Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-19 / 41. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1963. febntár Irakban toválih tart a haladó ei*ok üldözése Bagdad (MTI). Hírügynökségi jelentéseik szerint Irakban továbbra is in­gatag a helyzet. Az országban tovább üldözik a demokratikus erőket, különösen a kommu­81 éves korában szívroham kö­vetkeztében elhunyt Kairóban Abd el-Krlm marokkói vezető, az 1921—28. évi kabil felkelés hőse. A franciák később Re­union szigetére száműzték, in­nen 1947-ben Egyiptomba me­nekült. A felvétel kairói szám­űzetése alatt készült. (MTI Külföldi Képszolgálat) nistákat, és Bagdadban he­lyenként még most is fegyver­ropogás hallható. Hazem Dzsavad iiraiki állam- miniszter vasárnap sajtóérte­kezletet tartott és ezen megkí­sérelte tagadni azt a tényt, hogy Irakban üldözik a de­mokratikus erőket. Azt állí­totta, hogy csupán néhány százra tehető azoknak a kom­munistáknak a száma, akiket az államcsíny után vetettek börtönbe. Az államminisziter kijelenté­sévé!. ellentétben a MEN, a hivatalos közép-keleti hírügy­nökség közleménye szerint Irakban a legutóbbi tíz nap fo­lyamán több mint nyolcezer kommunistát tartóztattak le. A Pravda hétfői számában Beirutból keltezett jelentést közöl az Irakban uralkodó ter­rorról. A Pravda tudósítója hangsúlyozza, a tudósítást nem tudta Bagdadból elkülde­ni, mivel a városban szigorú cenzúrát léptettek életbe. Az újságíró beszámolt arról is, hogv az államcsíny negye­dik napján néhány tudósító­nak sikerült eljutnia Bagdad­ba. »A város számos utcája ki­haltnak tűnt. Néhány száz mé­ternyire egymástól tankok, páncélkocsik és katonai jeepek álltak. Az útkereszteződések­nél álúg felfegyverzett szemé­lyek igazoltatták a járókelő­Adenauer pártja súlyos vereséget szenvedett a nyugat-berlini választásokon (Folytatás az 1. oldalról.) nyilvánosságra hozatala után adott első televíziós interjújá­ban. Amréhn persze nagyon enyhe formában úgy fejezte ki magáit, hogy a CDU-nak Nyu- gat-Berlinben a múlt nyár óta ►sok gondot okozott-« a nyugat­német hivatalos politikai irányvonal Ez magyarra for­dítva annyit jelent, hogy a Spdegel-ügy, a szükségállapo­tokról szóló törvényjavaslatok dolga, s a bonni ultráknak a demokrácia maradványa ellen intézett többi támadásai nagy visszatetszést keltett a nyugat- berlini polgárok között is. A GDU nyugat-berlini veresége tehát egyúttal az Adenauer-fé- le politika veresége is. Thomas Mann-nak, a nagy német humarista írónak az a megállapítása, hogy »-Az anti- kommunizmus korszakunk alapvető butasága« — a nyu­gat-berlini választásokon is be­igazolódott. Nyugat-Berlinben ugyanis egyetlen párt: a Nyu­gat-berlini Német Szocialista Egységpárt (német rövidítése: SED—W) képviselte követke­zetesen a békességet és a nyu­galmat hozó tárgyalásos politi­kát, a frontvárosra nagyon is jellemző antikommunista hec­cek és provokációk hatására azonban a választópolgároknak csak 1,3 százaléka szavazott a kommunistákra. Ilyen körülmények vezettek oda, hogy a vasárnapi válasz­tásokon elsősorban az SPD, i másodsorban az FDP növelte szavazatainak számát. Willy Brandt, az SPD frontvárosd el­nöke megengedte magának, hogy a választási harc idején egy-két élesebb kifejezést is használjon a CDU teljesen me­rev, tárgy alásellenes irányvo­nalával szemben, s úgy tün­tesse fel magát, mint aki a jö­vőben józanabb politikát akar folytatni. Ez sok választópol­gárt megtévesztett, s ennék az eredménye, hogy a szociálde­mokraták a CDU rovására je­lentős szavazatnyereségre tet­tek szert. Az FDP a mostani választásokon átlépte a »bű­vös« öt százalékos határt, s ez azt jelenti, hogy négyéves szü­net után ez a párt is képvise­lőket küldhet a nyugat-berlini városházára. Közvetlenül a választási eredmények kihirdetése után már vasárnap éjjel megkezdő­dött a »nagy helyezkedés«, s megindultak a találgatások, fennmarad-e az eddigi SPD— CDU koalíció vagy sem. Willy Brandt már első nyilatkozatá­ban igyekezett megnyugtatni eddigi partnereit, hogy az SPD »nem fog visszaélni választási győzelmével« és . hogy politiká­ját »változatlanul a szövetsé­ges hatalmak és a bonni kor­mány oldalán« fogja folytatni. Felvetődött az a lehetőség is, hogy mind a három párt, mely­nek képviselőd lesznek a vá­rosházán, közösen fog koalí­cióra lépni. iMuniMnii um ^aAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^\^^ 1f. i (aKigs 39. ftelfi ffiíBmmnúMKMí két. A gyűléseket és a tünteté­seket szigorúan betiltották«. A Piravda tudósítója utal az iraki miniszterelnök szavaira, hogy állítólag a szabadság, a demokrácia és a szocializmus alapelveit kívánja követni. Ezek a szavak szöges ellentét­ben állnak az országban most uralkodó állapotokkal. »Már néhány órával Bagdadba tör­tént megérkezésem után meg­győződhettem a demokratikus erők ellen irányuló terrorcse­lekmények eredményeiről. Megtudtuk, hogy a »nemzeti gárdához« tartozó felfegyver­zett suhancok csoportjai fésü­lik át azokat a városnegyede­ket, ahol szerintük kommunis­ták tartózkodnak. Azokat, akik ellenálltak, a helyszínen agyonlőtték«. A Pravda tudósítója beszá­mol arról, hogy Bagdad kül­területein tankok által romba döntött agyagkunyhókat lát- tott. A tankok alatt nők és gyermekek haltak meg«. A terrorcselekményeket a hatóságok utasításaira hajtják végre. »Az iraki forradalom nemzeti tanácsa« 13. számú rendeletében megparancsolta a hadseregnek, a rendőrségnek és a nemzeti gárdának, hogy a kommunistákat Kasszem- 'ckként tekintsék és a helyszínen semmisítsék meg őket. »Megpróbáltunk érintke­zésbe lépni a nemzeti tanács tagjaival, hogy megtudjuk, ki adta ki ezt az utasítást. Pró­bálkozásunk azonban sikerte­len volt«. Folytatódik De Gaulle merénylőinek bírósági komédiája Párizs (MTI). A De Gaulle merénylői fö­lött ítélkező hadbíróság negye­dik hete tartó tárgyalása egy­re komolytalanabbá válik. Hétfőn Tixier-Vhgnancour, az OAS első számú ügyvédje be­jelentette, hogy egyik társa, Richard Dupuy ügyvéd pár-j bajra hívta iá Flocii ezredest, az államügyész helyettesét. A párbajhoz a vád és a vé­delem között szombaton lezaj­lott incidens szolgáltatta az ürügyet. Az égjük tanú a bí­róság előtt ki jelentette: a had­bíróság nem vonhatja felelős­ségre a vádlottakat, mert azok »a francia hadsereg becsületét akarták visszaszerezni«. A heh’ettes államügyész til­takozására Dupuy védőügyvéd támadással válaszolt, kifogá­solta, hogy az ügyészhelyettes »gúnyosan mosolygott« a tanú vallomásán. Az ügyészhelj-et- tes azzal vágott vissza, hogy mosolya nem »gúnyos«, ha­nem »megvető« volt és a vé­delem mesterkedésének szólt. A védőügyvédek kijelentet­ték: Floch alezredes megsér­tette Dupv ügyvédet, aki a »lovagiasság szabályai szerint« elégtételt követel. Skorzeny a bonni kormány szolgálatában Adalékok egy fasiszta gonosztevő múltjához és jelenéhez Berlin. Pinczési Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Otto Skorzenynek, a fasiszta SS titkosszolgálata utolsó fő­nökének, Mussolini kiszabadí­tó jának neve Magyarországon sem ismeretlen. Néhány évig ugyan aránylag keveset lehe­tett róla hallani, most viszont ismét ráirányította a világköz­vélemény figyelmét az a tény, hogy az egykori SS Obersturm­bannführer ellen február 2-án Ausztriában, köröző levelet ad­tak ki. Amint az NDK fővárosában megjelenő Berliner Zeitung közli, Otto Skorzenyt már több mint másfél évtizede mint gyilkost és rablót körözi a csehszlovák rendőrség, sőt »E 4095/48—11« nyilvántartási szám alatt Skorzeny neve ott szerepel az ENSZ-mek a hábo­rús bűnösökkel foglalkozó bi­zottsága által összeállított lis­táján is. Skorzenj' évek óta Stein- bauer fedőnév alatt Spanj-ol- országban él, közelebbi címe: Madrid, Montéra 25—27. Az ENSZ 1946-ban és 1947-ben el­fogadott határozatai alapján a spanyol kormánynak most kö­telessége lenne Skorzenyt ki­adni az osztrák hatóságoknak, mivel Spanyolország az ENSZ- be való belépésével kötelezett- béget vállalt magára, hogy ér­vényesnek tartja magára néz- (ve a világszervezet határoza­tait, Á fasiszta Franco azonban (fittyet hány az ENSZ határo- Izataira. I A második világháború be­fejezése óta éltéit 18 év alatt Skorzeny éppen olyan meg­átalkodott fasiszta maradt, mint amilyen Hitler idején volt. 1960. augusztus 31-én pél­dául az írországi Daikey-ben kijelentette: »Ha Hitler élne, én az ö oldalán lennék.« Hitler azonban halott — Skorzeny te­hát a bonni ultrák szolgálatá­ba szegődött. Ezt a következő tények bizonyítják: 1. Skorzeny 1948-ban barátai segítségével megszökött a sú­lyos bűnökkel terhelt nácik darmstadti internátótáborából. Emiatt letartóztatásd parancsot adtak ki ellene, Gerhard Schröder (a jelenlegi bonni külügyminiszter) azonban még belügj’rniniszter korában rög­tön hivatalba lépése után visz- szavanatta a Skorzeny letar­tóztatására vonatkozó paran­csot. Skorzeny azóta többször járt Njmgat-Németországban, de a rendőrség nemhogy letar­tóztatta volna, hanem kifeje­zetten szavatolta biztonságát. 2. Skorzeny szoros kapcsola­tot tart fenn Reinhard Gehlen­* I fjSfiii!. r | V- j rt' - , ; - \ . ?* ' ^ '' * ^ ^ .. • ; • • iP**®1!* IP , -K 2íH >--wy> _ r "■ §•>'. - .Í/2W, frt - rt 4. z . . * ' W ü i Egy nemrégen készült felvétel Otto Skorzenyröi, a náci hadse­reg ezredeséről, Mussolini meg mentőjéről. Hírek szerint az osztrák kormány kiadatását kéri Spanyolországtól. (MTI Külföldi Képszolgálat) nel, a bonni titkosszolgálat fe­jével. Achim Oster ezredessel, a madridi nyugatnémet nagy- követség katonai attaséjával együtt Skorzeny valóságos fiókközponttá építette ki Mad- ridot a Gehlen-szervezet szá­mára, s ő szemelte ki a Bun­deswehr részére Spanyolor­szágban épülő raktárak helj-ét is. 3. - Skorzeny évek óta a leg­szorosabb kapcsolatban van Njaigat-Németország legmaga­sabb pénzügyi és ipari körei- vaL Legfőbb pártfogója: a Düsseldorfban élő Hjalmar Schacht bankár, Hitler egykori pénzügyi szakértője, akinek unokahúga Skorzeny liarmadik feleségé. Otto Wolff von Ame- rongen is nemrég személyesen 40 000 nyugatnémet márkát fizetett ki Skorzenynek »bizo­nyos szolgálatokért«. Ez a Wolff 22 acélipari és biztosítá­si konszern elnökségének tagja és ott ül a Deutsche Bank AG düsseldorfi felügyelőbizottsá­gában is. E piszkos üzletben H. S. Lucht, a Gehlen -szerve­zet ügjmöke volt az összekötő Wolff és Skorzeny között; Skorzenj’ elekor Lucht házában lakott a Düsseldorf melletti Büderichben, Lörickerstrasse 33. alatt. 4. A bonná kormány a Bonn —Párizs—Madrid tengely fai- építésénél is igénybe veszi a Madridban tartózkodó Skor- zeny szolgálatait, s Nicolas Francával, a spanyol diktátor testvérével való szoros barát- sága révén a hivatalos kapcso­latokon kívül egy titkos utat is kiépített Francóhoz. Skor­zeny és Nicolas Franco barát­sága egyébként még a iütleri időkből származik. Franco testvére volt ugyanis az össze­kötő Himmler SS-főnök és a spanyol diktátor között. Nico­las Franco eszközölte ki 1949- ben, hogy Skorzeny rövid úton menedékjogot kapjon Spanyol- országiban. Ezért jelentette 'ki a szövet­ségi kancellári hivatal utasítá­sára a hamburgi államügyész­ség, hogy Nyugat-Németor- szágban -nincs függőben levő eljárás«« a nemzetközileg meg­bélyegzett tömeggyilkos ellen. .Ezért utasította vissza a düs­seldorfi jóvátételi kamara Skorzeny egyik áldozata any­jának: a Bonn melletti Rött- genben lakó Kriznar asszony­nak a keresetet Ezért vette védelmébe a hamburgi Die Welt, a Sprin- ger-konszem lapja Skorzenyt. ezért írta már két, napra az osztrák letartóztatásd parancs nyilvánosságra hozatala után — A. Y. Banales spanyol igaz­ságügyminiszter $ugalmazásá- ra — a következőiket: »Mad­ridban valószínűtlennek tart­ják, hogy a spanyolok kiszol­gáltatják Skorzenyt.« A bonni ultrák és a spanyol fasiszták védőszárnyuk alatt tartják elv­barátjukat. (MTI) FREILICHMANN: Megemlékezések a Szovjetunióban a szovjet-magyar barátsági,: együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulójáról a Polip Herszon (TASZSZ). Herszouban ünnepi gyűlést tartottak a szovjet—magyar ibartásági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 15. évfordu­lója alkalmából. A gyűlésen Georgij Kogyinyec, a mezőgaz­dasági intézet- professzora, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság területi szervezetének elnöke mondott beszédet a szovjet és magyar nép testvéri barátságáról, a herszoni terü­let es Zala megye egyre erő-« södő kapcsolatairól. ♦ A herszoni terület minden | _______________ v árosában megemlékeztek az { évfordulóról. A vállalatoknál, j intézményeknél és a kolhozok-1 ban gyűléseket szenteltek a két S Ami történt, sokkal inkább a nép barátságának. | szerencsétlenséged, mint bű­RIGA tnöd. Hiszen te igazán szeret­Rigáhan és más lett váro-jted őt. A jövőben körültekin- sokiban vállalati előadásokon | többnek kell lenned, ismertették a magyar népnek ♦ — Egész életemre szóló lec­a szocializmus építésében el-1két kaptam! — kiáltott fel éri; sikereit. (MTI) jSztyepankovszkij. — Soha ............... ...... ... I. i i.'i «egyetlen percig sem felejtem G romiko viilasreggeiit adott az évforduló alkalmából jki-üov szavait. Meglátjátok, •jóvá teszem bűnömet! Olyan tese. valamint a magyar nagy- j repülőgépet építek, hogy az követség több munkatársa. jóceánon túl elakad a lélegze­Szovjet résziül ott volt a |tük az irigységtől. villásreggelin Viktor Grisin, | A két barát csöndben ül* az SZKF Központi Bizottsága | egy ideig. gondolkodtak. Elnökségének póttagja, a Szov-» Boldog vagyok, hogy iet Szakszervezetek' KözDonti íMaja életben maradt! — tőr­jét szakszervezetek Kozponu meg & Matvejev. — Tanácsának elnöke, Mihail : A mi családunk legalább Leszecsko, a Szovjetunió Mi-«együtt él, de neki szegénynek nisztertanácsának elnökhelyet- J még rokonai sincsenek, és a tese, a külföldi gazdasági | magányban sebzett lélekkel , , ,, . ... Jboldogulni, úgy latszik, nehe­ugyekkel foglalkozó állama bi-: zottság elnöke és több más. Valentyim Alekszandrovics személyiség. (MTI) «kínosan elpirult, csapjai (49) Moszkva (TASZSZ). Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn a szov­jet—magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulóján villásreggelit adott., A meleg, szívélyes légkör­ben lefolyt villásreggelin jelen volt Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársasá ' Mi­nisztertanácsának ekiökhelyet­— Nagyon tökéletlen az emberi természet! — nyögte ki nagy nehezen. — Milyen nagy boldogságot jelentett volna egy olyan lány szerel­me, mint Majáé. És — vajcn megérted-e — a szivem mégis Ligyijához, a kegyetlen és embertelen szörnyhöz vonzott. — Sztyepankovszkij arca el­torzult a fájdalomtól. — • ~'ar érdemeltem a bűnhődj De miért kell szenvednie neki: a szelíd, gyöngéd leánynak? .. Nyílt az ajtó. Olga jelent meg a küszöbön. — Mit jelentsen ez mór-e- gint, Vologva? Azonnal fe­küdj le, érted, azonnal! önt pedig — fordult Szycr-m- kovszkijhoz — hányszor kel) kémem: ne kínozza őt hiva­talos ügyekkel! — mondta haragot színlelve. — Előbb engedjék meggyógyulni, akkor majd megterhelhetik munká­val. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom