Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
Szombat, 1963. február 9. 3 SOMOGYI NßWLAY Termelési, munkaszervezési tapasztalatainkat készséggel átadjuk másaknak Beszélgetés Hegedűs Lászlóval, a Lábodi Állami Gazdaság mezőgazdászával Hegedűs László, a Lábódi Állami Gazdaság növény termesztési mezőgazdásza munkájáról, a szervezési, az üzemviteli és a termelési problémákról tájékoztat. Sok olyan bevált, jó módszert említ, amely hasznára válhatna más gazdaságoknak is. Sok tapasztalatot gyűjtött, hiszen a Gyógynövény és Kertimag Gazdaságtól már 1959-ben Lábodra • került, és két éven keresztül az összevont gazdaság kialakulásáig üzemegység-vezetőként dolgozott. Mostani fő feladata a. növénytermelés szervezése, az ezzel kapcsolatos újabb irányelvek kidolgozása, a legmegfelelőbb nagyüzemi módszerek megkeresése. Kerületek, komplexbrigádok — Az már köztudott — mondja —, hogy nálunk a jelenlegi fölszereltség és széttagoltság mellett a kerületi gazdálkodási rendszer a leg járhatóbb út A legfontosabb éLv — s ezt nem nélkülözheti a modern nagyüzem —, hogy minden munkánál összpontosítjuk az erőket. Ennek feltétele, hogv a glépek kiszolgálása, az ellenőrzés, az irányítás a lehető legkisebb zökkenőkkel történjék. Példákat mond. Az aratásra, a silózásra, a szénabetakarítás- ra kerületenként komplexbri- gádokat alakítottak. A -szénás brigád« példáid májustól szeptemberig semmi mást nem esd- aáJ, csak kaszál, és elvégzi a kazalba rakásig az összes tennivalót. így elvégzik a háromszori, négyszeri kaszálást, nem késnek el a munkával, s aem vénül el a takarmány. A vegyszeres gyomirtás A beszélgetés átsiklik a vegyszerekre. Ez kedvenc témája Hegedűs Lászlónak. — A vegyszereknek haUatla- rml nagy a jelentőségük — mondja —, a nagyüzem nem nélkülözheti őket! Nem véletlen, hogy az idén nemcsak az állami gazdaságokban, hanem a tsz-ekben is ugrásszerűen emelkedik a gyomirtó szerek használatának mértéke. Csak nem mindegy, hogy hogyan használják. — S máris a tapasztalatokról, a bevált módszerekről szól. Lábodon tavaly egyetlén összevont brigádot alakítottak a kukorica vegyszerezésére. A 17 erőgép vezetőivel együtt harmincnégyen végezték a 4200 hold hungazino- zását. Napi 200 hold volt a teljesítményük. — A vegyszerek alkalmazásánál nagyon fontos — mondja —, hogy legalább két év távlatában gondolkodjon a vezetőség, így készítse el a vetéstervet. Mi öt kiló Hunga- zint adunk az új kezelésű területekre, s a biztonság kedvéért négy kilót másodszorra. Kezdéskor 800, tavaly 600 liter vízzel permeteztük M, az idén pedig 300-zal fogjuk. Mennyi viz kell a ünngazinfyoz? A megyében sokfelé vitáznak arról, hogy mennyi vízzel biztonságos és jó a Humgazin használata. Egyrészt az bátorította fél a gazdaságot a víz- mennyiség ötvenszázalékos csökkentésére, hogy már tavaly bevált a 300 literes kísérlet, és ezt csak megerősítették a repülőgéppel történő vegyszerezés tapasztalatai. Itt ugyanis mindössze 70 liter vízzel keverték a Hungazint, és egyformán jó eredményeket értek eL Másrészt pedig az — és talán ez a döntő —, hogy nem Rapidtox vagy RS—09-es géppeb hanem a Jakoda Gyula technikus készítette permetezőberendezéssel végezték a munkát. Ehhez pedig nem kellett más, minit egy nagyméretű tartály a keveréshez, bordó és egy egyszerű csőrendszer a permetezéshez. így nem 30, hanem 45 . holdat permetezhet egy gép naponta, és másik előnye, hogy szeles időben is alkalmazható. . — A víz csökkentése — magyarázza a mezőgazdász — megtakarítást jelent, és a tennivaló gyorsabb elvégzését segíti. Két géppel és hét személy- lyel csökken az idén brigádunk, s míg tavaly az egy holdra ráfordított munkaidő 102 perc volt, az idén 68 perc lesz. Jó tanács a tsz-eknek — Tapasztalataink alapján ésszerűnek tartanám, ha a tsz- ek a mi komplexbrigádunik példájára egy-egy járásban alakítanának egy-egy ilyen brigádot. Természetesen a nálunk már bevált fölszerelést alkalmazva. Mi készséggel segítünk a tsz-eknek, szívesen látunk gazdaságunkban bárkit, akit érdekel a permetezőberendezés. Helyes lenne még ideiében egy tapasztalatcserét rendezni itt Aki látta berendezésünket, azt nem kell meggyőzni; a mikeiék már fabrikálják maguknak. Más vegyszerekről is szó esik még: a repülőgépekről, melyek ma mér nélkülözhetetlenek, meg hogy az idén kísérletképpen bevezetik az új telepítésű lucerna vegyszeres gyomtalanítását .. i Hegedűs László sok olyan kipróbált módszert említett, amelyet ajánlatos átvenniük a közös gazdaságoknak..; V. M. Számadás a megerősödés évéről Böhönwe előbbre lépett Nézze, fiam, ha tavaly nem dolgozunk olyan sokat, olyan lelkiismeretesen, akkor a mai zárszámadó közgyűlésen elégedetlenek volnánk. A múlt évet szomorú zárszámadás után kezdőik, de most bebizonyosodott, hogy többre képesek a böhönyeiek, különösen akkor, ha a vezetők jól sáfár- kodnaík a javakkal —1 mondta Répást Istvánná a Szabadság Tsz közgyűlése után. Répásiné munkában megöregedett, 68 éves asszony. Férjével együtt lépett a tsz-be, és a közös használatába adták 10 hold földjüket. A beszámolóban elmondott eredmények hallatán az öröm kifejezése áradt szót ráncos arcán. Érdemes roll jobban dolgozni —; Érdemes volt jobban megfogni a munkát — ez a véleménye Balogh György fo- gatosnak is. A szövetkezeti gazdák közül sokan csak tavaly dolgoztak igazán, amikor látták, hogy az új vezetés határozottabb, hozzáértőbb a réginél. Tavaly fizettek először rendszeresen előleget, 8 forintot havonta. És ekkor adták a prémiumot is. Lengyel István, Kisbakos József, Várad!} István, Ruslcá Jánosné és mások jobban helytálltak, mint a korábbi években, és nem maradt el az eredmény sem: a termelőszövetkezetnek 1959 óta nem volt a tavalyihoz hasonló jövedelme. Kilépett a gyenge tsz-ek sorábóL és — az 1961. évi mérleghiánnyal szemben —• most 22 forint 32 fillért ér a munkaegység, 8 forinttal többet, mint egy évvél ezelőtt. Asszonyokkal beszélgettem a közgyűlés után. A gazdasági beszámoló gyakran dicsérte munkájukat. Kovács Lajosné növénytermesztési csapatvezető 1961-ben férjévél együtt egymaga 200-afc Akkor alig több mint 5000 forintot kaptak ketten együttvéve, most meg egyedül csaknem ennyit kap. Ezenfelül 11 mázsa csöves kukorica is jutott neki a harmadosból. Kapott még két mázsa burgonyát és 40. kiló cukrot is. , Serkcníett a jó szó és a prémium — Nem véletlen, hogy tavaly minden talpalattnyi földet megmunkáltunk — mondja Kovácsné. — Az elnök és a főagronómus gyakran meglátogatott bennünket a mezőn, beszélgettek vélünk. Szívesen is dolgoztunk — dicsérte a vezetőket Kovácsné. — Ezenkívül a prémium is serkentett. Bíztunk benne, hogy a vezetőség megvalósítja ígéretét. Es nem csalódtunk... Nem csalódott Nébli Jánosné bairomfigondozó sem. — Két évvel ezelőtt 711 egységet kaptam; a múlt évben jóval kevesebb húscsibét gondoztam, tehát keresetem is csökkent, 490 egységet szereztem. Mégis több volt a jövedelmem, mint 1961-ben... Néfoliné kapálást is vállalt, és prémiumként 14 mázsa burgonyát kapott. Munkaegységeire pedig csaknem egy mázsa cukor jut. A Szabadság Tsz , tavaly több mint egymillió forint értékű terményt és állatot, valamint 82 000 forint készpénzt adott tagjainak munkaegységén feliül. Ez az összeg 10 forint 18 fillérre! növeli a részesedést. és háromszorosa az 1966. ősinek. Megnyugodtak az emberek A fejlődés, láváit a tavalyi előretörés megnyugtatta, az embereket. Évek óta először tapasztalták, hogy a közös gazdaság erősödése gazdagabb zárszámadást eredményez. Horváth János így emlékezett vissza az utóbbi évekre: — Feltűnt tavaly, hogy nem szidták a tagok a vezetőket és fordítva, mint a korábbi esztendőkben. Két-három évvel ezelőtt kilátástalannak véltük életünket a tsz-ben, s megmondom, ahogyan gondoltam: ha lett volna egy kis rés, hát azon keresztül kibújtam volna a szövetkezetből. Most már nem keresem azt a rést, jól érzem magam idebent. Egy év alatt változott meg Horváth János véleménye; Ennyi idő is elég volt arra, hogy a böhönyeiek meggyőződjenek róla: van lehetőség a mérleghiány elkerülésére, a szövetkezet megszilárdítására. Szabó Kálmán tsz-elnök, Illés László főmezőgazdász meg a többi vezető nem művelt csodát, csupán szót éltettek az emberekkel, és közös erővel emelték ki a tsz-t a gyengék sorából. Jäger János, Deti Lajosné meg negyvenöt férfi és nő pénzjutalmat kapott a mostani zárszámadáskor. Ők bizonyították .be elsősorban, hogy a böhönyeiek még annál is többre képesek, mint ameny- nyit tavaly felmutattak. Bár ezzel a zárszámadással előbbre léptek, ám még ennél is A vízrajzi szolgálat hójelzések és a heti Vízrajzi szolgálatunk, amely 77 esztendeje mindennap ad vízállásjelzést, az idén megkezdte a napi hójelentést is. A hóállás jelzést 110 hazai és 160 külföldi megfigyelőállomás adataiból állítják össze, s közük benne az egy nap alatt lehullott hó mennyiségét, valamint a hóréteg magasságát. A magyar vízrajzi szolgálat egyébként csaknem 70 évvel ezelőtt — az egész világon elgazdák. Arról is tudomást szerezhettek, hogy szövetkezetük tiszta vagyona egy eszvon tendő alatt két és fél millió 3 0 egyseget szerzett, tava y forinttal gyarapodott, és most a tehermentes vagyonból több mint 13 000 forint jut egy A zárszámadó közgyűlésen szebb eredményeket érhetnék sok adatot hallottak a tsz- el ügy tervezik v'~~” — megkezdte a napi hótérképek kiadását sőnek — kezdte meg a napi víz járási térképek kibocsátását, s most bevezette a hetenkénti »hótérképek« készítését is. A legfrisébb jelentések szerint hazánkban a Dunától keletre eső területeken átlagosan 10—20, a Dunántúlon 40— 70 centiméter magas hóréteg borítja a talajt, a hegyekben pedig eléri a 70—120 centimétert. (MTI) _ Arról is tájékoztatta őket Péter János főkönyvelő, hogy egy-egy tag átlagos jövedelme kétszerese az 1961. hogy az időn 10 forinttal növelik az egy munkaegységre jutó részesedést. Hogy a következő zárszámadáskor a terv megvalósulását jelenthesse a vezetőség. avőgből már most kel! cselekedni. Ügy, ahogyan tavaly: jó szervezéssel, közös erővel kell hozzálátni a munkához. Hern esz Fereneäs mu értettél meg abból, amit elmondtam? Elítélsz, mert visszatértem népemhez?... Ljuda! De végtére az apád vágyók! ... Az apád! — Éppen ez az... az apám! 4— mondta keserűen a lány. Belgorodov bűnének súlya alatt, görnyedve, lehajtott fejjel, megtörtén állt előtte. Amikor először meglátta Ljudát, boldogságában csaknem elállt a szívverése: leánya itt van, a szovjetországban. Nem tudta milyen bűnt követett el, de abban bizonyos volt, hogy meg kell mentenie gyermekét. Amikor látogatási engedélyért Resetovhoz fordult, azt remélte, segítségére lehet Ljudának, és meggyőzi: tegyen őszinte vallomást, örökre tépje le magáról borzalmas kötelékeit, segítse a szovjethatóságokat, és akadályozza meg a díverziós cselekményeket. Nem vigasztalta magát hamis illúzióikkal, megértette, hogy leánya, akiit diverzámis- kolában neveltek, bizalmatlanul tekint mindenre, és feltételezi, hogy apja a szovjet- hatalom ellensége maradt. Azért mondta el olyan részletesen az igazságot önmagáról, mert szerette volna rávenni Ligyiját: tegyen pontot a tévelygések után. tárjon fel mindent őszintén magáról és bűntársairól, enyhítse vele bűnei súlyát s a büntetést. Azt akarta, hogy leánya is megtalálja hazáját. De amit most Ligyiiától hallott lesújtotta. Szavai hasogatták apai szívét. Elismerte súlyos bűnét, hogy megrántotta leánya lelkét; de hiszen maga is eltévelyedett, és ezért vitte leányát is ugyanerre az útra. Ügy vélte, ez enyhíti bűnét leánya szemében, de Ligyi- ja mindent másként értelmezett, és elítélte apját S Belgo rodovnak fájdalommal kellett beismernie, hogy a maga módján igaza van. — Ljuda, drágám, megérdemlőm, hogy a legszigorúbban elítélj! De akkor meg voltaim győződve róla, hogy igazam van! Aztán kiderült, hogy szörnyűségesen tévedtem. Hát ezért már halálra ítélnéd? Nincs a szívedben szemernyi jóérzés sem idős apád iránt, Ljuda? Lehet, hogy te már nem szeretsz engem? Hány évem van még hátra? Ne ölj meg! Te vagy számomra az egyetlen az egész világon ... — Csak az éltetett, hogy rád gondoltam! — felelte gonoszul Litánia. — Te voltál az egyetlen ember, akit szerettem. Különben nem is lett volna értelme az életemnek. És te a legszömyűbb módon megcsúfoltad a lányod szeretetét Most már csak azért, érdemes élnem, hogy bebizonyítsam nekik... bebizonyítsam neki... — Ligyiia az ajtó felé rohant, de hirtelen megtorpant, és erőtlenül a falna!, dőlt. — Ljuda, kislányom, miről beszélsz? — Belgorodov rémülten nézett fá; nem értette mi megy végbe benne. Idgyija pedig kezébe ter-.etve arcát, keservesen, szívszaggatóan fel^zokogott — Ljudocsika, drágám... bocsáss meg nekem! — Belgorodov magánkívül volt. Mélységies boldogitalanságban lánya felé nyújtotta kezét. De Ligvija, minit akit kígvó csípett meg, hátraugrott. — Ne nyúlj hozzám! — kiáltotta hisztérikusan. — Menj innen! Belgorodov alig állt a lábán. Mindkét kezévé! fejéhez kapott, és tenyerét halántékára szorította. Hasogató, tompa fájdalmat érzett, megingott és súlyos dobbanással véaigzu- hant a földön. Ligyija a legközelebbi kihallgatáson Szmimov százados útján arra kérte Resetov ezredest, hogy fogadja. A százados megígérte, hogy továbbítja kérését Nyolcadik fejezet Vergizov őrnagy a repülőtérről egyenesen az államíbiz- temsági szervek központjába sietett. Tudta, hogy Resetov türelmetlenül várja jelentését a határon történt incidensről. Tisztában volt feladata fontosságával, és részletesen kivizsgálta az esetet De sajnálattal kellett beismernie, hogy egyelőire sok mindent nem lát világosan. A határőrség parancsnokának első szavai után szertefoszlott az a reménye, hogy a határőrök segítségével legalább némi fény derül a határon történtekre. Kiderült, hogy mindent a titokzatosság leple borít. Pedig rendkívül sok függött attól, milyen gyorsan fedik fél a titkot. Egyetlen percet sem késlekedhetett: Resetov ezredes felállt, és» elébe sietett. t — Hogy utazott, Vaszili j I Kuzmics? _ I — Köszönöm, jó utam volt.» Resetov kissé fáradt bánnál szeme barátságosan nézett? Vergizövna; nyájas pillantása: új energiával töltötte el az őr-| nagyot. í — Mondja csak, Vaszili j* Kuzmics — kezdte az ezredes* —, eléggé frissnek érzi ma-5 gát, hogy jelentést tegyen,: vagy előbb pihenni szeretne? ; Kipihentem magam, mi-| előtt a repülőtérre mentem, ésj a negyvenöt perces repülő- S utat is végigaludtam. j — Akkor kérem, monoja éL,t mi történt ott leran... | — A gép menetrendszerűen érkezett — kezdte beszámolóját Vergizov —, de a repülőtér sokáig nem fogadott minket. Sűrű köd zavarta a leszállást. Épp az ilyen időt szeretik a hívatlan vendégek, hogy látogatást tegyenek nálunk. A tengeren és a parton fokozott készültségben volt az őrség. Az emberek mindenütt résen álltak. Nulla óra ötvenkét perckor történt a »Névtelen« foknál. Éppen a Mityuhin szakaszvezető parancsnoksága alatt álló: tengerész járőr teljesített szol-; gálatot. (Folytatjuk.) IV A „nyugdíjas állás“ Az idősebbek jól emlékezhetnek, milyen nagy szó volt még 20—25 évvel ezelőtt a »nyugdíjas állás«. A nyugdíjjogosultság társadalmi rangot, »jó partit« jelentett, hiszen a »nyugodt öregség« biztonságát helyezte kilátásba. E biztonság »ára« nem volt csekély! A vállalati nyugdíjpénztári tagok fizetésük 7 százalékával adóztak évtizedekig. A munkásoktól a nagyon lás összegű OTT öregségi járadékért — a betegbiztosítás összegén kívül — munkabérük 2—3 százalékát vonták le. Ennek ellenében a Horthy-rendszer munkásainak átlagos öregségi járadéka nem érte el a havi 18 pengőt. S ez a »jótétemény« is mindössze 4916 ipari munkásnak jutott osztályrészül — a 65 éves korhatár után. S nemcsak a korhatár elérése volt szükséges, hanem a folyamatosan ledolgozott 400 munkahét igazolása is. Ezt a feltételt volt a legnehezebb teljesíteni — a munkanélküliség miatt. A magas korhatár nemcsak hazánkban volt a letűnt társadalmi rendszer »vívmánya«. Az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, sőt a »jómódú« Svédországban is férfiak, nők egyaránt ma is csak 65. életévük betöltése után tophatnak nyugdíjat. Angliában és Ausztriában a férfiak 65, a nők 60 éves koruktól jogosultak a nyugdíjellátásra — ha nyugdíjas állásban dolgoznak. Nálunk ma már a lakosság mintegy 95 száza,lók.a élvez »nyugdíjbiztosítást. Hazánkban tehát szinte mindenki nyugdíjas állásban dolgozik! Eléggé elterjedt az a nézet, hogy »az államnak tulajdoniképpen nem jelent áldozatot ez a nyugdíjrendszer, hiszen a befizetett járulékok fedezik a kiadásokat«. A kapitalizmus idején sokan meggazdagodtak a nyugdíj- pénztárak nyereségéből. Ma viszont a bérből élők 3 százalékos nyugdíj-hozzájárulása a kifizetett nyugdíjaknak csak mintegy a harmadát fe lezi! Jellemző, hogy például 1962-ben 5,4 milliárd forintot fordított az állam a nyugdíjasok ellátására, a 3 százalékos járulékokból befolyó ősz- szeg viszont mindössze 1,8—2 milliárd ferint. És ez az arány állandóan változik a nyugdíjasok javára, hiszen az átlagos életkor és a munkában eltöltött évek száma állandóan növekszik hazánkban, ma már 15 esztendővel tovább élnek az »öregek«, mint 20—25 évvel ezelőtt! Ám nézzünk csali egyetlen példát; ha feltétele-ziilc, hogy egy munkás havi átlagkeresete 16" 0 forint 30 év diát! a levont 3 százalékból összesen 17 "80 for nt gyűlik össze Ez az összeg a szabályos 1040 forin4os havi nyundíi folyósításához alig másfél esztendőre elegendő. Az átlagéletkor hosszabbodása nyomán ma már kb. io—15 esztendőre tehető a nyugdíjban el+öl*ött idő. NyHndf*rendsrerünk tehát mélységesen humánus, és a néni állam négy áldozatok árán — a még tap"s»fal ható hibák iavításával — mindjobban biztosítja jelenleg 780 069 idős embernek a nyugodt öregséget, s a fiataloknak a »nyugdíjas állást«...
