Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-05 / 284. szám
Szerda, 1962. december 5. 3 / SOMOGYI NÉPLAf HA EGYET IS MEGMENTÜNK A megyei pártértekezlet határozatából: »Goniot keil far- dxtanl az elhagyott, tsalaii nevelésbe;! nem részesülő fiatalok nevelésére ...« — Miért hívattak? — Éva leánya és László fia rossz útra tévedt. — Még mindig fölemlegetik? Más lánnyal is előfordult már. Nem tehet róla, hogy udvarlója cserbenhagyta, a gyerek meg jött. Fiam nem bűnöző, gyerekes csínytevés, amit tett, hiszen csak egyszer lopott. — Nem vigyáztak, bár idejében figyelmeztettük mindkettőjüket. Feleségének többször is szóltunk. — Megtettünk minden tőlünk telhetőt. — Hogyan lehetséges mégis, hogy leányának időközben még egy gyermeke született házasságon kívül, tizennégy éves fia pedig még három betöréses lopást követett el? — Nem igaz, én erről semmit sem tudok! — Megtalálhatja a gyereket a Kaposvári Csecsemővédő Intézetben, a lopásokról föltett rendőrségi jegyzőkönyvet meg itt nálam is elolvashatja. Erre az apa — B. János ,ba- latonföldvári lakos — idegrohamot kap, maid feleségére támad, megfenyegeti, hogy elválik tőle, amiért mindezt eltitkolta, végül együtt elrohannak. otthagyják Várkomn Józsefet, a Siófoki Járási Tanács gyámügyi előadóját. • Magas, vékony, csinos leány H. Mária. Anyja, öt testvére él, mégsem velük, hanem nagyanyjával lakik. Tizenhét éves, de már rengeteget tapasztalt. Nemrégen »tanácsolták« haza Budapestről szülőfalujába. Sovány arcán végigfolynak a könnyek, amikor kérdezem. — Miért hagyta ott családját? — Anyám féltékeny volt ream. __ ji — Édesapám néhány éve meghalt. Élettársát félti tőlem anyám — alaptalanul —, ezért jöttem el hazulról. — Annyi mindent beszélnek magáról a faluban ... — Nem tudom, miért bántanak. A nyáron is dolgoztam, most is van munkám. A gyámügyi hatóság szerezte, s az általa fölkért nevelőszüleím, K. Györgyné pedagógus és Cs. Edit KISZ-titkár gyakran foglalkoznak velem. — Láttuk nagyanyja lakását, nagyon kicsi az az egyetlen szoba négyüknek. — Mit csináljak, nincs más. Szeretnék egy állandó munkahelyet, rendes otthont, barátokat, akik bíznak bennem, és segítenek, hogy ember lehessek! — Bemehetünk egy pillanatra? — Ha a gyerekek miatt, akkor kár fáradni. — Szeretnénk önöket figyelmeztetni. — Fölösleges, látjuk, mire megy a játék. __ — Az a baj, hogy az apjuk csak egyszerű munkásember, bezzeg, ha valami vezetőféle volna, nem merészkednének ide. — Akkor is szólnánk, hiszen ez a kövességünk. Mindkét gyerekük durva, trágár kifejezésekkel illeti tanárát, ha az valamiért figyelmezteti őket. — Nem itthon, az iskolában tanulták. Tő’em, az édesanyjuktól csak jó nevelést kannak. Rendes ember lesz belőlük. Igen, azok lesznek! De nem az ő jóvoltából. A Z. községben lakó két .7. gyereket nevelőintézetbe küldik, hogy kikerüljenek anyjuk mindent elnéző, sokszor meg durva magatartásának hatása alól. Egymás után lépnek be a bálványosi tanácsháza kis irodájába. Amint meglátják, hogy a tanács vezetőin kívül idegenek is tartózkodnak ott, már fordulnának is vissza. De aztán összeszorított szájjal, sapkájukat gyűrögetve mégis maradnak. — Miért iszik annyit? — A magamét iszom. Ezt talán csak nem tiltják a törvények? — Nem. De azt lehetővé teszik, hegy elvonókúrára küldjük. Miért veri a feleségét, gyerekeit kékre-zöldre? Inkább nevelné a gyerekeket, rájuk férne. Meg aztán kevesebbet üldögéljen otthon, menjen dolgozni! — Segítsenek munkához, mert ebben a faluban még erre sincs mód. A második, harmadik beszélgetés után megígérik, hogy megváltoznak. Nem így azonGy., ő felháborodva utasítja vissza a családi életébe való beavatkozást. S ha valaki ma érdeklődik S. Sándor felől, azt hallhatja, hogy dolgozik a tsz-ben, kevesebbet iszik, békében él családjával. B. J. és V. J. is egyre ritkábban részeg, a gyerekek arcán nem látni veres, sírás nyomait. P. Gy. Pestre ment gyerekeivel. Az ital tönkretetv Nemrég tartóztatták le különböző visszaélések miatt; bírósági eljárás indul ellene. — Ne sírjon, beszéljen bátran. *— Olyan nehéz, hiszen a fiamról van szó. — Mond tan csak el mindent, hátha segíthetünk. _— Ells^z". ’ eredetét, gyakran részeg, ilyenkor durva, goromba, és... és bántalmaz is... — Beszélünk vele, hovy változzon meg, hamvon fel az itallal, vagy menjen elvonókúrára. Fgy idősebb asszony, K. J.- né volt a panasztevő a siófoki járás gyámügyi állandó bizottsága által Ádándon rendezett1 nyilvános panasznapon. Huszonhármán követték őt. Cs. J.-n?, B. A.-né K. J.-né része- i "es, kerekét eldorbézoló, a i gyerekeket bántalmazó férjük- • re panaszkodtak, mások adó-, j föld járadék-, tartásdíj-, munka- stb. ügyben kértek segítse- : get. S a válasz mindenkor ez volt: — Intézkedünk, s ha lehet, segítünk... • • * A siófoki járás minden községében van gyámügyi állandó bizottság. Olyan fáradhatatlan emberek a tagjai, mint Pálos József tanár, a járási állandó bizottság elnöke, aki eredményes tanácstagi munkájáért november 7-én »Szocialista munkáért« érdemérmet kaoott. Vagy Várkonyi József, a járási tanács gyámügyi előadója; Zamárdiban Zoltán Jenő pedagógus; Ádándon dr. Tiborcz Ferenc orvos és Juhos László iskolaigazgató. Pótolni, amit a szülök elmulasztottak, a helyszínen segíteni összefogva a társadalom erejét — ez a bizottság célja. Az a nemes törekvés vezeti őket, hogy ha csak egyet is megmentenek a szétesőfélben levő családok, a rossz útra tévedt fiatalok közül, már akkor is igen hasznos munkát végeznek. S zalai László ban P. 224 mosógép a sorsára vár KISZ-titkárok tanfolyama — Mosógép kapható? *— Sajnos, nincs. — Mikor lesz? — Nem tudjak, majd ha a hagy kereskedelmi vállalat szalut. iizt a választ hallják a vásárolni szándékozók az állami és a szövetkezeti boltokban. Megkérdeztük a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat illetékeseit, miért nem lehet a megyében mosógépet kapni. Elmondották, hogy vállal a Mik raktárában 224 darab mosógépet tárolnak több mint két hónap óta. De ... Az történt, hogy a Hajdúsági Mosógép£3’ár 425 darab gépet szállított Kaposvárra első o?ziá- lyóként, a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet azonban esek 20! darabot talált első osztályénak, a többit nem engedte átadni a kiskereskedelemnek. Nem azért, mert rosszak, hanem mert apró szépséghiba — festés, zom Ancien atto^z Is stb. — miatt első osztályúként nem lehet őket forgalomba hozni. A megvel ddn’őbfróság 5 százalékos Irö'bér r?zc*é.3é'*e kötelezte a gyárat, a V*?s* és Műszak! Naevkeresko^elp^l V.ál’a- Tafot ne*!*? felszólította, hogy a 224 darab szépséghibái? mosógépet kicserélés végett szállítsa vissza a gyárnak. Mi !e*z a mosógérrk so^a? A géptrvár semmi esetre sen szedi szét őke*, honom léé fékeivé áradja malit érv másik megyének. F.zt itt H meg lehetne fenő?* Sftmmi szhk<?é~ erra, hngv fölöslegesen száHÍH?* költségekkel terheljék az amúgy is károsodó srvárat. Eri ékel lék le a mosó géneket, s adják .át őket mielőbb a Somogy merve! ál- a«? szövetkezeti kiskereskedelemnek. Sz. L HAVAS A BAL ATON-PAUT, megborzong az ember m,r alt- kor is, ha gondolatban fölidézi a fürdőruhás strandolok képét. Kihaltak az üdülők. A vízpart egyik épületének keményéből azonban füst száll a magasba. Bent duruzsol a kályha, és bepárásodik az ablak. Két hosszú asztal mellett fiatalok ülnek, papír fölé ha-; jolva jegyzetelnek. KISZ-veze- í tők a barcsi, a fonyódi és a j marcali járásból. Hatnapos továbbképzésen vesznek részt. Most éppen Király György- j nek, a barcsi járási KI£Z-bi- I zottság politikai munkatársa- j nak előadását hallgatják a KISZ-vezetők feladatairól, kötelességeiről. Sokan szinte minden szót föl jegy znak, és ez nem csoda: egy-két hónapos titkárok vagy vezetőségi tagok. Szükségük van a módszertani segítségre, a jó tanácsra. C ak így lehet eredményes munkát végezni az alapszervezetben. »Milyen legyen a jó titkár?« »Mit tartalmazzon a munkaterv?« ' Röppennek a kérdések, és mindjárt hangzanak a válaszok is. Azért érdekesek az előadások és a konzultációk, mert nagyszerű alkalom nyílik a vélemények, ötletek kiGörögországba Is színit marhahúst a kaposvári Hűsirari vállalat Különleges módon rtolijoTizák fel az árut. A nálunk szokásos mennyiségnél sokkal kevesebb zsiradék és faggyú maradhat a húson, s a ftíóarsbolás is eltér a hazánkban megszokottét Képünk: Szállításra várnak a marliacombok a liűtönáz rakodóján. ' cserélésére, a munkamódszerek megbeszélésére. Szünet következik most egy kis hólafcdázással tarkítva, aztán folytatódik a tanulás. Hét fiatal nem megy vissza a te- ( rembe, leülünk egy kicsit a társalgóban, hogy az előadásokról és a KISZ-munka időszerű kéréseiről beszélgessünk. MAR AZ ELSŐ PILLANATBAN arra terelődik a szó, hogy hasznos dolog ez a tanfolyam, mert segíti a vezetők munkáját. — Én még csak egy hónapja vagyok titkár, és bizony sok újdonságot hallottam itt — ■non ja Pintér Ilona buzsáki fiatal. * — Az lehet, hogy sok újdonságot jelent neked egy-egy előadás. de nekünk meg az a véleményünk, hogy lehet-1 e a színvonal jobb is — jegyzi meg GriiJ l Ld'zJó, a Finommechanikai Vállalat marcali telekérek KJ^Z-titkéra. — Ami tavaly még jó volt, az ma már nem az. Ügy érezzük, a megyei KISZ-bizottság nem számol azzal, hogy a titkárok és a vezetőségi tagok műveltsége állandóan nő. Nem lehet felkészületlenül elénk állni és a brosúrát e1 mondani, mint ahogy történt egy esetben. — Azt én is észrevet 'em, hogy baí van a színvo-all-l. Jogyl elvárjuk hogy r-e""e- lelő kr-?n az előadás -• '-szí hr*”'-'', + T1 IGEN ÖRVENDETES hogy maguk a fiatalok veszik és re ezt, és ők vetik föl a problémákat. Valami friss pezsg'sű vitaszellem előjele ez, olyasvalaminek, ami nagyon fontos ás szükséges az ifjúsági munkában. máskülönben megszokottá és unalmassá válik minden. Erek az ifjú emberek igényesek lettek, és ez nagyon ’ó - dolog. Igényesek vezetőmk’-el szemben is, szóvá teszik véleményüket orvoslást követelve. Tovább folyik a beszélgetés. Szarka János szöllősgyöröki titkár elmondja, hogy a tanfolyamon bebizonyosodott: a KISZ-vezetőségi tagoknak nagyon sokat kell foglalkozni az Ifjúsági Szövetségen kívüliekkel, miriden gondjukkal, barikkal, mert csak így lehet megnyerni őket a mozgalomnak. Kozma Ákos ladi titkár saját tapasztalatait mondja el. Községükben a hatvan KISZ- korosztályhoz tartozó fiatalból csak huszonöt volt tagja a szövetségnek. — Meghívtuk egysze« a falu egész fiatalságát egy taggyűlésre, hadd lássák a gyerekek, mit csinálunk. Az eredmény az lett. hogy jó néhányon kérték f«'vételüket a KISZ-be. A mai korszerű lakás irányzata, fogalma és tarta.ma lényegesen eltér ezektől a la- kástípusoktóL A ma és a jövő embere igyekszik új életformáját kielégíteni lakása elrendezésében és berendezésében is. Például ebédlőbútort ma már senki sem igényel, viszont a gyerekszoba ma »«ülő lakásaink többségénél elmaradhatatlan követe’mény. Átalakul a konyha és a nappali fogalma is; pl. főzőfülke épül konyha helyett, de korszerű technikai berendezésekkel ellátva, a nappali pedig a családot összetartó, központi helye lett a lakásnak. Mindezek az új igények azt teszik szükségessé, hogy fekvőhelymentes, nagyobb méretű nappali szobára legyen »felfűzve« több kisebb szoba. Ez a több teres lakás. A lakás területének jó kihasználása végett modulizált (méreíegysége- sített), variálható, beépíthető | szekrények, bútorok szüksége-: sek. Régi bútorzattal, kombi- j nált szekrényekkel a korszerűi lakások igen zsúfoltak lennének. A tipizálás biztosítja a korszerű, nagyüzemi,leg gyártott szerkezetek szériagyártását, ez pedig lehetőségeket ad a gazdaságosság fokozására, a gyorsított építésre, az építési idő megrövidítésére. Az egyedi dpidetekkel szemben több lakás építését teszi lehetővé. Tehát a közlekedő és üzemi helyiségek területének csökkentésével egy nagyobb (a család együttes tartózkodására alkalmas) nappali és egy vagy több kis alapterületű helyiség alakítható ki gyerek, magános szülő részére vagy dolgozószobának. így viszonylag kisebb alapterületen is lehetővé válik a szülőle, a gyerekek elkülönített elhelyezése, mely biztosítja a család tagjainak sokszor egy időre eső pihenését, vendégfogadását, a tanulásit stb. A korszerű lakás bútorai A korszerű lakás bútorai elsősorban használati tárgyak. Ezért formájukat, méretüket a ma emberének szükséglete szabja meg. Az új bútorok kicsinyek, könnyűek, kényelmesek, variálhatók, a szekrények beépítettek. így a lakások alapterülete gazdaságosabbá válik, mint a régi hagyományos bútorokkal. Ezeket ma már jól ismerik az emberek. A sok műveletből összetett munka logikus kapcsolásának megfelelően a konyhaberendezési tárgyak egv blokkba vannak építve. A konyha a régebbi 12—14 négyzetméter helyett 5—6 négyzetméter alaD- terütetű, és kiiktatja a sok fölösleges mozgást, mely a régi konyhákra jellemző volt. Ezek után érthetővé válik, hogy a legkorszerűbben megépített lakás is, ha régi bútorokkal rendezzük be — ami gyakran előfordul — ízléstelenné, kénve’mel lenné válik. A régi bútorokhoz nagyobb alapterületű. 20—30 évvel ezelőtti felfogásban épített laká- «•rik lennének szükségesek. Az új lakástvlnidonosnak vállalnia kell azt az anyagi áldozatot, hogy a régi elavult bútorokat fokozatosan, a lehetőségekhez mérten cserélje ki. így a korszerű, tömeges és gyorsabb lakásépítés akadály- men tesebb lesz. A távlatok... Nagyüzemi, nagyipari építésű módokon építőipari üzemben előre gyártott tipizált szerkezeteket, épületrészeket értünk. Ezeket a helyszínen rövid ideig tartó gépesített munkával szerelik össze. Ez új anyagokat, új technológiát jelent. E módszereket a lakásépítésben csak néhány éve vezettük be. A második ötéves terv előírja, hogy e módszerekkel kell a lakások számának 40 százalékát fölépíteni. Gyorsabb haladásunk lehetősége a gyorsabb műszaki fejlesztésiben keresendő. Falazó mun Icái átoknál a blokkos rendszer előrehaladást, mutat. A szakipari, épületgépészeti, szerelőipari munkák területén még csekély az előrelépés. A nagyipari módszerek bevezetése még csak a kísértet stádiumában van. Lakásberuházásaink még nem eléggé koncentráltak. Csak egy központi szervnek kellene építtetni, a minisztériumok csak a részesedést kapnák a lakásokból ióváha- gvertt hitelkeretük szerint. A lő éves lakásépítési terv rrác<y»ik fetahpn már számolni ke1! azza1 —* de kiitönösep az, ezt követő időszakban is, ho'Zv a ta ká «^érdés mennrisé- gi oldalával szemben, már m-'pő'-égi vonatkozások lónn°v előtérbe. Az eddiginél nagyobb alapterületű és több szobás lakásokat építünk. Ez következik abból a perspektívából is, melyet az SZKP XXII. kongresszusa tárt elénk. Miért kevés a típusterv alapján épülő családi ház? Típustervek alapján épülnek a családi házak, ezek száma azonban — bár növekvő mértéket mutatnak — még mindig kevés. Ennek az előzőkben említett összefogás hiányán kívül sok egyéb oka is van. Hiányzik a megfelelő műszaki propaganda. Erős még a megszokotthoz való ragaszkodás. A típusterveik csak tavaly jelentek meg, és még nem eléggé ismertek. Említést érdemelnek egyes közkedvelt alaprajzú épületek, ! amelyek olyan anyagpazarlús- ! sál kivitelezettek, hogy épí- i tésüket nem volna szabad en- ! gedélyezni. A nagy anyagigénnyel járó 15 éves lakásépítési terv érdekében sem, másrészt az építtetők érdekében sem, mert mégiscsak ők fizetik meg. Hozzávehetjük még azt is, hogy az ilyen épü- j letek rendszerint a minimális esztétikai követelményeknek sem felelnek meg. Kétolda'ú kárról van tehát szó. A típustervek alapján épülő családi házak legfőbb előnye éppen e kétoldalú károk kikü-l szóbölés^ A , — És tudtok • munkát adni? — : ki. mindenkinek kérdezi valaA típusterv gyű j lomén yt az; _ Nom kell mindent a vezet» Építésügyi Miniszterairni 1S61- jtoségi tagoknak csinálni. Fesz- bein adta ku Ez 50 cib Kínon- ífe:atjatokkal meg lehet bízni bozo épülettervet tartalmaz.; bárkit az alapszervezetből, k« a tervek tavitéli dokumen-ÍPergze aztátl szá,mon is kell tacmta 20,— forintért megvá-jkémi t61e a végzett munkát, súrolható a tcVofoi száz-, sőt • m©rt csak így van értelme a ezerforintos magántervezés he-1 h bognak Jyett. E dokumentáció egy-| " Lajosházán megint máshol arant alkalmazható építési en-j?zorít a cipő. Ahogy Meretei gedélyhez és OTP-kölcsänfoöz» Ferenc elmondja helyzetüket, is, sőt e »típus^ családiház -sokan felszisszennek. tervgyujtemény«-ből kiválasz- j — az üzemegység-vezető it- tott és ennek alapján kértjtasan .ion el a KlSZ-gyűlésre, OTP-kölcsönt igénylők kérel-túrva hangot használ gyakran, méí az OTP soron kívül bírál-Ja komolyságot, szigorúságot ía ♦ elfogadjuk, de a durvaságot legfontosabb teendők* Crjra a tanfolyamra terelődik ♦ a szó. Kívánatos. hogy a tanácsi J — VALAHOGY MÁSKÉNT építőipari vállalatok az eddi- J KELLENE ezt csinálni. Meg- gimél nagyobb részt vállalja-1 felelőbb csoportosít ássak rak a csalidiház-émíési 8k-1Olyan »kezdő titkárok«, »hala« cióből. Bővíteni kel’ene a Jr,ó titkárok« módon — veti föl gyűjteményt homlokzati vál- J Grübl László. — Ezen is értozatokkal és több szintes tár- gondolkozni. Mert — félreértés ne essek — jo ez ■aoház terveivel is. ;a tanfolyam. De miért ne leSok helyütt még beépítési, jbetne még jobb? résztates rendezési tervek nél- ♦ Polesz György kül épülnek a családi házak.: Zalaegerszegen látható ilyen í település. Ez nem gazdaságos, | és a városképet is rontja. Az s egyéni és a közösségi érdeket* egyaránt figyelembe kell ven-1 ni. Ezt sürgeti a falu szocia-1 lista átalakulása is, mely a; régi falu fogalmát meyvá’ toz-: tatja. A »faluk« helyett vá-í rosias, közművekkel ellátott * mezővárosok kialakulása vár-; haló. Sallai Mihály építészmérnök MIÉRT TÖRI A FEJÉT? MÁRKÁS TÖLTŐTOLLAT vegyen ajándékba! 50,— Ft-on felül egyéves garancia ! (78622) í
