Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. február & •9 tudja. mikor lépek majd vissza? Adenauer nyilatkozata egy amerikai televíziós társaságnak Bonn (MTI). A CBS amerikai televíziós társaság bonni tudósítója még a múlt év végén hosszabb te­levíziós interjút készített Adenauer kancellárral. Ez a televíziós nyilatkozat abban az időben készült, amikor a ke­reszténydemokrata vezetők a Spiegel-botrány okozta kor- 50111 napja- tnányyálség tetőfokán rávették Adenauert: tegyen kötelező ígéretet, hogy 1963 őszén visz- szavonul a kancellári székből. Csakhamar kiszivárgott azon­ban, hogy Adenauer e televí­ziós nyilatkozatában értésre adta: egyáltalán nem tartja kötelezőnek ezt az ígéretét. Erre Bonnban hivatalosan cá­folták, hogy Adenauer az in­terjú sarán ilyen kijelentést tett volna. Ezek után az előzmények után érthetően nagy feltűnést keltett, hogy most nyilvános­ságra került a televíziós nyi­latkozat hiteles szövege, mi­után az amerikai televízió közvetítette munkatársának Adenauerral folytatott beszél­getését. A beszélgetés során az ame­rikai riporter megkérdezte a kancellárt, hogy mikor szán­dékozik visszavonulni. Ade. nauer erre így válaszolt: »-Ho­gyan beszélhetnénk erről, amikor nem tudom, hogy ki lesz majd az utódom, és mi­lyen lesz a világ állapota ab­ban az időpontban. Különben is naptárszerűen még nincs is megállapítva visszavonuió­»A televíziós nyilatkozat megerősítette azoknak a poli­tikai megfigyelőknek a véle­ményét, akik mindig kétel­kedtek benne, hogy Konrad Adenauer beváltja ígéretét és visszavonul majd 1963 őszén« — írja pénteken vezércikkében a Stuttgarter Zeitung. Osbrinyin Rash megbeszélés Washington (Reuter. AFP). Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete fél­órás megbeszélést folytatott Rusk amerikai külügyminisz­terrel. A külügyminisztériumból tá­vozó szovjet nagykövet a hoz­záintézett kérdésekre közölte, hogy az amerikai külügymi­niszterrel a nemzetközi hely­zet több, újabb fejleményéről tanácskozott,'nem különben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egyes kérdéseiről. Amidőn Dobrinyin* megkér­dezték, szóba került-e a fran­cia—német szerződés, a nagy­követ azt válaszolta, bizonyos mértékben igen. Kifejezte kor­mánya aggodalmait a szerző­dés miatt ahhoz hasonlóan, ahogy ez a moszkvai francia és nyugatnémet nagykövet A Pravda a kanadai kormány bukásáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda V. Ozerov tollá­ból »A szálak Washingtonba vezetnek« címmel kommentárt fűz a kanadai kormányválság­hoz. A szerző megjegyzi, hogy Washington az utóbbi időben a NATO-atomerok létrehozá­sát erőszakolva jelentősen fo­kozta a nyomást északi szom­szédjára, hogy atomfegyverek­kel szerelje föl fegyveres erőit. Washingtonban attól félnek, hogy a parlamenti választások kimenetelétől függetlenül fo­kozódni fog az Amerika-elle- nes hangulat Kanadában, mert az Egyesült Államok egyre jobban ellenőrzése alá akarja vonni a kanadai gazdaság je­lentős részét, és kísérleteket tesz, hogy az országot a Pen­tagon hadiszekere után kös­sék — írja a lap. (MTI) előtt történt. A nagykövet nem nyilatkozott arról, • hogy a Franciaországhoz és Ny . gat- Németországhoz intézeti tilta­kozó jegy'zék másolatát átad­ta-e. Dobrinyin végül röviden kö­zölte, hogy a kubai helyzet nem került megvitatásra, és a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdését csak érintették. (MTI) Fasiszta intézkedések a görög tanítók ellen Athén, (TASZSZ). A görög tanítók húsz napja sztrájkolnak. A kormány, hogy a sztrájknak véget A ssen, csü­törtökön elrendelte a tanítók polgári mozgósítását a Me- taxasz-féle fasiszta diktatúra időszakának egyik reakciós frvénye alapján. Amennyiben a tanítók nem tesznek eleget a parancsnak, a kormány ka­tonai törvényszék elé állítja őket. Az egységes, demokratikus baloldali párt az intézkedéssel kapcsolatban sajtónyilatkoza­tot tett közzé. Ebben erélyesen tiltakozik a szakszervezeti jo­gokat s emmi bevevő, a demok­ratikus szabadságjogok utolsó maradványait is fenyegető in­tézkedés ellen. A párt a par­lamentben is interpellációt ter­jesztett be. Pénteken az athéni egyetem épülete előtt diáikgyűlés volt, tiltakozásul a hatóságok ön­kénye ellen. (MTI). Az átváltozó művész öltözőjében, vagy így kell vendéget fogadni! Adenauer: — Gyorsan a washingtoni Kennedyjelenet következik! kosztümöt! (Geiö Sándor rajza) Angel vélemények a szovjet - angol kereskedelem kérdéséről A kanadai miniszterelnök álláspontját értékelve a szerző rámutat annak kettős jellegé­re. A külföldi szemleírók meg­jegyzései szerint Diefenbaker nem utasította vissza nyíltan Kanada atomfelvegyverzését, s a Pentagon terveivel határo­zottan ellenszegülő kanadai nép hangulatával számolva ha­logatta a döntést. E Kanada számára létfontosságú problé­ma felvetődésekor a minisz­terelnök mindig ködös és két­értelmű válaszokat adott. A kanadai parlamentet fel­oszlatták — folytatja a kom­mentár szerzője. — Az or­szágban megkezdődött a leg­utóbbi kilenc hónap során a második előkészület a válasz­tásokra, amely Kanada eddi­gi történetében előreláthatóan a legviharosabbnak ígérkezik. A fő probléma továbbra is az amerikai—kanadai politikai és gazdasági viszony. Az ameri­kai sajtó jelentései szerint Az angol kormány csütörtö­ki rendkívüli ülésén — meg­bízható sajtóértesülések sze­rint — a Szovjetunió »olajat hajókért« ajánlatával foglal­kozott. A Szudoimport szovjet külkereskedelmi vállalat kül­döttsége Angliában járt, s fel­ajánlotta: 25—30 millió font értékű hajót hajlandó rendel­ni az angol gyáraktól, ha a vé­telár 10 százalékát olajszállít­mányokkal fizetheti. A brit körmi r y ebben a kér­désben most tűz közé szo­rult. Munkás. .i és szakszer­vezeti körökben, valamint a nagy nehézségekkel küzdő ha­jógyárak az ajánlat elfogadá­sát sürgetik, ezzel szemben az Egyesült Államok kormánya és a befolyásos amerikai, an­gol és más olajvállalatok az ajánlat elutasítása érdekében gyakorolnak nyomást a brit kormányra. / Frank Allaun és Ernest Fér. nyhough munkáspárti képvi­selő a szovjet ajánlat elfogadá­sát sürgető interpellációt jegy­zett be az alsóházban. A brit kormány problémái­ra rávilágít az angol sajtó is. A Guardian vezércikkében a következőket írja: »Az angol—szovjet kereske­delmet növelni kell. Ebben mindkét kormány egyetért. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a Szovjetunió több , fontot kereshet, amit leginkább olaj eladásával érhet el. Arról nincs szó, hogy a Szovjetunió az angol olajimport jelenté­keny részét akarná magának megszerezni. Ha a szovjet olaj olcsóbb a nyugati piac árainál, miért ne fogadjuk el? Elvégre nem rossz az, ha a piacunkat uraló olajszállítók új impor­tőr versenyét érzik.« A Yorkshire Pest is elisme­ri, hogy a 25 millió font értéltű szovjet haj órendelés rendkívül csábító, mert foglalkoztatást biztosítana a munkanélküli ha­jógyári munkások nagy töme­gérek. Válságjelenségek Angliában Téli Vásár február 16 Pantalló és csizmán ad rág gyapjú- szövetből 130—220 Ft helyett 95— 155 Ft-ig. Eaby és leányka flanellruha 48— 100 Ft helyett 34—70 Ft-ig. Női házicipő 50—80 Ft helyett 3S— 64 Ft. Női posztószáras, gumitalpú cipő 110 Ft helyett 77 Ft. Női kabátszövet 325 Ft helyett 227,50 Ft. Női műbőr, plasztik bevásá^látás- ka 94—350 Ft helyett 66—245 Ft-ig. Amazon női ruhaszövet 167 Ft he­lyett 117 Ft-ig. Női plüss nylonpulóver 280 Ft he­lyett 196 Fi Köper barchryid, 80 cm széles 33 Ft helyett 23,10 Ft. Kapható az árusításra kijelölt áruházakban és szaküzletekben. (776) Az angol munkanélküliség súlyosbodására mutat az a tény, hogy Liverpoolban mun­kanélküliek tüntető tömege a hóviharral dacolva a városhá­za elé vonult a következő fel­iratok alatt: »Munkát, ken ve­ret akarunk!«, »Egyetlen be­töltendő hely jut „a . nélkülire!«, »Taryk, takarodja­tok!« stb. A tüntetők küldött­sége ezután kérvényt nyújtott át Lewis főpolgármesternek, s közmunkák kiíráséit és azt kö­vetelte, tegyék kötelezővé a régi, kiszolgált hajók lerombo­lását és helyettük újak építé­sét. A tüntetők javarészt mun­kanélküli hajógyári és kikötő­munkások voltak. Kubai kereskedelmi küldöttség Kínában Alberto Mora kubai külkeres­kedelmi miniszter és kísérete pénteken Moszkvából a kínai fővárosba érkezett. Móra ve­zeti azt a gazdasági delegációt, amelynek helyettes vezetője már néhány napja Pekingben tartózkodik. (MTI) A csehszlovák határ Szinte eltűnt a hírügynök­ségi jelentések között az a néhány soros közlés, hogy ha­marosan francia csapatokat vezényelnek Nyugat-Németor. szág délkeleti részére, a cseh­szlovák határ közelébe. Az az egyezmény ugyanis, amelyet De Gaulle kötött Adenauer­ral, előírja katonai egységek cseréjét, kölcsönös kiképzését. Így kerülnek De Gaulle fegy­veresei Csehszlovákia nyuga­ti határának közelébe. Sok ága-boga van annak a szerződésnek, amelyet a két politikus kötött, de mi áll­junk meg most ennél a pont nál, a fent említett bejelen, tésnél. Nyugat.Németorszáy ellenségesen áll szemben a népi demokratikus Csehszlo­vákiával, területi követelése, két támaszt vele szemben, a Szudéta-vidéket akarja. Ép­pen azt, amelynek szomszéd­ságában a francia csapatok felvonulnak. Nem valószínű, hogy De Gaulle megindítja hadseregét a Szudéta-föld visszafoglalá­sáért, de csupán azzal, hogy V _______________ o duküldi a kék-féhér-pirem zászlót, segít tüntetni a te­rületi követelések mellett. Akár akarja De Gaulle, akár nem, támogatja a revansistá- Icat, a »Kelet felé törökét*. Csehszlovákiának soha sem­miféle ellentéte nem volt Franciaországgal, de Ade. nauemak most sikerült fran­cia csapatokat idemasíráztat­ni. Prága a történelem során soha nem állt szemben Pá­rizzsal, De Gaulle-na': azon­ban most sikerült — Ade­nauer kétes barátságáért — komor árnyékot vetni e tö­retlen múltra. De Gaulle a francia nagy­hatalmi dicsőségét szeretné nyugatnémet segítséggel visz- szavarázsolni, s lzözben nem veszi észre, vagy sokkal 'rJcé.bb nem akarja észrevenni, hogy a kancellárral folytatott ba- rátkozás ünnepi fanfarainak hangjába időszerű emlékezte, tő vegyül: rekedt náci trom­bita és Kelet felé menetelő SS-csapatok lábdobogása. T. L. Ki nem mondott igazat? De Gaulle vagy Macmillan? Párizs (MTI). Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója írja: A brüsszeli szakítás óta igen feszült francia—angol. viszony az utóbbi napokban még in­kább kiéleződött. Ehhez nagy­mértékben járultak hozzá De Gaulle-nak egy képviselői cso­port előtt tett kijelentésed. Fő­leg az az állítása, hogy Mac­millan a rambouillet-i találko­zón egy Amerikától független francia—angol közös atomerő kialakítását javasolta. A brit miniszterelnök azonnali éles cáfolata kényes helyzetet te­remtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a két államférfi állítása közül egyik nem felel meg a valóságnak. Az Elysée-palota helyreiga­zító nyilatkozata igyekezet* áthidalni az ellentmondást. A közlemény szerint a sajtóban megjelent kijelentések csak »ídoeszák*", az államfő nézeteit nyilvánosan elhangzott szavai fejezik ki. Az erőtlen helyreigazítás a francia sajtóban sem talált nagy sikerre. A Le Monde rá­mutat: De Gaulle-nak gyakori módszere, hogy »bombázó« ki­jelentéseiket tesz magánbeszél­getések során, hogy lemérhes­se szavainak bél- és külföldi, hatását. Ettől függően azután még hajthatatlanabb vagy pá­dig enyhébb magatartást vesz föl. Ezúttal az utóbbit kellett választania, a csatornán tűS támadt vihart azonban ezzel sem tudta lecsillapítani. Négyórás általános sztrájk volt ma Olaszországban Róma, (TASZSZ). Az Olasz Általános munkás­szövetség, a szakszervezetek konföderációja és az olasz munkásszövetség egyhangú ha­tározatára pénteken Olaszor­szág dolgozói négyórás általá­nos sztrájkot tartottak, hogy kifejezzék szolidaritásukat * több hónapja sztrájkoló kohó- é§ gépipari dolgozókkal. Rómában és Olaszország több más nagyvárosban az ál­talános sztrájk ideién gyűlése­ket és felvonulásokat rendez­tek. (MTI). FREILICHM A.NN: a Polip csapjai { Pavel Lvovics, az orvos, Jrriég a partizánegységnél meg- | tudta, hogy felesége, akiről azt I hitte, hogy elpusztult, életben X maradt. De csak a háború | után találkoztak. Legnagyobb ♦ sajnálatukra később valahogy I megszakadt kapcsolatunk Pa- xvel Lvoviccsai, és így nem ler fvelezünk egymással. I Most mint munkavezető dol- t gozom egy új erdőkit ermelé­|sen, ahoí falut építünk. A | munkások százait bízták rám. X Saját házam van. Igaz, kissé I sivár, de hát magamnak nem ♦ sokra van szükségem. Hiszen |ha te velem lehetnél... — X fejezte be szavait reményked­! ve Belgorodov. Ligyija komoran tekintett X apjára. A férfi gyengéden föl­Í emelte leánya fejét, és nem ismert rá. Olyan volt a sző­rme, mintha megzavarodott tvolna. Belgorodov nagyon (41) — Gyermekem, n, .' —■ Kitárta 'karját. fc\, gához ölelje, de lánya heves mozdu­lattal eltaszította magától. Ar­ca a fölismerhetetlenségig el­torzult. Szemében baljós fé­nyek villogtak. — Menj... — mondta csön­desen, de nyomatékosan. Belgorodov elsápadt. Mit. mondasz. Ljuda? — kérdezte elcsukló hangon. — Eszednél vagy, leányom? — Azt mondtam, menj! — ismételte emeltebb hangon. — Ljuda! Kislányom! Tu­dom, hogy vétkeztem ellened, de ... Ligyija fölvetette fejét, aj­kán gonosz mosoly jelent meg: — Nekem azt mondták, hogy téged megkinoztak a bol­sevikok — szólt megvetően. — Nem tudom ... — hangja el­akadt — talán az jobb lett volna a számomra... — Az istenért, hogy beszél­hetsz így? — jajdult fel tom­pán Belgorodov. — Semmi»

Next

/
Oldalképek
Tartalom