Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-29 / 23. szám

Kedd, 1963. január 29. 5 SOMOGYI VEPLAT A pult előtt... gyaráz, el nem ismémé, hogy ajándékba kapott házikabát. — Így beszelni egy dolgozó, ▼al! Fogalmuk sincs a szocia­lista kereskedelemről, az em­berekkel váló bánásmódról! A napokban hallottam ezt a káíakadást Kaposvár egyik üzletében. A vevő háborgott, az eladó sápadozott, pedig nem is ő volt a hibás... „Inkább széttépem .. Cseng a telefon a 133-as szá­mú női divatáru boltban. — Halló, női ddvatbolt? — Igen, tessek, itt Mészáros­áé beszél. — A napokban vettem omők- üéi egy pulóvert... A férjem­nek nem tetszik, kicserélnék? — Ha nem használta, s a falakk megvan, szívesein ... Behozza, de a pulóveren lát­szik, hogy több napig hord­ták. Közük, hogy sajnos, így nem cserélhetik ki — Nem? Pedig megígérték! Most mát csináljak vele? — Adja ed, vagy cserélje el ismerősével. — Inkább sszéttépem. Megfogja a pulóvert, s határozott mozdulattal szétha­sogatja az eladó előtt Csak azért, hogy megmutassa, vele nem lehet »kitolni«. „Mit, részeg vagyok, he?!" Magas, barna, sofőrben dás férfi dülöngél a Belvárosi Esz­presszóban. KRESZ-vizsgán volt annak sikerére ivott — Felszolgáló, jöjjön csak ide! — szól hangosan. Minden vendég odanéz. — Tessék. — Két üveg sört, két duplát nekem meg a barátomnak ... — Önöknek, kérem, már szó­dát sem. — Mit képzel, részeg vagyok, he?! — Bfe hangoskodjon, ez nem kocsma, jobb lesz, ha haza­megy ... Egy ideig még álldogál, be­szélget néhány ismeretlennel, majd leül két Idősebb hölgy asztalához, s kérdi tőlük, mit fogyasztanának. Azok gyorsan fizetnek, s ijedten távoznak. Ezután két leányhoz lép, őket »boldogítja«, végül áttántorog az étterembe. Onnan rendőr irányítja haza. „Két napja vettem..." Csődület támadt körülöttük a nagyáruház egyik osztályán. Ott van néhány eladó, az osz­tályvezető és több vevő. — Higgyék el, két napja vet­tem. — Szíveskedjek akkor ide­adni a blokkot, vagy az árucé- dulát megmutatni. — Nincs, elvesztettem. Azt gondolják, talán hazudok? — Ezt nem állítjuk. Azon­ban ilyen szabású, mintájú há­zikabátot már legalább négy éve nem árulunk. Tessék meg­győződni, megmutatjuk a rak­tárt. Ezt azonban nem akarja, de azért nem tágít. Beszél, ma­ja evekig feküdt otthon, nem vette föl, mert nem tetszett neki. Mégis megkívánná a bolt­tól, hogy cserélje tó, esetleg sózza valamelyik, vevő nyaká­ba. „Mert kényelmesek., Opera illatsaerbolL. Vevő: — Egy üveg kölnit szeretnék. — Milyen márkájút? — Majd körülnézek. Néz, válogat, megszólal: — Kérem, van a kirakat­ban egy kis üveggel tizenkét forint ötvenért, azt kérném. — Sajnos, abból nincs több, de van vagy húsz-huszonöt másfájta, szíveskedjék abból választani. — Ahhoz ragaszkodom. Ilyen hidegben nem nyithat­juk tó naponta a kirakatab­lakot. Be van fagyva, kitörik. Csak a kirakatrendező nyúl ilyenkor hozzá. De azért meg­próbáljuk ... Hiába igyekeznek azonban, nem sikerül kinyitni a befa­gyott ablakot. — Látja, kérem, lehetetlen. — Lehetetlen? Inkább azért nem megy, mert kényelme­sek ... i „Biztosan eldugták .. Gyermekruházati áruház. — ötödször vagyok itt, kap. hatok? — Mit, kérem? — Egyes számú kertésznad­rágot. — Sajnos, az ősz óta egyet­len darab sem érkezett. — Ez lehettem! Maguk csak mondják, hogy nincs. — Kérem, boldogan adnánk önnek és másnak is, ha vol­na... — Mesebeszéd, biztosan el­dugták, adja csak a panasz­könyvet, majd beírom. Emberek, dolgozók állnak a pult mögött is. Gyakran miat. tunic fáradtak, érzékenyek, mert lehetetlen dolgot követe­lünk, fenyegetőzünk, szabály­talanságok elkövetésére biztat­juk őket. Nem várnak tőlünk mást, csupán annyi udvarias­ságot, megértést, türelmet, mint amennyit magunknak megkívánunk. Szalai László 60 egészségügyi állomás Kaposváron Ütést tartott a Vöröskereszt ka­posvári vezetősége. A szervezet 1962. évi munkáját vitatták meg. A városban 2400 taggal 47 alApszer- vezet működik. Három év óta fo­kozatosan építik ki az egészség­ügyi állomások háU^zatát. az egészségügyi állomások szervezik a tisztasági mozgalmat, családgon­dozó munkát végeznek, s más köz­egészségügyi feladatokat látnak el. Jelenleg 60 ilyen állomás működik Kaposváron. A továbbiakban el­sősorban üzemekben. így a Vilár* gí tás technikai Vállalatnál és a Vas- és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalatnál fejlesztik ki ezt » hálózatot. Zárszámadás után vásároljon MÁRKÁS FÉNYKÉPEZŐGÉPET! Szmena—6 fényképezőgép . . 540 Ft Beinrettc „ ' . , 700 Fenti—II. „ • . 900 Beiermatic „ • • 1100 Kapható az OFOTÉRT boltokban, az ár’iházakban és a földműves- szövetkezeti boltokban. ' 1 Hasznos és kellemes szórakozás a FOTÓZÁS! Kié legyen a gyermek? Szülők per esetei a gyermekén Az elvált szülök bírói egyezséget kötöttek, amely szerint kilencéves fiuk az is­kolai tanév alatt az anyánál, a szünidőkben az apánál lesz. Ez a kettős elhelyezés azon­ban nem vált be. A szülők közt állandó súrlódást okozott. Sőt — mint a bíróság, a peda­gógusok, a gyámügyi előadó és a Gyermektélaktani Intézet véleményéből megállapította — a kisfiú nevelését is hely­telen irányba terelte. Ahány­szor apjától visszakerült, ta­nulmányi eredményei romlot­tak. Ezen túlmenően pedig megakadályozta, hogy az is­kolai nyári megmozdulásokon reszt vegyen. Az egyezség a gyerek érdeke ellen szól — mondotta ki a bíróság —, és ezért az anyának a bírói egyez, ség hatályon kívül helyezése iránt indított keresetének helyt adva a kisfiút véglegesen az anyánál helyezte el. De mi­kor láthatja a gyereket az apa? Ezt a kérdést a bíróság így döntötte el: — A családjogi törvény ér­telmében gyermekével a szü­lő akkor is érintkezhet, ha szülői felügyeleti joga meg­szűnt vagy szünetel. Vita ese­tén az érintkezés módját a gyámhatóság r llapítja meg. Ezért ennek a problémának a rendezését a bíróság a gyám­hatóság hatáskörébe utalta. * * * Egy háromgyermekes anya elhagyta férjét, és egy férfival közös háztartásra lé- pet. A nyolcéves kislányt és a kilencéves kisfiút Tolna me­gyében lakó szüleihez vitte. Ott a későbbi környezettanul­mány gondozatlan állapotban találta őket A harmadik gyér. mek, egy hatéves kislány apai nagyanyjához került. Később az apának sikerült a másik két gyereket is édesanyjánál elhe­lyeznie. Ilyen előzmények után a szülők pereskedni kezdtek: mindegyik magának követelte a gyerékeket. Az első fokon eljárt bíróság állami gondozásba vételüket rendelte el. A föllebbezés foly­tán a fővárosi bíróság a gyer­mekeket az apának ítélte, s fölkérte a tanács gyámhatósá­gát, hogy a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi fejlődését el­lenőribe és ha szükséges, sa­ját hatáskörében is intézked­jék. Az ítélet indokolása szerint az anya lakáskörülményei rendkívül rosszak: többedma- gával nővére szoba-kanyhás lakásában él. Itt a gyermekek számára nincs hely. Ezzel szemben az apai nagyanya la­kás- és személyi körülményei rendezettek, a gyermekekkel törődik, de az apa is minden szabad idejét otthon tölti, és segít a gyermekek gondozásá­ban. A bizonyítékok szerint az apa józan életű, rendes em­ber, gyermekeihez ragaszko­dik, és nevelésüicre alkalmas­nak látszik. Ezért nincs szük­ség arra, hogy állami gondo­zásba kerüljenek. * * + Egy szövetkezeti tag ellen különváltan élő fele. sége gyermekük elhelyezése A Legfelsőbb Bíróság el­vi döntése szakított a régi gyakorlattal, amely szerint elvált szülők gyermekei közül a fiú és apához, a leány az anyjához kerül. Az elhelyezés kérdésében mindig a gyermekek érde­ke a döntő szempont. Sok érdekes ítélet hangzott el ebben a fontos kérdésben. Ezekből ismertetünk néhá­nyat. iránt pert indított. Keresetében előadta, hogy férjét — tettle­ges, durva magatartása miatt — kénytelen volt elhagyni, de megakadályozta, hogy másfél éves kislányukat magával vi­gye. Kérte a bíróságot, köte­lezzék férjét a gyermek átadá­sára Az első fokon eljárt járásbí­róság az apát kötelezte is, hogy a kislányt tizenöt nap alatt adja át az anyának. Az anya gyermekét szereti, meg­felelő ellátást és gondozást tud neki biztosítani. Ez vi­szont az apáról — jelenlegi kö- ■jülményei miatt — nem mond­ható el. Fellebbezésében a férj arra hivatkozott, hogy ha az anya valóban szereti gyer­mekét, térjen hozzá vissza, és neveljék együtt a kislányt. El­ismerte, hogy az asszonyt né­hányszor megütötte. De azzal védekezett, hogy idegességében tette. Végül arra hivatkozott, hegy a gyermeket már tó sem adhatja, mert felesége időköz­ben a kislányt a bölcsődéből elvitte, és vidéken lakó szülei­nél helyezte eL A megyei bíróság a férj íüt- lebbezéset elutasította, ás a gyermeket az anyának ítélte. A bíróság kimondta: a másfél éves kislányt csak akkor nem lehetne elhelyezni az anyánál, ha alapos és komoly kifogás merült volna fel ellene. Erre azonban adat nincs. Az anya igazolta, hogy a szülei lakóhe­lyén levő földművesszövetkezet alkalmazta, tehát az módot nyújt arra, hogy gyermekét maga is gondozza. Viszont az apa idegessége kétségessé te­szi, hogy alkalmas lenne gyer­meknevelésre. * * * Újból megházasodtak az elvált szülők. A tizennégy éves fiú évek óta az anyánál van. A volt férj pert indított, is a gyereknek az apai nagyszü­lőknél való elhelyezését kérte. A bíróság megállapította: az anya gondozása ellen kifogás nincs. Jelenlegi férje is szere­ti a gyermeket, foglalkozik ve­ile, tanulmányaiban segíti. A tanárok véleménye szerint a fiúira rossz lelki hatást gyako­rol ez a véle kapcsolatos per és a jövendő elhelyezése fölötti bizonytalanság. Ezt a bizony­talanságot meg kell szüntetni, hogy a gyerek megnyugodjék — szögezte le a bíróság. — Ab­ból a körülményből, hogy az apa és új felesége a nagyszü­lőknél való elhelyezést kérik, arra lehet következtetni, hogy az apa felesége a fiút nem a háztartásában kívánja gondoz­ni. Nem akar vele foglalkozni, mint ahogy eddig sem tette, és véle semmiféle lelki kapcsola­tot nem sikerült megteremte­nie. De nem is törekedett er­re. Az a körülmény, hogy hiva­tali munkája mellett erre nincs ideje, nem mentség. A gyermek számára úgyszólván teljesen idegien mostohaanyja nem nyújtana olyan nevelést, mint az édesanyja. Különösen nem, ha — mint állítja — annyira elfoglalt. De maga az apa sem sokat törődött eddig a gyerek­kel. Tartásdíjat is csak akkor fizetett, amikor bírói ítélet er­re kónyszeritette. Az apa szü­lei idős emberek, akikre a gyermek gondozása nagy ter­het róna. Semmi ok sincs ar­ra, hogy a fiút kifogástalan, be­vált környezeteiéből kimozdít­sák, és anyjától elvegyék. Helytelen lenne megszokott környezetéből kiragadni, mert ez életében csak törést és fölös­leges izgalmat okozna. * :h * Ugyanerre az állás­pontra helyezkedett a bíróság egy másik hasonló | perben, ahol az apa arra hi­vatkozott, hogy ötéves fia nála I nagyobb jólétben élne, mint anyjánál, mert sokkal többet | keres feleségénél, s ezért kérte hogy a gyereket a bíróság az I ő gondozására bízza. A kerese­tet mégis elutasították azzal, | hogy »a nagyobb jólét nem al­kalmas az édesanya szereteté- nek pótlására«. A bíróság az I ítélet indokolásában kifejtette: | a gyermek ragaszkodik anyjá­hoz, aki igen jód, hozzáértéssel I és szeretettel gondozza, mint | ahogy ezt az óvoda is igazolta. A gyereknek az anya kömye- I aetéből való kiragadása helyte­len lenne. Igaz az apának az az érvelése, hogy lakásviszo­nyai kedvezőbbek, mint az anyáé. Figyelembe kell azon­ban vermi, hogy amíg együtt éltek, akkor is ez volt a laká- [ suk, holott a gyerek még sok­kal kisebb és fejletlenebb volt. Az anya és sok más magyar állampolgár kedvezőtlen lakás- | viszonyai egyébként átmeneti jellegűek — mondotta tó a bí­róság —, mert pártimk és kor­mányunk tervbe vette a múlt öröksége képpen fennálló rossz lakásviszonyok megszüntetését, és ezen a téren máris jelentős haladás mutatkozik. Egyéb­ként, a lakáskörülmény csak egyik tényezője mindannak, amit a bíróság á gyenrpek el­helyezésénél figyelembe vesz. A bíróság még tekintettel volt arra is, hogy az apa akkor sem sokat foglalkozott a gye­rekkel, amikor a házastársak még együtt éltek. * * * A gyermek elhelyezé­sének állandóságára törekedett a bíróság egy másik perben. A két gyerek az apá­nál volt, az anya magának kö­vetelte őket. A bíróság hely­telennek tartotta, hogy a test­véreket kiragadja megszokott és jó környezetükből, még hely­telenebb lenne szétválasztani őket, mert ez mind a kettőre nagy lelki megrázkódtatással járna. A gyerekek testi, szel­lemi és világnézeti fejlődése az apánál biztosítva van, s így elhelyezésük megváltoztatására nincs ok. Hajdtt Endre dPfttfÜlMEITfEl? Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít- Legkisebb niioetés 10 — Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­riadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán Is feladhatják és telefonon , is be­mondhatják hirdetéseiket. Mosdóson családi ház kertészet­nek alkalmas területtel, kedvező fizetési feltétellel eladó. Érdeklőd­ni: Bodza vári, Fonó, Petőfi u. 36. (1404) Kaposvár. Honrvéd utca 2. szám alatt levő ház eladó 20 000-ért. Ér­deklődni levélben. (Udvari lakás.) Gellén István, Gellénháza, Petőfi U-^ 9. SZ.__________________ (3306) Drohoka biztos hatású tyúkszem­irtó tapaszt 3,60-ért küldi Horváth drogéria, Szombathely. (1383) Családi ház sürgősen eladó. Cím: Horváth János, Kiserdő. '4465) Keveset használt kétszemélyes rekamié. továbbá asztal székekkel olcsón eladó. Cím a kidóban. . (1409) Szőlőoltványokat — kékfrankos, leányka, olasz rizling, ezerjó, sasz- la. szőlőskertek — B osztályút há­rom forintért szállít azonnal Mé­száros, Gyöngyös. Postafiók 59. (27750) BERVA-Moped kifogástalan álla­potban eladó. Hajdú, Kaposvár, Május i. n. n. (15920) Balatonszéplak központjában, vízhez, állomáshoz közel azomnal beköltözhető családi ház sürgősen eladó. Magyar Hirdető, Siófok. (21527) 407-es négysebességes, drapp, egyszínű Moszkvics kitűnő állapot­ban eladó. Sótonyi, Somogyjád. *13922) Napi 3 órám bejárónőt felve­szünk. Benkő, Kaposvár. Honvéd u. 9. (1407) Keresünk terv-beruházási, üzem- gazdasági vezetőnek kereskedelmi gyakorlattal és képesítéssel ren­delkező osztályvezetőt és gépészeti technikust. Ajánlatokat »Nagyvál­lalat-« jeligére 15924. szántra a hir­detőbe. (15924) Házaspár keres külön bejáratú bútoroztlan vagy bútorozott albér­leti szobát. Ajánlatokat 15921. szám­ra a hirdetőbe. (15921) mm Több mint száz já- ;'Kfilmet készítenek a ...ovjet filmstúdiók eb­be: n az évben. Néhány híres regénjft és szín­müvet is vászonra visz­nek. Többek között megfilmesítik Leonyici Leonov »Az orosz er­dő«, K. Szimonov »Élők és holtak« című regényét, Vszevolod Visnyevszkij «Optimis­ta tragédia« című drá­máját. * * * Bruno Apitz »Far­kasok közt védte­len-« című regényé­nek filmváltozatá­ban játszik főszere­pet Erwin Geschon- neck német művész. A kiváló filmszí­nészt »A lelkiisme­ret lázadása« című tv-filmben kedvelte meg a magyar kö­zönség. Bonyodalmak a „Cleopatra“ körül A 20th Century Fo filmvállalat újból fim. re veszi a »Cleopativ- című film két nagy­szabású csatajelenetc4. mert a meglevő felvé­telek nem jók. Ez to­vább növeli a film csil­lagászati költségeit. A >Cleo pótra« eddig mintegy tizennégymil- lió dollárjába került a cégnek. A fantasztikus költségeket úgy pró­bálják behozni, hogy a New York-i filmszín­házakban ötdolláros és még drágább helyárak mellett vetítik a fil­met. Az United Artists kereskedelmi vállalat 1 250 000 dollárt fizetett a 20th Century Foxnak, hogy a filmet a New York-i Rivoli filmszín­ház mutathassa bfe. Ál­lítólag június 12-én mu­tatják be a filmet. • • * Egy malmöi mozttu- lajdonos a következő hirdetést adta fel a svéd napilapokban: ^Ingyen kap jegyet az ifjúsági előadásra az a gyermek, aki legalább három ponyvaregényt szolgáltat be film­színházunk pénztárá­ba« A hirdetésnek ériási sikere volt. Most csak az a kérdés, hogy a derék mozitulajdo- nos valóban harcot in- dított-e a oonjrvaregé- pények eben, vagy jó áron továbbadja őket. * * * Abel Gance meg­kezdte »Cyrano d’ Artagnan ellen« cí­mű alkotásának for­gatását Olaszország­ban. A két legendás hős XIII. Lajos Pá­rizsában vetélkedik egymással. A felvé­telek a pisai Tirre- nia stúdióban ké­szülnek. A fűm sze­repeit olyan ismert művészek alakítják, mint Jean-Pierre Cassel, Jose Ferrer, Dalhia Lavi, Michel Simon, Sylvia Kosci- na. Arab történelmi filmek Egy kairói folyóirat | bejelentette, hogy több i nagyszabású arab tör­ténelmi film készül a közeljövőben. Így akarják ellensúlyoz»-*1 amerikai stúdió1’ hóm is beállítású alko­tásait. Az Egyesül* A^.t* Köztársaság sze- r*!-t ^zek »-sértik az -••''•'•k nemzeti ön ér- | " . mert meehami- j ős eltorzítják I - '.etközi törtével - j -'«+«. Az első arab Otto Preminger ^-örlus« című alkot«- a »ad választ«. A *-' "ülő film ieazságo* •rvi«fájtat szokjak ...’ Storni katonáknak ’-’M az »Exodus« ’■'«csmérel. Gene 7'-'7T-»/ revü- "’met r -—nat Fran- riaorszagban. A »1 égünnenébm cím-“ '-’kőtárban RicharJ Forme' és Bin» Oroshy is szerep0! Charles Aznavour vedig dalolcat éne­kel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom