Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

AZ MSZMP MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 3obb munkakapcsolatot a tsz-ek és a gépállomás között (3. o.) A híd (5. o.) Ki az igazi bűnös? (6. o.) Mai számunk tartalmőbőh VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM 289. SZÁM. * KEDD, 1962. DECEMBER II. ÁRA: 50 FILLÉR Új tervezési rendszer háromszáz termelőszövetkezetben A tervszerűbb, jövedelme­zőbb szövetkezeti gazdálkodás elősegítésére a Földművelés­ügyi Minisztériumban kidol­gozták a termelőszövetkezetek áj üzemtervét. Ez hasonló az állami gazdaságok terveihez, bár a tulajdonforma és a gaz­dálkodása színvonal különbö­zősége miatt bizonyos tekin­tetben eltér tőlük. Legjellem­zőbb vonása, hogy kimutatja a gazdálkodás bruttó jövedelmét. Erinek megfelelően a terv­séma módot nyújt, hogy a ter­melőszövetkezetek előre meg­tervezzék az egyes ágazatok, illetve a főbb termények és termékek termelési költségeit is. A terv alapján a legfonto­sabb költségtényezők alakulása negyedévenként elemezhető, az év végén pedig pontosan meg­állapítható, hogy milyen téte­lekből alakult ki a növény- termelés és az állattenyésztés egyes ágazatainak bruttó jöve­delme. Az új tervséma alapot teremt a tervszerű munkaerő­gazdálkodásihoz, és lehetővé teszi a munkatermelékenység összehasonlítását az egyes ter­melőszövetkezetek, illetve a termel őszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok között. Az új üztemtervet a jövő év elején egyelőre 300 termelő­szövetkezetben próbálják ki, ezekben is a hagyományos, egyszerűbb terv alkalmazásá­val együtt. Ennek a »nagyüze­mi kísérletnek« a tapasztalatai alapján alakítják majd ki az új termelőszövetkezeti üzem­terv végleges formáját, és döntenek általános bevezeté­sének módjáról és idejéről. (MTI) Traktorvezetői tanfolyam nyílt Lengyeltótiban Szombaton háromh ónapos tanfolyamét nyitottak Lengyel­tótiban, ahol a fanyódi járás termelőszövetkezeteinek ké­peznek traktorosokat. A Len­gyeltóti Gépállomás szakembe­reket és gépeket adott, a ta­nács pedig megfelelő épületet biztosított a negyvenhét haM­A Marcali Ve­gyesipari Ktsz korszerűsítette üzemét és iro­dáját. Az átala­kítás 471 000 forintba került. A ktsz-nél ne­gyedévenként 900 pár cipő készül a nagy­kereskedelem részére. 1. képi A szabászrész­leg. 2. kép: Hódos János csiszológépen dolgozik. 3. kép: A szolgál­tató-javító és méretesrészleg. gató elhelyezéséhez. A tanfo­lyam vezetését Székely Ele­mérre, a gépállomás igazgató­jára bízták. A megnyitó ünnepségen részt vett Balassa Béla, a járási pártbizottság termelési osz­tályvezetője, valamint Ruda Gyula, a járási tanács vfo-ei- nökhelyettese is. Befejeződött a KGST növényvédelmi állandó munkacsoportjának budapesti ülése A KGST-államok növényvé­delmi állandó munkacsoportja 1962. december 4—8-ig értékez- létet tartott Budapestjén a nö­vényi kártevők, betegségek és gyomok elleni védekezés nem­zetközi megszervezésének kér­désében. Napirenden szerepeit a nö- vényvódőszereknefk 1963-ban sorra kerülő nemzetközi kipró­bálása, amely lehetővé teszi az egyes szerek hatásosságának és egyéb — például munkavédel­mi — kérdéseinek több faldalú vizsgálatát. Kidolgozta a mun­kacsoport a kártevők és beteg­ségek elterjedésének nyilván­tartási és előrejelzési módsze­reit, valamint az optimális vé­dekezési időpont előrejelzésé­nek módszereit. Megtárgyalta az almamoly, az atkák, a répa­barkó, a burgonyabogár, a szö­vőlepke és a különböző uszóg- féleségek, valamint a dohány- peronoszpóra kártételének Lengyel—magyar barátsági est Nagyberkiben A Hazafias Népfront községi bizottsága és a Lengyel Kul­turális Iroda rendezésében szombaton lengyel—magyar barátsági estet tartottak Nagy­berkiben. Az ünnepségen részt vett dr. Stanislaw Andrzej SöchacKy, a Lengyel Olvasó­terem helyettes vezetője és Jan Bloch, az olvasóterem munkatársa. A délutáni órák­ban a lengyel vendégeket a község vezetői fbgadták, és hosszain beszélgetitek a helyi termelőszövetkezet és a len­gyel parasztság életéről, ter­melési eredményeiről. Este a művelődési házban Sochacky elvtárs ünnepi be­szédben méltatta a magyar— lengyel kapcsolatokat és a két barátságát. A beszéd után <u> ouvoi—n iskolások, a KISZ-fiatalok és a helyi cite- razenekar adott műsort, majd egy Lengyelországról szóló szí­nes dokumentumfilmet mu­tattak be. A barátsági esten mintegy háromszázan vettek részt. „Hízik" a Balaton, megkezdődött a jegy ágás (Tudósítónktól.) Napról napra vastagabb lesz Balaton jege. Éjszakánként négy-öt centiméternyit is »’hí­zik« a magyar tenger jégpán­célja, s hétfőn helyenként már elérte a 15 cm-es vastagságot is. Tegnap reggel munkához láttak a jégtenmelő brigádok, hogy a dél-balatoni üdülők, vállalatok kezelésében levő vermeket feltölthessék. A Siófoki Halászati Vállalat csaknem 100 dolgozója Keszt­hely és Balatonszemes környé­kén kezdte meg a jégvágásf. Ma Fonyód és Siófok környé­kén is hozzálátnak a jég ki. termeléséhez. A Balaton menti termelő­szövetkezetek is részt vesznek ebben a jól jövedelmező mun­kában. Több vállalattal, üdü­lővel kötöttek szerződést jég­kitermelésre. A siófoki Egyet­értés Termelőszövetkezet pél­dául hat jégverem fel töltését vállalta. A Balaton déli oldalán le­vő jégvermekben ezekben a hetekben csaknem ötmillió kilogramm jeget tárolnak. Megkezdték a fenyőfa árusítását A kaposvári piacon tegnap több magánkereskedő meg­kezdte a fenyőfa árusítását. A megyei tanács kereskedelmi osztálya megállapodást kötött a kiskereskedőkkel, hogy meg­felelő mennyiségű fenyőt hoz­zanak a városiba az ünnepek előtt Néhány termelőszövetke­zet is jelezte, hogy árusít fe­nyőt a kaposvári piacon. A földmüvesszövetkeaetek a fal­vaik ellátásáról gondoskodnak: 15 000 folyóméter fát visznek a községekbe. Egyelőre még kicsi a ke­reslet de az már megállapít­ható, hogy a kis méretű fákat vásárolják szívesebben. A fe­nyőket az idén is 20 forintért árusítják méterenként. Még 36 000 háztartási kávéfőző gép karácsonyra A Belkereskedelmi Minisz­térium Vas- és Műszaki Fő­igazgatóságán elmondták, hogy háztartási kávéfőző gépből a tavalyinál lényegesen több áll rendelkezésre, az igényeket azonban még így sem tudják teljes mértékben kielégíteni. A kávé árának múlt év de­cember 10-i leszállítása után az igények rendkívüli mérték­ben megnőttek. Erre az évre már 180 000 háztartásé kávé­főző gépet rendelt a kereske­delem. Az erre az évre lekötött mennyiségből az év utolsó hó­napjára, a legfontosabb aján­dékozási időre 36 000 kávéfőző gép szállítása marad hátra, így többek között még 20 000 Mofém-típusú, 6000 Unipress, 7000 Autopress és 1200 Liliput kávéfőző kerül forgalomba. Az ipar terven felül vállalkozott kétezer Karaván-főaő szállítá­sára ÍR (MTI) megelőzésére szolgáló védeke­zési eljárásokat. Munkaprogramjában a mun­kacsoport előirányozta azok­nak az eljárásoknak és intéz­kedéseknek — így a szüret előtti várakozási idők, a meg­engedhető vegyszermaradvá­nyok megállapításának stb. — a kidolgozását, amelyek a vegyszeres védekezés nem kí­vánatos következményeinek megszüntetését biztosítják. * * * A KGST-államok növényvé­delmi állandó munkacsoport­jának ülése után az MTI mun­katársa Nagy Bálinttól, a Föld­művelésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi szolgálatának igazgatójától, a munkacsoport elnökétől kért tájékoztatást ar­ról a segítségről, amelyet a nö­vényvédelem terén kialakult nemzetköri együttműködés nyújt a magyar mezőgazdaság­nak. \ — A növényvédelem az utób­bi időben világszerte rendkí­vül gyom ütemben fejlődik. Ennek egyik oka, hogy a ter­méshozamok növelésének ma már a kártevők és betegségek elleni védekezés az egyik leg­főbb eszköze, a másik ok pe­dig az új védekező szerek gyár­tásának, általában a kemizá- lásnak nagyarányú fellendülé­se. A szocialista országokban a fejlődést még az is sürgeti, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemekben új lehetőségek tá­rulnak fel és új feladatok vár­náik megoldásra ezen a téren is. Mindebből nyilvánvaló, hogy a növényvédelemmel kap­csolatos valamennyi részfel­adatnak nemhogy megoldása, de még áttekintése is szinte le­hetetlen egyetlen országban. — Az így szükségszerűvé váló nemzetközi együttműkö­dést ugyanakkor nagymérték­ben meg is könnyíti, hogy a különböző országokban, első­sorban az egymáshoz közel fek­vő KGST-államok mezőgazda­ságában állati kártevők és nö­vényi betegségek lépnek fel, s az egyes vegyszerek is lé­nyegében egyforma hatékony­— A KGST két évvel ezelőtt alakult növényvédelmi állandó munkacsoportja már több olyan módszert dolgozott ki, amelyek alapján megbízhatóan lehet előre jelezni egyes kár­tevők tömeges megjelenését, valamint a védekezés optimá­lis időpontját. Ezeknek a mód­szereknek a hasznosításával a jövő évre első ízben szervez­zük meg hazánkban az egész mező- és erdőgazdaságra kiter­jedő egységes növényvédelmi prognózis-rendszert. A megfe­lelő prognózisnak, a növény­védelmi munkák idejében való előkészítésének jelentőségét mutatja, hogy néhány napos késés például az almamoly el­leni védekezés megkezdésénél az almatermés 45—50 százalé­kának pusztulását jelentheti, s hasonló a helyzet igen sok más kártevő, illetve növény bem. — A KGST növényvédelmi állandó munkacsoportjának mostani budapesti ülésén több fontos megállapodás jött létté. Elhatároztuk többek között, hogy valamennyi részvevő ál­lamban összegyűjtik és rend­szerezik a kártevő állatok egy- egy csoportjának azokat a bio­lógiai, ökológiai (környezetta­na) és egyéb adatait, amelyek­ből mindegyik KGST-ország megállapíthatja a saját viszo­nyai között optimális védeke­zési időpontokat és módszere­ket. Ez az együttműködés le­hetővé teszi, hogy a 28—30 leg­elterjedtebb kártevő ellen rö­vid idő múlva a mostaninál sokkal hatékonyabban véde­kezhessünk. Ennek pedig szin­te felbecsülhetetlen a jelentő­sége, ugyanis ez a 28—30 kár­tevő évente 12—14 százalékkal csökkenti teljes növényterme­lésünk hozamát és több mil­liard forint kárt okoz a nép­gazdaságnak. Bár a szervezett nemzetközileg összehangolt vizsgálat nagyobb arányokban csak most kezdődik, a KGST- országok eddigi ilyen irányú tapasztalatait hasznosítva —& természetesen támaszkodva a hazai kutatási és gyakorlati eredményekre — mezőgazda­ságunk már 1963-ra kitűzhette azt a célt, hogy kizárólag a nö­vényvédelem javítása útján mintegy 15 000 mázsával több lucernamagot és öt-hatezer va­gonnal több árugyümölcsöt ál­lít elő. — Üjabb fontos lépést je­lentenek mind a nemzetközi együttműködés, mind a nö­vényvédelem terén azok az 1963-ban kezdődő nagyüzemi kísérletek, amelyek során a K GST-országok kölcsönösein kipróbálják egymás új növény­védőszereit. A magyar vegy­ipar termékei közül elsősorban a gyomirtó készítmények ke­rülnek a nemzetközi kísérle­tekbe, mi pedig főként a gyü­mölcskártevők elleni vegysze­reket vizsgáljuk meg, ezek zö­mét ugyanis most tökésarszá- gokból importáljuk. A baráti államokban készült, s ott m$iy kipróbált növényvédőszereket már jövőre nagyüzemi kísér­letekben alkalmazzuk, hogy mielőbb eldönthessük, melyik felel meg a legjobban hazai viszonyainknak. — A növényvédelmi állandó munkacsoport budapesti ülésén kidolgozta 1965-ig szóló mun­katervét, amelyben szintén több, a mi mezőgazdaságunk számára is igen lényeges téma szerepel. Ilyen például a nö­vényvédőszerek mikrocseppes hideg aerosol os permetezésé­nek megoldása. Ezzel a két módszerrel a mostaninál 50 százalékkal kevesebb vízre van szükség; széles körű alkalma­zásuk tehát országszerte ol­csóbbá, kevésbé munkaigényes­sé tenné a növényvédelmet. (MTI) Bz együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak Moszkvában a KGST országok vízgazdálkodási szerveinek vezetői A KSGT végrehajtó bizott­sági határozatának megfele­lően. december 3-a és 7-e kö­zött megtartották Moszkvában első értekezletüket a tagor­szágok vízgazdálkodási szer­veinek vezetői. A megbeszélé­sen részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság víz­ügyi szervednek vezetői és szakemberek A tanácskozáson megvizs* gálták és jóváhagyták a vizek tisztaságának védelmére vo­natkozó intézkedések tervezé­si és szervezési módszereinek alapelveit. Határozatot hoz­tak a vízkészletek leghatéko­nyabb és komplex hasznosító- sónak a lapel veiről, a szenny­víztisztítási és kezelési mód­szerek tökéletesítéséről és még más, a KGST-országofc fejlesztésével összefüggő víz- gazdasági kérdések kidolgozá­sáról (MTI) 4848010001020200000102020102010200020200024801010053484823232348000000

Next

/
Oldalképek
Tartalom