Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1962. december ti. Ö§wxeült a Szovjetunió 1 <»gielső Tanácsú Ismertették az 1963-as népgazdasági tervet Moszkva (MTI). Hétfő reggel magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Taná­csának második ülésszaka. A szovjet parlament két há­za először külön-külön ült össze. A nagy Kreml-palotá- ban a Nemzetiségi Tanács, a Kreml-színház nagytermében pedig a Szövetségi Tanács kezdte meg ülését. A két ülésen megjelentek az SZKP Központi Bizottsága, a szov­jet kormány vezetői is. A két ház ülésén az előadók ismertették az ülésszak java­solt napirendjét, amely a kö­vetkező: 1. Az 1963. évi népgazdaság- fejlesztési terv megvitatása és jóváhagyása. 2. Az 1963. évi költségvetés megvitatása é® jóváhagyása, az 1961. évi költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentés. 3. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége által ho­zott törvényerejű rendeletek jóváhagyása. 4. A jelenlegi nemzetközi helyzet és a Szovjetunió kül­politikája. A nagy K remi-palotában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának együttes ülésén magyar idő szerint 9 órakor hosszantartó taps fogadta a pártnak és a kormány­nak az emelvényen megje­lenő vezetőit, köztük Hruscsovot, Mikojant, Koszigint és Szuszlovot. Jan Fejve, az ülés elnöke át­adta a szót az első napirendi pont előadójának, VenyiarrUn Dimsicnek, a Szovjetunió Nép- gazdasági Tanácsa elnökének, aki megkezdte az 1963. évi népgazdasági terv javaslatá­nak ismertetését. Az előadó elöljáróban megemlékezett a hétéves terv első négy évének eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizott­ságának kezdeményezé­sére merész, mély forra­dalmi változások történ­tek az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság irá­nyításában és vezetésében. Ezek hatása a hétéves terv si­keres teljesítésében már meg­mutatkozik. Dimsic emlékezte­tett arra, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának novembe­ri plénuma felhívta a figyel­met az olyan tervezés szüksé­gességére, ahol előtérbe kerül­nek azok a területek, amelyek kulcsfontosságúak a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági versenyben. Szólott arról, hogy a jövő évi tervben különös figyelmet kell fordítani a termelés szerkeze­tének tökéletesítésére, különös tekintettel a vegyiparra, a rá­dióelektronikára és a villamos- energia-ipárrá; a nagy terme­lékenységű és modern gépek és felszerelések gyártására; a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának további megerősíté­sére és ennek alapján a terme­lés növelésére, valamint a me­zőgazdasági terményfelvásér- lás növelésére; a termelési ka­pacitások üzembe helyezésé­nek meggyorsítására és a be­ruházások hatékonyságának növelésére; a közszükségleti cikkek termelésének további növelésére, a lakásépítés, va­lamint a kulturális létesítmé­nyek építkezésének gyorsabb ütemére. Az előadó utalt arra, hogy az iparnak 1963-ra na­gyobb feladatokat írtak elő, mint amiket a hét­éves terv eredetileg elő­irt. Az ipari termelés 8 százalék­kal, ezen belül a termelőesz­közök termelése 8,5 százalék­kal, a fogyasztási cikkek ter­melése 6,3 százalékkal fog nö­vekedni. Szólt a lakásépítés növeke­déséről is. Megállapította, hogy 1963-ban 91 millió négy­zetméter lakóterületet fog­nak építeni. Befejezésül a kereskedelem­ről szólva Dimsic megállapí­totta, hogy az állami és szö­vetkezeti kereskedelem kiske­reskedelmi forgalma 6,9 száza- zalékkal növekszik. A Szovjetunió 286 gyár­berendezést szállít a szo­cialista országoknak. A kereskedelem további fejlő­dése mellett egyre nagyobb je­lentőségre tesznek szert a nem közvetlenül termelési jellegű kérdések: a szakosítás és a ko­operáció, a technikai együtt­működés. a tudományos ere ’ mények kölcsönös tap-' ' H cseréje. A Szovjeteni< c­reskedelmi forgalma a 1a- ságilag gyengén fejlett orszá­gokkal 24 százalékra növek­szik. Bővül ezenkívül a Szov­jetuniónak a kapitalista orszá­gokkal fenntartott kereskedel­me i® (Olaszország, Franciaor­szág, Japán, Finnország, Dá­nia, Svédország). A Legfelső Tanács folyosó­ján elterjedt hírek szerint egyébként A kínai külügyminisztérium jegyzéke Peking (TASZSZ). A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma vasárnap jegyzéket juttatott el India pekingi nagykövetségéhez. A jegyzékben a kínai külügymi­nisztérium tiltakozik az in­diai kormánynál azért, mert az egyoldalúan megsértette a két ország egyezményét a fő- konzulátusok létesítéséről — jelenti az Üj Kína hírügynök­ség. (MTI) John Gollan tiltakozik az 'ígériai Kommunista Párt betiltása el en a külpolitikai kérdések megvitatására előrelátha­tólag szerdán és csütörtö­kön kerül sor. Ügy vélik, hogy a 'kérdés elő­adója Andrej Gromiko kül­ügyminiszter lesz. London (TASZSZ). John Gollan, Nagy-Britan- nia y -munista Pártjának főt.'' i -velet intézett az algériai cmzeti felszabadítá­sa front vezetőihez, és ebben tiltakozik az Algériai Kom­munista Párt lapjának betil­tása ellen. Hol vonnak most? — ez a címe a Newsweek egyik rovatának. Hol vannak most azok, akikről az olvasó egyszer már — 25—30 évvel ezelőtt — hallott? A képes­lap a híreket, értesüléseket régi és új keletű fotókkal il­lusztrálja. Most például egy náci tiszti egyenruhás férfit és egy tar koponyájú tiszte­letre méltó úriembert állított egymás mellé. A két kép ugyanarról az emberről ké­szült egy-két évtizednyi kü­lönbséggel, ami elég volt ah­hoz, hogy dr. Walter Dorn- bergerből, a hitlerista hadse­reg altábornagyából és a ná­cik »peenemiindei telepének V—1, V—2 főszakértőjéből az amerikai Bell Aerosysteme Company vezető kutatója le­gyen. Az egész múltidézésben azonban nem az a legtanulsá­gosabb, hogy »hol van most« Dornberger exaltábomagy «r, hiszen például 1945. májú! 9-én az ő szeme is felnyílha­tott sok mindenre. De — mini szavaiból kiderül — nem nyílt föl, legföljebb egyenruhát cserélt, egyebekben pedig megmaradt ugyanannak az agresszív katonának, aki volt És az az igazán tanulságos hogy »mit mond most« Dorn­berger úr. Ezt: »A legfontosabb az. hogy felállítsunk egy amerikai vi- lágűr-bombázóköteléket, meri ezáltal elérhetnénk, hogy ki- lencvenpercenként több száz atom- és hidrogénbomba kö­rözzön a Föld körül.« Walter Dornberger most 67 éves. Ügy látszik, már so­ha nem fogja megtanulni, hogy ez a világ nagyon régen — nem az a világ többé ... S. P Súlyos csapás a szabadságjogokra Gus Hall nyilatkozata a kommunista párt ellen indítandó perről New York (TASZSZ). Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozatot adott ki, amely hangoztatja, hogy a kommunista párt ellen ma kez­dődő bírósági eljárás súlyos csapás valamennyi amerikai Tovább gyűrűzik ücheson Anglia elleni támadásainak visszbangja London (MTI). Acheson Anglia elleni táma­dásainak heves londoni vissza­hatása nem halt el. M"- millan idevonatkozó levele, an. i- lágosan mutatta Anglia Mi lesz Adenauer távozásának következménye ? London (MTI). Az angol közvélemény tü­relmetlen várakozással mérle­geli Adenauer lemondásának — ha ugyan megvalósul — várható következményeit. A Sunday Times bonni tu­dósítója szerint Adenauer tá­vozása kétségtelenül gyengíti majd a makacs franciabarát csoportot Bonnban és Brüsszel­ben. Utóda számára a francia —német barátság szükséges dolog, de nem rögeszme. Sok nyugatnémet azt tartja: Ade­nauer a fő akadálya a jobb kapcsolatok kialakításának Ke- iet-Európával. Tekintettel az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti feszültség eny­hülésére, bizonyos bonni poli­tikusok azt várják, hogy az Adenauer utáni korszak bizo­nyos politikai alkut hozhat Ke­let-Németországgat A Sunday Telegraph írja: — A vén kancellár uralkodó alakjának eltűnése után a né­met álláspont Berlin ügyében enyhülni fog, a Párizs—Bonn tengely gyengébb lesz, a bon­ni köztársaság politikája alap-: jaiban meg fog változni, s: nagytakarítás várható a bonni] uralkodó körökben, miután a; Spdegel-botrány kitombolta: magát borodását, nem váltott ki csil­lapító visszhangot a Fehér Házban. Washington feltűnő hallgatása a vitában megerősí­tette azt a londoni gyanút hogy Acheson mégsem egészen magánemberként beszélt. Sajtókörök attól tartanak, hogy Acheson beszéde »tüzér­ségi előkészítés« volt a roham­hoz Anglia független atom­fegyvere ellen. A Sunday Times kérdi: ho­gyan követhet el egy volt ame­rikai külügyminiszter olyan or­dító tapintatlanságot nemcsak Anglia, hanem más szövetsége­sek ellen is, akiknek megbíz­hatóságát kétségbe vonta. Ta­lán a fejébe szállt az amerikai dicsőség Kuba miatt? szabadságjogára. Országunk életében első ízben kerül sor arra — hangoztatja a nyilat­kozat —, hogy politikai pártot büntető bíróság elé utaljanak. Mindez azután történik, hogy Kalifornia lakossága kéthar­mados szavazattöbbséggel el­utasította Richard Nixont, a McCarran-törvény kezdemé­nyezőjét. Most viszont Kennedy igazságügy-miniszter a nép­akarat megnyilvánulását sutba dobva megteszi az első lépést, hogy e fasiszta jellegű törvény­nyel korlátozza az emberek szabadságjogait. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja ellen kedden kezdődő per — mutatott rá a főtitkár — leleplezi a washing­toni kormánynak a politikai szabadságjogok kérdésében ta­núsított kétszínűségét. Ezzel kapcsolatban Gus Hall emlé­keztetett Kennedy nyilatkoza­tára, amely a december 10-től december 17-ig terjedő idősza­kot az »emberi jogok hetének- nyilvánította. (MTI) Megbukott az amerikaiak dél-vietnami „stabilizációs“ térré Kudarcot vallottak az eddigi hadműveletek Moszkva (TASZSZ). A Pravda hanoi tudósítója arról számol be, hogy kudar­cot vallott az amerikaiaknak a dél-vietnami hazafiak ellen irányuló úgynevezett stabili­zációs terve. A terv értelmében 16 000 »stratégiai falut«, gyakorlati­lag alig leplezett koncentrá­ciós táborokat kellett volna lé­tesíteni., amelyek segítségével megtörték volna a nemzeti felszabadítása frontnak a Me­kong folyók deltáinál és az rm*­ocszág más körzetedben ködő erőit. Mirtt nyugati tudósítók is elismerik, az amerikai ngo- dinhdiemdsta csapatok nem tudtak behatolni a hazafias erők által ellenőrzött körze­tekbe. A májustól novemberig folytatott hadműveletek dics­telen kudarcot vallottak. Távolról sem teljes adatok szerint több mint 50 000 ngo- dinhdiemista katona sebesült és halt meg, 33 000 katona és tiszt állt át a hazafiak olda­lára. (MTI) A ZENE MINT TÁRSADALMI JELENSÉQ Schröder a Közös Piachoz való angol csatlakozás mellett foglalt állást és burkoltan bírálta a francia kormányt Bonn (MTI). Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter Brüsszelben részt vesz a Közös Piachoz való angol csatlakozásról folyó tárgyalásokon, majd pedig a belga fővárosból szerdán Pá­rizsba utazik tovább a jövő hét közepén kezdődő NATO- tanácskozásra. Schröder brüsszeli látogatá­sával kapcsolatban a Die Welt hangsúlyozza: »Bonni külpolitikai szakértők köré­ben az utóbbi napokban nö­vekedett az aggodalom amiatt, hogy a Közös Fiachaz való angol csatlakozás meghiúsul­hat a francia magatartás kö­vetkeztében«. Maga Schröder a hét vé­gén mondott beszédében sík- raszállt az angol csatlakozás mellett és hangoztatta, hogy a Közös Piacon belül öt állam szeretné az angol csatlakozást, csak a hatodik ellenzi azt Bár Schröder nem nevezte meg Franciaországot, nyilván­való, hogy a párizsi kormány­ra célzott Landaunak átnyújtották a fizikai Nobel-dijat Moszkva (TASZSZ). Sohlman Svédország moszk­vai nagykövete hétfőn a No- bel-ibizottság megbízásából át­nyújtotta Landau szovjet aka­démikusnak az 1962. évi fi­zikai Nobel-díjat. (MTI) Ghánái lap az Európai Közös Piacról Accra (ADN). Az Ewening News lap azt írja az Európai Közös Fiacról, hogy az nem más, Társadalmi fejlődésünk rán mindjobban előtérbe ke- ; rülnek a művészet, az esztéti- ♦ ka kérdései; mind gyakrabban veszik vizsgálóra a különböző művészetek társadalmi szere- ghanaiipét. Minthogy éppen a zene az a művészet, amely a be nem avatott számára a legnehezeb­mint a neokoloniaiisták gépe-1 ben megközelíthetőnek látszik, zete ama fiatal államok füg-js amely a legtöbb kétséget éb­getlenségének megsemmisíté-i resztheti valóságos tartalmát sére. amelyek csatlakoznak a|és társadalmi jelentőségét il- szerveziethez. Ezekben a nies-. letően, ezért hasznosnak vél- terkedésekben különösen tft-Jjük ha szemügyre vekeny szerepet tolt be Bonn* , .. .. — fűzi hozzá a gihamai lap, ♦ veSiSz:ük ß zene os*. a y ar majd így folytatja: |mát. E probléma kitűnő szaik­Az Európai Közös Piac po-J értőjével, dr. Űjfalussy József litikusaimak arra az állítására,:főiskolai tanárral, a zentudo- hogy ez a szervezet nem po-* . , , Utikai testület, maga Hall- tirumy^ kandidátusával beszel- steín cáfolt rá azzal a kijelen-t ettünk a zene és osztalytar- tésével, hogy: »Mi itt nem: talma kérdéséről, üzletet, hanem politikát esi-: — a problémát kiemelni a nálunk« (MTI) | zeneesztétika egyéb összef üg­so- jmi világában, magatartásában visszaverődnek. Ilyen értelem­ben telített egy-egy társadalmi csoport, közösség zenéje an­nak egész életmódjával. Ter­mészetes, amikor a kérdéses társadalmi csoport, réteg tör­ténelmi szerepe fontossá válik, az osztályharc során összeüt­közésbe kerül más osztályok­kal, akkor életmódjának min­den apró mozzanata határozott osztálytartalmat és jelentősé­get kap, így zenéje is. Az is kétségtelen, hogy amikor az osztályharc során, az osztály- harc egyes történelmi fázisai­nak szakaszain új osztály lép a történelem színpadára, ze­néjét is magával hozza, és a zenekultúra fejlődésében is új korszakot nyit meg a feltörő osztály jellemző zenei hangvé­telének eluralkodása. r fftüni, a HayyUövxt — tá'áU diplomata faaUUban London (AP). Nők hódították meg Costa Rica londoni nagykövetségét, ahol 1962. eleje óta Senora Maria del Carmen Guttierrez Chamberlain de Chittenden — barátai körében röviden Mimi Chittenden képviseli hazáját nagyköveti minőség­ben. A nagykövetségen mű­ködő kulturális attasé ősz óta Senorita Teresa Lobo-Abra­ham, a nagykövetség konzu­li osztályának vezetője pedig Senorita Ofelia Rodriguez Quiros. »Önök talán furcsállják — mondotta Mimi nagykövet az újságíróknak —, hogy Costa Rica londoni nagykövetségét kizárólag nők irányítják, de : géseiből nagyon v^zélyes — | jegyzi meg dr. Újialussy Jó- 1zsef mindjárt a beszélgetés ele- Jjén. — A zene ugyanis a tár- | gyi valóságot nagyon általá­♦ nosítva, sokszoros áttétellel : tükrözi csak, tehát olyan egy­♦ értelműén meghatározni a ze- j ne osztálytartalmát, amint iakár egy politikai irat vagy |akar a konkrét valóság tár- |gyi elemeivel dolgozó művé­♦ szet (irodalom, képzőművészet) ♦ teheti, a zene nem alkalmas. {Nem is az a célja. Benne a | mozgó, dinamikus valóság kap- I csolatai, relációi mutatkoznak biztosíthatom önöket, kitü­nően viseljük a diplomata |meg úgy, ahogyan azok egy­egy társadalmi közösség érzel frakkot« (MTI) — ltehetne történelmi pél­dát idézni erre? — Akárhányat. Nagyon ke­zünk ügyébe esik éppen a ha­ladó polgári zenekultúra egyik csúcsának, a bécsi klassziciz­musnak a példája. A nagy francia polgári forradalomban győztes plebejus rétegek ugyan­is olyan dallamvilágot, zenei kifejezésmódot hoztak a fel­színre, amely már évszázadok, óta együtt fejlődött, együtt élt a kialakuló polgári renddel. Ez a hang tört át és szólalt meg már a megelőző forradal­mi korszakokban is, akár a huszita énekek, akár a genfi zsoltár, akár a német protes­táns korái közösségi hangvé­telében. Ilyen értelemben ne­vezhette Engels Luther híres koráldallamát, az »Erős vá­runk« kezdetű éneket a pa­rasztháborúk Marseillaise- nek. A nagy francia forradalmat megelőző időben voltaképpen már az osztályharc egy meg­előző kulturális fázisa robbant ki a híres párizsi opera vitá­ban amelyben az enciklopé- disták a nápolyi vígopera élet­tel teli, reális utcai hangját szegezték szembe a barokk ope­ra régebbi, az abszolút monar­chiák udvari életével összefo­nódott stílusával. Ugyanennek a harcnak egy még korábbi elődje volt Händel olasz one rájának és a londoni utca íz! sének, a hírhedt Koldusopei: nak az összecsapása. Visszaté­ve a francia forradalomhoz, a győztes plebejus tömegek po­litikai akciói jórészt az utcán zajlottak le: felvonulásokkal és táncos népünnepélyekkel együtt. Tánchoz és felvonulás­hoz táncdalnak és indulónak ezek a tömegek természetesen a saját megszokott dalukat használták. Ezek jellemző dal­lamfordulatai éppen eközíben kovácsolódtak az új igények szerint tipikussá, s telítődtek forradalmi osztálytartal ómmal. Egy ártatlan gyermekdal vagy vidám paraszttánc, mint pél­dául a Carmagnole is, megfe­lelő szöveggel ezekben az idők­ben vált az egész nép, elterje- (Foly tatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom