Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

V ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V' t> Ul ^ ^ •í- ■ • •Hapq^' ÁRA; 50 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 284. SZÁM. * SZERDA, 1962. DECEMBER 5. Mai számunk tartalmából: Ha egyet is megmentünk... (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Ami sikerül egynek, sikerülhet a többinek is (6. o.) TAKARÍTSUK be A KUKORICÁT Guinea népe barátsággal üdvözölte a magyar vendégeket Termelőszövetkezeti parasztságunk ebbsn az évben minden eddiginél nagyobb igyekezettel dolgozott. Asszonyok, férfiak — idősebbek és fiatalabbak egyaránt — döntő többségükben derekasan részt vettek a közös munkában, s tavasztól tartó dicséretes szorgalmukkal is biz­tosítottak, hogy többet teremjen^ föld. Ez az idén általánosan kibontakozott munkalendü­let mindaddig nem hagyott alább, amíg a mezőn dolgozni lehetett. Ám a novemberi eső­zés, majd pedig a korai havazás félbeszakí­totta a termények betakarítását. A kukoricának számottevő része kint van a mezőn. Egyes szövetkezetek termésének egy­negyedét, egyharmadát, más közös gazdaságok kukoricájának még ennél is nagyobb hánya­dát érte a határban a hó. Kupacban is, száron is maradt kukoricacső. A szövetkezeteké ez a termény, nem hagyhatják tsz-gazdáink, hogy veszendőbe menjen egész évi szorgalmas mun­kájuk gyümölcsének ma még betakarítatlan része. Az időjárás keményebbre fordult, de­cember elején járunk, s nem is várhatjuk, hogy a kokoricatörés szempontjából kedve­zőbb napok következnek. Amilyen az idő most, olyanban kell letörni, behordani e fontos ta­karmánynövény termésének utolját. A szél megfújta, a fagy megszívta annyira a száron levő csövet, hogy nedvességéből kint már nemigen veszíthet. A szakemberek azt taná­csolják, hogy ahol a napokban megkezdték, ott folytassák, ahol pedig még várakoztak, ott haladéktalanul fogjanak hozzá a télre maradt kukoricatöréshez. A tsz-vezetők gondoskodja­nak elegendő szállítóeszközről, hogy a letört kukoricacsöveket ne a hóra kelljen öntözni, hanem közvetlenül a szekerekre, pótkocsikra rakhassák. Ugyancsak nagy gondosságot kíván a kuko­rica tárolása. A Malomipari és Terményforgal­mi Vállalat csak a 31 százaléknál kisebb víz­tartalmú kukoricát veheti át abrakkeverékért járó csereterményként is, a többit, a nedve­sebbet a szövetkezetek tegyék biztonságos helyre. A szellős vagy huzatossá tehető épüle­teket vegyék számításba erre a célra. A nyer­sebb, nedvesebb csövek kiválogatásától, a ter­mény gyakori forgatásától ne sajnálják a fá­radságot. Helyenként burgonya is maradt földeletle- nül a határban. Betakarítása a hideg időjárás miatt nem tűrhet halasztást. Takarmányozási célra most még felhasználható a »megfázott« burgonya. A mezőn kupacokba rakott cukor­répát — a cukorgyár megbízottjával egyetér­tésben — folyamatosan és minél gyorsabban el kell szállítani. S amint hozzáférhetővé vá­lik a földben maradt cukorrépa, és a föld fa­gya fölengedett, késedelem nélkül szedjék ki szövetkezeti gazdáink. A betakarítással teszi rá a parasztember egész évi munkájára a koronát. Lei kiismerete, kötélességérzete addig nem hagyja nyugton, míg biztonságban nem tudja összes terményét. Vegyen hát részt ebben a nagy erőfeszítést követelő munkában — a kukorica, a burgonya, a cukorrépa betakarításának befejező munká­jában — a szövetkezetek valamennyi tettre kész tagja. Saját terményükről, saját érdekük­ről van szó. A megtermelt terményt ne hagy­ják a mezőn, lássanak haladéktalanul munká­hoz, hiszen a betakarításhoz jobb időt várni nem lehet. Kenyérgabonából, vágómarhából, tejből, burgonyából túlteljesítette felvásárlási tervét a barcsi járás Hat termelőszövetkezet holdanként több mint ezer forint értékű árat adóit a népgazdaságnak Conakry (MTI). A magyar kormányküldött­ség hétfőn ellátogatott a gui- neai Forecariah városba. A gépkocsioszlopot, amelynek élén nyitott autóban Kállai Gyula miniszterelnök-helyet­tes ült Beavoffui guineai kül­ügyminiszter és Gyáros László guineai magyar nagykövet tár­saságában, mindenfelé rend­kívül barátságosan üdvözöl­ték. A 100 kilométeres úton hatszor állították meg, a fal­vakban virágcsokrokkal, éne­kekkel, tánccal és »Éljen Guinea! Éljen Magyarország!« kiáltásokkal köszöntötték. A falvak előtt díszes kapukat emeltek, a férfiak és nők ün­neplőbe öltöztek, az iskolás gyerekek táncjátékokat adtak elő, amelyek arról szóltak, hogyan szavazott Guinea »nem«-mel a francia gyarma­tosítóknak. Dubrekába gyűlésit tartottak, ezen Camara Seny, a körzet közigazgatási vezetője kívánt kellemes tartózkodást a ma­gyar küldöttségnek, és emlé- keztetettt arra, hogy a két népet baráti kapcsolatok fű­zik egybe. »Arra számítunk — mondotta Camara Seny —, hogy a guineai—magyar kap­csolatok, amelyek a múltban kiállták a próbát, a jövőben tovább erősödnek.« Kállai Gyula válaszában kijelentet­te: »Távoli országból barátok­ként jöttünk ide, és barátok­ként fogadtak itt bennünket« ’ Fcsrecsriah városában Kőlly Kmtrcmma körzeti vezető üd­vözölte p vénásokét. a,'~!knek tiszteletére a Függetlenség té­ren a Guineai Demokrata Párt szimibóluma, az elefánt- szobor előtt gyűlést tartottak. Felvonultak az iskolások, a sportolók, a vadászok, a vá­ros harcosai fegyvereikkel és ősi zeneszerszámaikkal. A majd egy óra hosszat tartó felvonulás után Kolly Kou- rourna beszámolt a vidék gaz­dasági és kulturális eredmé­nyeiről, majd arra kérte Kál­lai Gyula miniszterelnök-he­lyettest, hogy visszatérve ha­zájába adja át a forecariahiak üdvözletét a magyar népnek, amelyet sokra becsülnek azért a küzdelemért, amelyet a vi­lág népeivel együtt a szabad­ságért és a békéért folytat. Nagy tapssal fogadott be­szédében Kállai Gyula meg­, köszönte Sekou Tourenak, Guinea elnökének a meghí­vást, majd sok sikert kívánt Guinea népének. A küldöttség ezután megte­kintette a forecariahi banán­ültetvényeket, ameCyeknek te­rületét azóta, hogy egy fran­cia ültetvényestől átvették, megkétszerezték. Ezután az ananászmezőkre látogattak el. és beszélgettek az ott dolgozó munkásokkal. Conakryba ve­zető útján a küldöttséget az esti órák ellenére ugyanilyen, lelkes ünneplésben részesítet­ték a falvakban és városok­ban, mint amikor először ha­ladtak át azokon. A magyar kormányküldött­ség kedden megkezdte tárgya­lásait. KOREAI NÉPI »BMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG; A »»pókban megérkezett a Japánból repatriáló koreaiak századik csoportja» A visszaieloülőknek több mint 90 százaléka dél-koreai szárma­zású, mégis Észak-Koreát válasz! itták hazájuknak. (MTI Külföldi Képszolgálat* Ilyenkor év vége felé min­denütt a számvetések kerül­nek napirendire. Ilyen számve­tésbe pillantottunk be a mi­nap az élelmezésügyi Minisz­térium Barcsi Járási Felvá­sárlási kirendeltségén. Arról tájékoztat a sok-sok szám, hogy milyen az állampolgári fegyelem a barcsi járásban, vagyis hogyan teljesítették termény- és termékfelvásárlá­si szerződéskötési tervüket a termelőszövetkezetek. A kép nem rossz: a koráb­binál jóval kisebb apparátus­sal több terményt és terméket vásároltak fel a járásban, mint a korábbi években. Ke­nyérgabonából 127, vágómar­hából 113, tejből 102, burgo­nyából máris 100 százalékra teljesítették előirányzatukat a termelőszövetlcezetek. Az ed­digi számokból ítélve vágóba­romfiból is többet kan a nép­gazdaság a tervezettnél a barcsi járástól; hízott sertés­ből téliesíteni torták á ter­vet, napraforgóból, totásbó1 azonKan rémi k;ecé« várható. A járás hat terme’ő^zövetke zete helriarVó-nt több mint ezer forint értékű árut adott az országnak. A szövetkezetek közül a komiósdi 136 525. a barcsi 132 656, a szentborbási 130973. a vatosfai 130445 fo­rint értékű áruit értékesített szántó-, rét-, legelőterületének minden száz holdja után. Kenyérgabonából a komiós­di tsz hat, a szentborbási hét, a barcsi huszonnégy, a patos- íai tizenkét vagonnal értékesí­tett többet a tervében elő­irányzottnál. A járás termelőszövetkezetei az idei év tíz hónapjában 2558 darab hízott sertéssel többet bocsátottak közfogyasztásra, mint az előző év azonos idő­szakában. A háztáji gazdasá­gok azonban a tavalyinál mintegy százzal kevesebb hí­zott sertést értékesítettek a Jelzett időszakban. A barcsi „ Á Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyi a kozák* az Algériai Kommunista Párt betiltásáról Vörös Csillag egymaga 1600- nál több hízott sertést értéke­sített, majdnem annyit, amemy- nyit Bélavár, Drávatamási, Heresznye, Istvándi, Kasté- lyosdorobó, Lad, Lakócsa, Ri- nyaújnép, Somogyaracs és Tót új falu adott együttesen a népgazdaságnak. Míg Szül ok­ban 165, Kálmáncsán 125 hí­gómarhát értékesítettek, mint amennyi hízott sertést elad­tak. A vágómarha-értékesítés­ből csaknem 45 százalékkal részesedtek még a háztáji-gaz­daságok. A tájékoztatásból azt is megtudtuk, hogy a járás fal­vaiban már erőteljesen halad a szerződéskötés a jövő évi Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi számában megjelent a Szovjetunió Kom­551 Hunját. Hadzs Hamu tájé­koztatásügyi miniszter szerint állítólag »nincs ma szükség a kommunista pártra Algériá­ban«. Mély sajnálkozást és nyug­talanságot kelt az algériai nép minden igaz barátjában ez a semmivel sem igazolható in­tézkedés, amely csak gyengít­heti a nemzet demokratikus erőinek egységét a gyarmato­sítókkal és imperialistákkal szemben, nagy kárt okoz a függetlenség további megszi­lárdítása ügyének, akadályoz­za a demokrácia és a haladás útján való továbbfejlődést. Az Algériai Kommunista Párt hosszú éveken át más hazafias erőkkel szorosan együttműködve tevékenyen részt vett az algériai nép fegy­veres harcának megszervezé­sében a gyarmati iga ellen. Sok algériai kommunista sínylődött a gyarmatosítók börtöneiben és koncentrációs táboraiban, életét adta népe igazságos ügyéért, szívósan és következetesen harcolt a nem­zeti függetlenségért. Az Algériai Kommunista Párt következetesen reszt vett a nemzeti Félszabadítási Front és az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya intézke­déseinek megvalósításában. A párt feltétel nélkül, szilárdan támogatta a Nemzeti Felsza­badítás! Front politikai bizott­ságát mint a köztársaság köz­ponti hatalmi szervét, az al- kotmányoaó gyűlési választá­sokon minden erejével hozzá« járult a front győzelméhez. A választások után az Algériai Kommunista Párt arra össz­pontosította erőfeszítéseit és energiáját, hogy megvalósul­janak a demokratikus reformok és a fejlesztési program, ame­lyet a Nemzeti Felszabadítást Front dolgozott ki. Az Algériai Kommunista Párt betiltásának hírét meg­elégedéssel üdvözölték az im­perialisták és gyarmatosítók táborában. A haladás és a de« mokrácia minden híve értetle­nül fogadja a kommunista párt betiltását, és félti az Al­gériai Köztársaság munkásosz­tálya, egész dolgozó népe jo* gait és szabadságát. Az élet megcéfolhatatlanu! bebizonyította, hogy az amtá- kommunizmus politikája aa imperializmus érdekeit szol­gálja, megkönnyíti annak mesterkedéseit, megosztja t a nemzeti erőket. Következés­képpen gyengíti minden nem­zetnek létérdekei védelmében tett erőfeszítéseit. A Szovjetunió kommunistái, minden szovjet ember forrón óhajtja, hogy az ország hala­dó, demokratikus erői egysé­gének megerősítése érdekében hatálytalanítsák az algériai kommunistákkal szemben fo­ganatosított igazságtalan, in­tézkedést. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága (MTI) V zott sertés került ki a háztáji gazdaságokból, addig Bélavá- ron mindössze 10, Bolhón 16, Drávaszentesen 3, Heresznyén 2, Somogyaracson és Tótújfa- lun 6—6 hízott sertést adtak közfogyasztásra a háztáji gaz­daságok. Érdekes, hogy a ház­táji gazdaságok együttvéve mintegy kétszázzal több vá­terményekre és termékekre. A szövetkezetek már eddig több kenyérgabona, hízósertés és baromfi értékesítésére kötöt­tek szerződést, mint amennyit az idén eladtak az állami fel­vásárló szerveknek. Több ser­tés, tojás és baromfi eladására vállalkoztak a háztáji gazda­ságok is. munista Pártja Központi Bi­zottságának alábbi nyilatko­zata: —- Az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság kor­mányának tájékoztatásügyi minisztere november 29-én be­jelentette, hogy betiltották az Algériai Kommunista Pártot és annak központi lapját, az Együttes ülést tartott a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap együttes ülést tartott iá megyei tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Arról tár­gyaltak, hogy hogyan sikerült végrehajtani a hat hónappal ezelőtti ülésen a tanácsok és a népfront munkájának, illetve együttműködésének megjavítá­sáról hozott határozatokat. Az eltelt idő alatt 141 köz­ségben tartották meg a taná­csok és a népfrontbizottságok együttes ülését. 101 helyen er­re nem került sor. Több köz­ségben megelégedtek azzal, hogy meghívták a tanácsülésre a népfront elnökét, egy-két tag­ját, de nem vitatták meg az együttműködés helyi problé­máit. A tanácsok & a népfront­bizottságok sokat tettek a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáért, Tapasztalatcsere-lá­togatásokat szerveztek; a mar­cali és a kaposvári járásban a fsz-ek között munkaveraenyt kezdeményeztek, különböző szakbizottságokat alakítottak. Híz azonban nem általános: a tanácsok és népfrontbizottsá­gok még nem mindenütt segí­tik a termelőszövetkezeteiket. Csurgón a társadalmi munka szervezésében értek el igen jó eredményt. A márciusi első együttes ülés óta valamennyi járásban létre­hozták a megyei tanácstagok járási csoportját, a tanácsok ál­landó bizottságai mellé több helyen népfront-összekötőket jelöltek ki. — Helyes volt máris fölmér­ni a kezdeményezés eredmé­nyét, de ez csak az első, a kezdeti lépés — hangoztatták a felszólalók. Dombóvári Lász­ló, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője arra hívta fél a figyelmet, hogy a tanácsoknál és a népt’rontbizottságoknál tö­rekedni kell a testületi munka kialakítására. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei el­nöke hangoztatta: el kell érni, hogy a tanácsok igényeljék a népfrontbdzottságok segítségét, mert enélkül lehetetlen a tes­tületi élet kialakítása. Gergely József, a népfront munkatársa bírálta a megyei tanácsot, mert a mezőgazdasági szakoktatás­ban nélkülük intézkedtek. Szi­geti István, a megyei tanács vb-elnökheiyettese némely fe­lüsd vezető túlterhelésének megszüntetésére hívta fel a fi­gyelmet. Javasolta: a népfront­bizottságok segítsenek a ter­melőszövetkezeti tagoknak ab­ban, hogy jobban megismerjék saját termelőszövetkezetüket. Dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei titkára és dr. László István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke a felszólalásokra adott vá­laszában hangoztatta: elégedet­tek lehetünk a kezdeti eredmé­nyekkel. Az a feladat, hogy ezeket mindenütt tovább fo­kozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom