Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

SOMOGYI NfiPtAF 6 Csütörtök, 1962. december & FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag Dumas kalandos, romanti­kus regényét tizennyolcszor filmesítették meg. Az első változat 1908-ban az Egye­sült Államokban, s még ab­ban az évben Olaszország­ban Jelent meg. Ettől kezd­ve majd minden esztendő­ben valahol a világon film­re vitték ezt a lebilincse- lően izgalmas regényt, amelyben megelevenedik Dumas híres regényhőséneki, Edmond Dantes-nak az élet­útja. Dantes mint a »Fáraó« hajó kormányosa, majd ka­pitánya boldog örömmel tér Szabad Ifjúság Monte-Cristo grófja Tudományos ülés a Kaposvári Megyei Kórházban vissza tengeri útjáról. Siker, karrier és családi boldogság várná, azonban ármányt szőnek ellene. Bonopartista összeesküvéssel vádolják, és bírói ítélet nélkül If vá­rának félelmetes börtönébe zárják. Különös véletlen folytán megszökik, és birto- hába jut a Monte-Cristo-szi- get kincsének. Előkelő, dús­gazdag arisztokrataként visz- szatér Marseille-be, és bosz- szút áll azokon, akiknek mesterkedése nyomán tizen­hét évet töltött ártatlanul börtönben. A Dél-dunántúli Tbc-s De- [cemtrum december 8-án, szom- ibaton délelőtt 9 órai kezdettel [városunkban tart tudományos Jülést a Kaposvári Megyei Kór­ház Tüdőosztálya fennállásé­inak ötvenéves jubileuma al­kalmából. A tudományos ülés- Jre Baranya, Tolna és Somogy Ctüdőszakorvosai hivatalosak, gugyanis a Dél-dunántúli Tbc-s “iDeeentrumot — tudományos [kerületet — e megyék alkot­ják. Dr. Barta Imre pécsi bel­igyógyász professzor elnöki [megnyitója után nyolc elő­dadás hangzik majd el a ju- Obileumi tudományos ü'ésern. gElsőmek dr. Szundy Aladár, a Okaposvári tüdőosztály főorvosa számol be a gumókor elleni: küzdelem ötven évre visszate­kintő múltjáról, gondjairól és eredményeiről; majd dr. Bö­szörményi Miklós, dr. Fauszt Imre, dr. Üveges Jenő, dr. Szungyi Zoltán, dr. Baron Fe- rencné, dr. Albert Áron, dr. Borsós Dezsővé, dr. Hutwag-, n er Tamás és dr. Telkes Jó­zsef tart egy-egy szakelőadást. Dr. Baron Ferencné és dr. Szundy Aladár »A kaposvári járás tbc epidemiológiai hely­zetének változása a folyama­tos lakosságszűrés tükrében címmel tart előadást. Dr. Bor­sos Dezsőné a Kaposvár első la­kosságszűrésével nyert tapasz­talatokat ismerteti. é A forrongó város „Aladdin és a csodalámpa44 a színház karácsonyi ajándéka a gyerekeknek A Csdky Gergely Színház ismert mese eredetijéből ké­)mű kétrészes mesejátéka. Az oérdekes, romantikus darab az' titkára. 8 ------------------------------------­CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDCOOOOOCOOOOOOOCOCOCXXXXXXXXIOCOOOOCXXXXXXXXJC Egy nagy ipari köz­pont építkezéséhez munkások érkeznek az ország minden részéből. Nehéz kö­rülmények között, barakkokban szállá­solják el őket. Sok­féle ember verődik össze. Van, aki egész családjával jött, más megszökött otthon­ról, s akad, aki fes­tett múltja után itt akar új életet kez­deni. Siba, a munka­vezető igyekszik ró­luk gondoskodni, azonban részben az építkezésnél, részben az emberek maga­tartásából fakadóan egyre több nehézség­gel kell megküzde­nie. Néha helytelen intézkedésekhez fo­lyamodik, de mint vezető mindig ügyel az emberek érdekei­re. ^művészéi minden karácsony­akor meseműsorral kedvesked- inek a legifjabb nézőknek. Az ) idei gyermekelőadást nagy ér­deklődés előzi meg. Sokan ke- íresik föl már most a színház 5jegyirodáját azzal a kérdéssel, jhogy milyen darabot láthat­ónak a színház karácsonyi aj án- 5 dekaképpen a gyerekek, kik Slesznek a bemutatásra kivá­lasztott mesedarab szereplői. ) Felvilágosításért Komlós Ist- jvánhoz, a Csiky Gergely Szín- 3 ház szb-titkárához fordultunk, ómivel ezek a gyermekei őadá- }sck a szakszervezet rendezvé­nyei. Karácsonyi ajándékunk a Jzverekeknek Háray—Komlós Aladdin és a csodalámpa« cí. szült. Az eddigi gyakorlattól eltérően ez a mesejáték nem zenés lesz, hanem prózai. Ki-: választásaikor a nagyobbakra, a felsősökre is gondoltunk — mondotta Komlós István. Tíz szereplő játszik a da­rabban: Gábor Mara, Bálint György, Fillár István, Szabó Imre, Holl János, Baranyai László, Oláh Magda, Virágh Ilona, Radios Gyula és Kom­lós István. A rendező Csihák László. — »Premierünk« december 24-én délután fél 4-kar lesz. Azt tapasztaltuk, hogy a gye­rekek kedvelik a csak nekik szánt műsorainkat, ezért mi is nagy szeretettel készülünk az előadásra — fejezte be tá­jékoztatóját a színházi szb­Qdmezzs konyakái A LEQIFJABB OLVASÓK RÉSZÉRE Érdekes esemény megren­dezésére készül a Városi Könyvtár és a fiókkönyvtárak ifjú olvasóinak serege. E hó­nap 27-én délután jelmezes könyvbál lesz a városi könyv­tárfiókok gyermekolvasód ré­szére. A ritka mulatságra a Ki­lián György Ifjúsági Ház nagy­termében várja és hívja már most a Városi Könyvtár a leg­ifjabb olvasókat Jó előre ki­adva a jelszót: Törd a fejed, nem lesz könnyű elsőséget sze­rezni a jelmezek versenyében, mert a részvevők számára kö­telező o jelmezes megjelenés. Méghozzá valamelyik kedves olvasmány hősének mezében kell majd megjelenni. A má­sik sok gondot okozó feltétel pedig az, hogy a jelmez nem kerülhet pénzbe, saját készíté­sű kell legyen. Anyaga lehet papír, használt ruhadarab. Érthető izgalmat kelt1 álta­lános iskolásaink körében a vidám eseményre való készü­lődés. Legtöbben — a városi könyvtárak gyermekolvasói közül — szigorúan őrzik a titkot, hogy milyen jelmezben érkeznek majd. Most talán még a legjobb barátok is la­katot tesznek a szájukra. S vége-hossza sincs a fejtörés­nek. Hiszen annyi a kedvelt olvasmány hős! Nem egyeszerű dolog a sok közül egyet kivá­lasztani. Lesznek itt Ludas Matyik, János vitézek, Robin­sonok, Pöttyös Pannik, matró­zok — a hűség kedvéért cso­koládépipával —, s bizonnyal eljön a legnépszerűbb olvas­Művelfídési korok, szakkörök és akadémiák a na mányok hőseivel együtt Huck­leberry Finn s megannyi más mesealak, ifjúsági regényhős. A különös és sok hasznot is ígérő »báli« eseményt a jel­mezes vendégek felvonulása nyitja meg. S mivel itt lesz­nek a szülők, akik feltételez­hetően maguk is ismerik még gyermekkarukból a megeleve­nedő olvasmányhősöket, lesz segítsége a bíráló bizottságnak. Persze nem igazi egy báli tánc nélküL Sőt táncverseny nélküL Ez is lesz. Majd tom­bola következik, végezetül a Li« testvérek című kínai me- sefilmn előadása előtt osztják ki a rendezők a jelmez- és táncverseny díjait. Mik lesz­nek ezen? Nem árulhatjuk el, mert ez még a rendezőség féltve őrzött titka. (Tudósítónktól). A Nagyatádi Járási Nőta­nács gazdag programot állított össze az asszonyok és lányok részére a hosszú téli esték hasznos eltöltésére. Tizennyolc községben művelődési kört, tizenegyben pedig szakkört szerveztek. Igen közkedveltek a népművészeti, a kézimunka, a csipke verő, a játékkészítő és a sütő-főző tanfolyamok. A nők akadémiájának nyolc előadásból álló sorozatát négy helyütt indították meg. Lábo- dan, Samogyszoban több mint ötvenen, Nagyatádon negyven-( öten hallgatták meg az első három előadást, melyek a vá­lásról, a főzés technikájáról és az új háztartási gépek kezelé­séről szóltak. A sarki fény hangja Alaszkában élő öreg bányá­szok szerint a ragyogó sarki fénynek »suhogó hangja-« van. A sarkkörön vagy annak kö­zelében élő emberek gyakran állítják, hogy a fényjelenséget bizonyos zörejek is kísérik. Egy atnerikai tudós, Gene Wescott, az alaszkai egyetem tanára most elhatározta, hogy a legkorszerűbb és igen érzé­keny műszerek segítségével vé­gére jár ennek a kérdésnek. Véleménye szerint az a tapasz­talat, hogy a kutyák üvölteni szoktak sarki fény idején, szintén bizonyítja, hogy bizo­nyos hangokat hallanak, ame­lyek emberi fül számára nem kivehetők. Az Északi-, illetve a Déli­sarkon tapasztalható fényjelen­ségek emberemlékezet óta min­dig izgatták az emberek kéo- zeletét, és máig sem találtak rájuk teljesen megnyugtató magyarázatot. A leggyakrab­ban a Föld két mágneses pó­lusa, a mágneses mezők köze­lében tűnnek fel. Kétféle »auro­ra« létezik: az ív, amely a lá­tóhatártól indul ki, és szivár­ványként fogja át az eget, vagy az úgynevezett korona, amelynél sugárnyalábok legye­zőszerű en terülnek szét az égen. Az Északi-sarkon ezt a jelenséget Aurora borealisnak, a Déli-sarkon Aurora austra- lisnak mondják. Valaha regen úgy vélték, hogy a sarki fé^ nyékét a jégmezők és a hó tükröződése okozza. A leg­utóbbi tudománvos magyará­zat szerint inkább úgy vélik, hogy sugárzás, illetve a Nap­ból kilövellő elektromos töl­tésű részecskék idézik elő a jelenséget, amikor összeütköz­nek az atmoszféra felső réte­gében levő gázokkal, és izzás­ba hozzák őket. 1 * * * 942 millió csésze kávé Csehszlovákiában belke­reskedelmi szakemberek ki­számították, hogy 1958 és 1961 között 694 tehervonat, mindegyik 50 darab tízton­nás tehervagonnal szállított kávét az országba. Ebből összesen 942 millió csésze kávét főztek. Iskolai büfét kémek a barcsiak (Tudósítónktól.) Ez évben nyitotta meg Bar­cson a második korszerű ön­kiszolgáló boltot a földműves­szövetkezet. A fűrészüzem parkjában halászcsárda épül. Létesítenek egy cukrászüze­met is, ennek az lesz a felada­ta, hogy ellássa az egész já­rást. A pálfalusiak kenyér bol­tot, a barcsiak tejcsárdát kér­nék. Közkívánságot elégítene < ki az is, ha megszerveznék aj nagyobb iskolatömbökben a péksütemény, a szendvics és a: tej árusítását. Megkönnyíte- > nék ezzel a szülők dolgát, s elejét vennék annak, hogy • reggel vagy a tízpercekben is- \ kolás gyerekek az útba eső, \ illetve közeli vendéglőkbe sza­ladgáljanak tízórait vásárolni. í l|oaa asEB.pfrrnrfltfn! Ő kömyál úszik a levegő­v ben. Mézszínű az ég. Szerelmesek sétálnak a park­ban, és boldog álmokat szőnek a vágyak szövőszékén. Autó suhan, szürke és fénylő, mint­ha ezüstből volna. Es verebek csiripelnek vidáman, és a szom­szédasszony most megy tejért, és egy férfi az országidon ola­jos, izzadt arccal a motorke­rékpárját javítja. Az iskolá­ban mint valami furcsa szek­ta tagjai a misztikus ábécét éneklik a tudás istenének kö­nyörgésül. Lélegzik, mozog, zsong, sza­porodik. tervez, alkot, álmodik, és időnként megriadva hall­gatja a rádiót: az Élet! Valaki hazudik... Az orvos operál... A századik csille szén buk­kan elő ... Vá-tat a mozdony..., és babakocsit tol egy nő az ut­cán. Lélegzik, mozog, zsong, sza­porodik, tervez, alkot, álmodik, vétkezik, és időnként meg­riadva hallgatja a rádiót: az Heti El A temető azonban néma és csöndes, és itt-ott süppednek a sírok. Imentem a tudóshoz: Szemüvegét feltolta, egy kicsit összeráncolta homlokát, látszott, hogy erőlködik: úgy akarta elmondani, hogy meg­értsem. — Ha kísérleteim sikerülnek, akkor boldoggá teszem az em­beriséget. S nem is cn. Mi. A hajdan volt és most élő tudó­sok együtt. Nélkülük én sem­mire se mentem volna. Meg kellett volna járnom az embe­riség egész életét, az alapfok megismerésétől az összetettig, az egyszeregytől az integrálig, a résztél az egészig. He most úgy érzem, hogy közeledik a vé-ső, a győztes pillanat. To­lón még egri vep. falén kettő, és odat-hetem az emberiség asz­talára nngy találmányomat, a tudományomat, a tudomány új győzelmét: tied, Ember, légy boldogabb és hatalmasabb... Ennyit mondott, és máris szá­mításai fölé hajolt E1 Imentem a földműves­hez: Megállt egy pillanatra a táb­la szélén, tekintete végigkú­szott a rögökön, aztán megnéz­te a távoli hegyeket, ül-e köd már rájuk, jön-e leső, áztató, magot nevelő, a föld kegyetlen szomját oltó... — Csak az esőt várom. Szép, csöndes esőt, hogy úgy verme- tezzen, mint anyám szitá án a liszt, amikor kenyeret sütni készül. Eső kell a földnek, és akkor duzzad, csírázik a mag. szárat hajt, magot hoz. Eső kell. Ma még semmit sem lát­ni, szürke, rideg, élettelen a föld. S aztán másnap kibújnak az apró zöld hajtások, s úgy sor’áznak végfg a táblán, mint valami kis, de legyőzhetetlen hadsereg. — Es akikor érzem, hogy nem volt kár izmaimért, nem volt kár, hogy hajnalban kö­szöntöttem a kelő napot, és búcsúztattam is, mikor nyu­govóra tért. Nem volt kár. mert életet neveltem az eső- fleat, a nappal, a földdel össze­összefogva: kenyeret. Hogy odatehessem az ember asztalá­ra: szelj belőle, a tied e soha meg nem unható, ropogós há­tat fordító kenyér. Ennyit mondott, és máris in­dult a traktor nyomába, amely pöfögve zúgott tova a végtelen nagy határ ismert ismeretlen­ség’be. felmentem a kőműveshez: ^ A kanállal könnyed mondvlzttal új habarcsot csa­pott a tégi sor tetejére, és már hupp~nt is bele az új, hogy tenyérnyit magasodjék egyre följebb a ház fala... — Egy hét se tán, s whet- nek a cserepezök, hogy új üte­met verve befejezzék, amit én kezdtem. Aki nem érti, nem is látja, hogy milyen szép így is ez a vakolatlan épület. Még kopár, vörös falak, létra, áll­vány lépcső helyett; s mén fentről lelátni az alapig, ahol elkezdtük jó ideje. De nem­sokára élet költözik a falak közé. Szerelmes éjszakák és szorgos nappalok. Gyermekét virrasztó anya. Tervek. Vesze­kedések. Barátságok, öröm és bAnat, Vasárnapi ebéd. Szól a rádió, és összegyűlnek e szom­szédok, hogy megnézzék a te­levíziót. Nagyszerű dolog épí­teni! Nekik. Magunknak. Az életnek. El Imentem az orvoshoz: Éppen operált, a késé­vel megvívta a harcot, le­győzte a halált... Elmentem a bányászhoz: Szénporos arcán átfehérlett nevetése, s izmaival gyors rit­musú táncot járt a fúró ... Elmentem a tisztviselőhöz: ... a szabóhoz __ . .. az újságárushoz... ... és elmentem mindenki­hez, aki ember, aki teremt, aki magában hordja a százezer éveket és a beláth-tatlan jö­vőt. Mennem ajtóról aHóra, ki­lincsek kattantak mögöttem, és körülöttem lélegzett, mozrott, zsonaott, tervezett, alkotott, ál­modott. és időnként mcoriadva Vgatta a rádiH: az Elet. Mindenkihez elmentem, és ~ ’’"'t m.e-h:-Ugattam. L megkérdeztem magam l j is, meghallgeVam szív­verésem, megvizsgáltam vá­gyaimat, terveimet, leszálltam álmaim mélyére is ... És • most nyugodt, szívvel írom le a nagy riport végső ta- vnisá-át: Nem ma-. T,a-ahás! N-m iooz, hogy mindenk* bék*t kiált, és rz háborúnak h-JJotsrik. Nem igaz! Nem. Tanúim ők: az emberek! Gyurkó Géza Szent Nefyomuk csalódást okozott A nyugat-németországi Altmannstein városkában a folyón átvezető hidat Szent Nepumok szobra díszítette. A szobrot a napokban egy öregasszony mindenáron le akarta dönteni a talapzatá­ról, és komoly kárt tett ben­ne. Amikor a csendőrség kérdőre vonta, azzal indo­kolta tettét, hogy meggyűlöl­te Szent Nepomvkot, mert minden könyörgése ellenére sem segített neki nyugdíj­ügyét rendezni. * * » A távozóm úszás rekordja ! > A Woods Hole oceanográfiai £ intézetben közölték, hogy egy l hatalmas, kék uszonyos ton- | hal felállította a »távolsági gyorsúszás világcsúcsát«. Meg­állapították, hogy 50 nap alatt 8000 kilométert tett meg. A tonhalat a Bahama-szige- teken jelölték meg, és 50 nap­pal később a norvégisi Bergen közelében fogták ki a tenger­ből. Ha feltételezzük, hogy a hal megállás nélkül, egyenes vonalban tette meg az utat — ami meglehetősen valószínűt­len —, akkor naponta 160 kilo­métert kellett úsznia. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11# Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP* LAP LAPKIADÓ VALLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffe Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. a. V t

Next

/
Oldalképek
Tartalom