Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Pétitek, IMS. KÉT ÉT MÉRLEGE Tanácsi iparunk fejlődésé­nek egyik fokmérője az, hogy milyen mértékben épülnek, korszerűsödnek az üzemek. Az év utolsó napjaiban nem árt, ha összevetjük, mi épült a tanácsi iparban 1962-ben, s milyen beruházásokra kerül sor jövőre. Az idén két új üzemmel, a kaposvári és a fonyódi ke­nyérgyárral gazdagodott me­gyénk. Nem marad le mögöt­tük fontossági sorrendben az új húsüzem építése sem. A több ütemben készülő élelmi­szeripari gyár elf» részét, a i’eldolgozórészleget az idén üzembe állították. Négymillió forintba került. 1962-ben fej­lődött a Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalat mar­cali telepe is, ennek korszerű­sítésére egymillió forintot for­dított a tanács. Az idén látott hozzá műkőüzemánek korsze­rűsítéséhez a Bánya- és Építő­anyag-ipari Egyesülés. 606 000 forintot használtak föl a kefe­üzem és kétmillió forintot a balatonfenyvesi kenyérgyár rekonstrukciójára. E felsorolásból kitűnik, hogy a felhasznált pénz zömét új üaemek építése emésztette föl. Igen kevés volt azonban a ki­sebb beruházás, gyárbővítés, műhely-korszerűsítés. Ez azt jelenti, hogy az említett .né­hány új és egy-két régi üze­men kívül más tanácsi ipar­vállalat nem építkezett A tanácsi iparvállalatok ve­zetői rájöttek arra, hogy hely­telen az üzemfejlesztásnek ez az aránytalansága. Nem he­lyes csak akkor építkezni, ami­kor nagyobb összegű pénzt kapnak erre a célra, mert ak­kor évek múlnak el anélkül, hogy korszerűsíthet né k az üzemeket. Sokkal jobb ennél, ha maguk is tesznek valamit a fejlesztésért. Ez nem is kerül- nagy erőfeszítésükbe, hiszen az úgynevezett visszafizetendő (volt önköltségcsökkentö) hitel rendelkezésükre áll. Eddig idegenkedjek ettől a lehetőségtől. Az utóbbi napok­ban azonban megtört a jég, és a jövő évre 6 300 000 forint visszafizetendő hitelt igényel­tek Ez megváltoztatja az 1963. évi beruházás képét. Nemcsak három-négymillió forint érté­kű építkezés lesz, hanem több 6—800 000 forintos is. Vissza­fizetendő hitelből építi át el­avult vasúthálózatát a Csurgói Faipari Vállalat, csökkenő a zsúfoltságot a Kaposvári me­gyei Faipari Vállalat, végez belső átépítést a TEMAFORG számára készülő termék jobb feldolgozása céljából a Kapos­vári Patyolat, s ilyen módon korszerűsíti a termelést a Vas­es Fémipari Vállalat. Megkezdik a kaposvári * új autójavító építését, 4 464 000 forintot fordítanak erre. 6 mil­lió 400 ezer forintba kerül a húsüzem második részének elkészítése, majdnem három­millióba a Budapesti Zsák- és Panyvaüzem Tabra telepítése. Jövőre 800 000 forintért megépítik Nagyatádon és Mar­caliban a Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalat szol­gáltató- és felvevőhelyeit. Gatter készül, a Csurgód Fa­ipari Vállalatnál. 1963-ban fejezi be a műkőüzem idén megkezdett korszerűsítését a Bánya- és Építőanyag-ipari Egyesülés, valamint az üzem­bővítést a kefeanyag-kikészí- tő. A jövő évi építkezés mérté­ke természetesen lehetne na­gyobb is, hiszen van lehető­ség arra, hogy még több ki­sebb építést, korszerűsítést vé­gezzenek visszafizetendő hi­tellel a vállalatok. Kétségte­len azonban, hogy a két esz­tendő összehasonlításakor az üzemi építkezést illetően 1963 javára billen a mérleg serpe­nyője. V St. S. öqi} i,&ntaQipi fLapaizteia Ind wm.íl meséket összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket készítette S. Dobos Ilona E sorozatot 1940-ben Ortutay Gyuiba indította el Fedics Mi­hály mesél című kötetével; az­óta a sorozat jelentős helyet vívott ki magának nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi folklórtudományban is. Kötetei az élő népművészeit pótolha­tatlan dokumentumai, melyek a néprajzon túl fontos adalé­kokkal szolgálnak a társada­lomtudományok, a nyelvészet és az irodalom kutatói számá­ra is. A sorozat tizedik kötete a népmesét, a népköltészet pró­Szovjet művészegyüttes Kaposváron Forró sikert! esten ünne­pelték az ideiglenesen Magyar- országon tartózkodó szovjet csapatok ének- és táncegyüt­tesét vasárnap a Latinka Sán­dor Művelődési Házban. A pengetés népi hangszerek és fúvósok között helyet fog­laló szép hangú férfikórus ma­gyar és szovjet szerzők indu­lóit, orosz népdalok feldolgo­zásait mutatta be. Jóleső ér­zéssel hallgattuk a magyar nyelven előadott menetdalo­kat (Kőbán: Újoncok dala; Láng: Kimenő; Lóránt: A párttal, a néppel); Blantyer szerzeményét, egy dalban elő­adott orosz népszokást, amit még az űrrepüléskor is ked­ves hagyományként őriznek: hosszú út előtt leülnek egy kicsit. MuragyeK kórusműve, a BuchemwaUdi harangok meg­rázó líraiságávai, a kubaiak induló-himnusza pedig forró hangulatú ritmusával és har­móniáival gyakorolt mély ha­tást a lelkes közönsége. Külö­nös szépséggel csendültek a tájat, az egyszerű emberek lelkét tükröző orosz népdalok: Svesmyükov feldolgozásában a nálunk Csengetyű néven is­mert Postakocsié; a Borogyino s népi hangvételű temonszólójá- val a Zsalenyka című tréfás dal A férfikórus számait mél­tán fogadta vastaps. Külön szót érdemel az együttes kis létszámú, de rend­kívül mozgékony és rutinos tárnokára. Két táncképet (Ka- tanatánc; A szaibad kubai ég alatt), magyar és orosz népi táncokat láttunk előadásuk­ban. Közülük a legnagyobb 1 látást kétségtelenül a testvéri Kuba életét, harcát ábrázoló tánckompozició aratta. A fel­szabadult emberek boldogságu­kat tüzes ritmusú rúnájával és twisttel fejezik ki. Ezt zavar­ja meg az intervenció, az ala­csonyan szálló repülő érzékel­tetése. Erre egy emberként válaszol a mindenre elszánt nemzet, a záró tételben: »Ku­ba sí! Jenki no!- Nem keve­sebb művészi erővel, fergete­ges lendülettel és akrobatikus ügyességgel adtak elő befeje­ző számként egy orosz népi táncot A harkányi fedett és nyflt meleg vizű uszodát a téli hónapokban is sokan fölkeresik. A kettéválasztott nyílt medencében 34, il­letve 38 fokos vízben fürödhetnek a strandolni vágyók. Egy ki­csit hideg a hó, azonban nem mindig teheti meg Kovács Zsuzsi és Dózsa Teri, hogy fürdőruhában építsen hóembert. (MTI Foto— Erb János felvétele) zai műfaját fejlődésében és mozgásában mutat ja be. A szerző egy kicsiny darabon nycanon követi, mintegy lefil­mezi a népmese búvópatakját, és egy Somogy megyei család négy generációján át rögzíti a népi elbeszélés alakulását. Sőt még ennél is tovább megy: nyomozza a mese változásait a földrajzi és a társadalmi környezet változásai között is, és ily módon egyfelől a me­semondás társadalmi szerepé­re, másfelől a népi elbeszélés változásainak tükrében a tár­sadalmi szerkezeti változások természetére vonatkozólag tud levonni értékes kö­vetkeztetéseket. A kötet jelentős lépés ázom az úton, mely az egyes tudományágak művelőit mindinkább ar­ra ösztönzi, hagy a szűk szak­mai kereteken: túllépve a je­lenségeket összefüggéseikben és mozgásukban vizsgálják. Népmeseanyaga időben a múlt század második felétől az 1950-es évekig, térben és tár­sadalmi formákban a félfeudá­lis uradalmi pusztától a Du­nai Vasmű építkezéséig ível, és magában foglalja a pásztori, a szegény- és jómódú paraszti, valamint a modem i pártmun­kás-életformát. A bevezető tanulmány Űj találmány Egy párizsi lap írja, hogy a francia szabadalmi hiva­talnál korszakalkotó talál­mányt jelentettek be. A lángeszű feltaláló olyan ké­szüléket agyait ki, amely önműködően megvakarja az ember hátát. Azt gondoljuk, hogy ezen a dolgon egyszerűbben is le­hetne segíteni. Mégpedig rendszeres fürdéssel, mosa­kodással. Aki keres, talál Brigitte Bardot nemcsak filmjein keres nagy össze­geket, hanem ruháival is. Ugyanis rendszeresen fctóní- síija őket. S a BB viselte ruhadarabok igen jó áron« kelnek el a »piacon«. Egy pulóverjáért például három­száz frankot, azaz kb. 1500 forintot adott az egyik imá­dója. • • « Fő a szimpátia í Nemrégen fejezték be a \ Háromszáz spártai című im- .... I pozáns történelmi filmet. A olyan kérdést érint, mély aj helyszínen forgatták Görög- modern saxnológia szempont-, országban. A. csatajele- jabol rendKivm jeie?ratos, a * éneteknek az az érdé- népmeseamyag maga pedig’> bessége, hogy minden sta- saámos kiindulóponttal szolgál; tiszta'' Leonidasz katonája fontos társadalomtudományi ; > akart lenni, a rendezőnek vizsgálatokhoz. Az anyag nagy része magnetofon-felvétel, mely a budapesti Néprajzi Mii- zeianban retsdefkíeaésre álL A szerző a nyolcévi gondos gyűj­tőmunka során az elbeszélé­seket össaehasoníiítatta a nemzetközi ás a hazai folklór­anyaggal; eredményeiről bő jegyzetekben kap képet az ol­vasó. S. Dobos íloraa munkáját nemcsak a tudományos kuta­tók forgathatják haszonnal, színes és érdekes anyaga bi­zonnyal kedves olvasmánya lesz a meseirodalom kedvelői­nek is. esőbben és pihentebben ébredt a szokottnál. A fiúkra gondolt, akik szinte dé­delgetik. De mit kezdjen ve­lük? Kedvesek, ügyesek, s ta­lán szerelmesek is, de még egyiknek sincs egzisztenciája. A konyhából kávészag szi­várgott be. Mama motoszkált ott alig hallható zajjal. Kun­cogni kezdett. A tegnapi ran­devú jutott eszébe. Hogy dü­höngött az a jogászi A kis os­toba. Jó játék, szórakoztató időtöltés volt végignézni idét­len vergődését, türelmetíenlce- áését. — Ügy kell neki — mosoly­gott a tükörből visszanevető képmására —, hadd tudja meg, olyan nővel vara dolga, áld nem akárki. A nevetésre mama nyitott a szobába: — Fölkeltél, gyönyörűm? A nyakába ugrott. —- Mama, szeretsz? *— Persze, kislányom. — Nagyon? — Tudod, hogy rajtad kí­vül senkim sincs... — S ha beteg lennék? Mama szempillája megreb­bent. — Igyekeznék segíteni raj­iad, magamra venném a ba­jaidat. — Ha meghalnék... simái? As asszony nem bírta to­vább. Kis madárarcán egy könny-sepp gördült végig. — Pedig egyszer úgyis meg­halok — folytatta Baba már a kávé mellett, rá sem hederit- ve anyja szaporodó könnyei­re. Az órára nézett, izgatottan fel, rúzst, púdert dobott — Abban nem mehetek, mindenki sötétben lesz. — Honnan vegyünk? —• Alakítsuk át a tiedet. — A feketét, az iinneplö­— Kabátot akartam venni zébe. Először nem fordított rá — szipogta —, de majdnem ki- figyelmet, de aztán egyre kö- dobtak a boltból. Azt kérdez- zelebb vitte a szeméhez. Sir- te az eladó, van-e nekem hét- ni kezdett az öregasszonyokra < száz forintom. Három hónapja jellemző hüppögéssel. A hang­a táskájába. Gyorsan, gyaltor- lottan körülnézett, a konyha- szekrény szélén pénzt látott — Mama, elviszem ... — Ne, kislányom, kell a piacra. — tiltakozott szipogva az asszony. Indulatosam dobta vissza, köszönés nélkül kiszaladt. Már . Jj . ' LJ ' a lépcsóházban járt, amikor mama utánaszótt. niegeaevzen nevetett. — Mégiscsak vidd él, fáslá- ~ « folyton rajtam le­nyom — nyújtotta a pénzt —, Séltetik a szemüket, rna^d csak lesz valahogy. Belelendült a fecsegésbe. j\/f osalyogva fordult vissza. Nem állhatta, hogy el ne me- ■Lrj- Csókot dobott marná- sélje esetét a tanársegéddel. SZU­met? — vált szinte könyörgő- összespóroltam az ösztöndíja- ra felriadt Baba. vé mama kérdése. mat, . — Ne itasd az egereket, ma­— Utána visszaalakítjuk, — A piszok — próbálta vi- ma — szólt anyjára nyújtóz­nám teszem tönkre azon az egy gasztalni Etát, de magában ne- kodva. estén. • vetett. — Bezzeg, ha én ott let- Az asszony hirtelen fől­Mama belenyugodott, hogy tem volna, majd adtam volna egyenesedett. Valami acélos- az ünneplőből kisestélyi lesz, neki. S ezt el is hitte. ság merevítette a derekát, s abba is, hogy a nyugdíjból ci- Belekarott a lányba, a cuk- fiatalossá tette mozdulatát, pót vesz. rászda felé húzta. Az szabó- Egy nagy lépéssel ért az ágy­— Szép leszel, Bogárkám — dott, de bevitte. Tüntetőén né- hoz, s könnyes haraggal esett Mindenki zeit körül. Most megint bol- a lányának. A haját markol­ta meg, szabadon maradt kezé­nak, kopogott lefelé a lépcsőn. Elégedetten gyűrögetta kezé­ben a pénzt, gondolatai pedig másfelé kalandoztak. Mama aggódva figyelte vait. — Tanuljál, kislányom... — Ne félts te engem. Tu­— Ni, a tanársegéd úr — dóm én, mit kell csinálni, ho- mondta félhangosan visszákö- gyan keM bánni az emberek- szönés után, és megint nevet- fcet. Az nem sokat számít, hogy hetnékje támadt. — Esküszöm, nem vagyok eminens. A négyes félévkor jobban drukkolt, mint és az ötös között nincs is kü- én, és elfordította a fejét. _ lönbség, az igazi különbség az Ezen egy Icicsit még most is egyes és a kettes között van... bosszankodott, mert nem sze- Mama nem vagyon értette, rette, ha a férfiak elfordítják amit beszélt, csak bólogatott, a feüilcet. Ügy szerette, ha szú­rósan visszaadják kíváncsisko­dó pillantásait, hogy olvasson. Kitalálhassa, mennyire vetkez- tették le ... A délelőtti előadáson há­rom levelet J<apott. Kíváncsian olvasta a hevenyészett, rande­vúra hívó sorokat, s mutatta a lányoknak. — Megvesznek értem — ál- lamtotta meg kéjes elégedett- sínnel. íj1 bedre hazaszalaát. — Mama — nézett fel a tányériáról —, bál lesz ná­lunk, Ruha kellene. — Most »eítMwfe, Bogár .*, t1 béd után a városba in- dúlt. Unatkozott, arra gondolt, jó lenne meglesni a várakozó fiúkat, de egyedül unalmas, nincs, alá vele ne­vessen. A túloldalon apró, siető lép­tekkel igyekezett egy szem­üveges lány. — Ni, Eta — csodálkozott rá, aztán átsietett hozzá. Eta mintha sirt volna. — fieked meg mi bajod? — kérdezte inkább újságra éhe sen, mint komoly érdeklődé: sei. A Mpvybál kitart a dognak érezte magát, hogy ö ezt is megteheti. Egyetemista vei pedig pofozni kezdte, létére bárkit megvendégelhet _ Még szégyelled az apádat! a cukrászdában. Sorra vette — kiáltotta hisztérikus kese­pillantásával az asztalokat, redetts éggel. — Rest elled, hogy Emi helyütt hosszabban_ meg- suszter volt? S azt is, hogy az állt. Ott az az újságíró ült, aki én eredeti foglalkozásom — olyan szép cikket irt róla az idézte a kérdőívet — takarító- egyetemi lapban. Aztán Etá- nő? ' hoz fordult. Baba vergődött « szorítás­— Figyeld, mindenki minket ban, szabadulni szeretett vol­néz — súgta, na, de nem bírt. Mama Jcenté­Eta értetle-nül és zavarodot- nyen fogta a haját, s a keze tan nézett körül. Nem tudta egy pillanatra sem állt meg. felfognimi van abban, hogy Ütötte, amíg csak el nem fér­őket figyelik. Egyre jobban el- radt. Akkor tálán utolsó erő- pirvlt, restelkedett. tartalékával kirohant a kony­Baba fölénye tudatában ját- bába hangosan becsapva maga szám kezdett. Cigarettával ki- után az ajtót, nálta Etát. s a szabadkozás lát- Baba magára maradt. Abba- tán tárcsán fölnevetett. hagyta a sírást, sziszegve tapo­A cukrászdából hazament. JOattaa fejét, s szidta magában Otthon az asztal mellé mamát, ült. jegyzeteit szedte elő. Kö­zöttük akadt rá a kérdőívre. — Ezt is kitöltőm — vonta meg a vállát —, ha már kell. Írni kezdett. Egyszer meg­állt, hosszasan nézte az abla­kot, aztán fol'rtatta az írást. Végül elégedetten hajtotta össze a papírt s lefeküdt. lyf ama későn érkezett. Nem a villanyt, hanem a kis ■ apát kattintottá fel. Szemé megakadt a rendetlenül ha­gyott asztalon, rakosgatni kez­dett A kérdőív került a ke- Sawteaki István Az öregasszony kint a kony­hában ült az asztal mellett. Kis fejéi kezére hajtotta. Han­gosan, gátlás nélkül sírt, mint aki sokat veszített egy perc alatt, s nagyon fáj neki a vesz­teség. A lány pedig dacosan, össze- szoritott szájjal feküdt az ágyon. Nem tudott másra gon­dolni, csak arra. hoav ebből ne­in elég, reggel elköltözik itt­honról, mert Mamával nem le­het tovább kibírni. áLig sikerült fölemelt gázsi­val görögöt találnia Xerxes hadseregéhez. Még két és fél ezer éves távlatból sem. t» $ S A csftdÉicfgs ember A Clinical Medicine nevű amerikai orvosi szaklapban dr. Frederic R. Stearns sta­tisztikai adatokat sorol fel, amelyek csodálatos képet nyújtanak az emberi test fölépítéséről: Az emberi szív pereen- i ként átlag 70-et dobog, egy 70 éves élet folyamán 2 575 440 000-szer. Ha egy ember véredényeit hosszá­ban egymás mellé sorakoes- tatnánk, . mintegy 100 000 kilométerre nyúlnának. Két óra leforgása alatt az emberi szív annyi energiát termel, amennyivé! húsz tonna súlyt körülbelül egy méter magasra lehetne fölemelni. Az egész emberiség átörök­lődő tényezői 5 500 000 000 csírasejtben vannak elraktá­rozva, ezt a mennyiséget két és fél darab -literes tejes­üvegben lehetne éLhélyezsai. A hímnemű csírasejtek szá­mára egyedül elegendő len­ne annyi hely, mint egy fél aszpi rintabletta. * • • „Egészségesm és „beteg" ásítás Testi fáradtságnál, éhség vagy ! oxigénhiány esetében, illetve amikor az ember unatkozik, testének; feszültsége csökken, J és ilyenkor mint valami »►ideg- ; masszázs«, úgy hat az ásítás. < Ezt nevezzük «egészséges« ásí- ! tásnak, de van olyanfajta is, amely beteges állapotot jelez. * A beteges ásítás tünete előfor- ! dúl a kisagy megbetegedései- J nél, epilepsziás rohamok beve- « zeto szakaszában, erős migrén ! esetén, nagy vérveszteség után ! etb. Érdekes, hogy az ásítás nem- « csak akkor »fertőző«, ha ásí- J tani látunk valakit, hanem még, ‘ a szó olvasása is kiválthatja. j \ Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyeS Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15rio, 15-Ub, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őszünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatolóknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy bónapr i Pfc. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe®* Kaposvár. Katinka S. n. «,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom