Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

Vasárnap, 1963. február 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hasznos versengés «Csaknem húsz­féle hí kony­hai kész ..meny és mintegy 40—50 féle cukrászkü- tönlegesség kö­zött válogathat­nak a vevők a Csemege Élelmi­szer-kereskedelmi VaUaiat kaposvá­ri üzletében. Leg­gyakrabban itt kapni a városban déligyümőlcsöt. Az alakulás évében 159 000 fo­rint forgalmat bonyolítottak le havonta, tavaly decemberben nyolcszor ennyit. IVKúlt évi hétmil­lió forintos tervü­ket túlteljesítet­ték. Tíz évvel ez­előtt azzal a cél­lal nyitották ezt az üzletet, hogy nemes versengés­re késztessék a Somogy megyei Élelmiszer kiske­reskedelmi Válla­latot. A kijelölt célt elérték. Fodor István üzletvezető Matli Éva segéd szá­molását ellenőrzi Az üzlet egyik részlete. Munka közben. FREILICHMANN: -----------------^ / a Polipj ( _______cs á p j a i (3 6) — Egyszerre ezt úgysem ér­ted meg — kezdte csöndesen mondanivalóját —, azok után, amiken te ott keresztülmen­tél... de mégis megpróbálok mindent sorra venni ... Igye­kezzél megérteni... Ne ha- markodd el a következtetései­det, a szíveddel figyelj rám! Leült Ligyíja mellé, majd mint aki összeszedi gondola­tait, kezébe hajtotta fejét, és beszélni kezdett. — Tudod, lányom, hogy if­júságom jómódban, semmitte­vésben telt el. A mi köreink­ben a hazafiság egyértelmű volt azzal, ha jóban-ros&zban szolgáljuk a cár atyuskát, és én hűen szolgáltam. Az atyám után örökölt birtok bőséges jö­vedelmet hozott, így vidáman és gondtalanul éltem. Aztán jött a forradalom a polgárhá­ború. a feleségem elhagyott, én pedig emigrációba kerül­tem. Az események rendkívül gyorsan peregtek, és engem nem úgy neveltek, hogy egy­szeriben eligazodhassak ben­nük. Arcán végighúzta kezét és fo’ytatta: — Külföldön, az ide­gen környezetben egyetlen gondolat töltött el: bosszút áll­ni az elvett jólétért. Erre ké­szítettelek föl téged is... A gyűlölet elvakftott, és nem vet­tem észre, miként veszítettem el hazámat, Oroszországot... Elhallgatott, remegő kézzel elővette dohányzacskóját, de sehogy sem tudta megtömni pipáját. — Ám ezt csak jóval később értettem meg. az ellenséges tá­borban. Akkor még azt hittem, hogy Oroszország újjászületé­sét szolgálom, érdekeiért har­colok. őszintén hittem, hogy igaz hazafi módjára cselek­szem. Sőt, ennél még többet is hittem — keserűen elmosolyo­Hárommillió naposcsibét A minap egy szőkébb körű megbeszélésen azt mondta Vajda Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak baromfi tenyésztési előadó­ja: »Ebben az évben keltetőál­lomásaink előreláthatólag há­rommillió naposbaromfit ad­nak a tsz-eknek és az egyéni kisáliattenyésztőknék.« Össze­hasonlításként hozzátette, hogy tavaly 2,5 millió, 1961-ben 1 805 000 csibét keltettünk gép­pel. Ahogy a határozat előírta Lapozzuk csak fel a megyei pártbizottság mezőgazdasági határozatát, amelyet 1961. ok­tóberi ülésén fogadott el. Eb­ben a második ötéves terv cél­kitűzéseit megjelölő pártok­mányban ez áll: »Ko, szerűtlen- ség miatt meg kell szüntetni a fonyódi és a kaposvári régi keltetőállomást. Ezzel egyide­jűleg a fokozódó naposcsibe- igények kielégítésére új kelte- töállomást kell létesíteni Ka­ródon, Csurgón és Csokonya- visontán. Ezek a meglevőkkel együtt évente mintegy 2,8 mil­lió darab naposcsibét keltet­nek majd.« A tervből azóta va­lóság lett. Elkészültek az új keltetőállomások a határozat­ban megjelölt helyeken, Ka­posváron is működik az ugyan­csak új keltető, s ezek együtt­véve az idén már akár há­rommillió naposcsibét is adhat­nak, ha... Feltételes módban fogalma­zunk, az idei előirányzatok tel­jesítéséhez ugyanis néhány feltételt még ezután kell biz­tosítani. De nem az év közepe táján, hanem már most. Ve­gyük csak sorra a gondokat, tennivalókat. A csurgói üzemzavar Januárban csak a kaposvári és a csokonyavioontai keltető működött. Karádon minden előkészületet megtették a feb­ruári indulásra. Csurgón azon­ban bajok vannak. S ezek nem is mad keletűek. A keltetőál­lomásnak' megbízhatatlan a villanyvezetéke. A földben megy ez a kábel, s már több­ször elromlott. Ilyenkor a he­lyi áramforrást kellett megin- indítani, azt meg nem győzik el hűtővízzel. A döntésre jogo­sult szervek, testületek már foglalkoztak a kábelproblémá­val Űgv találták, hogy az Épü­letszerelő Vállalatnak nem kö­telessége új földvezetéket ad­ni, hanem csak megjavítani a régit Ezzel a határozattal nem lehet mit kezdeni. Végleges megoldás az lenne, ha az ára­mot légvezetéken kapná a kel­tetőállomás. Ehhez viszont dott —, azt, hogy a félreveze­tett nép boldogságáért harco­lok. Érzéseimet habozás ' nélkül kihasználták. Az emigránsok között diverzánsokat toboroz­tak. Olyan kezek, mint; az én kezem is, »Oroszország meg­mentése« nevében halált és pusztulást vittek a »megmen­tendő« Oroszországba. Reám is sor került... — Belgorodov a kancsóból vizet töltött magá­nak, és mohón felhajtotta. Ezerki! encszáznegyven de­cemberében egy sötét éjszaka repülőgépen átdobtak a hatá­ron. Szerencsésen földet értem, amiről rádióértesítést adtam. Sikerült elrejtőznöm, és gon­dosan figyeltem az új körül­ményeket, tanulmányoztam a szovjet emberek életét. Egy hó­nap múlva eljutottam a kije­lölt városig, ahol késő este be­kopogtam a Kirov utca ötös számú házba. Nem találtam már ott azt az embert, akire szükségem volt. A lakók kö­zölték, hogy már több mint két hónapja elutazott — senki sem tudta, hová. Nagy gondot okozott ez nekem; nem volt hol megszállnom, szállodába pedig nem mehettem. Nehéz helyzetemben a lakás új gaz­dája jött a segítségemre. Fel­ajánlotta, hogy aludjak náluk. Mást nem is tehettem, bele­egyeztem. Bár a gazda nagyon pénz kell. A megyei tanács végrehajtó bizottsága bizonyá­ra megszavazza az erre szük­séges 100 000 forintnyi össze­get, mert vétek volna kihasz­nálatlanul hagyni ezt a csibe­keltetésre berendezett üzemet. Ha az áramvezetési probléma megoldása késik, akkor 580 000 csibét a környék hiába vár az idén ettől a keltetőtől. Elviszik a lábodi tojást? A mintaközségek; helyett az idén már csaknem kizárólag a tsz-ek adják a tenyésztojást. Lám, egypár év alatt eljutot­tunk ide! Ennek a fejlődésnek a jelentőségét aligha kell bő­vebben megmagyarázni, elég, ha megemlítjük, hogy fajta­tiszta, egészséges nagyüzemi tyúkállomány tojását bizton­ságosabban használhatják föl gépi keltetésre. Igen ám, de a tsz-állomány még nem fedezi a tanácsi keltetőállomások tel­jes igényét. Ezért a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya ide’ében szerződött a Lábodi Állami Gazdasággal 540 000 db tojás szállítására. Csokonvavi- sontának nagyjában-egészében elegendő ez a mennyiség. Ám utólag jött az utasítás Buda­pestről, az országos főhatóság­tól: Lábod a tojást Baranya megyének köteles átadni. A kötbéres szerződés, ez a két fél jogait és kötelességeit magában foglaló okmány alá van írva, le van pecsételve. Fölbontásával a megye illeté­kes vezetői nem értenek, nem érthetnek egyet, mert Csoko- nyavisontának szüksége van a leszerződött lábodi tojásra. Üres a csirkeól nem ad hasznot Az említett megbeszélésen szóba került az is, hogy a tsz-ek egy része vonakodik megvalósítani baromfinevelési tervét. Arra hivatkoznak, hogy csökkent a húscsdbe ára, ezért nem érdemes vele foglal kozni. Lássuk, mit mutatnak az ada­tok. Tavaly 1 kg húscsibét a megyében átlagosan 20 forint körüli ráfordítással állítottak elő; az átvételkor a Baromfi­feldolgozó Vállalat az idén át­lagosan 23.50 forintot fizet ki­lónként. Érdemes, kif!zetödő tehát így csibét nevel'i, még akkor is, ha az év első négy hónapjában a tavalyinál kevt- sebb pénz jár érte. Az új ár te­hát úgy van kialakítva, hogy a közös gazdaságok megtalál­hassák számításukat a csirke­nevelésben. Ügy meg semmi hasznuk nem lesz, ha üresen hagyják a csibenevelő épüle­teiket. Valóban most erősebben kell fűteni őket, mint enyhébb időben, de hát nem elsősorban tüzelőről van szó, hanem: rán­tani való csirkéről, emberi táplálókról. Arról van szó, hogy legyen mit köz ogycsztás- ra adni már a tavasszal is, ké­sőbb is. Éves szinten kereken. 130 vagon baromfihúst vár a népgazda-ág megyénktől a ta­valyi 119, az 1961. évi 111 va­gonnal szemben. Mennyi naposcsibét kaphat- rak az idén a háztáji gazda­ságok? Többet, mint tavaly. A földművesezövefkezetek dolga, hogy sz-rvez-zék meg az e’lá­tást. és likofuránt is idejé’ en ás kellő mennyiségben adja­nak a brromfi tar toknak. Ez is ós sok más tennivaló is előfel­tétel annak hoyv az uté’-bi években oly biztatóan fejlődött baromfitenyésztésünk id»i fel­adata is sikerrel megva’ósul- jon. Kutas József MI ÚJSÁG IGALBAN? (Tudósítónktól.) A TAKARÉKSZÖVETKE­ZETBEN Ezekben a napokban sokan adják egymásnak a kilincset az igali fálusi bankban. Betéteket hoznak, kölcsönöket kérnek, lottószelvényt vásárolnak, in­tézik ügyes-bajos dolgaikat. Eredményes évet zárt a bank. Tavaly 800 000 forinttal emel­kedett betétállományuk. A kör­nyék gazdái jelenleg 1 940 000 forint betétet tartanak a taka­rékban. Tavaly másfél millió forint kölcsönnel segítették tagjaikat. Nyolcszázan kapnak visszatérítést A TANÄCSHÁZÁN Fehér István tanácselnök há­rom sor alá induló legényt ok­tatott ki. Hogyan viselkedje­nek, mit vigyenek magukkal, »mert szeretném, ha nem hoz­nátok szégyent Igáira«. Sokat fáradozik a tanács Igái fölemelésén. A múlt év­ben például 103 000 forintot költöttek a villanyhálózat fej­lesztésére. A gyógyfürdőhöz vezető makadámutat porta’anf- lották, a fürdőre 620 000 forin­tot költöttek. Szeretnék orszá­gos hírűvé tenni gyógyhatású fürdőjüket Több mérnök dol­gozik már a terveken. Ver­senyuszodát, 100 négyzetméter alapterülető teraszos éttermet fedett gyógymedencét akarnak építeni. A község központjától aszfaltozott járda vezet majd a fürdőhöz. Az építkez Vekre félmillió forint OTP-kölcsönt vesznek föl. A fürdő mellett telket adnak azoknak, akik ví- kendházakat akarnak ép teni. AZ ARANYKALÁSZ TSZ-BEN már jóváhagyták a zárszám­adást. 33,20 forintot ér egy munkaegység, és egységenként 5,97 forintra rúg a kiosztott prémium. Nagy haladás ez, ugyanis a múlt évi közgyűlé­sen mindössze 21,10 forintot je­lenthetett be a tsz-elnök. A zárszó madó közgyűlés február 5-én lesz. 700 000 forint kész­pénzt és 629 000 forint értékű terményt osztanak szét a ta­goltnak. A közös gazdaság csaknem ötmillió forint értékű árut adott eL A munikák most sem állnak. 45 fogat szállítja a trágyát a mezőre, a műhelyben pedig 17 erőgépből már 15 készen várja a tavaszi nagy munkaidőt. Ja­vítják a munkakéneket is. Feb­ruár 15-én tartják meg a gép­szemlét. AZ FMSZ ÁRUHÁZÁBAN is a zárszámadást várják. Sok tsz-tag kereste fői ugym's az áruház vezetőjét, hogy beje­lentse, milyen bútort vagy ház­tartási gépet kíván vásárolná. Tíz község lakói vásárolnak itt. Az ánjház készleténe1: ér- 'éke 2 600 000 forint. Egymillió forintnyi bútor van raktáron. Ügyszólván sorban állnak a tsz-tagok televízióért. Négyszáz egyetemi hallgató utazik vidékre A hét elején a budapesti, a debreceni és a pécsi egyete­mekről és főiskolákról 400 hallgató utazik egy hétre az ország különböző termelőszö­vetkezeteibe, hogy — az el­múlt évekhez hasonlóan — ta­nácsaikkal segítsék az oltani KISZ-szervezetek jmmkáiát. Megbeszélik a falusi és ter­melőszövetkezeti KISZ-szerve» zetek munkájának tapasztala­tait és további feladatait. Se­gítik a politikai foglakozások megszervezését. Ottlétük alatt közösen feldolgozzák az MSZMF nyolcadik kongresz- szusának anyagát. (MTI) Összegyűjtik, hasznosítják a forrásvizet Nugyberényb j komor embernek látszott, való­jában rendkívül jóindulatúnak és szolgálatkésznek bizonyult. Ignat Melehov a gyár öntö­déjében dolgozott. Négy gyer­meke közül a legidősebb, Ljonyka már elmúlt tizenöt éves. A legfiatalabb háromesz­tendős volt. Kicsi szobát bocsá­tottak rendelkezésemre. Arra kértem a házigazdát, engedje meg, hogy két-három hétig lak­hassak nála. Körül kellett néz­nem a városban, összeköttetést teremtenem a megfelelő embe- lekkel. Szívesen beleegyezett. Tanulmányozni kezdtem a vár rost, iparát, összeköttetést ke­restem. Eközben vált világos­sá előttem, milyen hamis el­képzeléseim voltak Oroszor­szág életéről, mennyire meg­változott az ország, az embe­rek. Az előirányzott két hét helyett három hónapig hány- kódtam a városban, de semmit sem sikerült elérnem. Vizsgálni kezdtem sikerte­lenségem okát, s még az ed­diginél is figyelmesebben ta­nulmányoztam az orosz embe­rek életét; a szovjethatalom­hoz fűződő kapcsolatukat. Meglepetéssel kellett tapasz­talnom, hogy sokkal jobban él­nek, mint azelőtt. A régi meg­félem litettség helyett minde­nütt bátor, nyílt arcokat lát­tam; az egyszerű emberek ok­tatásban részesültek; a népet nem választotta el a kormány­tól áthidalhatatlan szakadék, mint a forradalom előtt. A nép maga alkotott kormányt Mele hovhoz gyakran jött látogatóba egy magas termetű, kopasz férfi, aki a Legfelsőbb Tanács képviselői jelvényét hordta mellén. Munkás volt ugyanab ban az öntödében, ahol Igna Melehov. Egy másik munkás fia a területi végrehajtó bi zottságnak volt az elnöke, munkások úgy beszéltek országos ügyekről, mint a saiá dolgukról. Mindenütt azt ta pasztaltam. heev országuk éle tét úgy tekintik, mint az ott hónukét. Ezeknek az egyszeri embereknek a gyermekeit» mérnökök, orvosok lettek, min hajdan a nemesemberek gyér mskei. Megértettem hogy sen ki sem kívánja vissza a régi rendet. Kártevő munkámho hogyan is találbattrm volna így társakat? Semmi sem bi zonyult olyan egyszer-'nek mint áhogy a külföldi földe rítés állította. De nem áBtarr el szándékomtól, úgy határoz, fám, hogy egy ideig még Orosz országban élek. körülnézek, is merősökre teszek szert. Közben az itteni élet észre vétlenül vonzani kezdett. Te is jól tudod, hogy soha, még a emigrációban sem tudtam megtel ekérni hazámról. De cs^k most, az egyszerű és jó lelkű emberek között éreztem magam igazán o-osznak. (Folytatjuk) j (Tudósítónktól.) A régi öregek, akik vala­mikor azon a helyen teleped­ek le, ahol most Nagyberény '’ekszik, inkább a kitűnő vizű orrások, mint a táj szépsége miatt választották lakóhelyül ezt a területet. A Gödörpart — így hívják ma is a falu köze­ién elterülő völgyet, amely juzogó forrásokban, sudár nyárfákban bővelkedik — ak­koriban a település vízszeraö helye volt. A források azóta sem vesztettek bőségükből, s mosáshoz a lágy vizet ma is mnen hordja a fél falu. A múlt év őszéig csupájft annyi gondot fordítottak a forrásokra, hogy az omlr#’ozó partokat megjavították, ejsén- colták. Tava’y vetődött fel az gondolat, hogy jó lenne a bővizű forrásokat olyképpen hasznosítani, hogy az Űj Ba­rázda Termelőszövetkezet is- állója innen kapjon vizet. Ed­dig ugyanis lajtokhan hordták az állagoknak az innivalót, és még így sem győzték. A ter­ek szerint egy 100 köbméte- es tartályban gyűjtik majd össze a forrásvizet, innen pe- ig motorra! nyomatják fel a dztoronyba. tgv biztos’t’ák az s+áí"ló vízellátását. Építenek gv fürdőmedencét és hóí köz- rutat s a forralok vizével ön­tpy Ne><rvífa6— a O'Vízpart forró* sai’t. /* ’■«-»unkához mé£ az idén hozzálátnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom