Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. IMS. FILMSZÍNHÁZUNK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag • s w «9 m ® < Waüit Disney 1960-ban készített filmvígjátéka Nett Barinand professzor kalan- doa történetéről, és híres találmányáról, a Re-guxrri fölfedezéséről szóL A fan­tasztikus elemekkel tele- aaőtt kacagtató történet során Barinard negyed- saer is elfelejt megjelen­ni saját esküvőjén. Ez­alatt kísérletei eredmény­nyel járnak. Megszületik az új anyag. Eziránt nagy érdeklődést tanúsít egy tő­kés magánvállalkozó, azon­A szórakozott professzor ban a professzor jo haza­fi, és a Pentagonnak ajánlja fel a Re-gumit. Az anyag sajátos tulajdon­sággal rendelkezik: ha va­lamit bekennek véle, az rendkívül imgaknassagú lesz. Ebből töméntelen bo­nyodalom származik, mi­vel a professzor a saját cipőjét és gépkocsiját is felruházza a Re-gumi cso­dálatos tulajdonságaival. A szellemes vígjáték cím­szerepét Fred MacMurray alakítja. Mesés . polgári tárgyalásra / Százak és százaik várakoznak naponta a bíróságok folyosóin, bűnügyben idézettek vagy pe­reskedő szomszédok, rokonok. Nem ok nélkül állapította meg az országgyűlés legutóbbi ülé­sén dr. Szénást Géza legfőbb Ügyész, hogy nem csokisén a polgári perek száma, még műi­dig nagyon sok a fülemüle­per. Nemrég a Megyei Bírósá­gon nevetve mondtak el egy esetet Valami huszonöt fo­rintos partvisnyélért, folyt a csatározás, és a perköltségek már annak többszörösére rúg­tak. Végül az egyik ügyvéd megunta a szócséplést, és föl­ajánlotta a huszonöt forintot, csak hagyják már abba a ei- vódást. Az alábbiakba« néhány ér­dékes polgári perről számo­lunk be. Közülük nem egy ta­lán el is maradhatott volna. Ellopták a fái, mégis megvan Három férfi a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság nádasdi erdejéből kivágott 480 forint értékű kőriafát. A kerületveze­tő erdész azonban tetten érte őket, és a lopott fát behordatta velük a* erdészházhoz. A Ka­posvári Járásbíróság a három férfit társadalma tulajdon sé­relmére elkövetett lopás miatt megbüntette. Az erdőgazdaság azonban nem elégedett meg ennyivel. »A társadalmi tulaj­donban okozott kárt a nevezet­ték nem térítették meg, ezért kérjük a per tovább folytatá­sát.« Négy tárgyalás következett ezután. Az erdőgazdaság kép­viselője az első kivételével nem jelent meg,1 és nem is bi­zonyította, hogy milyen kára van a gazdaságnak. Az adatok­ból ekkor ikiderülit, hogy az el­lopott fa megvan, hiszen lerak­ták se. erdészházhoz, csupán az erdőgazdaság illetékes szakemberei nem vettek ma­guknak annyi fáradságot, hogy utánanézzenek. A bíróság ennek tudatában hozta meg az ítéletet. Elvetette a vádat, és kötelezte az erdő­gazdaságot, hogy a három fér­finak térítse meg a tárgyalá­sok idejére járó bérét. Két tárgyalás 25 forint miatt Igen sok embernek kellemetlen perceket az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat mér hosszú idő óta. Az olvasók megrendelik a könyveket, fize­tik a részleteket, és amikor már-már sajátjukénak érák Tolsztoj, Steinbeck vagy Tho­mas Maim alkotásait, akkor kapnak egy felszólítást, hogy ezt vagy azt a részletet törlesz- szék, máskülönben per lesz be­lőle. Akad, áld igaza tudatá­ban nem fizet, s meg is kapja az idézést a bíróságtól. Ott az­tán kiderül minden. »Nem fizette ki a megren­delt könyvek teljes árát, és 25 forinttal tartozik vállalatunk­nak« — ez volt a vád egy ka­posvári asszony ellen. A tár­gyaláson bebizonyosodott, hogy a vevő rendszeresen fizette a törlesztéseket, s ezt' csekklap­pal bizonyítani is tudta. A vál­lalatnál azonban elkeverték az elszámolási bizonylatokat, ezért került sor a pereskedés­re. a két tárgyalásra, majd a Könyvterjesztő Vállalat pana­szának elutasítására. És ez meglehetősen gyakran történik így. Vajon nem a Könyvterjesztő Vállalatnál kellene a hibát keresni? Nem ok nélkül szidják az anyósokat Öreg ember nem vénember... Ezt bebizonyították a balatonszárszói öregek is. Január 19-én a szülői munkaközösség ankétre hívta meg a nagy­mamákat, nagypapákat Összefogott a József Attila Tsz a helyi nőtanács, a KISZ és a földművesszovetkezet vezető. Bégével, hogy kedves estét szerezzenek a munkában megfá­radtaknak Nagy Ernő iskolaigazgató megnyitó szavai után az óvo­dások és az úttörők dallal, verssel köszöntötték az örege­ket Farkas Gábor igazgatóhelyettes arról beszélt, hogy a nagyszülők ne akarják megmásítani a fiatalok nevelési elveit. Vegyék figyelembe a szülők kívánságát, s neveljék aszerint újlakaikat A pedagógiai előadás után Bartos János­áé, a nőtanács elnöke megköszönte a nagyszülők áldozatos fáradozását Pajor Gyula, a szülői munkaközösség elnöke pedig a dúsan terített asztalokhoz hívta az öregeket. Rádi Mihály bécsi mondott köszönetét a meghívottak »evébe« az est rendezőinek. A 80 éves Göndöcs János bé­csi verssel, énekké! üdvözölte a vendéglátókat S aki látta a 78 éves Horváth János bácsit csárdást táncolni, annak nem kell bizonygatni, hogy ő ma is egyik legjobb dolgozója a tsz-nek. Szép este volt! „ Ä. Gy. Minden második válóper okozója az anyós. Nem tréfa ez, adatok bizonyítják. — Kérem, én az apósommal még csak megtennék, de az anyósom kibírhatatlan — val­lotta egy asszonyka. — Azért akarok elválni a fe­leségemtől, mert tilalmam el­lenére megszakította a terhes­ségét ... — Miért tette? — Az anyósom állandóan azt hajtogatta, hogy minek ne­künk még a gyerek, és ha meg­lesz, akikor úgyis el kell men­nünk, mert ő nem hallgatja a sírást... —- szipog az asz- ssanyka. —- A férjem meg azt mondta, hogy az anyját nem hagyja egyedül... Ezért tet­tem... Az egyik ügyben — nevetsé­ges, de így szerepel az iratok­ban — azt kifogásolta a fiú anyja, hogy a menye kezében még a seprű sem áll jól. Más­szor kevesli az ifjú asszony munkáját, bírálja időbeosztá­sát. A sok-sok apró szuríkélás először szakításhoz vezet, majd a válóperes bíró előtt végződik. S egy ügy,még jó né­hányat von maga után: va- gyoaelosztás, gyerekelüelyezés stb. És néha mindez az anyós miatt... Poles» György A z elnök összehaj­totta a távira­tot, és betelte o nagy mappá­ba, amelyben fontos leveleit szokta őrizni. Mosolygott. Ar. ra gondolt, hogy majd azt mond- —-mZH jók: megint megfogta az Is- ten lábát. Ed­dig sem volt oka panaszra, mert mindent el tudott intéz­ni, amit csak a fejébe vett, de azt, hogy a miniszter szemé­lyesen jöjjön el hozzá, mégsem remélte, amikor megírta a hi­das traktor ügyében a levelet. Most irigykednek majd igazán rá a többiek! Elégedetten gondolt arra, hogy nála példás a rend, hozzá szívesen hoznák vendégeket, van mit mutogatni a külföl­dieknek, a borok ragyogónk, az embereket úgy hajlíthatja, mint a puha, tömör aranyat. Ilyet ugyan még nem látott, csak olvasott róla, amikor a fémekről tanultak az iskolá­ban, de felhasználta hasonlat­nak. A felső vezetés által is mél­tányolt képességeinek tudta be, hogy barátjának tekinthet olyan egyéneket, akiktől a szö­vetkezet további megerősödé­se, tehát a kis község lakossá­gának emelkedő jóléte függ. Irigyet természetes, hogy vannak, egy elnöktársa még azt is mondta, hogy ő a rend­szer hibáit használja ki, abból vegetál ilyen jól a szövetke­zet. De mondjanak, amit akar. nak, az emberek becsülik. Amióta ő vezeti a szövetkeze­tei, biztos kezekben tudják a sorsukat. Az meg különösén tetszik nekik, hogy ő minden embert egyformán ítél meg, nem tesz különbséget magas pártfogók és egyszerű tagok között. Bevezette a fogadóna­pot, hogy mindenkivel szemé. Ij/csen is beszélni tudjon, ha problémája van az illetőnek. Szerdán fogadja őket, ilyenkor mindenki fölkeresheti, és bár­milyen jelentéktelennek látszik is az ügy, igyekszik a saját ba­jának tekinteni, ezért a tagság tűzbe menne érte. A be jelen, tés sorrendjében följegyzi a panaszokat, csoportosítja, majd átadja az illetékeseknek, s megköveteli tőlük, hogy a dol­gok után járjanak, s jelentsék, mit végeztek. Az eredményt följegyzi, és értesítést küldet róla a félnek. Szobájában, az uraság egy. kori íróasztala mögött szeré, nyen süpped alatta a laticeles dolgozószék. A sötétpiros posz­tóval bevont értekezőasztal, amely kezdetben komornak és idegennek hatott, most már melegen, bársonyosan nevet rá, mint aki jól érzi magát. Itt ülnek majd hol­nap a brigád- vezetők, főhe­lyen a minisz­ter, pár széket még behozat, hogy legyen hova ülniük a »am—«—mummt« jutalomból mCg. hívott tagak­nak is, Még mielőtt hazaindulna, eszébe ötlilc, mi lenne, ha a szőlészeti brigádvezető említe­né meg ügyesen, óvatosan azt a t-tftis traktort. \ f í r késő volt ahhoz, hogy elökerítse, gondolta, reggel lesz még idő, megbeszé­li vele. Azzal a jóleső érzéssel bujt ágyba, hogy mindent elő­készített. Anyjának meghagy- ta, hogy pontosan fél hétkor keltse föl, mert még egyszer végig akarja gondolni, rendben van-e a fogadási előkészület. . Az ágyban előszedte az újsá­gokat, de arra már nem futot­ta idejéből, hogy végig is néz­ze őket, mert közben elaludt. Észre sem vette, hogy anyja oltatta el a lámpát. Mély, üde álmában az öreg asszony hoz­zálép és költögeti: — Jöttek érted, édes fiam... Ő csak mosolyog, milyen nyugtalan ez a szegény asz. szony, mintha legalábbis hozzá jönne vendég, nem a fiához. — Édes fiam, kelj már fel! — hallja álmában megint, és érzi, hogy rázzák. Fordul egyet behunyt szem­mel, álmosan, és nyöszörögve kérdezi: — Hánya óm, mama? A mama helyett rekedtes ** férfihang válaszol: — Háromnegyed öt! Csak azt nem tudom, jó helyen járok-e, mivelhogy én a szövetkezet el­nökét karesem... összehúzza a szemét, ki. nyitja, rosszul esik neki a fény, pislog, majdnem vissza- j fekszik megint, amikor kezdi felfogni az előbbi kérdést. Ak­kor hirtelen felül.-f Én vagyok! Tessék! — No, akkor szerencsém van. Már izgultam, hogy mire ide­érek, réges-régen hideg lesz az elnök ágya, és nem tudom utolérni... Ugyanis nyolcra már Pesten keU lennem, és képtelen voltam másképpen megoldani a látogatást, mint így-,. — Ez nem lehet... — mo­tyogta, miközben a szépen ősz. szeválogatott fogadóbizottságra gondolt, amely most bizonyo­san a mai napról álmodik. — Sajnos... Kapja össze magát, majd kint megvárom — mondta a miniszter. És magára hagyta az ingben. glóriában kóválygó elnököt. Szemes Piroska Hazánkban is bemutatják Majakovszkij „A gőzfürdő" című művének filmváltozatát A Tiappkban újabb külföldi Ttf-rttrYferkttlral ÖÁviVftT " bemÚtS­alkotásokkal bővült a tásra váró filmek választéka. Közönség elé kerül majd Ma­jakovszkij »A gőzfürdő« című szatírájának színes, szélesvász­nú szovjet filmváltozata. Meg­jelenik a mozik vásznán két francia vígjáték, a »Párizsi kaland« és a »Mi ketten meg a ló«. Ezenkívül műsorra tű” zik majd Paul Rotha rendezé­sében a Hitler életútját végig- kísérő dokumeratumfilmet A j filmben sok olyan régi telve-1 tel is helyet kapott, amelyet eddig nem látott a közönség. (MTI) Nálunk nem történhet ilyssmi... — Kérek egy motorbicikli- kipufogót — állított be az egyik kenyérüzletbe egy ve­vő. — Eltévedt, uram — vi- gyorodott el az eladó —, itt nem motort, hanem kenyeret árulunk. — Azt a maguk helyében én nem állítanám olyan biz­tosan — válaszolta a polgár. — Az üt vásárait kenyérben talált alkatrészekből én ott­hon már összeállítottam egy egész motorkerékpárt, csak a kipufogója hiányzik... * * * Rövidzárlatot okozott a hattyú — két táros sötétségbe borult Svédország déli részén, Skanoer és Falster bo ikervá­rosban hétfőn este hirtelen kialudtak a fények,, elsötéte­dett a televízió képernyője, elhallgattak a rádiók. Az elektromos művek nyomban megindította a vizsgálatot. Kiderült, hogy egy hattyú okozta a zavart. A didergő szárnyas felíepült egy ma­gasfeszültségű vezetéiere, rö­vidzárlatot okozott, és szén­né égett. A két városban vi­szont négy óráig nem volt villany. (MTI) » S « A Krokogyilbait oivasfuk Á büszke anya így szól a ta­nítóhoz: — Gyermekem valóságos zse­ni. Tele van eredeti ötlettel. Ugye, ön is észrevette? — Igen — válaszolja a taní­tó —, különösen akkor, amikor a helyesírásról, van szó. * * * Egy termetes hölgy a szín­házba lépve lóét jegyet mu­tat fel az ellenőrnek. — Tudja — szól elpirulva —, egy székben nem férek él, azért két jegyet vettem. — Semmi kifogásom eile, ne — mondja a jegyszedő —, de nem lesz könnyű dolga. A két jegy ugyanis két külön­böző sorba szól. » « • Egy fiatalember az állomás felé tartva megkéri az út men­tén álldogáló farmert: — Ugye, nem lesz kifogása ellene, tia átmegyek a földjén? Szeretném megrövidíteni az utat. hogy elérjem a 6.15-ös vo­natot. — Persze, hogy megengedem! Sőt, ha a bikám észreveszi önt, biztos lehet benne, hogy még a 8.15-ös vonatot is eléri. a c « Sir, én... én azt akar­tam ... azt szeretném mon­dani, hogy már öt éve udva­rolok a lányának. — No és? Mit akar? Nyug­díjat? • • ® A rendőr odakiált a gyalo­gosnak, aki az úttesten át­haladva az eget bámulja: — Ha nem oda néz, ahova megy, gyorsan odakerül, aho. va néz! 9 9 Egy svájci idegenvezető így K7Ó1 a turistákhoz az Alpok­— Ez igen veszélyes hely. Vi­gyázzanak, nehogy lezuhanja­nak. Ha pedig már esni kez­denek, ne felejtsenek el jobb­ra nézni: ritka szép látvány! !• A RAJNAI VÁRKASTÉLY YfllfDTY'N mm tudományos- fantasztikus regénye nyomán irta Cs. Horváth Tiber. rajzolta Sebők lire Nem kell a piszkos pénzük...! Gyilkosok! vegyek tudomásul, hogy ELT/PROM MAGUKAT! A NYILVÁNOSSÁG ELÉ TA'POM, AMIT .EBBEN AZ ÁTKOZOTT BOSIOZKÁNYKONVHA&AN TAPASZTALTAM.' %xassaaassssx$ssssasssxs%$ss3ixxxxsx3es3ai^^ ««attiss3atttsxssKss.i<£xyatxsxxxx3iatxsxxsss»s3txxaűotsxxx3^^ . Vv-V VritVVVV.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom