Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-22 / 44. szám
dühvei keresik a tetteseket, kik temették el Leopold Kühne foglyot. Tónkat a hirtelen elrendelt táborzárlat ott találja a férfiak blokkjában. Storch, aki szeretőjévé tette a lányt, próbál mentséget keresni száma ra, $e az nem engedi, hogy mások haljanak meg helyette, jóllehet a halott eltemetésében sokan segítettek. Még néhány pillanat, és Storch maga vét véget az eddig vadállati önzésből véde lmezett Anti életének Krone parancsára. ö képtelen a lázadásra. (Szlonka M., Korándy D. és Bálint Gyj Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: UTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Lenin u. 14. Telefon 13-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér l. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemeben, Kaposvár Latinka S. ». «. Meglepő feliratok Italbolttá hangulatkép. A pénztár fölött ott lóg a tábla: »28 éven aluliakat szeszes itallal nem szolgálunk ki.« Mellette egy moziplakát: »Egy pohár víz — korhatár nélkül.« ... A hosszú élet titka Salisbury rhodesiai varosban meghalt a 103 éves Joseph Terpen d, aid a múlt század utolsó évedtől kezdve a legismertebb dél-afrikai útonálló volt. A lapok í'öl- elevenítették Terpendnek azt a nyilatkozatát, amelyet századik születésnapján tett. Ekkor ugyanis megkérdezték tőle, hogy mi a hosszú élet titka. A matuzsálemi kort megért útonálló így felelt: — A nyugodt életmód. Sírfelirat Különös felirat olvasható egy Horvátországiban talált régi síremléken. Ä teljes épségben megmaradt szöveg szerint egy Lebumus nevű színésznek állították emlékül, aki életében »többször is meghalt, de úgy, mint utoljára, sohasem«. ... Modern bűn és bűnhődés Egy római zsebtolvaj egy Vatikán felé tartó autóbuszon egy pap zsebéből vaskos borítékot lopott Id. A detektívek akkor fogták él, amikor egy kapualjban szomorúan nézegette zsákmányát: két tucat szentképet. Mikor van lavinaveszély ? A Dolomitokban egy hégy. oldalom figyelmeztető táblát helyeztek el az alábbi felírással: »Ha ez a tábla már nem látható, akkor itt a lavinaveszély!« ... Monacóban február 14-én változtatták meg azt a légi törvényt, amely szerint minden 30 éven aluli személy csak szülői engedéllyel köthet házasságot. A korhatárt most 21 évre csökkentették. A törvény módosítása Jean Joseph Marque! anyakönyvvezetőnek köszönhető: Mar quet eddig több mint 100 házasságot kötött meg, de amikor 6 maga óhajtott megnősülni, 26 esztendős lévén engedélyt káüett kérnie a papától. Somogy megye Levéltára rendszeré kialakulásának elemző bemutatására. A szerző címmel nemrég ízléses kGl.se- j jű könyv jelént meg a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kiadásá- j ban. A könyv megyénk levéltárának történetét tárja feil Eddig csak kevesek által ismert adatokat nyújt át megyénk múltjáról is. A gazdag : levéltári anyag alapján e fontos intézményünk régi és kö- zelmúüt története elevenedik meg a könyv lapjain. Amellett, hogy ez a munka kulturális helytörténeti műként is igen tanulságos adatokat ad közre megyénk régi művelődési életéről, a régi megyei köz- igazgatás életéről, szakszem- pontból is jelentős, hiszen Kanyar József könyve első kísér- 1 let egy levéltár történetének, részletesen megismertet bennünket a levéltár fontosabb iratsoii'ozatajval, de felvillantja a somogyi közművelődés olyan jeles alakjainak portréit is, mint Bezerédy Pál, Nagy hajós, Burányi Béla levéltárosok voltak. A szép stílusban megírt könyvet egy a Kaposvári Állami Levéltár teljes mai anyagát tudományos rendszerben bemutató részletes áttekintés, mellette számos érdekes, nagyrészt először itt közzétett illusztráció egészíti ki. A mű fontos segédeszközévé válhat egyes községeink hely- történeti kutatóinak munkájában. Rejtélyes eset Tegnap délután az hír ter- | jedt el Kaposváron, hogy egy jól öltözött idősebb férfi, akinek kiléte egyelőre ismeretlen, olyan utcai telefon- j fülkére bukkant, ahol a készülék megfelelő pénzdarab ; bedobása, majd tárcsázás után haladéktalanul kapcsolja a hívott számot. Hírlik, hogy keresés indult az idős \ férfi földerítésére, mert jól j sikerült fogásáért jutalom. I ban akarják részesíteni. — pgy — * * « ANTIGONÉ ÉS A TÖBBIEK Képek a Csiky Gergely Színház előadásáról RÓLUNK 0* OK A nyugati sajtó és rádió nagy része kapva kap minden híren, amely hazánkból származik. Az utóbbi időkben ázonbwn mind nehezebb a kákán csomót találni. A nyugati újságírók egy részét — s főleg a hírhedt Szabad, Európa Rádió munkatársait — ez vajmi kevéssé zavarja. A magyar újságok cikkeire hivatkozva kalkulálnák, szoroznak, osztanak, s mindezt összekeverik objektiv hangú szósszal, nyakon öntik hazugsággal, és kész a »hír. adás«. Ez a recept, és íme az eredmény: A Népszava, egyik cikkére hivatkozva szó szerint a kő vetkezőket fuvolázta a müncheni mesemondó: «Ha a proletároknak 1935- ben tényleg 30 percet kellett volna dolgozniuk egy villamosjegyért, ez annyit jelen, tett volna, hogy egy.egy vasmunkás heti keresete 12 pengő 80 fillér, havi jövedelme 50 pengő körül mozgott. Ez nyilvánvaló hamisítás ...« Ez a számítás tényleg nyilvánvaló hamisítás, és része a fenti recept szerinti »mi. xelés«-nek. Egy villamosjegy ára ugyanis — emlékezhetünk — 24 fillér volt az idő. ben, az esztergályosok átlagórabére pedig — erre is emlékezhetünk — nem érte él a 60 fillért. De lia ragaszkodunk az állításokhoz, és a heti 48 órát megszorozzuk 48 fillérrel — hiszen 30 percről van szó, és a villamosjegy 24 fillér volt —, akkor 23,04 pengő heti kereset az eredmény, nem pedig 12 pengő 80 fillér. E számtani bűvész- mutatvány tehát még a »régi szép idők« viszonylatában is hazugság. A mai igazság viszont egyszerű: 1935-ben egy vasmunkásnak 25 percet, ma pedig (átlagórabér 7,40) tíz percet sem kell dolgoznia egy villa. mos-átszállójegyért... Ehhez, úgy véljük, nem kell semmi magyarázat... A Figyelő című gazdasági lapunkban ;megjelent »A gyógykezelés és gondjai« cí mű cikkre hivatkozva imigyen válaszolt München: »A Figyelő fölöttébb derülátó mérleget állít fel óz egészség- védelmi, orvosellátási, gyógykezelési helyzetről, összevetvén a számadatokat az a kép alakult ki, hogy a múlt századhoz viszonyítva természetesen jobb, d,e a háború előtti évtizedekhez mérve már rosszabb a mai orvosellátás ...« A számadatokat bárki ősz. szeretheti. Az eredmény: az ország egész területén 1938- ban 880 lakosra jutott egy orvos, 1961-ben pedig 608-ra, A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont így kesereg: »A Gellért-fürdő csarnokát idős emberek lepik el. A f ür. dő népfürdő lett, már nemcsak az elegáns világ talál kozóhelye. Megfakult luxusát ma mindenki élvezheti, aki lefizeti a csekély belépő- * díjat... « Erre mondják a pestiek: “Meg kell a szívnek hasadnia ...« Krone táborparancsnok és Storch járt itt. Krone a Hadnagyban fölismerte régi ellenfelét. Ml Iesa most? Talán semmi sem történik, de nem lehetetlen, hogy holnap büntető - oszlopba kerülnek a blokk laköl. Itt aa sem új, ha valaki dupla adag botbüntetést kap. Akit Krone módszerével nem lehet »meggyőzni-«, arra biztos halál vár. És aki mégis fülén ezt a poklot; Gondolnak erre Is, ez ad erőt elviselni a kiszolgáltatottságot, minden szenvedést, megalázást... (Fll- lár I., Szokolay O., Csillák I—, Bárányt L, és Holl Jánosa Érdemes megnézni Újítási kiállítás Kaposváron 0 A Latinika Sándor Művelődési Házban tegnapelőtt megnyílt újítási kiállítás grafikonjáról az olvasható, hogy 1960- tól 1963-ig a megye újítói több miint 16 millió forint hasznot hajtottak a népgazdaságnak, és 1 173 000 forint újítási díjat fizettek ki nékik. Ez nemcsak azt bizonyítja — amit egyébként a beadott újítások évről évre növekvő száma is tanúsít —, hogy ‘udniillik újítóink alkotókét]-'"’ egyre nagyobb, hanem azt is, hogy érdemes újítani, fáradozni azért, hogy a mozgalom kiszélesedjen, az újítások széles körben eltérőjének, a társadalom köz- j Jncsévé ’áljainak. Az újítási kiállítás megnyitását követő ankéten — amelyen Igaz Sándor, az Országos Találmányi Hivatal vezetője tartott bevezető előadást — a meghívott műszakiak, előadóik, kiváló újítók éppen arról tanácskoztak, hogvam lendíthetnék föl még jobban ért amoz- | galmat. A néhány órás megbeszéld természetesen nem tarthatott igényt teljességre. Felhívta azonban a figyelmet azokra a fogyatékosságokra, amelyek akadó! y ózzák, és azokra a tennivalókra, amelyek ’ elősegíthetik, hogy a megyében mind többet újítsanak. A tanácskozás eredményét így összegezhetjük: a legfontosabb egyrészt az, hogy az újítómozgalomnak minden üzemiben legyen gazdája, az újítást tekintsék a műszaki színvonal emelése szerves részének, másrészt ismerjék a rendeleteket, s mindenkor tártsák meg őket. Ott, ahol . ez így van, nem 'késik az újítások elbírálása, idejében kifizetik a díjakat, kidolgozzák az üzem sajfhosságainak megfelelően a feladatterveket, szé- i les körben elterjesztik az 'elfogadott újításokat, biztosítják a nyilvánosságot mind az újítónak, mind az újításnak. Minden hiba, bármilyen jellegű is, abból származik, hogy nem tartják me.g a rendeletet, nem annak szellemében dolgoznak. A kiállítás is bizonyítja, hogy vannak üzemeink, mint például a textilművek, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat, a TRANSZVILL, amelyekben megtartják a rendeleteket, és náluk növekszik is az újítások száma. Nem mondható el azonban ugyanez a kisebb üzemekről, vállalatokról, amelyek, sajnos, nem is járultak hozzá a kiállítás anyagának gazdagításához, mert nem volt miből válogatniuk. Szerencsére azonban a Latinka Házban ízlésesen elrendezett újítások, arcképek, leírások így is tanulságosak. Segítik elérni azt a célt, amelyről az _ankéton is szó volt: terjeszteni az újításokat, fellendíteni a társadalom és az egyén számára egyaránt hasznos mozgalmat, rhelv ha még élőbbé, tervszerűbbé válik, többet is meg lehet takarítani 16 millió forintnál. Mindenütt megvan a lehetőség ahhoz, hogy ésszerűbbé tegyék a munkát. Azok az újítók, akiknek arcképei a kiállításon láthatók: Kreizer József, Marosi János, Béres Károly, Horváth V. János, Kemény Bajos, Presszing Lajos, Puska Károly, Papp József, Galambos Attila — hogy csak azokat említsük közülük, akik egyenként több mint százezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak — nem tudósok, kutatók, hanem egyszerű emberek. többnyire fizikai munkások. Eredményeiket főként annak köszönhetik, hogy megfigyelték üzemükben, hol szorít a cipő, s megkerestek a módját, hogy meggyorsítsák a termelést. Példájuk követhető és követendő. Szegedi Nándor valaki fekszik odakünn. Leopold Kühne, akit ma kivégeztek. Valamennyi fogoly közölt ű talán a legmag myosabb. Krone parancsa, hogy nem szabad eltemetni. Ha eltemetnénk mégis, azt mondanák az emberek magúkban:' ' Senkit sem hagynak sorsára. Bennünket sem! És tovább viaskodnának a halállal új erőre kapva. És ha egyszer kényértörésre kerülne a sor, ha cselekedni kellene, lenne hozzá elég erő! (Szlonka M. cs Szokolay O.) A blokk árnyéka a vesztőhelyig ér. A halott lába már árnyékban van. Ha teljes a sötétség, oda mehetünk hozzá! »Segítesz nekem?«'" — kérdezi Anti Iszménétől, de az hallani sem akar arról, hogy kockára tegye életét. Rimán- ltodik, hogy eltérítse a lányt is a szándékától, ájn Antigoné mai mása, Tonka már kimondta az elhatározást: »Én eltemetem!« (Szlonka M. és Virágh 14