Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-29 / 23. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd. 1963. január Vízhiány, áramkorlátozás, széndrágítás, halálos szerencsétlenségek Ausztriában Bécs (MTI). Az osztrák kormány az áramszolgáltatás tíz százalékos csökkentésére jogosította fel az országos áramelosztót. A csők. kerítés február elsején lép élet­be és egyelőre csak a gyárakat és az iparvállalatokat érinti; az osztrák áramelosztó azon­ban fokozott takarékosságra hívta fel a lakosságot is. A rendszabályt az alacsony vízállás miatt nehézségekkel küzdő vízi erőművek termelés­csökkenése tette szükségessé. Naponta megújítja maximális víztakarékosságra intő felhívá­sait a bécsi vízmüvek is. Az osztrák főváros napi vízhoza­ma ugyanis már csak a nor­mális szükséglet felét biztosít­ja. A szénhiány is gondot okoz az osztrák fővárosban. Az oszt­rák barnaszén szinte teljesen elfogyott és »racionalizálva-« árusítják a brikettet és a kok­szot is. Az Arbeiter Zeitung élesen bírálja a közvetítő ke- • reskedelmet, amely kihasználja a szénhiányt és uzsoraárakat követel a lakosságtól. Az idei tél egyébként újabb két halálos áldozatot követelt Becsben: hétfőre virradóra fé­lig lebontott házak romjai kö­zött megfagyott két hajlékta­lan munkanélküli férfi. A hőmérséklet közben a mí­nusz 20 fok környékéről mí­nusz 10 fok fölé emelkedett. Az enyhülés kísérője sűrű hóesés és lavinaveszély egész Auszt­riában. Salzburgnál kétméteres hóban vágtak utat az Orient expressznek, amely 200 perces késéssel érkezett Becsbe. Az osztrák fővárosba vezető uta­kon a legerősebb hómarók is megrekedtek. Sankt Margaré­táméi két síelőt eltemetett egy lavina. Stájerországban a jég­zajlás magával ragsadott két embert. Gazdasági megállapodás Lengyelország és Algéria között Varsó (MTI). Lengyelország és Algéria a napokban Algírban megkötöt­te az első közvetlen, tehát nem a lengyel—francia megállapo­dásban foglalt kereskedelmi és fizetési egyezményt. Az egyezmény értelmében Lengyelország vetőburgonyát, cukrot, mezőgazdasági fogyasz­tási cikkeket, cipőt, szövetet, textilárut, gépeket és más fo­gyasztási cikkeket szállít Algé­riába, ahonnan foszforitot, vas­ércet, cink-koncentrátumot. go- bomát és gyümölcsféleségeket vásárol. A két ország ezenkívül gazdasági és műszaki együtt­működési szerződést is kötött Lengyelország az első szo­cialista állam, amely ilyen szé­les körű gazdasági egyezményt kötött Algériával­Amerikai szenátorok a szövetségesek „önzéséről“ Washington (MTI). Négy amerikai szenátor, aki decemberben Európában járt, vasárnap közzétett jelentésében élesen bírálta a szövetségesek »önzését«, és azt javasolta, hogyha az európai országok nem változtatnak magatartásu­kon, — az Egyesült Államok vizsgálja felül eddigi politiká­ját. Mansfield, Pell, továbbá B. A. Smith demokrata, vala­mint Boggs republikánus sze­nátor Fulibrighthoz, a szenátus külügyi bizottságnak elnökéhez intézett levelében foglalta ösz- sze tapasztalatait. A szenátorok szerint Nyugat­»védelmi apparátusi- működés­be hozza — hangsúlyozza a je­lentés. A négy szenátor élesen bí­rálja a nyugat-európai országo­kat azért is. mert míg az Egye­sült Államok nagy kölcsönöket és katonai segélyt nyújt olyan országoknak, mint Dél-Viet- nam és Dél-Korea. az európai tőkés hatalmak inkább profit­hozó beruházásokat és kereske­delmi kamatra szóló kölcsönö­ket részesítik előnyben. A se­gélyek terheit az Egyesült Ál­lamokra akarják hárítani. A szenátorok azl javasolják, hogy az Egyesült, Államok szüntesse be a kedvezményes kölcsönök Európa gyors fejlődése igazol- nyújtását azoknak a volt var­ja azt az amerikai követelést, hogy enyhítsenek az Egyesült Államok terhein. A szenátorok élesen bírálják a Nyugat-Európában megnyil­vánuló széthúzó irányzatokat. Ha meghiúsul Anglia csatlako­zása a Közös Piachoz, az Egye­sült Államoknak fel kell ké­szülnie arra, hogy a kereske­delmi törvényben leszögezett matoknak, melyek viszonylatá­ban az európai kapitalista or­szágok »a segélynyújtás jobban profitáló« módjait választják. A szenátorok keserűen bírál- 'ák a nyugat-európai országo­kat azért is, mert fokozzák ke­reskedelmüket a szocialista or­szágokkal, míg az Egyesült Ál­lamok betartotta a saját maga által hozott embargót. A sze­nátorok rámutatnak: az Egye­sült Államoknak sem szabad­na »kihagynia« a szocialista or­szágokkal való kereskedelem lehetőségeit, felül kellene vizs­gálnia a kommunista országok­kal való kereskedelmet szabá­lyozó eljárásokat és törvénye­ket. tele víkío-11 v i 1st t kox*i i n Washington (MTI). . Rusk amerikai külügyminisz­ter vasárnap nemzetközi kérdé­sekről nyilatkozott az ameri- , kai televízióban. A külügyminiszter kijelentet te, hogy az Egyesült Államok »mélyreható tanácskozásokat« folytat a közös piaci országok­kal a hétfői brüsszeli minisz­teri találkozóval kapcsolatban, amelyen megvitatják az Ang­liának a Közös Piachoz való csatlakozása ellen emelt fran­cia vétót. Arra a kérdésre válaszolva, hogy elégedett-e azzal a mód­dal, ahogyan Aáenauer közben­járt De Gaulle-nál Anglia ér­dekében, Rusk kijelentette: Adenauer éveken át két olyan célt követett, amit az Egyesült Államok helyeselt. Az egyik cél Európa egysége, a másik Franciaország és Nyugat-Né- metország kibékülése. »Remél­jük, hogy Adenauer kancellár nem kerül olyan helyzetbe, hogy választania keil két célki­tűzése között« — hangsúlyozta Rusk, utalva a legutóbbi fran­cia—nyugatnémet szerződésre. Kubáról szólva az amerikai külügyminiszter ismét kijelen­tette: az Egyesült Államok szá­mára »elfogadhatatlan egy marxista—leninista, kívülről támogatott rendszer behatolása a nyugati féltekére«. A kül­ügyminiszter azt állította, hogy a rakéták eltávolítása után Ku­bában maradt szovjet katonai személyzet jelenléte az Egye­sült Államoknak »aggodalmat okoz«. Rusk kijelentette, hogy véleménye szerint nincsenek atomfegyverek Kubában, de hozzáfűzte: természetesen ne­héz bebizonyítani, hogy nincse­nek, és ezzel kapcsolatban is­mét helyszíni ellenőrzést köve­telt. Rusk hétfőn az amerikai kép­viselőhöz külügyi bizottságának Az iráni népszavazás a sah áltai ajánlott reformok mellett döntött Teherán (MTI). j form tervezetéről. A tervezett Irán népe szombaton szava- reformintézkedések közé tarto­zott a sah hat pontból álló re- zik részleges földreform végre- _______________________________ hajtása, a kormány tulajdoná­ban álló egyes gyárak eladása a mezőgazdasági program fi­nanszírozása érdekében, új vá­lasztójogi törvény kidolgozása, az erdők államosítása, 50 000 tanító kiküldése a még 00 szá­zalékban írástudatlan falusi lakosság oktatására, valamint a gyári munkásság részére nyere­ségrészesedés folyósítása. A z ország történetében elő­ször nők is az urnák elé járul­tak. Az erős hóesés következ­tében egyes vidékekről még nem érkeztek be a részeredmé­nyek, mégis biztosnak tekint­hető, hogy a népszavazás nagy többséggel a reformok mellett döntött. A vasárnap estig ösz- szeszémlált szavazatok közül majdnem ötmillió támogatta a reformokat és csak 3824-en sza­vaztak ellene. zárt ülésén számol be a kubai helyzetről. Az amerikai külügyminisz­ter a televízió-interjú során hangsúlyózta, hogy az Egyesült Államok reméli: megegyezés jön létre a Szovjetunióval a nukleáris kísérletek betiltásá­ról. Rusk azonban ismételten kijelentette, hogy az Egyesült ÁMemok nem elégszik meg a Hruscsov által javasolt évi két- három helyszíni ellenőrzéssel. Arról a lehetőségről szólva, hogy újabb hatalmak robban­tanak saját atombombát, a kül­ügyminiszter kijelentette, hogy ennek komoly lélektani és po­litikai hatása lenne, de hosszú évekre nem változtatna még a katonai helyzeten. (AP, Reuter, AFP) A „fekete dobosok“ története r pAtUhjmjuttejjejt fizetheti kt AUTÓJA, MOTORKERÉKPÁRJA 1963. évi kilttlezfr g.ífifá^fiÍL-izaixa- t&siÁgl bizt&LilcLii defat! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (3274) A sztár nyilatkozik Hétesztendei tanácskozás és több mint háromszázötven ülés után az új szovjet kezdemé­nyezések és a nyomukban lá­bon takozott Hruscsov—Kenne­dy levélváltás fokozza a meg­egyezés reményét: a világ sze­me a vita középpontjában álló föld alatti atomrobbantások és a »fekete dobozok.« felé fordul. Miért vált ez a kérdés az atomkísérleték betiltásáról folytatott vita gerincévé? A válasz: határozottan politikai okokból, a tudományos tapasz­talat és a technikai lehetőségek ellenére. Már az 1958-as genfi szakértői konferencia arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendkívül kicsiny föld alatti atomrobbantásokat is igen nagy távolságban észlelni le­het. Mégpedig igen egyszerű módon: az egyes országok föld­rengésjelző hálózatának segít­ségével. E műszerek legmoder­nebb változatai félreérthetet­lenül meg tudják különböztet­ni a robbantást a földrengés­től. Az amerikai atompolitika ezt a tudományos tényt azért nem volt hajlandó figyelembe ven­ni, mert az »atomverseny« hí­vei a föld alatti robbantások­ban látták az »utolsó bariká­dot«, az egyetlen lehetőséget arra, hogy ragaszkodjanak a helyszíni nemzetközi ellen rzés kémkedési manővereket rejtő gondolatához. Strauss admirá­lis — aki az 1958-as határozat időpontjában az amerikai atomenergia-bizöttság vezetője volt — egy Névadóban végre­hajtott kisméretű atomrobban­tásról azt állította, hogy hét­száz kilométeres távolságiján már nem tudtál, észlelni a szeizmográfok. Erre a kísérlet­re alapozták azután a genfi tár­gyalások szabotázstaktikáját 1959-ben különböző sajtóin- diszkréciótk miatt kiderült, hogy Strauss és a Pentagon voltaképpen hamis jelentést készített: nem 700, hanem 7000 kilométer volt a szóban forgó kisméretű föld alatti robbanás észlelési határa. Strauss hely­zete tarthatatlanná vált — nem a csalás miatt, hanem azért, mert kiderült... Eisen­hower kénytelen volt menesz­teni az admirálist, de a tudo­mányos hamisításra alapozott, teljesen önkényes politika vál­tozatlan maradt. A továbbiakban ezt a poli­tikát még sok tudományos­technikai csapás érte. Így pél­dául 1961 decemberében a »Gnome« fedőnévvel végrehaj­tott amerikai föld alatti atom­robbantást (ameiynei, hatóere­je viszonylag igen idcsiny, mindössze 3 kilotonna volt) fél földkerület távolságban jelez­tek a műszerek minden külön ellenőrzóhálózat nélkül! Ugyan­abban az évben az úgynevezett Pugwash-könferencián. ahol a világ legkiválóbb atom tudósai­nak tucatjai gyűltek össze, ki­mutatták, hogy már az egy kilotonna nagyságrendű föld alatti robbantásokat is hétezer kilométeres távolságban tel­jes bizonysággal észlelni lehet. Mindez jelezte, hogy az araeri- kri álláspont teljesen szubjek­tív és tudománytalan, s hogy a valóságban az egyes orszá­gok nemzeti eszköz-i teljesen kielégítő ellenőrzést nyújtaná­nak egy általános robbantási tilalom megtartására. A »fekete dobozok« javasla­ta csak egy évvel később, az 1962-es Pugwash-konferencián bukkant fel, mégpedig azért, mert az amerikai kormány to- . óbbra sem adta fel követeié, seit. A »fekete dobozok« volta­képpen hordozható földrengés­jelző állomások, amelyeknek szeizmográfjait nemzetközi fel­ügyelet mellett lep. . lik, majd meghatározott helyre szállítják. Báimilyen »gyr-nüs« robbantás esetén az állomás le­szerelhető, és nemzetközi fóru­mok megvizsgálhatják a szeiz­mográf »vallomását«. 4 Szov­jetunió a maga részéről elfő. gael t a ezt a javaslatot, s a jelek szerint végül is ez törte át a már esztendők óta ingadozó amerikai »frontvonalat« a föld alatti atomrobbantások ügyé­ben. Megkezdődhetett a vita a részletkérdésekről; az elv azonban félreérthetetlenül az maradt, hogy a »fekete dóba. zok« neliány ponton egysze­rűen kiegészítik azokat a nem. zetközi ellenőrzóeszközöket, amelyeket minden országban a földrengésjelző állomások há­lózata jelent. A föld alatti robbantáácfc ügyének kimozdulása a holt­pontról örvendetes ígéret a nemzetközi enyhülésre, de a« ügy »előtörténete« sokat mon­dó figyelmeztetés, amely a rea­litások józan fölmérésére int: az érlelődő, mindkét fél szá­mára kielégítő kompromisszum után aligha látványos »gátsza­kadás« következik. Inkább a szívós, lépésről lépésre folyta­tott küzdelem a megegyezés körének kiterjesztéséért. Nehru nyilatkozata India kül- és belpolitikáiéra! Delhi (TASZSZ). Nehru miniszterelnök nyilat­kozott a Blitz című hetilapnak India kül- és belpolitikájáról. Rámutatott, hogy az országnak az el nem kötelezettség ooHB- káját kell folytatni és erőfeszí­téseket kell tennie baráti kap­csolatok kiépítésére valameny- nyi országgal. (MTI) Újságírók megkérdezték Glynis Johns angol filmcsil­lagot, miként vélekedik ez Európai Közös Piacról, mit vár tőle, Nagy-Britannia be­lépése esetén rosszabb lesz-e az élelmiszerhelyzet vagy jobb. Mint alább kiderül, nem a legalkalmasabb interjú- alanyhoz fordultak a sajtó emberei, de nyilván úgy gon­dolták, hogy a sok politikus és közgazdász után szólaljon meg végül egy csinos színész­nő is. Meg is szólalt és ezt mond­ta: — Soha nem vásárolok ma­gam, és házvezetőnőm nem panaszkodik. Könnyen meglehet, hogy nem is fog, mert feltehetően a művésznő házipénztára, elég rugalmas. Közgazdászok azon- | ban kiszámították, hogy ha r Anglia magára veszi a közös piac mezőgazdasági szabály­zatát, a vaj és a sajt ára 50 százalékkal, a marhahúsé 21, a sertésé 43 százalékkal emel­kedik. Hetenként és fejenlcént csaknetn fél fonttal nő az át­lag-angol élelmiszerkiadáaa. Éppen ezért a legtöbb angol aggódva figyeli a közös piac. . col kapcsolatos tárgyalásokat, j félti a jó és olcsó élelmiszer- j ellátást. Glynis Johns nyilat. | kazettát olvasva pedig felte­hetően arra gondolnak, hogy a művésznőhöz talán el sem eme a szigetország belépésé­nek híre, mit szólnak azon­ban majd azok, akiknek vélet­lenül — nincs házvezetőnő­jük? FREILICHMANN: a Polip csapjai (31) Könnyén akar építkezni? Kössön anyagbiztosítási szer­ződést a legközelebbi állami TÜZÉP - telepen! Üj típusú ajtók, ablakok, parketta, hajópaUó, eselingeni fa- redőny, mintás és színes mozaiklapok, és minden egyéb építő anyagok beszerezhetők. SZAKTANÁCSADÁS! Telepek: Kaposvár, Marcali, RalatontVnyves. Balatonboglár, Siófok, Tab, Nagyatád, Bares, Clara« és HomokszentgySrary. (78988) Miközben a házigazdát fi- cseprő ügyben jött volna hoa- gyelte, teljesen megfeledke- zánk. Szükség van iád: s ez zett arról, hogy nincsenek fontos ügyet jelent. Helyesen egyedül. Pedig Ignat, az ajtó- mondom hadnagy elvtárs? ... félfának támaszkodva, fűiké- No, ugye! Amíg visszatérsz, -szón nézte Kosztricsikdnt, és Vaszja, majd igyekszünk nél- ”• {nagyon szeretett volna olvasni küled boldogulni. Bízd az • a gondolataiban. ügyeket, mondjuk. Golubcstn­• — A váratlan utazás — tör- kora, ő megfelelő, jóravaló : te meg a csendet Belgorodov ember... • — nagvon megzavar, hadnagy — Ugyan, hova gondolsz ’ elvtársi Felelő« vagyak egy Hogy is bízhatnám másra a nemrég érkezett brigád mun- dolgot? Elfelejtetted, ami a kájáért. Még nem szokták meg Bajkálnál történt? Nem, ^ nem az északi életkörülményeket és tehetem. De nem is ertem. elhelyezni is alig tudjuk őket miért van rám szükség ilyen Kötelességem mindenben se- hirtelen töprengett, mintegy gítend nekik. Hogy is tudnék hangosan gondolkodva, de az- így hamarjában ... után észbe kapott, és zavartan — VasziJáj!... — Kosztrics- mosolygott a hadnagyra, kin felfigyelt Ignat különös, Ignat odalépett hozzá. és gyengéd hangjára. - Ne siesd mjntha nyugtatoj vagy báto- el a feleletet. Gondold meg, . , . * , „ mérlegeld. Nem valószínű, ntanl akarn’a- vállára tette a hogy a hadnagy valami apró- kezét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom