Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. feljár L Feszült a helyzet Venezuelában Havanna (TASZSZ). Venezuelai saj tójelentések fiiról tanúsítódnak, hogy rend­kívül feszült a helyzet ebben az országban. Romvlo Betan­court kormánya mindemképpen szeretné elfojtani a népnek a drágaság ellen, a demokrati­kus szabadságjogok védelmé­ben folytatott harcát. La Guairaban, Maracaybam, Balpuislmetóban és az ország több más városában a katonai egységeket készültségbe he­lyezték, a hadsereg több egy­ségét a rendőrség fennhatósá­ga alá rendelték. A legnagyobb városok utcáin fegyveres jár­őrök cirkálnak. Személyi vál­toztatásokat eszközöltek a fegyveres erők parancsnoksá­gában. Mint a Noticias de Hoy című kubai lap írja, Venezuela az Egyesült Államoktól és Angliá­tól több tucat repülőgépet és hadihajót vásárolt. (MTI) Bonn szeretné lecsillapítani Washington haragját Kubában szervezik a polgári védelmet Havanna (TASZSZ). A TASZSZ havannai tudósí­tója beszámol arról, hogy a kubai nemzetvédelmi akadé­mián befejeződött a kiképzők második csoportjának oktatása. Ezek az instruktorok készítik föl a lakosságot az ellenséges támadások elhárítására. Az akadémia hallgatói — az üzemek legfőbb munkásad ég munkásától — tanulmányaik Borán elsajátították a különfé­le objektumok megvédésének módját, a hadvezetés taktiká­ját, a lakosságnak légitámadás Bonn (MTI). Adenauer kancellár hétfőn iiogad ja pawling amerikai nagykövetet, aki kedden in­dul jelentéstételre Washing­tonba. Dowling pénteken már hosszabb megbeszélést folyta­tott Erhard gazdaságügyi mi­nis zierretl. Sajtójelentések szerint Aden­auer kancellár airra kórt majd az amerikai nagykövetet, igye­kezzék lecsillapítani a wa­shingtoni kormányt és segít­sen eloszlatni azokat a kéte­lyeket, amelyek Washington­ban Bonn magatartása miatt támadtak. Adenauer hangsú­lyozni kívánja: a nyugatnémet kormány továbbra is nyitva akarja tartani a Közös Piac. ajtaját Anglia előtt, és az amerikai nagykövet útján ezt üzeni Washingtonnak: A fran­ci a-—nyugatnémet szerződés nem jelent tömtoailíkotást a NATO-m belül és Bonn to­vábbra is elismeri az Egyesült Államok vezető szerepét a nyugati szövetségben. ^ Az elmúlt 24 óra bonni ese­ményeihez tartozik még az is, hogy Müller-Armack, a gaz­daságügyi minisztérium ál­lamtitkára benyújtotta lemon­dását. Erhard helyettese le­mondási kérelmét azzal indo­kolta, hogy a történtek után nem hajlandó osztozni a fele­lősségben azért a politikáért, amely most az Európai Gaz­dasági Közösségen belül ki­alakulóban van. Mülter-Ar- mack vezette eddig rendsze­rint a nyugatnémet küldöttsé­get a Közös Piac Ügyeivel fog­lalkozó brüsszeli tárgyaláso­kén. esetén történő megszervezését és *az elsősegélynyújtást Az oktatók most végzett új csoportját azonnal az üzemek­be és a gyárakba küldték, s munkájuk mellett a polgári vé­delem megszervezésével fog­lalkoznak. (MTI) flz angol közvélemény aggódva figyeli a nácizmus újjáéledésének jeleit London (MTI). Harminc évvel ezelőtt ragad­ta magához a hatóimat Hitler, de szelleme még most is kí­sért Németországban. Mün­chenben az uralkodó Keresz­ténydemokrata Unió arról vi­tázik, vajon Himmler volt szárnysegéde, Frauendorfer képviselje-e a pártot a Bun­destagban. A bajor igazság- ügy-minisztérium azt vizsgál­ta, felfüggesszen-e három ma­gas rangú hivatalnokot náci múltja miatt. A Német Szak­szervezeti Szövetség dörgedel­mes figyelmeztetésben hang­súlyozta, hogy a nyugatnémet iparbárók és üzletemberek, ' akik most is virágzó helyzet­ben vannak, egykor Hitlert tá- • mogatták. Nyugatnémet lapok nagyképűen kérdezgetik: Va­jon ismét megtörténhet-e a ná­cizmus újabb hatalomra jutá­sa? Majdnem mind azt feleli: nem; némelyek pedig azt vé­lik: nem ugyanolyan módon. A Közös Piac körüli bizony­talanságok és az exportkeres- kedelem jövője iránti kétségek fölidézik az 1923—33. évek em­lékét. Egy újabb gazdasági összeomlás arra késztetheti a németeket, hogy új »Führert« keressenek... München mindenesetre nyu­godtan fogadta az évfordulót, Az újonnan festett müncheni sörcsamokban, ahonnan Hit­ler és cinkosai sikertelen kí­sérletükre elindultak, egy új falfestmény szép, erdős falut ábrázol. A falu neve: Dachau. Megkezdődtek az olasz: —angol tanácskozások Róma (MTI). Az angol—olasz tárgyalások pénteken délután megkezdőd­tek Rómában. Macmillan brit és Fanfani ottiasz miniszterelnök körülbelül háromórás tanács­kozást folytatott. A tanácsko­zás első részében a két minisz­terelnök között általános jelle­gű eszmecsere folyt, majd csatlakozott hozzájuk Edward Heath, Nagy-Britannia fő kép­viselője a közös piaci tárgya­lásokon és Piccioni olasz kül­ügyminiszter. Az olasz szóvivő szerint a pénteki tanácskozások az At­lanti Szövetségre és a sokolda­lú NATO nukleáris erő megte­remtésére összpontosultak. Megvitatták továbbá a Kenne­dy elnökkel lefolyt legutolsó eszmecseréket, a brüsszeli tár­gyalások kudarcát és a Géni­ben a közeljövőben az atom­fegyver-kísérletek megszünte­téséről folytatandó tárgyaláso­kat. NEMZETKÖZI SZEMLE Váliá^ban uid-p a iiviigalí «SK&wei»«.1#-? Leírhatjuk-e ma már azt, hogy a nyugati szövetség súlyos válságban van? Vannak felröppenő hírek, amilyen pél­dául az is, hogy De Gaulle a párizsi szovjet követ révén olyan javaslatot terjesztett a Szovjetunió elé, mely más ka­tonai engedmények fejében az amerikai csapatok Franciaor­szágiból, illetve Európából tör­ténő kivonását irányozza elő. Mindezt pedig De Gaulle az' amerikaiak tudta, beleegyezé­se és akaratának ismerete néi. kül terjesztette volna elő. Ma­gának a hímek az igazsága persze több mint kétséges, de jellegével és sok más ismert és valóban fennálló tényezővel együtt éppen azt bizonyítja, hogy a nyugati szövetségben erős rések vannak. Beszélhe­tünk-e tehát komoly válságról? Az erőviszonyok megváltott, sa a szocialista tábor javára bizonyos mértékig közelebb hozta egymáshoz a nyugati nagyhatalmakat, mert úgy érezték, hogy együttes erejük­re van szü leség a szocialista tá­bor hatalmával szemben. Fo­kozták és igyekeztek koordi­nálni katonai erőfeszítéseiket, hogy az atomasarolás politiká­jával növelhessék nyomásukat a szocialista országokra. Az erőviszonyok megváltozása vi­szont megerősítette a békés gazdasági verseny perspketívá- ját. Ennek egyrészről szintén a tőkés erők egyesítését kelle­ne magával hoznia, hiszen mind nagyobb gazdasági erő­feszítésekre kényszerülnek, hogy eleget tudjanak tenni azoknak a feladatoknak, ame­lyeket a tőkés gazdaság és a szocialista rendszer, közötti —• végső fokon életre-halálra me. nő — verseny reájuk ró. A gazdasági verseny azonban, mely a békés egymás mellett élés feltételei között folytatódik, nemcsak a két döntő pólus, a szocialista és a kapitalista gazdaságok Iközti ellentétben fejeződik ki, ha­nem természetszerűleg megma­radnak a tőkés termelés belső ellentmondásai és az ebből fa­kadó monopolkapitalista ellen­tétek is, melyek különböző sí­kon, így államközi viszonyla­tokban is kifejeződnek. A nemzetközi helyzet fe­szültsége idején a belső töltés ellentmondások felszínre jutó. sát minden erővel igyekeznek megakadályozni, és ilyenkor az imperialista szövetség arra tö­rekszik, hogy mennél egysége­sebbnek és erőteljesebbnek mutassa magát, Ha a nemzetközi helyzet fe­szültsége enged, hosszabb táv. ra szóló békés gazdasági pers­pektívákban lehet, sőt kell is gondolkozni: az állammonopo- lista tőkés érdekek országok közti ellentétei sokkal nyíltab­ban jutnak felszínre. Az ellentétek tehát az állam- monopolista tőkés csoportok között adottak, állandóan fenn­állnak, de bizonyos körülmé­nyek között élesebben, világo­sabban, jól láthatóan kerülnek felszínre bizonyos súlyosnak vagy kevésbé súlyosnak látszó válság jelenségekben. Ilyen súlyosnak mu­tatkozó válságjelenség az el­múlt hét eseményei között a közös piaci tárgyalások félbe­szakadása Brüsszelben. A nyu­gati hatalmak között végbeme­nő polarizáció ennek nyomán határozottabb alakot öltött, mint sok év óta bármikor. A norvég külügyminiszter szerint a brüsszeli döntés ^kö­zös erőfeszítéseinkre mért sú­lyos csapás«. A svéd kereske­delmi miniszter azonban, mini a stockholmi rádióban kijelen­tette, továbbra is bízik a prob­lémák megoldhatóságában. Azt hangoztatta, hogy az »Európa egységén mutatkozó szakadást« nem tekinti véglegesnek, és »a szabadkereskedelmi övezet or­szágai nem másítják meg csat­lakozási szándékaikat az Euró­pai Gazdasági Közösséghez«. Az új-zélandi miniszterelnök viszont megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a dön. tésse] megszűnt az a bizonyta­lanság, amely Űj-Zéland kül­kereskedelmére nehezedett Anglia csatlakozási törekvései miatt. Az igen kevés optimista (nyugati szemszögből nézve) és számos pesszimista megnyilvá­nulást figyelembe véve mi vár­ható az elkövetkezőkben? Angliát a brüsszeli döntés nem fogja befolyásolni abban, hogy folytassa erőfeszítéseit a Közös Piachoz történő csatla­kozása tárgyában. Angliának gazdasági és politikai okokból feltétlenül szüksége van Nyu- gat-Európára. Sír William Me- fadzean, a brit-európai export- kamara elnöke kijelentette: »Tragédia Nagy-Britannia kizá­rása ... Természetesen nem mondhatunk le napi 4 millió fontsterling értékű európai ex­portról ...« Anglia tehát nem mond le a csatlakozásról, és ebben továbbra is támogatást kap az Egyesült Államoktól, mely európai befolyását De Gaulle terveivel szemben ép. pen Anglia segítségével pró­bálja fenntartani. A Közös Piachoz tartozó or­szágok zsarolására az Egyesült Államok és Anglia tervet fog­nak kidolgozni az »atlanti együttműködés« fokozására, ezen pedig a szabadkereskedel. mi övezet országai és az Egye­sült Államok közti kapcsolatok erősítését kell érteni. Ezzel a gazdasági fenyegetéssel remé­lik majd Franciaországot és a. Közös Piac többi öt országát jobb belátásra, téríteni. Meg kell itt emlékezni a mostanában oly sokat emlege­tett »ötök« szerepéről. Ezek olyan színben szeretnének fel­tűnni, mintha közvetítést vál. latnának Anglia és Franciaor­szág vitájában, és neheztelné­nek Franciaországra merev magatartáséért. Ez azonban in­kább csak külső látszat, és az Egyesült Államoknak akarnak vele kedveskedni. Franciaország. l Vetve De Gaulle a felvételi vitát to­vábbra is legalább zsarolásra szeretné felhasználni önálló atom ütőerei ének és nyugatiéi» rópai hegemóniájának elismer­tetésére. Ez a végsőkig vitt el­lenkezés növekvő be! ecUHkai nehézségekhez fog vezetni, mert még a nyugati politika számos híve is tart attól, hogy ez a manőverezés és túlzó nagyhatalmi politika előzte- leli Franciaországot. Ugyancsak Vi'rí.ntó a belpolitikái ellentőluiUe- ződése a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol Adenauer tengelybarát irányvonalával szemben növekszik az angol- amerikai orientációt követő csoport ereje. Ebben az eset­ben viszont a német hegemon törekvéseiéről van szó Fran­ciaország ellenében. Az imperialisták között fennálló ellentétel', sőt azok élesedése sem j:ntí azt, hogy csökken az a fenyegetés, amit ezeknek az országoknak ag­resszív katonai előkészületei a szocialista tó-borra nézve je­lentenek. Ezt tükrözi az a wa­shingtoni vélemény is, mely azt hangoztatja: »Megnyugta­tó az, hogy a politikai és ka­tonai realitások olyan irányban hatnak, hogy De Gaulle előbb- utóbb kénytelen lesz megvál­toztatni álláspontját. A fő ve­szély ugyanis továbbra is a Szovjetunió, illetve a kommu­nista fenyegetés...« Mindez arra int bennünket, hogy nem szabad lebecsülni, e politikailag és diploméciailag ki kell használnunk az egyes tőkésorasságok közötti gazdasá­gi én politikai ellentéteket. Azonban egy percre sem feled­kezhetünk meg arról — mini ahogy ők sem teszik , hol húzódik a fő arcvonal. Dr. Györffy Tibor Magyar küldött az ENSZ lakásügyi és városépítési bizottságában Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsának 1962-ben ala­kult lakásügyi és városépítési bizottságába beválasztották Zoltán Lászlót, a LAKOTERV főmérnökét. A bizottság első ülését január 21-e és február 1-e között tartotta New York­ban, amelynek során a magyar küldöttség a magyarországi re­gionális tervezést és lakásépít­kezéseket ismertető színes rö­vidfilmet mutatott be. (MTI) ^ooooooooooooooooo°oooooooooo°ooooooooooooocoococryyx>oooo(yyyyyyyyxxxxyyDooooooooooooooooooz ooooooooooooooooooooooooooooooooc>ooooooooo? EZT NEM LEHET KIHAGYNI! TELI VASÁR Február 4-16-ig* Férfi télikabát • • • • Férfi pantalló kordbársonyból és 1560­-1900 Ft lelyett 1100—1330 Ft-ig düftinből . . . • • 150­- 240 „ 95 105— 170 „ Matlasezé pongyola . , é a 280­- 420 „ 95 200— 300 „ Férfi, női és gyermek műbőrkabát . 450­- 850 „ 55 270— 510 „ Női házicipő . . • 50­- 80 „ n 35- 64 „ Női posztószáras, gumitalpú cipő 110­9» 55 . 77 Ft Női divattáska műanyagból 80.­204 Ft helyett 56,-143 Ft-ig Nyakkendők , , , • ■ 18,50- 66 „ w 13,- 46 „ Női kabátszövet . . • • 350 „ „ 245,- Ft. Frottírtörölköző . , • * 76 „ 5* 53,20 Ft. Kapható az árusításra kijelölt áruházakban ét szaküzletekben. (383) iöOGGOGGOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXjCAc^uO'-AXXXXXXíCXXXXXXXXiOOOŰÜCOOCkXlCOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOGGOOodv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom