Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

IMS. tanár 9*. 5 tOMMtl Mi a különbség a nyugdíj és a járadék között? Több olvasónk levelé­ből az derül ki, hogy nem tesznek határozott kü­lönbséget nyugdíj és já­radék között. A kétféle el­látás összecseréléséből pe­dig sok zavar és félreér­tés származik. Ezért az alábbiakban a nyugdíj és a járadék közötti lényeges különbségekre hívjuk fel a figyelmet. A nyugdíj és a járadék sz. öregeik és a csökkent mun­kaképességűek ellátásának két fajtája. Különbözők a kétféle ellátás feltételei, kü­lönböző az összege, és elté­rők a nyugdíjasok és járadé­kosok munkavégzését sza­bályozó rendelkezések is. Nyugdíjon mindig az elő­zetes biztosítási idő alapján megállapított ellátást kell ér­teni. Nyugdíjat (nem beszél­ve a kivételes nyugdíjról) csak az kaphat, aki rendel­kezik a nyugdíjhoz megkí­vánt előzetes biztosítási idő­vel. A nyugdíjhoz szüksé­ges biztosítási idő a terme­lőszövetkezeti nyugdíjrend­szerben 10 év, de csak olyan termelőszövetkezeti tagok esetében, akik még 1961. de­cember 31-e előtt beléptek a termelőszövetkezetbe. Az 1961. december 31-e után be­lépett tagok 20 nyugdíjév birtokában kaphatnak nyug­díjat A nyugdíjas korhatár a termelőszövetkezeti nyugdíj­rendszerben férfiak részére a betöltött 65, a nők neszé­re a betöltött 60. életév. E korhatár alatt csak rokkant­ság (a munkaképesség 67 százalékot meghaladó csök­kenése) esetében lehet nyug­díjat megállapítani, megha­tározott számú nyugdíjév iga­zolása azonban ebben az esetben is szükséges. <A rok­kantsági nyugdíjhoz idősebb korosztályokban általában szintéin legalább 10 évet kell igazolni.) A nyugdíj alap­összege 315 forint. Érte a termelőszövetkezetben 1957. január 1-ét követően eltöl­tött minden év után még 1 százalékos nyugdíjJdegészítés jár. Ha a tag javára ipari időket is beszámítanak, a nyugdíj összege nagyobb. A nyugdíjban részesülő tagok egy naiptári évben (tehát ja­nuár 1-től december 31-ig) 250 munkaegységet teljesít­hetnek nyugdíjuk korlátozá­sa nélkül. 250 fölött minden 20 egész munkaegység után egy-egy naptári hónapra szüntetik meg a nyugdíj fo­lyósítását. Ha a nyugdíja« a tenmelősaövetlteaettei mun­kaviszonyban áll, nem a 250 munkaegység vonatkozik rá, hanem ugyanúgy, mint min­den munkaviszonyban álló nyugdíjas, havi KW forint erejéig vehet föl munkabért a nyugdíj korlátozása nélkül. A járadék a fentiektől el­térően nem előzetes biztosí­tásé idő alapján illeti meg a jogosultat. Járadékot az is kaphat, aki a nyugdíjhoz szükséges 10 évi előzetes tag­sági idővel nem rendelkezik, és belépése előtt más bizto­sítási rendszerben sem szer­zett nyugdíjidőt. A járadé­kosok tehát rendszerint még nem rendelkeznek hosszabb tagsági idővel. A járadékra jogosító korhatár azonban 5 évvel magasabb, mint a nyugdíjkorhatár: járadékot csak az a férfi kaphat, aki — mint termelőszövetkezeti tag — betöltötte a 70, illetőleg az a nő, aki betöltötte a 65. életévét, vagy a korhatáron innen van ugyan, de az orvo­si bizottság megállapítása szerint teljesen (100 százalé­kosan) munkaképtelen. Mind az öregségi, minid a munka­képtelenségi járadék összege 260 forint, az özvegyi járadé­ké 130 forint. Járadékosok részére a jog­szabályok évi 200 munkaegy­ség teljesítését teszik lehető­vé a járadék folyósításának szüneteltetése nélkül. A 200 munkaegység férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. Míg a járadékra való jogo­sultság szempontjából a há­zastársaik keresetét, jövedel­mét mindig egybe kell szá­mítani, a munkaegységek teljesítésére ez nem vonat­kozik. A járadékos mellett tehát még külön 200 munka­egységet teljesíthet a házas- társ is anélkül, hogy a jára­dékot emiatt szüneteltetnék. (A férj és a feleség külön- külön 200, összesen 400 mun­kaegységét teljesíthet.) Ha a járadékos vagy házastársa a 200 munkaegységet túllépi, a járadékot a túllépést köve­tő hónap első napjától kezd­ve ugyanennek az évnek a végéig szüneteltetik. Felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy mind a nyugdíjra, mind a járadékra vonatkozó rendelkezések korábban évi 120 (nők részére 80) munka­egység tejesítését tették le­hetővé. Ezek a rendelkezések azonban ma már nincsenek hatályban. ér. K. J. A mellékfoglalkozásban töltött idő beszámításáról Marton Károly kapos­vári olvasónk arra kér választ. hogy a mellék­foglalkozásban töltött munkaidőt figyelembe le­het-e venni a nvugdtjösz- szeg számításánál. A nyugdíjtörvény értelmé­ben a mellékfoglalkozásban és második állásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó heti munkaideje a főfoglalkozás­ban munkakörére (foglalko­zására) előirt teljes munka­időnél kevesebb. A mellék- foglalkozásból (második ál­lásból) származó munkabért csak olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben az a dolgozó mun­kaidejét a munkakörére elő­irt teljes heti munkaidőre kiegészíti. Például a főfog­lalkozásban heti 48 óra a munkaidő, de a dolgozó csak 40 órát dolgozik, ez esetben a mellékfoglalkozásból (má­sodállásból) nyolc órára «so bért figyelembe lehet venni. Ellőfeltétel még, hogy a nyug­díjazást megelőzően legalább ötévi munkaviszonya legyen a mellékfoglalkozásban, mA sodifc állásban. Környen nhar építkezni? Kössön anyagbiztosítási szer­ződést a legközelebbi állami TÜZÉP-telepen! Új típusú ajtók, ablakok, parketta, hajój.all*, egelingeni fa- redőny, mintás és színes mozaiklapok és minden egyéb építő anyagok J>eezerezhetők. SZAKTANÁCSADÁS I Telepek: Kapósról1, Marcali, Balaioafeafref. Balnlonbogláp, Siófok, Tab, Nagyatád, Karca, Courgó é# Homokozcntgyörgy. (79988) A RADIOAKTÍV SUQÁRZÁS egészségügyi vonatkozása KÖBÜNK EGYIK LEGNA­GYOBB egészségügyi PROBLÉMÁJÁT a radioaktív sugárzás okozza. A közvéle­mény is sokat foglalkozik ve­le a napi híreiket hallva a sugárzás pusztító tulajdonsá­gairól. Pedig az atomban levő energia felszabadításával szá­zadunk tudományos fejlődésé­nek eddig legnagyobb eredmé­nyét értük el. Az emberiség jövője szempontjából azonban nem közömbös, hogy a tudo­mánynak ezt a lenyűgöző ered­ményét mire fordítják: építés- ne-e vagy rombolásra. Az emberi szervezet, ha kis­mértékben is, állandóan ki van téve ionizáló sugárzásnak. Ez az úgynevezett természetes háttérsugárzás kozmikus su­gárzásiból, a levegőiben nyo­mokban jelenlevő radonból, a földkéregben levő urán- és thorium vegy ü letek sugárzásá­ból, a szervezetben levő ra­dioaktív káliumból és szén­ből tevődik össze. Ennek a sugárzásnak nincs káros ha­tása, hiszen ez egyidős föl­dünkkel. Az ember eddig is együtt élt és változott vele. Szerepe volt érmék a sugár­zásnak: az emberiség ts való­színűleg a fajok 3d alakulásé­ban is. A kozmikus sugárzás intenzitása váltónk a tenger- szSrrt fölötti magassággal és a geogmágneses szélességgel. A természetes háttérsugárzás azonban sohasem éri el azt a napi aujgrmennyiBágct, amely a szervezetre káros lenne. A TERMÉSZETBEN KB. 4« OLYAN ELEM VAN, amely minden külső behatás nélkül bomlik, más elemmé alakul át, miközben sugárzás keletkezik. A sugárzás jelenségét radíok- tivitásnak, az átalakult elemet pedig radioaktív elemnek vágy- izotópnak nevezzük. S mivel a sugárzás az atommagban je­lentkezik, ezért atomsvgárzás- nab vagy magsugárzásnak is hívják. Az atommagot össze­tartó erpk óriásiak, és ha az atommag hasadását sikerül létrehozni, akkor ezek az erők Lapunk december 5-i szá­mában cikket közöltünk >*224 mosógép a sorsára vár*« cím- meL Megírtuk, hogy a Vas* és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat raktárában 224 darab mosógépet tárolnak több mint két hónap óta. A Kereskedelmi Minőségvizsgá­ló Intézet ezeket a gépeket nem találta első osztályúak- nak apró szépséghibák miatt, s nem engedte átadni a kis­kereskedelemnek. A megyei döntőbíróság utasítása sze­rint a gépeket vissza kell szállítani a Hajdúsági Mosó­gépgyárba. Cikkírónk szerint a legésszerűbb megoldás az volna, ha leértékelnék a gé­peket, s átadnák a kiskeres­kedelemnek, Somogyi László, a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtó­x-Elégedett vezetők — pa­naszkodó lakók* című cik­künkben megírtuk, hogy no­ha javult az ingatlankezelő Vállalat munkája, van még kívánni való. Sok a felelőt­len ígérgetés. A műszaki ve­zetőknek alaposabban kellene ellenőrizniük beosztottjaikat. Inkább kevesebbet vállalja­nak, de aminek nekiálltak, azt végezzék el jól. Az ígé­retet mindenkor teljesítsék. Farkas Géza, a városi ta­nács ipari és műszaki osztályá­nak vezetője a következőket fűzte a november 25-én meg­jelent cikkhez: »Az Ingatlan- kezelő Vállalat a cikk nyomán megvizsgálta a szóban forgó panaszokat. Egyes munkák az ígérethez képest valóban ké­seibben készülték el. A nu >­néhány felszabadulnak, s atomenergia keletkezik. Az említett 40 természetes radioaktív elemen kívül sike­rült még mintegy 60Ö mester­séges rádiói zotópot is elő­állítani. A mesterséges radio­aktivitás fölledessése a Joliot- Curie házaspár nevéhez fűző­dik. Űjálbban a mesterséges radioizotópok felhasználási te­rülete nagyot nőtt az orvosi diagnosztikában és gyógyítás­ban. A mesterséges ionizáló sugárforrásokat ma már az iparban (ipari röntgenvizsgála­tok) is alkalmazzák. Ezenkívül felhasználják atomerőművek­nél. energia nyerésénél, me­zőgazdasági kísérleteknél és más, laboratóriumi kutató­munkáknál. Mesterséges radioaktív su­gárzás keletkezik az atom­bomba robbantásakor is. A természetes háttérsugárzás mellett az emberiség mind na­gyobb rétegét éri vagy érheti mesterséges radioaktív sugár­zás is. Ez már nem közömbös. Századunk eleje óta. a rünt­irodájának vezetője a követke­zőket fűzte írásunkhoz: »Az il­letékes iparigazgatóság meg­vizsgálta a mosógépek ügyét a cikk nyomán. A Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­lat több mint négyszáz M03 típusú első osztályú mosógépet kapott első osztályú árban. A Somogy megyei döntőbizottság a KERMI vizsgálata alapján kötelezte a Hajdúsági Iparmű­veket, hogy cseréljen ks 142 mosógépet A vállalat eleget tett kötelességének. Mivel a gépeknek csak apróbb hibáik voltaik, a csere volt a legegy­szerűbb és legolcsóbb megol­dás.-* hak átrakását, a villany szab­ványosítását sitb. például al­vállalkozók végzik saját ütem­tervük szerint Az Ingatlankezelő Vállalat nem teljesíthet minden kérel­met. így például Karsai .Jenőét sem (Bajcsy-Zsilinszky u. 7.). A bérlő a hat évvel ezelőtt ké­szült fapadlózat parkettázását kéri. Nem lehet minden hibát a vállalat nyakába varrni. A Május 1. utca 23. számú ház tetejét például a padlásra fel­járkáló gyerekek rontották el. Felhívtuk a vállalat vezetői­nek a figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjanak a fe­lelőtlen ígérgetésektől. Fordít­gensugár fokozottabb hasz­nálata óta foglalkoznak már a sugárbiológiával, vagyis a su­gárzásnak kitett szervezetek vizsgálatával- Bebizonyosodott, hogy az élő szervezetre a ra­dioaktív sugárzás áltálában káros. Az ember testében a legérzékenyebb a vérképző csontvelő, az ivarmirigy (pe­tefészek, here), a szem etb. A sugárzás hatására a sejtekben fizikai, kémiai és biológiai fo­lyamatok mennek végbe. Nagy teljesítményű fonásból eredő besugárzás néhány óira alatt is halálosan végződhet i(ph a hirosimai, nágaszaki latcanbombázásnál vágj' reak- itar-szrawxsétlenségeknél). A besugárzás késői, sokszor évek múlva jelentkező károsító ha- ása a fehérvérűség, a rákos (negbetegedes, a vakság, a ko­rai öregség, -a korai halál stb. KÜLÖN KELL FOGLAL­KOZNUNK a nemi mirigye­ket ért radioaktív sugárzás ká­rosító következményeivel. Kü­lönösen a gyermekeknél veszé­lyes a migáraás, mert a fiatal Kincs messze a gyakorlókért-A politechnikai oktatás helyzete megyénk általános iskoláiban* című írásunkban megemlítettük, hogy a me­zőgazdasági politechnikát ok­tató iskoláknál a gyakorló­kertet a tanácsok és a ter­melőszövetkezetek biztosítják, néhol azonban, mint például Balatonkilitiben és Bőhönyón, nagyon távol esik az iskolá­tól a kert. Sok akadály há­rulna el a politechnikai ok­tatás útfából, Tut ’az iskolához közelebb adnának gyakorló- kertet. Ferenczi József, a Balaton- kiliti Községi Tanács vb-elnö- ke a következőket válaszolta a január 11-én megjelent cikk­re: »A Balatonkálitire vonatko­zó rész nem felel meg a való­ságnak. A jól fölszerelt műhe­lyen kívül egy 700 négyszög­öl« politechnikai gyakorló­kertje is van az iskolának. A kert egyáltalán nincs távol az iskolától, a központi épülettel szemben, az úttest másik olda. Ián, a falu közepén húzódik. Sőt úgy is mondatnánk, hogy az iskola udvarán van a kert, mivel az egyik tanterem ugyanitt található. A kertet több mint két évvel ezelőtt be­kerítettük. Csak a drótot vet­tük pénzért, a bekerítést több­ségében társadalmi munkában végezték a község lakói és az iskolások. A kert a legna­gyobb rendben van. Termő gyümölcsfák állnak benne, szőlő és málna is terem. Az is­kolának jelentős jövedelmet adott a kert a múlt esztendő­Keirülni kell a fölösleges ét * test íiágy részét érintő sdB*- genátvilágításokat. Az ivar- mirigyeket ért besugárzás ká­ros hatásaként csökkent érté­kű vagy torzszülött csecsernő&c is születhetnek. A radioaktív sugárzás egyik veszélye an, hogy' több apróbb besugárzás károsító hatása felhalmozód­hat a szerveseiben. A lakosság legnagyobb mes­terséges sugármegterheléséit ■ sokszor már túlzásba vitt röntgendiUtgnosstika (élsőeon- ban átvilágítás) jelenti. Radlö- izotóppal aránylag kevés em­ber foglalkozik, és a modert» muinkásvódelem a leamesü* szetobmenőkig védi őket. Nincs nagyobb jelentősége a ma már mind ritkábban hasznait vilá­gító festékek sugárzó hatásá­nak, továbbá a nálunk meg sem engedett cinőméret rönt­genvizsgálatnak és a televízió vevőkészülékeknek. Az utób­bival kapcsolatban sok em­bert megtéveszt az, hogy a Nyugaton kaszaiéit és több esetben rosszul képzett vetí- iőemyős televízióknál valóban észlelhető sugárzási. Szólni kell a nukleáris kí­sérletek során keletkező ra­dioaktív csapadékokról. Rob­bantások alkalmával számot­tevő és a légkört szennyező radioaktív anyag keletkezik. A .nagyobb szemcseátmérőjű szennyeződések a robbanás he­lyéhez közelebb esnek le, míg a kisebbek atomfelhő alakié­ban a légmoz^s irányába messzire elkerülnék, sokszor csak hetek, hónapok vagy évek múlva ülepednék le, vagy eső­cseppek Icondenzmagját képez­ve esnek le. A nukleáris kí­sérletek nemcsak a légkört szennyezhetik, hanem a le­hulló por áltál atommegbete- gedést is előidézhetnek. így pl. a bikini-szigeti amerikai róbbantás egy japán halászha­tó legénységénél, a Mars halt- szigeti pedig a környező «*- getek bennszülött lakóinál idézett elő súlyt*» sugártnegbe- te^adéseket A «ennyeződés kimutatíiartó voít a sziget kör­nyéki tenger halállományát*» ísl A RADIOAKTÍV CSAPA­DÉK sugárzóanyaggal szenjr­nyeefoeti be a növényeket, élelmiszereinket, ivóvizeinket: Az Angliában bekövetkezett rraktorrobbenás »tán több megye nagyságú területen a sugárszennyezett növényeket fogyasztó tehenek tejébe* annyi radioaktív anyag volt, hogy az érintett területen ter­melt tejet hónapokig meg kellett semmisíteni. • A mesterséges sugárártalon* világviszonylatban jóval alatta van a megengedett küszöbér­téknek. De fennáll a veszély* mert emelkedhet. A sugárárta­lom ellen háromféleképpen lehet és kell harcolni. Elő­ször: küzdeni kell a röntge« fölösleges igénybevétele ellen. (1958-ban Budapesten egy la­kosra évi három röntgenvias* gálát esett, az Egyesült Álla­mokban csak egy, Franciaor­szágban 0,8.) Másodszor: a ra­dioaktív sugárforrások szapo­rodása, az a tömi par rohamos fejlődése miatt a lakosság mind nagyobb rétege kerülhet sugárveszélybe, ezért a sugár- védelmi ellenőrzéseket fokoz­ni kell. Harmadszor pedig a nukleáris robbantások meg­szüntetésével meg kell aka­dályozni a légkör s ezen túl mindennapi ételünk, italunk radioaktív szanyeaőöésónek ve­szélyét. Dr. Tóth Sándor KÖJAIyígacgstó, j. TTT orv«* 9géS2segügJ1 szakosrtályárrKík a«ta sanak nagyobb gondot a mi­nőség javítására, a bejelen té- táriódacon kívül más okok is sek gyors «ámeatatenev« Kikeltek a. káposzta- és m karalábépalánták az iharost ÜJ Erű Tsz melegházában- Kahn Gyula kertész a kikelt növényeket el­lenőrzi­AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Kicserélik a mosógépeket Gondosságra intettük az Ingat’ankezelő Vállalat vezetőit' közrejátszottak. A cserépkály­* #

Next

/
Oldalképek
Tartalom