesztésére is, és teremtsenek megfelelő szociális körülményeket a dol­gozók számára. Sz. il ötmillió forintot költöttek tavaly községfejlesztósre a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi járásban a múlt évben a tervezettnél egymillió forinttal többet, csaknem öt és fél millió .forintot költöttek községfejlesztésre. Járda- és útépítésre egymillió, a villany- hálózat bővítésére félmillió fo­rintot fordítottak. Nagyatádon a törpe vízmű építéséhez több mint százezer forinttal járul­tak hozzá a községfejlesztési alapból. Segesden orvoslakást és sportöltözőt, Mikében, So­mogy szobon és Szabáson ugyancsak sportöltözőt építet­tek. Bolháson, Csökölyben, Há- rcahfán, Mikében, Nagyatádon, Nagykorpádon és Rinyaszent- királyon jelentősebb összeget fordítottak könyvtárfejlesztési célokra. A járás falvaiban már min­denütt hozzáláttak az idei ter­vek végrehajtásához. Megjelent a Béke és szocializmus februári száma A vezércikk a kommunista mozgalom egységének megszi­lárdításával kapcsolatos elvi kérdésekkel foglalkozik, elem­zi a felmerült nézeteltérések jellegét, és rámutat arra, hogy az egység megerősítése elen­gedhetetlen a közös ellenség elleni harcban. Henry Winston »Az Egyesült Államok Kommunista Pártjá. nak politikája — igazi nemzeti politika« című cikkében lelep­lezi a párt elleni hajszát, s megvilágítja a párt stratégiá­ját és taktikáját a jelen idő­szakban. Luigi Longo »A strukturális reformok forradalmi jelentősé- ffé«-ről szóló tanulmányában ismerteti azt a harcot, melyet az olasz kommunisták a leg­fontosabb üzemek államosítá­sáért és a gazdasági tervezés bevezetéséért, a monopóliumok hatalmának korlátozásáért in­dítottak. Fontos kérdéseket tárgyal Bruce Magnusonnak »A mono. polista integráció és Kanada« című, valamint Jacob Coren- dernek a mai Brazíliáról szóló cikke is. Közji a lap André Bar. jonet és Modeszt Rubinstejn »A tudományos-technikai for­radalom és a modem kapita­lizmus« című cikkét, mely sok­oldalúan megvilágítja, hogy milyen ellentmondásokat szül, és milyen következményekkel jár a tudományos-technikai forradalom a kapitalista társa­dalomban. Az új nemzeti államok fejlő­désével foglalkozik, és számos elvi kérdést tisztáz Alekszandr Szoboljevnek »A nemzeti de­mokrácia a társadalmi haladás útja« című tanulmánya. A szerző bebizonyítja hogy a fej­lődés nem kapitalista útja a je­len körülmények között telje­sen reális és járható út ■»A kommunista és munkás­pártok életéből-« című rovat vezető helyen közli Gáspár Sándornak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának ”A pártépítés időszerű kérdcs«!«- röl szóló cikkét Ugyanebben a számban jelent meg négy ma­gyar szerző — Sándor Pál, Szi­geti József, Vészi Béla és Wirth Adám — recenziója P. N. Fe. doszejev »Kommunyizm i filo- szofija« című könyvéről. A tsz ek egyre tökéletesebb ellátása a cél a Mernyei Gépjavító Állomáson A Mernyei Gépállomás a múlt év júniusában gépjavító­vá alakult át. A termelőszövet kezetek fejlődése, gyarapodó gépparkja tette eat szükséges­sé. Ennek a megyénkben első és jelenleg egyetlen gépjavító állomásnak a feladata a mer­nyei és a fonói körzet szövet kezeti gépednek javítása, kar­bantartása. Fejlettebb módszerekkel A szövetkezeitek igen elége­dettek az állomás munkájával. tesebben és gyorsabban javít hassák ki a gépeket. Korszerű alkatrészmosót állítottak be, szervizberendezést vásároltak, felújították a forgácsoló gép­csoportot, és sok segédeszközt készítettek. A légiók es pótko­csik féli berendezésének javítás utáni ellenőrzésére próbapa­dot csináltak. Azelőtt vagy ki­próbálták a kijavított gépko­csit, vagy nem. Ha kipróbál­ták, s még mindig találtak hi­bát, újból szét kellett szedni a fékberendezést. Sok idő ve­szett így kárba. Ezt küszöbölik ki a próbapad használatával. A pÄi Részegységenként! Javítási módszerrel dolgoznak Merayéaz »Azelőtt, mikor nem egyedül a javítószolgálat volt a felada­tunk — idézzük Boros József főmérnök szavait —, megesett, hogy bekerült hozzánk egy gép, és szétszedésekor láttuk, hogy ezt vagy azt az alkatrészt ki kellene cserélni, mert ha nem, rövid idő alatt tönkre­megy. Viszont ha nem talál­tunk a raktáron megfelelő al­katrészt, akkor kiengedtük a gépet, s egy pár nap vagy hét múlva hozhatta vissza a tsz. Most garanciával javítunk, így azon kell lennünk, hogy csak egészen rendbe tett gépet ad­junk ki a kezünkből.« Igyekeztek minél teljeseb­ben fölszerelni a javítót, mi­nél gazdaságosabb munkamód­szert alkalmazni, hogy tökéle­részegységenkénti javítás — mely hasonló a szalagrendszer­hez — ugyancsak a továbbfej­lődést, az alaposabb, gyorsabb munkát segíti. A memyeiek pólyájára az idén már több tudják végezni ezt a munkát? így tehermer. lesítik a gépál. lomésokat. A specializsilás he- lyessége vitathatatlan. A mer“ nyed tapasztalat alapján pél» dául az erőgépek gumájavítá. sait a Kaposvári, a Nagyatádi és a Tabi Gépállomás végzi. A sokféle munkával való foglal­kozásnak, a szétaprózottságnalc a megszüntetése igen sok meg. takarítást eredményez. Egy pél da erre: eddig minden gépállo. más külön-külön kapcsolatba» volt az ország főjavító műhe* lyeável, s maguk szállították a cseremotorokat. Most a men­nyeiek végzik el a megye 9t gépállomásának ezt a szolgál­tatást sok úttól és költségtől szabadítva meg őket. A mernyei gépjavítóknak te­hát nemcsak a körzetükbe ta*. tozó tsz-ek gépeit ken rendbe» tartaniuk, hanem segítenek * megye gépállomásainak is. Tervek, gondok Bár az országos értékelés szerint a mernyei gépjavító a jók között szerepel, még igei\ sokat kell tenniük, hogy minél tökéletesebben lássák el fel adatukat. Az idén újabb gépe­ket kapnak. A cél — melyn Js megvalósításához máris hozzá­kezdtek —, hogy beállítsák az úgynevezett komplexumokat. Ez azt jelenti, hogy ha például elromlik egy traktor, akkor le­gyen raktáron megfelelő csere, motor vagy egyéb komplett be­rendezés. hogy aaonnali cseré, vei újra üzemképessé tehessék az erőgépet. Ezzel sok időt ta­karítanak meg, • minimálisra .hónap sem telik el, és a kör­nyék felismerhetetlenségig megváltozik. A fák lombruhát öltenek, az ágy ásókban virá­gok díszlenek, és mindenütt tarkám öltözött nyaralókat le­het majd látni... Az autó balra fordult, és az erőlködéstől hörgő motorral hegyinek felfelé vette útját. Majd nyílegyenes, kövezett út következett A villasor itt már közvetlenül az út mentén hú­zódott Közel van tehát a tenger. És valóban, néhány percein be lül feltűnt a wüelen víztü­kör. Sima felületét, amelyet beragyogott a déli napsütés, csak ritkán borzolta könnyű hullám. Vergizovból önkénte­lenül elragadtatott kiáltás tört fel. Nagyon szerette a tengert. De gondolatai azonnal visz- szatértek a jelenbe, az erdő­ben történtekhez. Mit jelent mindez? Véletlen volt-e az összetűzés, vagy előre kiter­velt csapda? EÍőire megfontolt tűzharc folyt-e a kémnőért, vagv tetten ért banditák lö­völdöztek? Kik ezek az em­berek? És végül: mi történt Zvjagincevvel és Belgorodová- val? — őrnagy elvtárs! Röetön az elágazáshoz érünk! Merre forduljunk? A villák felé vagy a tengerparti raktárak iránvába? — kérdezte a sofőr, kissé náthás hangon, de nem csökkentette a sebességet. — A raktárakhoz! A kövezett utat asztfalt vál­totta fel. A kocsi simán ro­hant közvetlenül a meredek tengerpart mentén. A magas­ból a tenger egészen a látóha­tárig kitárult. Messze, a sima Víztükrön gvufsskatulványi csónakok feketóüettek A tá­volból fehér Diesel-motoros hajó közeledett. Vergizov te­kintete követte a tengerpart mentén húzódó aszfaltút vilá­gos sávját. Messziről úgy tet­szett, mintha elérnék a hullá­mok. Ahogy Vergizov az út kanyargó vonalát figyelte, úgy látta, mintha a meredély szé­lét futó aszfaltozott sáv a len­ti út felett lógna. Az egyik emelkedés felől teherautó bukkant elő, gyorsan végig­rohant a felső sávon, eltűnt a kanyarban, majd az alsó sá­von ismét előbukkant. Az út menti élősövény egy ideig el­takarta Vergizov elől az út kanyarulatát és a tengert. Kúszónövények sűrű zöldjé­ben az előbbieknél mutató- sabb villák bújtak meg. Ez volt a legszebb villanegyed. Az autó nagy sebességgel haladt előre. Az őrnagy észre­vette, hogy a fordulónál egy másik autó bukkan fel, és meg­előzi az előtte haladó teher­autót. A Dodge volt... A zöld ponyvatető is azt mutatta, hogy az állambiztonsági szervek ko­csija. Vergizov rácsapott a so­főr vállára, aki a váratlan mozdulat következtében gépie­sen fékezett. Az őrnagy szó nélkül kiugrott, és a szakadék széléhez rohant: a Dodge lefe­lé ereszkedett. Gondolatban követve útját, Vergizov megér­tette, hogy egy kis állomásnál akarja keresztezni a vasútvo­nalat. Mintegy húsz kilométer­re az állomáson túl erdő kez­dődött. Ügy látszik, oda igyek­szik a Dodge vezetője. Az utóbbi öt esztendőben Vergi­zov nem dolgozott Primorszk- ban. Arra gondolt, mi történik akkor, ha közben új utakat építettek, és a Dodge más irányba is mehet. — Mondja, kérem — fordult a századoshoz —, hova vezet ez az aszfaltút? — Már megfeled­kezett arról, hogy a százados kellemetlen benyomást tett rá. Csakis a Dodge vezetőjével ví­vott küzdelem gondolata fog­lalkoztatta. — Amerre a Dodge tart, csakis egyetlen út van, és ez a Putyovaja vasútállomáshoz ve­zet! — felelte gyorsan a száza­dos, akiben már nyoma sem volt az eddigi magabiztosság­nak. — Világos! — mondta mint­egy önmagának Vergizov. Az autóhoz rohant A százados kö­vette. — Fordulj és kövesd a Dod­geo-t Látod? — parancsolta Vergizov a sofőrnek. Hogy eljuthassanak a ten­gerhez vezető útra, vissza kel­lett térniük az elágazáshoz, majd a falu felé fordulnick. Háromikilométeres rázós út kö­vetkezett amit maximális se­bességgel tettek meg — majd feltűnt a szakadékon át vezető híd. Innen kanyargós aszfalto­zott út ereszkedett le a tenger­hez. A Dodge-ot sehol sem lehe­tett látni. A fordulók zavarták a kilátást — Százados! Vége szakad-e már valahára ennek az átko­zott labirintusnak? — türel­metlenkedett Vergizov. — Most jön az utolsó előtti kanyar, őrnagy elvtárs! Utána harminckilométeres aszfaltút következik, nagy lejtőkkel és emelkedőkkel. De a kilátás jó. Ezt követően meredeken hegy­nek megyünk majd, nyílegye­nesen tovább a vasútállomás^. Vergizov egy oldalpillantást vetett a századosra. Látszott rajta, hogy mér teljesen tuda­tában van hanyagsága követ­kezményeinek, és feszülten, mint az összenyomott rugó, ké­szen állt a cselekvésre. Az utolsó kanyarulatnál, amikor a sofőr lassított, a szá­zados előzetes figyelmeztetés nélkül átvetette lábát az autó alacaony ohfatfaUa ém kiug­rott. Vergizov önkéntelenül fel­kiáltott: hiszen összezúzhatta magát. De a százados a tehe­tetlenségi erő folytán még né­hány lépést futott előre, majd jobbra fordult, és leszaladt a meredeken, a tengerpart felé. E helyein őmaszád-állomás volt a partnál. Az őrnagy nyomban megértette és érté­kelte a százados elgondolását, ömaszádon, közvetlen tengeri úton akarja megelőzni a Dod­ge-ot. De máiként valósítja meg elgondolását? Belátja-e, hogy az a leghelyesebb, ha elmegy az állomásig, lebocsátja a so­rompót, és ott várja be az autót? Vagy talán valahol a nyílt országúton kísérli meg feltartóztatni! Ez kockázatos lenne. Esetleg nem ér célt, és halálos veszélynek teszi ki ma­gát ... Vergizov most már a tengert fürkészte nyugtalan pillantásával, de sem az öroa- szádot, sem az autót nem lát­ta. Végre az autó elhagyta az utolsó kanyarulatot, kijutott az átjáróhoz vezető útra, és teljes sebességgel robogott előre. Vergizov ezután bármennyire figyelt is, nem tudta többé fel­fedezni a Dodge-ot. Eleinte a, tengeren sem vett észre semmi f figyelemre méltót. De egyszer-* re, mintha a víz alól bukkant volna ki, feltűnt egy gyorsan suhanó őmaszád. Tajtékot ver­ve a magasba, olyan gyorsan haladt, hogy úgy rémlett már- már elborítják a hullámok. De az őmaszád, orrát magasba emelve, egyik hullámtaréjról a másikra szökve, sebesen szá­guldott előre. — Legény a talpán a száza­dos! — kiáltott fei lelkesen Vergizov. — Valóban vakmerő! (Folytatjuk^ Az ©csenj! tsz gépe. Alkatrészhiány miatt betek óta áll ígjfc gépállomás dolgozik módszerrel. ezzel Központosítás««! oicsobb a munka A gépjavító kapacitását nem kötik le teljesen a termelőszö­vetkezetek. Csak a téli gépja­vítás idején vannak bőségesen ellátva munkával. A Gépállo­mások Megyei Igazgatósága ezért úgy határozott, hogy jó néhány speciális feladattal is megbízza a mernyei gépjavítót. — Minek foglalkozzanak ti­zenhárom helyen a Diesel-ada­golók javításával, csapágyak öntésével, hengerfejek hegesz­tésével — mondotta Németh Gyula, az igazgatóság főmérnö­ke —, amikor egy helyen sok­kal jobban és gyorsabban el csökkentik a javítás miatti ál lásidőt. Most a memyeiek is a téli gépjavítást végzik. Sajnos, egy kissé elmaradtak vele, az öt. venhárom fő- és folyójaví iású erőgépből eddig csak harminc­ötöt adtak át a tsz-eknek. Aka­dályozza munkájukat, hogy a szerződéskötéskor sok esetben rosszul határozták meg a javí­tás fokozatát — például szer­vizre szerződtek egy gépet, s a szétszedés után kiderült, hogy generáljavításra van szükség. A jövőben körültekintőbb viffi. gálát után kössenek szerződést Az alkatrészhiány is lassítja a javítást Kivált a T—28-as, a* MTZ és az U—28-as gépekhez kevés az alkatrész. Nagy erő­feszítésre van szükség, hogy a tavasz munkára készen találja a gépeket. Vörös Márta Tízmillió forintos nyereséget ért el a MÉR (Tudósítónktól.) Küher János, a MÉK igazgatósá­gának elnöke termelési tanácsko­záson számolt be az 1962. év ered­ményeiről. Megállapította, hogy az értékesítő köz*>ont jól dolgozott, a termelőszövetkezetek is sok árut adtak az országnak. A burgonya- felvásárlási tervet 115 százalékra teljesítette a megye, s mintegy 100*3 vagon burgonyát tárolnak a tava­szi ellátás célja’ra. Háromszor annyi zöldséget vásároltak fel Só- tavaly niat lMtt-beo. Paradicsomból 105 mázsás átlagter­mést értek el a tsz-ek. A fonyódl járásban 11 00) forint holdanként! jövedelemre t -tiek szert a tsz-ek a par allies r> a értékesítéséből. Hagymából 1 > vagonnal vásárol­tak fel a múl en. A termeié úcskozás részve­vői vállalták iogy a termelési szerződéskö; . uivét burgonyá­ból 2 százai zöldségből f szá­zalékkal t lte; ősit k, s 5 százalék­kal több zöld i éget és burgonyát vásárolnak Tel a tervezettnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom