Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK Búcsúztató a gyárban O Gondoljanak a kisgyermekkel utazókra is! Beteg volt kisgyermekem, s november 30-án behoztam Ka­posvárra az orvoshoz. Amikor végeztem, beültem a másfél éves csöppséggel a gyermek- váróba. Amikor közeledett az indulás ideje, kimentünk a peronra. Kértem a kapust, en-, gedjen ki a korlát elé, mert ha megindul a tömeg, nem jutok ki épen a kisgyerekkel. Ö azonban nem volt hajlandó ki­engedni. Erre azt mondtam ne­ki, hogy panaszra megyek. "Mehet, ahova akar« — vágta oda. Jó volna, ha ,á kaposvári ál­lomáson a kisgyermekkel uta­zókra Is gondolnának. Ha már megépítették a peronon a kor­látot, tegyenek egy ajtót a gyermekváróterem elé is, hogy a szülők még a beszállítás előtt elfoglalhassák helyüket a kocsiban. Harkány József Kaposvári Textilművek o Nincs bent a felárban? November 26-án este betér­tem a kaposvári Belvárosi Eszpresszóba. Mivel a fejem fölött levő ventillátor búgésa nagyon zavart, a magnó mellett megüresedett asztalhoz tele­pedtem át. Nem sokáig élvez­hettem a zenét, mert a magnó lejárt. Megkértem a pincért, hogy fordítsa meg az orsót. A szomszéd asztalnál ülő idős hölgy azonban a következő­képpen utasította rendre: »Jós­ka, ne kapcsolja be a magnót.,, az egyébként sincs bent a fel­árban.-“ Többen voltunk fiatalok, szerettünk volna szenét hallgat­ni, a hölgyet azonban zavarta a magnó, nem kapcsolták be újra. A következőket szeret­ném megkérdezni: a magne­tofon a vendégek szórakozta­tására vagy bosszantására van-e; a ventillátor kellemet­len búgása bent van-e a tej­árban. K. M, Fonyód November 27-én délután két órakor leálltak a gépek a Nagyatádi Fonal­gyárban. A kisze­relő 'osztály dolgo­zói minden jót kí­vántak a nyugdíj­ba menő Meny­hért szaktársnak. Ünnepi volt a hangulat hiszen a gépek csak ünnepen állnak. Menyhért bácsit körülvették mun­katársai. Minden­ki szeretett volna szólni egy kedves szót, de csak áll­tunk., s könny gyűlt a szemekbe. Az ünnepelt har­minc évig dolgo­zott szorgalmasan, becsületesen a gyárban. Az asszo­nyok, lányok meg- hatódottan adták át neki az ajándé­kokat. Menyhért bácsi az elérzéke- nyüléstől nem tu­dott szólni. Csepeli F erenc- né osztályvezető jó egészséget, nyu­godt pihenést kí­vánt a sok-sok évet munkában el­töltőt dolgozónak. Menyhért bácsi fiatal korában géplakatosként, az utóbbi években müszakvezetőként dolgozott a gyár­ban. Az öreg könv- nyes szemmel kö­rülnézett a gépte­remben, tekintete megpihent a gé­pekre fölvetett motringokon. Mindebből azt éreztük, jó érzés­sel megy nyugdíj­ba. Ö is részese volt az eredmé­nyeknek. Tekinte­téből azt olvastuk ki, hogy nyugod­tan hagyja a mun­kát a fiatalokra .., Bíró Istvánná, Frankovics Sándorné, a nyugdíjintéző bizottság tagjai Látogatás az ipari taisulók otthonában A RipiJi-ítónai ipar'tü uló Iskola kollégiumában százkUencven fiatal lakik. Az első f Is ek akók áprilisban költöztek ide, — igen nagyot változott száll á>helyünk a »honfoglalás« óta — mondta Bogdán János RÍSZ cús titkár. Ottjártamkor nagy sürgés-forgás volt a KISZ-lrodában. A »►ve­zérkar« éppen azon vitatkozott, hogy milyen színűre fe sék a falat. PaliLska János kuUúrf sietős art ajánlotta, hogy minden fal más szí­nű legyen. Molnár László, a József Attila KíSZ-alap zervezet titkára a hengerelt fal mellett kardo kod ott. Az ő javaslatát fogadták «I a többiek. Néhány perc múlva a fiatalok már munkához is láttak. Megkezdődött a festés, „ Az ipari tanulók állandóan szépítik otthonukat. A napokban he­lyükre kerülnek a fali lámpák, nemsokára megszólal a rádió. Szebb lesz hamarosan a kollégium kornyéke is. — A hangszóróra vagyunk a legbüszkébbek ... Két kezünkkel kerestük meg a rávalót — mond a az egyik tanuló. -- A Kaposvári Állami Gazdaság zaranypusztai üzemegységében kukoricát törtünk. Beleizzadtunk p, munkába, elf árad tunk, de megérte. Nemrégen Cöíiében jártak az ipari tanulók. Segítettek a helybe­lieknek a major parkosításában. A szomszédos óvodánál járdát ké­szítettek, udvari játékokat szerelt- k föl a fiúk. Kovács István KlSZ-segitő tanár jóban, rosszban együtt van a tanulókkal. Az állami gazdaságban, a termelőszövetkezetben együtt dolgozott velük. Mindig újabb és újabb ötletekkel áll elő. Ezen a hé­ten már virággal és képekkel d/sz’tett klubhelyiségben fogadhatják a tanulók szüleiket és ismerőseket. A fiúk a Tavasz televíziókészüléknek örülnek a legjobban. Ezt Is maguk szerezték. VARGA TEREZ levelező. A CÉL NEMES, A RENDELET HELYES Hahó, zsemle a láthatáron ! (Kaposvári olva­sóink panaszol­tak, hogy a kül­várost üzletekbe későn érkezik reg­gel a péksüte­mény. A munká­ba menőknek lesniük kell a szállítókocsit.) ÖREGEK NAPJA KÁNYÁN először rendezték meg az öregek, napját november 25-én. A művelő-1 dési otthon nagyterme zsúfolásig í megtelt az ünnepeitekkel és a ven­dégekkel. A vöröskere'z:ej szer­vezet műsort adott az öregek tisz­teletére. Az általános iskola tanu­lói szintén fölléptek. A műsor után a rendezők megvendégelték a nagyapákat és nagymamikat öt­vennégy öreg ajándékot kapott. A vöröskeresztes aktívák nem feled­keztek meg a betegékről t:em. Az ágyban fekvő öregeket odahaza keresték föl, elvitték az ajándéko­kat. MAJOR LÁSZLÓ levelező IGALBAN Hat órakor szétgördü’t a műve­lődési otthon bérsonyfüggőnye. fizjlletékes válaszol Hozzászólás egy válaszhoz Munkában megöregedett asrió- nyok és férfiak ültek a nézőtéren. Az öregeknek nagyon tetszett a műsor. Több számot vastapssal ju­talmaztak. Fiák, unokák, déduno­kák köszöntötték az ünnepe'teket. Az előadás után a nőtan ács tagjai hetven öreget vendégül láttak a pártklubban. A nőtanács cs a öld- művesezövetkezet teával és sü'e- m én nyel kedveskedett a vendégek­nek. TÓTH MIHÁLY SZABADIBAN a Kossuth Termelőszövetkezet lát­ta vendégül az öregeket. H rreg József tsz-einők mondott ünnpl beszédet. A termelőszövetkezet megjutalmazta az öregeket. Akadt, aki ezer forintot kapott. A KIS55- szervezet zenészei szolgáltait k a talpalávalót. A táncot a nyolcvan­hét éves Bőzsöny József és • nyolcvanegy éves Eingnelr István­ná kezdte meg. Példájukon felbuz­dulva a többi öreg is táncra per­dült. BERNATH JÓZSEF vb-tjtkár A z Elnöki Tanáes 18. szá­mú rendelete föl kíván­ja számolni az alkoholizmust, ezt a népbetegséget. Kötelessé­gévé teszi az egészségügyi és igazságügyi szerveknek, hogy részt vegyenek ebben a mun­kában. A cél nemes, a Pendelet mint a eélr megvalósításának eszköze helyes; a törvényerejű rende­let mint fokozat jó, de nem utolsó fokozat, mert az alko hólizmus teljes leküzdése cél­jából még kiegészítésre szorul. Pillantsunk vissza az előbbi fokozatokra. Korábbi rendel­kezések lehetővé tették, hogy ingyenes elvonó kezelést kap­janak a betegségükből kigyó­gyulni kívánó alkoholisták. Volt eredménye a rendeletnek? Volt. Három évvel ezelőtt rende­lőjében beszélgettem dr. Hárdi Istvánnal, Pest megye ideg­gondozójával. A hivatalos ren­delési idő már két órával az­előtt letelt, de az orvos ajtaja előtt még mindig sorban áll­tak. Az orvos hipnotikus alta­tással kezelte az önként Jelent­kezőket. Azon fáradozott, hogy kidolgozza a csoportos altatás módszerét. Szerinte így min­den jelentkező kívánságát tel­jesíthette volna. Az önként je­lentkezők ellátásában is akad­tak nehézségek, pedig ők még nem süllyedtek az alkoholiz­mus legmélyebb pontjára, ök csak kis csoport voltak. Az alkoholizmus betegség, mégpedig olyan betegség, amely a súlyosságával azonos erővel zárja M a beteg gyó­gyulni akarását. Helyes tehát, hogy a 18. számú rendelet nem a betegre bízza az elvonókúra kezdeményezését, jogot ad az éhező, naponként kékre-zöld- ne vert családtagnak, hogy vál­toztasson sorsán. aj on megteszi-e ezt a lé- ~ pest a családtag? Az ép ésszel gondolkozó em­ber azt hiszi: igen. A körzeti orvos, akihez kötözésre jár a betört fejű asszony, tudja, hogy nem. Nem, hiszen egy­szer azt meséli, hogy eldőlt ve­le a létra, máskor azt, hogy aprítás közben tuskó zuhant a fejére. Az orvos azt is tudja, hogy a részeges családfő dik­tatúrája a lehető legtökélete­sebb parancsuralom. Azonban még a legdurvább alkoholista is rendelkezik olyan tulajdon­sággal, amivel kiegyenlíti go­rombaságait. A közvetlenül érdekelt csa­ládtag nem bizonyos, hogy be meri nyújtani kérelmét a kényszer elvonókúrára. Szük­séges tehát a társadalmi össze­fogás. Kérdés, hogy társadalmi értelemben tudunik-e a szub­jektivitás, a személyes sérelem fölé emelkedni (az ilyen okok­ból eredő beavatkozás a nemes gondolat sírásója lehet); tu- dunk-e társadalmi ügyet ne­hézségek vállalásával is ma­gunkévá tenni, mert a más dol­gába való beleszólás édes ugyan az alantas ösztönöknek, de kényes néha a jó szándék­nak is. Kaposváron történt. Részeg Miskáért hajnaltájban elindult az éjszakát átvirrasztó feleség. Reggel van, mire rátalál, Az italbolt előtti árokban alszik. Az asszony letörölgeti az ar­cát, ruháját, lábra állítja, s el­indul vele haza. Részeg Miska hamarosan föleszmél, leoldja kétujjnyi széles nadrágszíját, megsuhogtatja a feje fölött, s a csatos végével lesújt az asz- szonyra. Eleinte föl-fölsikolt az asszony, de mine lakásuk köze­lébe érnek, már könnye sincs. Elöl megy az asszony, mögöt­te az ember, időnként csönren a csat. Reggel van, kom reggel. A szomszédasszony járdát söpör. Látja Részeg Miskát, látja a véres arcú asszonyt. Odalép a hadonászó férfihoz, lefogja a kezét. — Csillapodjék, drága szom­széd úr! Ne bántsa azt a sze­gény asszonyt! Részeg Miska nem szól, csak ránt magán egyet, fölemeli os­torát, bávatag arckifejezéssel céloz s üt. Mind a hárman el­indulnak. Részeg időnként le­sújt, felesége tűri, a szomszéd­HORVÁTH JÁNOS —elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke december 1-én, pénteken reggel 9 órai kezdettel fogadónapot tart a MÉSZÖV székháziban (Latinka-tér 1. sz.) (Site) asszony kérleli a kegyetlenke- dőt. Így mennek jó darabig, aztán a szótlan asszony várat­lanul megfordul. Begörbíti uj­jait, kékkel keretezett szeme szikrákat hány, mint valami fúria nekiesik a szomszédasz- szonynak. — Semmi köze hozzá! Meg­értette? ... Ha agyoncsap, se érdekelje!,. . Nem érti? Az én uram azt tesz, amit akar!,,. Takarodjon a dolgára! Nem szégyelU magát, beleavatkozik a más dolgába. Megtépi a szomszédasszony kontyát, félrelöki, s ők ketten mennek tovább. Elöl az asz- szony, utána a férje. Részeg Miska időnként megpörgeti fe­je fölött a nndrágszíjat, s le­sújt a feleségére. Szerintem a kényszer elvonó­kúra kezdeményezésére kije­lölt szervek csak társadalmi segítséggel valósíthatják meg a rendeletben foglaltakat. A KISZ-nek, a nőtanácsnak, a szakszervezetnek igen aktív szerepet kell vállalnia ebben a küzdelemben. Közhely szinte a következő: miközben a kormány intézke­déseket tesz az alkoholizmus­sal való leszámolásra, az élel­miszerboltok és főként az ital­boltok kirakatai ellenpropa­gandát fejtenek ki. Az üdítő italt kevés helyen ajánlják. Egynémely italboltban, sön- tésben megmosolyogják, s né­ha még gúnyos megjegyzések­kel is illetik az Almuskát ké­rő vendéget. Moszkvában az italboltok helyén üdítő italt árusító büfék nyíltak. Elké­pesztően olcsón oltíhatja itt szom iát az ember. TVT éhány szót a gebinesek- ról is. Egypár évvel ezelőtt egy (nem Somogy megyei) italbol­tos megkért arra. hogy készít­sem el a központnak küldendő számadásait. E munkám köz­ben tapasztaltam, hogy a vál­lalat ellenőrei ismételten »min­tát* vesznek, s visznek az ér­tékesebb italokból állítólag vegyelemzésne. Amit elvittek, az soha nem került vissza az üzletbe. Nyugtát kértem a mintákról. Kérésemet egy kü­lönc hóbortjának tekintették, de megadták a nyugtát. Men­tem a központba. Kértem a minta jóváírását. Nagy volt az elképedés. Egy gebinesnek jó­váírni nyolcvanhat forintot?! Röpke fél óra alatt kétezer annyit keres! Tudom én, hogy egy hordó sörön tisztán meg­keres egy százast, s akkor mé° nem is kell magas gallérra' mérnie, csak a szokványossal? Nem tudtam. A nyolcvanhat forintot nem írták jóvá. Az italboltos valóban behozta a minta árát többszörösen is. Hát kiken kereshet a gebines? Főként a részegeken. Pedig rendelet van rá — a söntés fa­lán Is látható , hogy ittas egyént nem szabad kiszolgál­ni. Az alkoholizmus betegség, súlyos betegség; nincsen a kór­háznak olyan osztálya, ahova ne juttatna pácienseket. A bal­eseti osztálytól a zárt osztályig mindenhova jut belőlük. Kér­dezzük végig a csökkent szel­lemi képességű gyerekek inté­zetének szomorú lakóit, Az esetek többségében eljutunk a részeges elődhöz. Az alkohol az utódokat sem kíméli. Aggódó gondosság terem­tette a 18. számú törvényerejű rendeletet, aggódó figyelem kíséri, roeghozza-e a kívánt eredményt. 'Egy rendelet sem­mit sem ér, míg tartalma írott malaszt csupán, míg elgondo­lásait végrehajtás, tettek nem követik. Ezt a rendeletet is végre kell hajtani! Láttam Hárdi doktor bete­geinek hálás mosolyát. Megrá­zó szépségét képtelen vagyok leírni. Ifj. Kordován Gyula * Az »Olvasóink lr)ák“-rovat múlt heti számiban összeállítást közöltünk az alkoholizmusról. Ol­vasóink és levelezőink elmondták véleményüket az Elnöki Tanács 18. számú rendeletéről. Folytatjuk a vitát, a hozzászólások közlését. Egyik igali olvasónk kifogá­solta, hogy a Kaposvári Sütő­ipari Vállalat igali telepéről letakaratlanul vitte a gépkocsi a kenyeret szeptember 3-án. Talpai János, a Sütőipari Vál­lalat igazgatója válaszában megemlítette, hogy az Autó- közlekedési Vállalat gyakran ponyva nélküli -kocsit küld. Ez nagy leiesést okoz, mert ilyen­kor vissza kell küldeni a gép­kocsit ponyváért. Hoffmann Sándor, az AKÖV igazgatója a következőket fűz­te a november 6-án megjelent válaszhoz: »A kérdéses napon egyik gépkocsink sem indult késedelmesen. A szerződés szerinti négy gépkocsit ellát­tuk ponyvával. Csak olyankor küldünk ponyva nélküli ko­csit a Sütőipari Vállalathoz, ha szerződésen felül kérnek tő­lünk szállítóeszközt. Ilyenkor is csak akkor, ha a ponyvarak­tár éppen nincs nyitva. A jö­vőben nem lesz ilyen kifogás: a forgalmi telepen tartaléko­lunk ponyvát, a rendkívüli fu. vart vállaló gépkocsikat bár­mikor elláthatjuk vele. Az AKÖV korábban beszerzett né­hány zárt szekrényű gépkocsit a kenyér és a péksütemény hi­giénikus szállítására. A Sütő­ipari Vállalat visszautasította ezeket a kocsikat. Kénytelenek vagyunk hát továbbra is pony­vás gépkocsikkal szállítani a kenyeret, A zárt szekrényű ko­csik foglalkoztatása sok gon­dot akozott, mert nem lehet akármilyen szállításra használ­ni őket.« \ i>a s-v etil Két szoba-konyha-mellékhelyisé- ges ház beköltözhetően eladó. Csurgó, Kossuth L. u. 80. (4433) Hídmérleg — 3 tonnás — eladó a Balatonszentgyörgyi Községi Ta­nácsnál. Érdeklődni személyesen vagy a 6-os telefonon. (3169) Somogysárdi Béke Tsz eladásra felkínál 150 db egészséges, falká- sított, 30—40 kg-os süldőt. Érdek­lődni lehet telefonon: Somogysárd 7. számon. (1271) 75-ös Jawa kismotort vennék. Cím a kiadóban. ______________(3168) T örzskönyvezett patkányzó, ~si^ ma szőrű foxterrier kölykök ol­csón eladók. Bőszénfa, állatorvos. _________________ _______ (1283) 1 25-ös lemezvillás Csepel motor- kerékpár 2200 Ft-ért eladó. Kapos­vár Füredi U. 49.__________(1272) E ladó úi. világos, háromajtós szekrény. Kaposvár, Kossuth Lajos i utca 16., II. emelet 5. ajtó. (78663) Zseiickis lakon, Kossuth La,!. alatt IS g parragszéna eladó. (1273) Hízott sertés eladó (200 kg), Ka­posvár, Füredi utca 98., Szabó. _______________________ (78662) B eköltözhetően eladó kétszobás, mellékhelyiséges házrész. Ara 53 ezer forint. Cím 78665. számon a hirdetőben. (78365) Elcserélném kétszobás, konyhás lakásomat 2 egySzoba-konyhásra. Érdeklődni 78670. számon a hirde­tőben. (78670) Építészmérnököt, építésztechni­kust keres fölvételre a Siófoki Já­rási Tanács V. B. Fizetés a 116/1960. sz. MŰM utasítás szerint. Lakáát biztosítani nem tudunk. Jelentke­zés személyesen vagy írásban a Siófoki Járási Tanács V. B. titkár­ságán. (3161) Levelekből — levelekről Benecki Andor olvasónk elpanaszclta, hogy a báza- kerettyei töltőállomás sokáig tölti a 'palackokat. A dél-so­mogyi gázfogyasztók olykor csak. két hét múlva kapják meg a palackokat. Szerinte meg kellene gyorsítani a töl­tést. * * * Üjságh Tibor iskolaigazga­tó a darvaspusztaiak nevé­ben fordult szerkesztősé­günkhöz. Mint írja, nagyon jó volna, hu villanyt kapna a puszta. Egy kilométer ve­zetékre volna csak szükség. A darvaspusztaiak társadal­mi munkával segítenék a vil­lamosítást, Az Áramszolgáltató Válla­lat szerint a puszta villamo­sításához négy kilométer nagy- és két kilométer kisfe­szültségű vezetékre van szükség. A puszta villamosí­tására még 1963-ban sem kerülhet sor, * * * Iharosi levélírónk arról számolt be, hogy az erdészet kincsesfai részlegénél dolgo­zd nőbrigád tagjai nagyon szorgalmasak. Kalamár Mar­git, Bodó Magdolna, Izsó Ist­vánná, Boros Jánosné, Futó Jánosné elismerést érdemel jó munkájáért. Egyéves gyermekem mellé gon­dozónőt keresek lakásomon. Cím 78672. számon a hirdetőben. (78S7Í) i Magányos férfit eltartanék In­gatlanért. Ajánlatokat 78656. szám­ra a hirdetőbe. (78656) Gyermektelen házaspár üres szo­bát keres. Cím 78661. számon a hir­detőben. (78661) Külön bejáratú cserépkályhás, bútorozott szoba fürdőszobával ki­adó. Cím 78666. számon a hirdető­ben. (78656) Bútort részletre is készítek, javí­tást vállalok. Szász Ágoston aszta­losmester, Kaposvár, Május 1. u. 21. (1276) Magányos, káros szenvedélyektől mentes, 51 éves szakmunkás házas­ság céljából megismerkedne egy józan életű, csinos, házias, lelkiek­ben gazdag 38—44 éves nővel, aki otthonát és az életét szebbé tudná varázsolni. Leveleket »-Karácsony­kor« jeligére a kiadóba kérek. (3172)

Next

/
Oldalképek
Tartalom