Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-24 / 46. szám
FEJLŐDŐ SOMOGY AZ . M'S’Í'MP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A -MEGVÉI TANACS UAPJA Baleseti statisztika — és felelő§§égéi*xet Tucatjával érkezik Pálfy László biztonsági megbízotthoz az Építőipari Vállalat munkahelyeiről a művezetők jelentése: »Az esedékes havi munkásvédelmi oktatást elvégeztük.« S a művezetők, hogy elfogadható és hiteles legyen jelentésük, valamennyi dolgozójukkal alá is íratják. Az Építőipari Vállalat a 2. sz. Építőipari Igazgatóság 17 vállalata közül mégis a legutolsó helyen áll, mert az 1000 munkásra jutó balesetek száma itt a legnagyobb. Mi ennek az oka? Rendelet írja elő, hogy az új dolgozót munkába állása előtt megfelelő oktatásban kell részesíteni. Ezt is, mint a havi rendszeres munkásvédelmi oktatást, a művezetők végzik. Illetve kellene végezniük! Az Építőipari Vállalat 1962-ben 900 új munkást vett föl, azonban csak kilencet oktattak ki. S a többi? Munkába állt, dolgozott, s ha szerencséjük volt, nem érte őket baleset. — Hiába mondom, hogy vésés közben, mennyezetvakoláskor tegyék föl a védőszemüveget, szavaimat elengedik a fülük mellett. Kiveszik ugyan a raktárból, de vagy a homlokukon viselik, vagy a zsebben tartják. Mit tehetek? ... — panaszkodik Kosaras művezető. Nyolc munkás szenvedett tavaly szemsérülést, mert nem használta a védőszemüveget. Az Építőipari Vállalatnál is vannak munkásvédelmi örök. / vik munkahelyen, a kór- ítkezésénél megnéztük lkat 1962 március óta L- írtak bele. Három munkásvédelmi Őr »szolgálata alatt semmi hibát sem talált«. Kettő csupán a nevét írta be. Ez arra vall, hogy a munkásvédelmi őrök tevékenysége formális. Jó lenne, ha a vállalat vezetői a biztonsági szemlékre meghívnák a munkahelyeken szolgálatban levő munkásvédelmi őröket is, hogy lássák a hiányosságokat, s hogy tudják, mire terjedjen ki figyelmük. A művezetőknek pedig bátorítaniuk kellene őket, hiszen közös érdek, hogy csökkenjen a baleseti vészéi y, s minél kevesebb ember sérüljön meg. A művezetők ne elégedjenek meg a munkások kioktatásával, hanem követeljék meg a biztonsági rendszabályok megtartását is. Schmidt József december 29-én munkába menet közben elesett, ujját törte. Művezetője nem jelentette a balesetet így beosztottja nem kapta meg a 400 forint biztosítási díját. Orbán Ferenc parkettázó bi tumeneziés közben kétszer is megégette magát Fölöttesei mégsem követelték meg tőle, hogy védőkesztyűvel dolgozzon, és zárt edényt használjon. Sőt Mencseli Lajos főművezető, amikor figyelmeztették a mulasztásokra, kijelentette: »Ez nem érdekes, mi dolgozunk.« Annyira nem volt érdekes, hogy a decemberben történt balesetről csak február elején szerzett tudomást a vállalat, amikor a sérült az orvosi papírokat bemutatta. Egy módon csökkenthetik a balesetek számát az Építőipari Vállalatnál: ha növelik minden ember felelősségérzetét. S zalai László Szctény. ajánlataim A napokban egy kiadvány akadt a kezembe. Gépkocsi, vezetők számára követték el tanulságos rajzokkal, humo. ros karikatúrákkal illusztrálva. Az egyik kép különösen nagyon tetszett. Egy teher, gépkocsi előtt álló sofőrt ábrázol. A sofőr hatalmas mé. retű, megtermett izomkolosz. szus. Ami meghökkentő, az aránytalanul kicsi feje. Képaláírás: “Miért olyan kicsi ennek a gépkocsivezetőnek a feje?« Válasz: »Mert ebben a szakmában nem dolgozhat nagyképű.« Nagyon megkapott ez a frappáns indoklás. Valahogy úgy érzem, hogy a közszükséglet több ilyen alkotást kíván. Mindjárt megpróbáltam pótolni a hiányt. Íme ajánlataim: Miért olya« kicsi ennek a vállalatvezetőnek a lába? Mert ilyen beosztásban nem illik nagylábon élni. Miért olyan kicsi ennek a beosztottnak a szája? Mert ehhez a munkakörhöz nem ajánlatos nagyobb száj. Miért olyan gyenge ez a kávé? Mert a presszósnő jószívű, vigyáz a vendégek szí. vére. , , Miért újítják fel másfél milliós költséggel ezt a régi szállót? Mert egy új szálloda építése valamivel nagyobb beruházással és ésszerű pénzgazdálkodás figyelembevételével nem lenne gazdaságos. Miért olyan dühösek ezek az emberek? Legyenek talán jókedvüek a kisképű gépkocsivezetőhöz hasonló műalkotások láttán1 S. M. KÖZÉPISKOLÁK tantermek sxama ^ 454 196? 4061 Az utóbbi Icót évben ugrásszerűen megnőtt középiskolai tanulási igényt új középiskolák szervezésével, a légiek fejlesztésével elégítettük ki. Barcs és Fonyód új gimnáziumot, Kaposvár gépipari technikumot, Tab gépszerelő szak- középiskolát kapott. A középiskolai első osztályok és az első osztályos tanulók száma megkétszereződött. Rohamosan nőtt a középiskolák esti és levelező tagozata hallgatóinak száma is. 1959- ben 1206, 1962-ben 3318 felnőtt tanult középiskolában. A szellem napvilága egyre jobban világit, szüntelenül növekszik az értelem szerepe, jelentősége is. A szocializmust művelt, sokoldalúan képzett embereknek kell felépíteniük. Üj laboratórium épül a lengyeltóti tüdőkórházban Megyénkben tavaly az 5386 nyilvántartott gümőkóros beteg közül 677 nyerté vissza egészségét A tbc elleni küzdelembe rövidesen egy új intézmény kapcsolódik bele: a lengyeltóti tüdőkórház új tenyésztési alközpontja. A tüdőosztályok, szanatóriumok betegei, miután gyógyultan távoznak, még hosszabb ideig nem vehetnek részt a termelőmunkában. Általában hat egymás utáni vizsgálat negatív eredménye szükséges ehhez. (Gyermekközösségbe, az élelmiszeri parba csak húsz negatív vizsgálati eredmény után mehet a gyógyult.) Ezeket az utóvizsgálatokat eddig egyedül a kaposvári kórház tbc diagnosztikai laboratóriuma bonyolította le. A lengyeltóti tüdőgondozó intézetben nemsokára elkészül az a laboratórium, amely tehermentesíti majd a kaposvári alközpontot. A régi gazdasági épületből átalakított új intézményben már a belső munkálatok folynak. A hat helyiségből álló laboratóriumban a fertőző anyagot táptalajra helyezik, s nyolc hétig harminchét fokos hőmérsékleten tartják. Ezután állapítják meg róla, hogy sike- rült-e kitenyészteni a tbc baktériumot, tehát fertőz-e az anyag vagy sem. A lengyeltóti laboratórium az idén körülbelül tízezer ilyen vizsgálatot végeáPj| vizsgálatok számát jövőre 2V-30 000-re növelik. Mit ^?lent ez? Azt, hogy az új intézmény amellett, hogy pontosabb munkát végez, lehetővé teszi a gyógyultak számára, hogy hosszú hónapok, évek helyett lényegesen rövi- debb idő alatt megkaphassák a munkába állásukhoz szükséges orvosi engedélyt. Lapozzuk, olvassuk, tanuljunk belőle Könyv a barcsi Vörös Csillag üzemszervezési módszereiről Az utóbbi időben mind több mzó esik a gazdasági nehézségekkel küzdő szövetkezetekről. A közvélemény többnyire ismeri, hogy a még meg nem erősödött szövetkezetekben mik a gyengeség okai. De nem jogos-e az igény, hogy az érdeklődök az eddiginél többet tudhassanak meg a jó szövetkezetekről, sőt a legjobbakról — munkájukról, fejlődésükről, megtett útjükről? Ezt az érdeklődést igyekszik kielégíteni a Mezőgazdasági Kiadó azzal, hogy könyvet jelentetett meg hazánk egyik élvonalbeli közös gazdaságáról »Üzemszervezési módszerek a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben« címmeL A szerzők — dr. Éne se László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Tóth Tibor tudományos munkatárs és Lo- sonczi Mihály, a szövetkezet él- tiöke — az előszóban ezt írják: “Évről évre sok látogató, érdeklődő termelőszövetkezeti vezető és tag fordul meg a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Valamennyien az eredményes, a jól jövedelmező gazdálkodás nyitját, útjait- módjait keresik, figyelik. Sokan újra visszatérnek, mások levélben kérnék .választ kérdéseikre. A tapasztalatcseréken elhangzó tájékoztatókból legtöbbször csak kurta feljegyzések maradnak, amelyeknek alapján nehezen állítható ösz- sze egy-egy jó gazdálkodási, szervezési módszer vág}- megoldás minden részlete.« Ám most megjelent, itt van ez a könyv, olvasója megismerheti belőle a közös gazdálkodás megszervezésének Barcson alkalmazott. kipróbált, bevált módszereit és az alkalmazás körülményeit. Bizonyára nem kevesen vannak, akik már eleve azt mondják, hogy a barcsi Vörös Csillag jelenlegi helyzete egyetemnek számit a kezdet nehézségeivel bajlódó vagy azokon éppen hogy túljutott szövetkezetek szintjéhez mérten, ezért ez a mű nem nekik, nem széles rétegeknek szól. Ami a mondat második részét illeti, arról annyit: nincs okuk emiatt sem lemaradni a könyv tanulmányozásáról. Számoltak a szerzők tudniillik azzal, hogy a fejlődés különböző fokain álló tsz-ek vezetői és tagjai egyaránt útbaigazítást várnak a műtől, ezért mutatják be a barcsi Vörös Csillag csaknem másfél évtizedes történelmének minden fontosabb eseményét. A könyv nemcsak összegezett tapasztalatokat ismertet, hanem kialakulásuk, fejlődésük sorrendjében is tárgyalja Barcs üzemszervezési módszereit. Bátran ajánlhatjuk hát a kiadványt minden érdeklődőnek. A jól szerkesztett mű részletes ismertetésére nem vállalkozhatunk, fejezetcímeinek puszta felsorolásával azonban adhatunk ízelítőt tartalmából. Barcs és szövetkezete — ez az első fejezet. A második a korábbi és a jelenlegi üzemi szervezetet elemzi, a harmadik a munkaszervezés, a negyedik fejezet a szövetkezet vezetésének módszereit ismerteti. Kü- lön-külön rész tárgyalja a munkadíjazás és jövedelemrészesedés alakulását és a gazdasági önelszámolás gyakorlati tapasztalatait. Végül összegezést olvashatunk a könyvben. Ebben a szerzők ismételten hangsúlyozzák: »...a Vörös Csillag Termelőszövetkezet módszerei Barcson kitünően beváltak, általában követésre érdemesek, más adottságok között azonban nem egyszerű másolásuk, hanem csakis alkotó alkalmazásuk hozhatja meg a kívánt sikert,« K. J. Cumibot és könnygázbomba Karachi Sztrájkoló karachi munka, sok és a rendőrség között ösz- szetűzésre került sor, amikor a rendőrök gumibotókkal és könny gázbombákkal támadtak a gyárak körül összegyűlt munkásokra. Az összecsapás során 200 munkás megsebesült. (MTI) Újabb amerikai provokáció Egy amerikai katonai repülőgép Pinhajtól délre, Kuang- tung tartomány térségében behatolt a Kínai Népköztársaság légiterébe. Az amerikai katonai repülőgép provokációjával kapcsolatban — az Üj Kína jelentése szerint — a kínai külügyminisztérium újabb komoly figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz.(MTI) KORCSOLYÁZÓK .■.nfcii.ii.i-«. áfcrti ailin' Bőmből a hangszóró. Az előbb még twist hallatszott — néhányon próbálgatták is a táncmozdulatokat a jégen —, most viszont angolkeringő dallamára siklanak a korcsolyázók. Itt mindenki fiatal. Még az az asszonyka is, aki magányoson rója a köröket, és közben oda-oda mosolyog a szilárd talajon várakozó férjére. Fiatalok uralják a jeget, az ö birodalmuk immár ki tudja, hány hete a Dózsa jégpálya. Amott négy-öt fiú összekapaszkodik, aztán uzsgyi, gyerünk « lányok után, kergessük meg őket! Nevetés, sikoltozás. És milyen jó dolog ilyenkor »lovaginak lenni, fölsegíteni az elcsúszott kislányt. Azután — bizfos, ami biztos — már nem szabad elengedni a karját, mert hátha újra elesik. A vidáman bóqnizók között alig látszik ki egy-két egészen apró legényke vagy kislány. De már olyan ügyesen siklónak, mintha születésük óta a jégen volnának. S aki még nem tud megállni? Azért van itt apuka. Az ő biztos, erős keze « legjobb mentőöv. Most egy család érkezik. Papa a két lányával. És bizony lehet az idősektől tanulni. Szól a zene, siklanak a korcsolyázók. S ha elcsúszik valaki? Sebaj! Ez is hozzátarto. zik ehhez a sporthoz. Amikor az emberek egyre többször felsóhajtanak: jöhetne már a tavasz, a 'korcsolyázók azért epekednek, hogy tartson még egy ideig a tél. De hát decemberben még folytathatják. . Poles* Hollandiában történt. Egy gazdag gabonakereskedő Iá. nya esküvőjének napján egy zsák ezüstpénzt adott hozományba a fiatal férjnek. Az ezüst súlya pontosan annyi volt, mint amennyit a menyecske nyomott. A boldog após nem tudhatta, hogy a vőlegény hetek óta hizlalja a menyasszonyt... • * * Lord Astor, a londoni Times című lap részvénytöbb- ségének tulajdonosa Svájcba költözött. Az újságíróknak így magyarázta meg lakhely- változtatásának okát: — Angliában olyan nagy az örökösödési illeték, hogy kénytelen vagyok külföldön meghalni, ha nem akarom, hogy örököseim, amíg csak élnek, átkozzanak! ... V Thant ENSZ-főtitkár így számolt be a Katangában történt események kapcsán folytatott megbeszéléseiről: — Az ember néha akkor is kénytelen mosolyogni, ha ellenfele a fogait mutatja. Végeredményben a mosolygás is a fogak mutogatásának egy módja. * « • A svéd honvédelmi minisztérium repülésügyi osztályának vezetője megállapította, hogy a repülőszemólyzet szokatlanul fáradt, sőt kimerült. A jelenség magyarázatát abban látják, hogy az utóbbi időben együttesen fo. lyik a férfi és női pilóták kiképzése. • • • Jenci magabiztossága Szereti a két kis pejt, édesapja szolgálati lovait Jenő. Az ötéves gyerekek eltökéltségével hangoztatja is, hogy felnövekedvén csakis kocsis lesz. Nyáron is, télen is magával viszi édesapja a határba. A minap az állomásra igyekezett az egész család. A fürge lábú lovak sebesen rö. pítették a szánt. Jenci édesanyja félősen kérte a kocsist: — Lassabban hajtson, Imre, nehogy az árokba forduljunk. Megszólalt erre a gyerek: — Ne félj, anyukám, lásd, én milyen nyugodt vagyok... t • « ígéret - magnószalagon Zárszámadó közgyűlést tart a termelőszövetkezet a kultúrteremben. A felszólalók sorra-rend re bírálják az elnököt Idsebb-nagyobb mulasztásaiért Valaki találóan megjegyzi: »Pista, szerződjél a rádióhoz, vállald el az Esti Krónika előtti műsort. Minden este kapsz öt percet, meséidet a gyerekek talán elhiszik.« Szó szót követ, aztán úgy találják a tsz-gazdák, hogy elnökük mégis maradjon tisztségében, de ellátják bőségesen útravalóval. Várják, mit mond majd válaszában. Ígér, úgy látszik, őszintén ígéri, hogy megváltozik, hogy az idén derekasabban helytáll vezetői posztján. Ezt az ígéretét nem feledheti el. A színpadi függöny mögé rejtett magnetofon ugyanis szalagra vette szavait... — kj — Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra II Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. *. t.
