Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

Szabad-e gügyögni? Ma már senki sem vitatja — legföljebb a gyakorlatban nem alkalmazza — azt az igazsá­got, hogy a nevelés a szüle­tés pillanatában kezdődik. Ma­radandó minden hatás, amely világra jöttétől kezdve éri a kis embert, s nagy tévedés vol­na azt gondolni, hogy csak az , értelmi fejlődés első jeleivel, kibontakozásával egyidőben le­het nevelési célokat elérni. Mikor? Kialakult tehát a helyes szemlélet, s ez sokféle érdekes következménnyel jár. Meg­változtak régi elképzelések és tilalmak; de minden, ami új a nevelésben, természetesen még nem ment át a köztudatba. Ilyen például a gügyögés kér­dése. Vagyis: helyes-e, hogy az anya érzelmektől túláradó, de «•értelmesnek-“ aligha nevezhe­tő dédelgető-becéző szavakkal, mondatokkal árasztja el a cse­csemőt? A néprajzi kutatások szerint a legegyszerűbb természeti kö­rülmények között élő, az írást- olvasást nem ismerő népeknél éppen olyan általános az anyai szeretetnek ez a megnyilvánu­lása, mint a civilizáció legma­gasabb fokán. S a fejlettebb emlősöknél is megfigyelhetjük: kutyák, macskák, majmok a kicsinyeket becéző mozdulatok­kal, nyaiogatással együtt külö­nös, gyengéd hangokat is hal­latnak. Mindezeknek a tényeknek ellenére a nevelési elvek túl­zottan racionális, tehát egyol­dalúan “ésszerű" felfogása egy­szerűen elvetette, az ember­formálás módszerei között métlartlaanniaik tartotta a gügyö­gést. Nem utolsósorban azért, mert maga a szó ellenszenves, hiszen egy tőről fakad a csep­pet sem hízelgő értelmű »gü- gyeség«-geL Dé nem a szó fontos — akár el is vethetjük —, hanem a tartalma, jelentése. Ezt pedig így határozhatjuk meg: érzel- ‘ mi ráhatás. S ebből nyomban kitűnik, hogy az értelmileg szükségképpen fejletlen csecse­mőkorban az érzelmi, hangula­ti elem a kapcsolat teremtés szinte egyetlen eszköze. A csecsemő nem szavakban, hanem csak sírással képes ki­fejezni éhségérzetét, testi fáj­dalmait, a tiszté talansággal kapcsolatos kellemetlen érzé­seit. A sírás érzelmi megnyil­vánulás. Ha tehát az édesanya a csecsemő gondozásának tevé­kenységével együtt úgynevezett gügyögéssel az érzelmek szint­jén kedvező hatást ér el, ez­zel nem rosszat, hanem jót cse­lekszik. A válaszul kapott meg­nyugvás, nevetés a legfőbb bi­zonyíték arra, hogy a csecsemő nem érzi magát többé védte­lennek, hanem az édesanya szeretete útján örömérzéssel kapcsolódik környezetéhez, a világhoz. Meddig ? Más kérdés, hogy az élet kez­detén helyesnek fölismert módszert később is meg kell-e tartaná. S ha igen, meddig. Ugorjunk át az ellenkező vég­letbe. Minden szülő tapasztal­hatja, hogy serdülő lánya vagy kamaszodó fia terhesnek, ízet­lennek találja a becéző gügyö­gést. Nekik van igazuk, a fiata­loknak. Sok szülő — különösen anya — ugyanis elvéti a mérté­ket, elfelejti az idő múlását, nem veszi figyelembe a fejlő­dés törvényszerűségeit. Vagy esetleg csak összetéveszti, a gü­gyögést a mindig szükséges gyengédséggel. Ami helyes a- beszédtanulás, a gondolkodás előtt vagy kezdeti szakaszában, fölösleges, de ártalmas is lehet később. Két-három éves kortól a csu­pán érzelmi hatást túlnyomó­részt az értelmet fejlesztő mód­szerekkel cseréljük fel. Nem le­het eléggé hangsúlyozni, hogy a gyengédség, a szeretet min­dig nélkülözhetetlen nevelési »módszer«. A türelmes magya- rázgatás, az apró panaszok, sé­relmek megértése, a jelenségek összefüggéseinek ésszerű feltá­rása ugyanolyan megnyugta­tóan hat a nagyobb gyerekre, mint a csecsemőre az érzelmek közvetlen megnyilvánulása. Más szavakkal: az »értelmes« nevelésben ugyanazt érzi a na­gyobb gyerek, mint a csecsemő a gügyögésben: az anyai, szü­lői szeretetet, a magára hagya­tottság kínzó élménye helyett azt, hogy nincs egyedül, hanem megbízható kapcsolatban áll környezetével, a világgal. Mi a verbális terápia? Rt egy érdekes összefüggés­re utalhatunk. A modem or­vostudományban mind na­gyobb szerephez jut a verbális terápia néven ismert eljárás. Közismert, hogy a betegségeket általában vagy orvosságokkal, vagy sebészeti beavatkozással gyógyítják. A verbális terápia szóbeli gyógyítást jelent. Fur­csán hangzik, különösen ha például a vakbélgyuüadásra vagy a cukorbajra gondolunk. Ilyen esetekben nincs is helye annak, hogy az orvos túlságo­san sokat »beszéljen« a beteg­gel. De számos idegrendszeri, pszichikai bajnál elsőrendű gyógymóddá és orvossággá kezd válni napjainkban a szó. Mindig az orvos dönti él, író­kor és milyen mértékben szükséges ez. Aranyi bizonyos — és itt az összefüggés erede­tileg fölvetett témánkkal —, hogy az orvoslás modem tudo­mánya módszerei közé iktatta némely betegek érzelmi-értel­mi befolyásolását, bizonyos be­tegségek ilyen újszerű gyógyí­tását (természetesen más, meg­felelő kezelésekkel együtt). A legegészségesebb csecsemő és egyik-másik felnőtt beteg között az a meglepő hasonló­ság, hogy gyakran élnek rossz érzések között, nyugtalanság és félelem vesz erőt rajtuk. Kö­zös vonásuk még, hogy nem segít náluk semmilyen értelmi ráhatás. De amint az érzelmek síkján közelednek zárt vilá­gukhoz, bámulatos eredménye­ket érhet el a szüJő vagy az orvos. Gügyögés és verbális terápia így találkozott abban a törek­vésben, amely napjaink tudo­mányos munkáját jeHemzd: mind szélesebb összefüggések­ben a valóságnak megfelelő igazságokát kutatják, hogy egészséges és boldog nemzedé­kek kövessék egymást az em­beriség történetében. Gyemes István AZ ELTARTOTTAKRÓL Régen, ha azt mondták a sze­gény asszonynak: »Minek ma­gának az a sok gyerek?-« — így válaszolt: »így talán lesz, aki eltart öregségemre.« Talán. Régen, ha azt mondták a lánynak: »Minek mégy férj­hez ehhez az emberhez, hiszen nem szereted?« — így felelt: »Mert el tud tartani.« A statisztika ma arról beszél, hogy az eltartottak száma ör­vendetesen csökkent. Míg 1941-ben ők voltak a lakosság nagyobbik fele — száz keresőre százhét jutott belőlük —, 1960- ban száz főre már csak nyolc­vannyolc jutott annak követ­keztében, hogy mintegy kétmil­lió nő dolgozik háztartáson kí­vül, és a nyugdíjasok száma 1961-ben a volt termelőszövet­kezeti tagokkal együtt megkö­zelíti a 700 000-et, a falusi idős járadékosoké pedig a 200 000-et. S az eltartottak sem azok már a szó szoros értelmében. A háziasszony munkáját is kere­ső foglalkozásnak ismeri el a törvény. Válás esetén a szer­zett javak fele illeti meg. A ESŐTŐL, HÓTÓL, ERŐS NAPSÜTÉSTŐL ÓVJA LAKÁSÁT. Készíttessen ablakára esslingeni faredőnyt. Megadott méretre két hónapon belül szállít a Szegedi Szerszámkovács, Redőnykészítő és Műköszörűs ICtsz, Szeged, Kígyó u. 3. sz. Tel. 22-41. __________(13950) n agymamák és nagypapák pe­dig segítenek a dolgozó fiata­loknak odahaza, hogy nyugod- tabban mehessenek munkába. Azok az idős szülők sem ér­zik, hogy könyöradományt kapnak, akik már nem képesek segédkezni a háztartásban. Hisz nyugdíjukkal hozzájá­rulnak költségeikhez. No meg emberségesebbek lettek a gye­rekek is. De ha mégis elhagy­ják szüleiket (ilyesmi is elő­fordul), nem hagyja el őket a társadalom. A szociális ott­honokban valóban otthont te­remtenek nekik. (33601 A Marcali Vegyesipari Ktsz MÉRTÉK UTÁN KÉSZÍT kiváló minőségű női és férfiruhákat, -cipőket a legújabb divat szerint. Vállal cipőfejelést, -javítást, gumicsizma- és kerékpárgumi-vulkanizálást. A javítások 24 órán belül elkészülnek. A kisebb javítások megvárhatok Tsz-ek, vállalatok részére mindennemű szíjgyártó munkát gyorsan, szakszerűen, olcsón végzünk. A járás területén felvevőszolgálat a fmsz-boltokban.' Keresse föl bizalommal szövetkezetünket és az fmsz-boltvezetőket. í " ^ Fehérnemű kicsinyeknek 1. Mintás flanellpizsama háromnegyedes nadrággal, a szélén fodorral. Egyszínű flanellal paszpolozott a teilos, edöl gombos felső­rész, az alja oldala felé el- kereldtett 2. Pettyes de­lén- vagy flaneilhálóing paszpolozással és angol masniival díszítve. 3. Egy­színű flanellpizsama, felső része belső szegőzésseL V J A terítő nagyságától függően vé­konyabb, vastagaob fonaloól ké­szítjük. 80-as horgolócérnából egy csillag átmérője 8 cm. A csillag leírása: Első sor: 12 láncszemet összekap­csolunk. Második sor: A gyűrűbe 8 szir­mot horgolunk 4 egyszerre befeje­zett kétráhajtásos pálcából, köztük 5—5 láncszemmel. Harmadik sor: A szirmok fölé 5 láncszemből pikót, az ívekre pedig 8—8 rövidpálcát öltünk. Negyedik sor: 1 rövidpálcával be­öltünk az előző sor második rövid­pálcájába. Magasításnak 7 láncsze­met veszünk, és mellé az előző sor rövidpálcáiba még 5 négyráhajtá- sos pálcát horgolunk. 6 láncszem után a következő ív középső 4 rö­vidpálcájára 4 egyráhajtásos pálca kerül. Tehát 4 ív fölött 6 négyrá- hajtásos pálca, 4 ív fölött pedig 4 egyráhajtásos pálca lesz. Ötödik sor: A négynáhajtásos pál­cák fölé 7 rövídoálcát horgolunk mindig a pálcák közé öltve. A sza­porítást a pálcák előtt és után vé­gezzük el. 6 láncszemet horgolunk és 4 egyráhajtásos pálcát úgy, hogy 1 pálca az előző sor láncszemeire, 3 pálca pedig az előző sor 2 egy­ráhajtásos pálcájára kerül. 4 lánc­szem után a mintát szimmetriku­san ismételjük. Hatodik sor: A 7 rövidpálca fölé 6 rövidpálcát horgolunk. 5 lánc­szem után az előző sorhoz hason­lóan 4 egyráhajtásos pálcát készí­tünk, de itt 1 pálca kerül az előző sor láncszemeire és 3 pálca az elő,ző sor pálcáira. Tehát az egyik c’^alon 1-gyel szaporítjuk, a másik o1 dalon l-gyel fogyasztjuk a pálcák sz-nvH, 5 láncszemet leöl­tünk az előző sor 4 láncszemére, 5 láncszem után szimmetrikusan is­métlődik a minta. Az összekötő csillag leírása: Első-második sor: Megegyezik a nagy csillag azonos soraival. Harmadik sor: Minden ívre A rö- vidnáloát. fi láncszemből m!mt és 4 rövidpáleát horgolunk. Az össze­kötő minden második p’kóiát kaD- esóljuk a nagy csillag középső ívé- •hez. HIDEGKON YHA A hideg tojásokhoz, pástétomok­hoz, halakhoz, húsokhoz hideg mártásokat adjunk melléöntve, be­vonva és külön csészébe tálalva. A hideg mártások alapja a tojás- sárga, olaj, tejszín, fehérmártás, ízesítőül a citrom, borecet, mus­tár, só, bors, cukor. Hígító anya­gaik a tejszín, húsleves, tej, víz. Elkészítésükhöz pontos mérték nincs, mert itt az egyéni ízlésnek kell érvényesülnie. MAJONÉZ Hozzávalók: 1 nyers tojássárga, 1 dl finom étolaj, negyed citrom (ecet), só. Mindkét anyag közepes hőmérsékletű legyen. A tojássár­gát-mély tálban habverővel ke­verni kezdjük, és az olajat csep- penként adogatjuk hozzá. Mikor a majonéz már jó kemény, nagyobb adagokban önthetjük hozzá az ola­jat. Ha már az olaj felét fölvette, megsózzuk, és a citrom levét csep­penik ént hozzáadjuk, s az egész olajmennyiséggel jól elkavarj ük. Sűrű, vajszerű anyagot kapunk. Készíthetjük a majonézt fele nyers, fele áttört főtt tojássárgával is. TARTÁRMARTAS 1 tojássárgából, 1 dl olajból ké­szült majonézt másfél dl fehér borral, fél dl tejföllel felhígítunk, mustárral, csipetnyi cukorrá!, só­val ízesítünk. Rántott húsokhoz; halakhoz, töltött tojásokhoz, salá­tákhoz mártásnak adjuk. TARTARMARTAS TOJÁS NÉLKÜL 1 kanál lisztből, 2 dkg vajból, 2 dl forralt tejjel híg fehérmártást készítünk. Tűzről levéve h ^ke­verünk 1 evőkanál olajat. ' cit­rom levét, mustárt, 1 dl felié.: bort, sót, cukrot, borsot. Ha nem elég savanyú, borecettel ízesítjük. Jó! kikavarjuk, és megszűrjük. Ha na­gyon megsűrűsödiik, tejszínnel vagy vízzel, ha Italaikhoz adjuk, hallévéi hígítjuk. MUSTÄRMARTÄS 1 kanál mustárt elzavarunk 1 cfl tejszínnel vagy tejföllel, 1 dl víz­zel hígítjuk, ecettel, cukorral, só­val ízesítjük. Hideg húsokhoz sa­láták leöntéséhez használjuk. ECETES TORMA 25 dkg tormát megtisztítunk, fi­noman megreszeljük, 1 dl forró ecetes sós vízzel leforrázzuk, hogy az erejét elvegyük. 1 dl húsleves­sel felengedjük, cukorral ízesítjük. Hideg és meleg húsokhoz adjuk. cocccocxiooooocoooooooooocoo<xxxxx:ooooooooooooooocooocxxxxxx;c oocc * W v # A j^M6KCK cAz CLMiiiytőjáit to jó lúd IJ ermészhez, az Olümposz •* * leggazdagabb istené­hez, ki a kereskedőket oltal­mazta, évek óta hasztalan imádkozott egy ember. Her­mész végül is megszánta sze­gényt, s álmában megjelent: — íme, itt egy lúd — mondta, s egy vadludat tett az ágya elé. Neked hoztam, de jól vigyázz reá. Ez min­den este egy aranytojást fog tojni. A gazdagság, amit már évek óta kérsz, beköszönt lassan szegény hajlékodba. Alig tűnt el Hermész, nyomban tölébredt az ember. — Ó, be jó is volt az álom... — motyogta csönd­ben maga elé. Ekkor fekhe­lye mögül egy lúd totyogott elő. Boldog az ember, mada­rat lehetne fogatni vele. Hát még amikor alkonyat körül a lúd valóban öklöm- nyi aranytojást tojt az udva­rosl! Q És ez így ment navról q napra. Ám emberünk türel­metlen nagyon. Túl lassan gyűlik így a kincs, s mindig több aranyra vágyik. Egy nap aztán így okoskodott magában: »Ha ez a lúd aranytojást tojik, a belseje is bizonyo­san színarany. Ha napjában csak egy tojást adok el, házra, földre, ökörre még jövőre sem telik. Ha meg le­vágom, zúzáját, szívét, má­ját, húsát, de még a Csontjait is eladhatom. így mindaz, amire vágyom, azonnal meg­lesz.« Egy percig sem habozott, to'-ább, levágta a ludat. 'Türelmetlenségében ^ azonban rosszul számí­tott: mikor bontogatta a szárnyas testét. kiderült, hogy az aranytojást tojó V’d belül olyan, mint minden hús-vér állat. Akkor már hiába mondo­gatta: — Bárcsak türelmesebb, szerényebb lettem volna! GONDOLTAM EGY SZÁMOT.. Kedvelt játék ez, rengeteg változata van. Nézzük meg kö­zelebbről az egyiket: Kati azt mondja Erzsinek: — Végy papírt és ceruzát. Gon­dolj egy számot és írd le! Szo­rozd meg 10-zel, és vond ki be­lőle az eredetileg gondolt szá­mot. Adj hozzá 36-ot, húzd át az így kapott szám egyik szám­jegyét (kivéve az utolsót ~ *z 0). Mondd meg a m: szám számjegyeit b .r sorrendben: kitalálom, hogy milyen számot húztál át. Erzsi 312-re gondol. Megszo­rozza 10-zel: 3120. 3120—312= = 2808. 2808+36=2844. Kihúzza a nyolcast, és azt mondja Kati­nak: 4, 2, 4. Kati ?. számjegyeket összead­ja: 4+2+4=10, és az összeget kivonja a legközelebbi, 10-nél nagyobb, 9-ceT osztható szám­ból, tehát is-ból. A maradék (8) less a kihúzott számjegy. Min alapszik ez a mutatvány? Erzsi, amikor a kívánt mű­veletet elvégezte, egy 9-cel oszt­ható számot állított elő. ugyan­is bármilyen szám 10-szereséből az eredeti számot kivonva an­nak 9-szeresét kapiuk. Ha eh­hez 36-ot — vagyis 4.9-et — adunk, az összeg mindenképpen 9- cel osztható szám lesz. Azt pedig tudjuk, hogy minden 9-ce! osztható szám számiegvemek összege is oszt­ható 9-r»k A ’'^nvzó számjegy­nek tehát p1korának kell len­nie. ho"v a bemondott s-ámie- gvek örs 9-ee! oez+betó számmá egészítse ki. Fz íör+ént Erzsi esetében is, amikor a megadott szám-ii“gv'!,'k összegét, 10- pt Kát? 8-ce! ki, T,^xcr«rr « -r.1 O'-'. . <5 T A f»t, Ó ^c coccc<x>occc<xx>ocogioccodgococ)ogogooooc)oooooooooooooooooooc XjOOOOO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom