Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 19#!. december S. Jossép Bross Tito Moszkvában , Moszkva (TASZSZ). Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Szövetségi Népiköztársaság elnöke kedden Moszkvába ér­kezett. Moszkva Kijevi pályaudva­rán Titót Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint az SZKP és a szov­jet állam más vezetői fogad­ták. Tito elnök és' más ju­goszláv államférfiak és köz­életi személyiségek érkezése alkalmából díszszázad sorako­zott fel. és eljátszották a két ország himnuszát a jugoszláv és szovjet állami lobogókkal feldíszített Kijevi pályaudva­ron. Nyikita Hruscsov üdvözölte Tito elnököt és kíséretének tagjait, s a következőket mondta: »Ügy gondolom, hogy mi mint politikusok és államfér­fiak az ön üdülését összekap, csolhatjuk azzal, hogy elbe­szélgetünk, és kicseréljük né­zeteinket az országaink között fennálló kapcsolatok fejlesz­téséről és a bennünket köl­csönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről. Fel­tételezésem szerint a jugosz­láv és a szovjet vezetők sze­mélyes kapcsolatai a jövőben is hasznosak lesznek, elősegí­tik majd országaink barátsá­gának és együttműködésének megerősödését.-« Hruscsov megelégedését fe­jezte ki'»-Szovjetunió és Ju­goszlávia viszonyának fejlődé­se miatt. Megjegyezte, hogy sok fontos nemzetközi kér­désben megegyezik a két or­szág álláspontja, és hangsú­lyozta: minden szükséges fel­tétele megvan annak, hogy »továbbra is Sikeresen fejlőd­jenek és erősödjenek jó kap­csolataink«. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió őszintén törek­szik gazdasági, kulturális, tu­dományos és egyéb kapcsola­tának bővítésére a szocialista Jugoszláviával, ami megfelel minden szocialista ország ér­dekeinek. Joszip Broz Tito elnök vá­laszában elmondotta: ő és úti­társai örülnek, hogy ismét a Szovjetunióban, különösen hogy Moszkvában lehetnek, és megismerhetik a Szovjetunió­nak a kommunizmus építésé­ben elért eredményeit. Szovjet felsőoktatási szakemberek Magyarországon Saranov Néhány hetes időtartamra több neves szovjet felsőoktatá­si szakember érkezett hazánk­ba. A szovjet vendégek előadá­sokat tartanak és megismer­kednek a magyar egyetemek munkájával. A leningrádi Zsdanov-egyetem képviseleté­ben jött I. I. Poljanszkij bioló­gus professzor, R. G. Barancev docens, elméleti fizikus, V. J■ Ivanov docens, filozófus, vala­mint I. P. Muhlenov kémikus professzor és V. V. csillagász-professzor. Ugyancsak a vendégek kö­zött van P, P. Argunov pro­fesszor, az odesszai egyetemről, továbbá J. I. Malihinn. és 7. 7. Ivanova műfordítók, akik a magyar nyelvet tanulmányoz­zák. (MTI) Megjegyezte, hogy az egész világ el van ragadtatva a Szov­jetunió tudományos eredmé­nyeitől. A Szovjetunió más országokat: megelőzve halad előre éppúgy, »mint ahogyan elsőként rakta le a nép új, boldog életéhez vezető utat megteremtve a dolgozók első államát«. — Amikor a Szovjetunió­ban üdülünk — mondotta Ti­to —, természetesen találunk majd időt arra, hogy kicse­réljük nézeteinket a nemzet­közi helyzet különböző kérdé­seiről. Tito hangsúlyozta, mélyek a gyökerei a jugoszláv nép ama őszinte törekvéseinek, hogy erősítse barátságát a Szovje.- unió népeivel. Ezt a barátsá­got a fasizmus ellen vívott közös harc tette szilárddá. Ma még inkább megerősödik ez a barátság, mert mindkét nép harcol a világbékéért, az új, boldog élet fölépítéséhez szük­séges feltételek megteremté­séért. A jugoszláv elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy ne­ki és útitársainak Szovjet- unióbeli tartózkodása a köl­csönös megértés még nagyabb mérvű megerősödését és a két ország együttműködésének bő­vülését fogja szolgálni. A pályaudvaron a moszkvai dolgozók képviselői nagy számiban üdvözölték Tito el­nököt és kíséretének tagjait. Joszip Broz Tito Nyikita Hruscsowal együtt hajtatott a Kremlben berendezett szállá­sára. Mindenütt, ahol az autóka­raván elhaladt, a moszkvai lakosok üdvözölték a vendé­geket és a szovjet vezetőket. (MTI) folytatódtak a szovjet-amerikai tárgyalások Kubáról New York (MTI). A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői között hétfőn folytatódtak a tárgya­lások a kubai helyzetről. Szov­jet részről a tárgyaló küldött­séget Kuznyeéov külügyminisz­ter-helyettes, amerikai rész­ről pedig McCloy, a Kennedy elnök által létrehozott úgyne­vezett kubai koordinációs bi­zottság elnöke vezette. A hét­fői tárgyalás hatórás volt. A megbeszélések az ENSZ szék- házában a héten, egyes hírek szerint szerdán folytatódnak. Adenauer Párizsba utazik Bonn (MTI). A nyugatnémet kancellári hivatal szóvivője hétfőn beje­lentette: Adenauer kancellár januárban Párizsba utazik, hogy tanácskozzék De. Gaulle francia elnökkel. Adenauer és De Gaulle a találkozó során megvitatja a francia—nyugat­német együttműködés megszi­lárdítását, és több más politi­kai kérdésről tanácskozik. A találkozó részletkérdései­ben még nem történt megálla­podás. Magyar—cse* * lovak kereskedelmi tárgyalások kezdődtek Jan Poula csehszlovák kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Btró József külkereske­delmi miniszterhelyettes veze­tésével Budapesten megkez­dődtek az 1963, évi magyar— csehszlovák órucsereforgalmJ tárgyalások. (MTI) Hitlerista zászló a fejkendőn Berlin (MTI). A nácizmus üldözöttéinek nyugat-berlini szövetsége (BVN) a »Die Mahnung« című folyóiratában élesen tiltakozott a zellen, hogy Nyugat-Németor- szágban és Nyugat-Berlinben fiatal leányok és asszonyok számára olyan tarka fejkendő­ket árusítanak, amelyeken a különböző nemzetek zászlói kö­zött ott látható »Hitler vérrel beszennyezett horogkeresztes zászlaja is. Egész (Nyugat-) Németországban nincs egyet­lenegy olyan hatóság sem, amely fellépne az ilyen fasisz­ta propaganda ellen« — írja a közismerten polgári irányítás alatt álló szövetség lapja. ÚJABB RÉSZLETEK A „MÁSODIK IFJÚ GÁRDA“ HŐSTETTEIRŐL Moszkva (MTI). Az MTI moszkvai tudósítója írja: Moszkvában újabb adatokat tettek közzé annak a földalatti partízánszervezetnek a műkö­déséről, amely 1942-ig tevé­kenykedett »Lenini Szikra« név alatt a német hadsereg által megszállt Donyec-medence Druzskovka nevű városkájában. A »második Ifjú Gárda« tör­ténete 1941-ben kezdődött, amikor a német fogolytáborból megszökött Grebenyuk kato­nai technikus menedéket ka­pott Druzskovkában, a 18 éves Valentina Viasz juk házában. Grebenyuk itt ismerkedett meg a Vlaszjuk család fiatal bará­taival, s hamarosan együtt volt a csoport fölszerelése: több puska, gránát, benzinesüveg. Kolja Gyementyev, egy közeli gépgyár Komszomol-titkára rá­ot r RENDSZERESEN! A legkisebb településen is beszerezheti szelvényeit A FÖLDMÖVESSZÖVETKEZETI BOLTOKBAN! Ma még nem késő! (3176) dió-adóberendezést készített. Egy Sura Szobolkva nevű fia­tal leány egy napon repülőgép­ről ledobott szovjet röpcédu­lát talált, a csoport tagjai író­géppel sokszorosították, és a városban több helyen ki ragasz­tották a harcra buzdító röpla­pot. E lap alján használták elő­ször a »Lenini Szjkra« nevet. A röplap még a gyárak kapu­jában, sőt német katonai gép­kocsik ajtaján is megjelent, s a Gestapo a helyi árulók csendőrségével együtt hiába kereste a csoport tagjait. Nemsokára az egész Donyec- medence az ismeretlen fiatalok hőstetteiről beszélt. Egy kisik­latott és felgyújtott katonavo­nat roncsai között három órán át szakadatlanul robbantak a töltények. Majd sorra tűntek el a megszállókkal együttmű­ködő csendőrök, később isme­retlen kezek átvágták a német parancsnokság telefonkábelét a november 7-i ünnep hajnalán a környékbeli gyár legmaga­sabb kéményén vörös zászló lengett. Grebenyuk vezérkart alakí­tott, hármas akciócsoportokra osztotta a szervezet tagjait, ki­jelölte az összekötőket és az illegális találkozóhelyeket. A fiatal hazafiak rádión vették, majd sokszorosították a szov­jet tájékoztató iroda híreit, sa­ját adójuk útján pedig rend­szeres jelentéseket küldtek több száz szovjet hadifoglyot kiszabadított. A Gestapo végül is Írét pro- vokatőrt épített be a szervezet tagjai közé. Három hazafi ki­vételével a szervezet vala­mennyi tagját letartóztatták. Tíznapos kínzás után 12 parti­zánt agyonlőttek, Grebenyukot pedig a megolvadt kohósalak­ba dobták. 1942. február 28-án véget ért a »Lenini Szikra« hő­si története. Megnyílt a Csehszlovák Kommunista Párt XII. kongresszusa Prága (MTI). Kedden reggel 9 órakor kezdte meg munkáját a prágai Július Futók park kongresszusi termében a Csehszlovák Kom­munista Párt XII. kongresszu­sa. A kongresszus küldöttei nagy ünneplésben részesítették a politikai bizottság tagjait és a külföldi testvérpártok kül­dötteit, majd elénekelték az Intemacionálét. A kongresszust Antonin No­votny, a CSKP Központi Bi­zottságának első titkára nyitot­ta meg. Bevezetőben megemlé­kezett azokról a kimagasló ve­zetőkről, akik a két kongresz- szus közötti időben elhunytak. Rövid beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a párt XII. kongresz- szusa olyan körülmények kö­zött ül össze, amikor a szocia­lizmus erői már győztek Cseh­szlovákiában. »Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a mi kong­resszusunk is kifejezi majd szolidaritását a népeknek a bé­kéért cs a kapitalista elnyomás ellen vívott harcával« — mon­dotta Antonin Novotny, majd köszöntötte a kongresszuson megjelent testvéri kommunista pártok képviselőit, köztük az SZKP L. 7. Brezsnyev által ve­zetett küldöttséget. Az ülés tart. BANSKA BVSTU1CA. Véget ért az Edelweiss nevű yartizánellene* csoport 14 tagjának bűnpere. A vádlottak egyikét halálra Ítél­ték, a többiek különböző Időtartamú szabadságvesztés büntetést kaptak. A képen: Az Ítélet (elolvasása közben. Balról jobbra: Martin Kaniok 12 évet, Bartolomei Gursky 10 évet, Oldricb Vys- tavel 15 évet és VllUam Stule 15 évet kapott. (MTI Külföldi Képszolgálat) A bolgár minisztertanács ülése Szófia (MTI). December 3-án megtartotta első ülését az újonnan meg­választott bolgár miniszterta­nács. A minisztertanács ülé­sén Todor Zsivkov, a minisz­tertanács elnöke beszámolt a minisztertanács és a kormány­szervek munkájának átszerve­zéséről, amelyet a miniszter­tanács egyhangúlag elfogadott. A minisztertanács egyhangú­lag megszavazta a miniszterta­nács irodájának létrehozását a következő összetételben: Tó­dor Zsivkov, Zsivko Zsivkov, Georgi Trajkov, Sztanko dorov, Ivan Mihajlov, To- Ta no Colon, Bencso Kubadinszki, Doecsezar Avramov és Aposz- tol Pasev. A minisztertanács jóváhagyta az ipari és építési tanács, valamint a mezőgazda- sági tanács összetételét. Két új bizottságot hoztak létre. Az egyik a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács mellett mű­ködő ideológiai és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizott­ság, amelynek elnöke Mitko Grigorov lett, a másik a mi­nisztertanács mellett működő valuta- és kereskedelemügyi bizottság, elnöke Loecsezar Avramov. Állami lakásépítés — korszerű típustervesés A lakáshiány nem sajátos magyar, hanem világjelenség. A lakáshiány az eddigi ha­gyományos építéemóddal alig szüntethető meg. A megoldás kulcsa a gyári termeléshez hasonló nagyipari építkezés. Ez azonban nem képzelhető el a tömeges, tipizált lakásépíté­si módszer nélkül. Ez a hala­dó, korszerű építési mód. A súlyos probléma enyhí­tésére hatalmas erő feszítések történnek. A kapitalista or­Moszkvába az ellenség csapat- ; szágokban a probléma megol- mozdulatairól, szerveiről, afdása számtalan akadályba út­vasút! szerelvények mozgás i-. Roziit. A kapitalista vállalatéi­ról. Később, 1942 januárjában; . , , a szervezet parancsot kanott::1^ “»cél vezérli elsősor- íöl kell robbantani a közelii ban, hogy mennyi profitot sryár martir»kemencéiét. ame-1 hoz a vállalkozás. Ez vezet ai lyet a ngciík helyreállítottak.} telekspekulációhoz, az embetrii Ezt a feladatot Gyementvev ; léptéket túlhaladó felhőkarco- n^eytagú esonortja hajtotta ♦ lókhoz, a telepítés zsúfoltsá- vésrre. A fiatalok éjszaka egy i gához, számtalan hiányosság* őrizetlenül hagyott ablakon át 1 hoz, és nem utolsósorban ahr behatoltak a gyár területér^. »hoz, hogy amilyenek a tula'- majd génolajjal leöntöttük, és { danviszonyok, olyan a 'lakái- f el gyújtották a transzformáto- j sok elosztása is. Így nem ee|y rókát. Percek múlva lángban; nyugati »fejlett« kapitalista állt a martinműhely. Néhány | országban találkozunk olyan naooal azután porrá éeett a J lakóépületekkel, amelyek üre­gvár irodaháza, és levegőbe re-S sen állnak, mert a lakbér a pült a Toree-folvó hídja. Ez-; dolgozóik fizetésének 25—40 után Grebenvuk, aki jól be- ♦ százalékát viszi el. Itt tehát a sz4lt németül, merész akcióra | nagy lakbérek differenciálják indult néhány paitásával: né-1 az elosztást és nem a szük- met tiszti egyenruhában beba- { ségletek. tolt az egyik fogolytábor te-ü-f A szocializmust építő orszá- jprióre, a foglyok segítségével | gokban a szocialista tulajdon- lefegyverezte az őrséget, és J viszonyokból. lényegéből következően a la­kás kérdés megoldásának ilyen gátjai nincsenek. Nálunk az e kérdéssel foglalkozókat, így az építészeket is ez az elv hatja át, hogy a lakások a dolgozó ember számára készül­nek. Egy cél van csak, a dol­gozók igényeinek minél telje­sebb és minél gyorsabb kielé­gítése. Az elosztást is a szük­ségletek határozzák meg. Ná­lunk a lakbérek a keresetek 5—10 százalékát teszik. Ezek után nem lehet vitás, hogy a két rendszer országai közül melyiknek van nagyobb lehe­tősége a lakáshiány megszün­tetésére. A korszerű lakás fogalma: általában vízzel, gázzal, köz­ponti fűtéssel, melegvíz-szol­gáltatással fölszerelt és mo­dern bútorral berendezett la­kás. De az ilyen lakással szemben támasztott: alapvető követelmény az, hogy alkal­mas helyen, környezetben kell lennie, hogy a lakás megfelel­jen a pihenés, a kultúra köve­telményeinek. Tehát a par­koknak, az óvodának, a nap­közinek, az üzlet- és étterem­hálózatnak, a sportolási lehe­tőségeknek, a játszótereknek a közelben kell lenniük. Végül a lakótelepeket olyan beépítési ■aocializmus arányai megtartásával kell tervezni, I melyek emberi kö­zelséget, otthonosságot adnak. Ki kell elégítenie a szocialista ember társadalmi igényét is. Természetesen mindez nem jelenthet alárendeltséget a la­kás belső alaprajzi és formai, funkcionális követelményei­ben. A ma ideális lakása A megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági vi­szonyok — a megváltoza t i igé­nyek, az új életforma — át­alakították a lakással kapcso­latos fogalmainkat is. A két világháború között, bár bizonyos fejlődés tapasz­talható volt, mégis a telkek minél »jobb« kihasználása végett kialakult a nagy beépí­tési mélység, mely a hallos lakások elterjedéséhez veze­tett. Ilyen lakás akár még húsz évvel ezelőtt is csak a kiváltságosoknak jutott. Ak­kor ez mégis haladást jelen­tett, ma már viszont csaknem azonos értékű - és nagyságú szobáikkal, másodlagos meg­világítású halijukkal, nagyrr - retű konyháikká1 ezek a lak sok nem felelnek meg' a gaz­dasági és használati követel­ményeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom